Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

1963. JÜLIUS 20. SZOMBAT Magyar-szovjet baráti nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájában XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 168. SZÁM AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hruscsov elvtárs beszél Pénteken a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartot­tak a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszön­tötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen. Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva városi pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsendült a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió Himnusza, A nagygyűlésen nagy beszédet mondott Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Hosszantartó taps és éljenzés fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kárát, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnökét. A nagygyűlést Anatolij Birjukov zárta be. Szünet után levetítették az Optimista tragédia című új szovjet filmet. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét — majd így folytatta: Külön öröm számomra, hogy üdvözölhetem a küldöttség ve­zetőjét Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárát, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökét, a magyar nép hű fiát, a kiváló párt és állami vezetőt, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom kimagasló személyiségét, a Szovjetunió nagy barátját. Tisztaszívből üdvözöljük a küldöttség valamennyi tagját, a magyar nép méltó képvise­lőit, jó barátainkat: Biszku Béla elvtársat, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a párt Központi Bizottságának titkárát, Fehér Lajos és Fock Jenő elvtársat, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjait, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­teseit, Gáspár Sándor elvtár­sat, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a budapes­ti pártbizottság első titkárát, Benkei András elvtársat, a SzabolCL -Szatmár megyei pártbizc Ltság első titkárát, Pé­ter János elvtársat, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terét. Szipka József elvtársat, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét és többi magyar vendégeinket. Kedves Elvtársak! Az önök személyében üdvözöljük a ma­gyar kommunisták dicső párt­ját, a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezette Hazafias Nép­frontot, üdvözöljük az egész dolgos és tehetséges magyar népet, amely eredményesen építi a szocializmust. A békéért, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott kö­zös harcban a szovjet emberek hű társuknak tekintik a test­véri magyar népet. Ezért fo­gadta a szovjet nép minde­nütt olyan nagy érdeklődéssel, figyelmességgel és szívélyes barátsággal a magyar nép kül­dötteit. Mai találkozónk messze túl­lépi ennek a teremnek a mé­reteit. A modem technika, a rádió és a televízió lehetővé teszi, hogy kiszélesítsük hall­gatóságunk körét. Ezért jogo­san mondhatjuk, hogy e talál­kozón a szovjet és a magyar dolgozók milliói vesznek részt. Találkozónk ország-világ előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó országaink népeinek internacionalista szo­lidaritását, kölcsönös barátsá­gunk érzelmeit. A magyar nép kimagasló győzelme A magyar párt- és kormány- kü1 töt*ség szovjetunióbeli uta­zása a szocialista Magyaror­szág vezetőinek második test- viri és baráti látogatást. Először 1957 tavaszán járt nálunk a magyar párt- és kor­mányküldöttség, néhány hó­nappal a nemzetközi és belföl­di reakciós erők által szerve­zett magyarországi ellenforra­dalmi lázadás leverése után. Ez a látogatás a szovjet nép­nek a népi Magyarország dol­gozóival való forradalmi szo­lidaritása jegyében zajlott le. Magyarország dolgozói a Szovjetunió és más szocia­lista országok segítségével megvédték szabadságukat, nemzeti függetlenségüKet és szocialista vívmányaikat. Visszaemlékszem a Szovjet­unió párt- és kormányküldött­ségének 1958 tavaszán tett ma­gyarországi látogatására és ar­ra a testvéri fogadtatásra, amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit akkor részesí­tettek. Mind a mai napig élén­ken élnek emlékezetünkben a hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb kérdése: az egyéni parasztság átsegítése a közös gazdálkodás útjára. Ez teljes egészében vonatkozik Magyarországra is, annál is inkább, mert Magyarországon a korábbi vezetés az önkén­tesség lenini elvét megsértve, nem a meggyőzés, hanem a durva adminisztratív nyomás útján próbálta megvalósítani a falu kollektivizálását. Egészen másképpen járt él az új vezetés, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A magyar kommu­nisták megtalálták a paraszt- ember szívéhez vezető utat: a türelmes felvilágosítás és meg­győzés útját. A magyar pa­rasztok, miután sok jó példa alapján meggyőződtek a kol­lektív gazdálkodás előnyeiről, végérvényesen a szövetkezeti útra lépteK. A magyarországi mezőgazdasági termelés szün­telen növekedése ékesen bizo­nyítja, milyen jól oldották meg ezt a bonyolult feladatot. A párt hatalmas szervező- és politikai nevelő munkája biztosította a magyar népi tö­megek töretlen egységét. A magyar munkásság, pa­rasztság és értelmiség szoro­sabban tömörült pártja kö­ré, s a legaktívabban részt vesz a szocialista építésben magyar dolgozókkal való szí­vélyes találkozások, a derűs emlékek. Azóta nagy események tör­téntek a Magyar Népköztársa­ságban, de világszerte is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a testvéri Magyar- ország azóta nagy sikereket ért el fejlődésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt követ­kezetesen érvényesítette és ér­vényesíti a nehézipar, és min­denekelőtt az olyan döntő jelentőségű iparágak elsődle­ges fejlesztésének elvét, mint a gépgyártás és a vegyipar. Ez a politika nagyszerű gyü­mölcsöket hoz. Magyarország jól fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező országgá változott. Elegendő megjegyezni, hogy az ország ipari termelésének jelenlegi volumene ötszöröse a háború előtti 1938. évi színvonalnak. Ez a szocializmus egyik leg­nagyobb vívmánya Magyaror­szágon. A szocialista forradalom tel­jes győzelmet aratott a ma­gyar falun. Köztudomású tény, Az elmúlt években megnőtt a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, megszi­lárdult külpolitikai helyzete és a világproblémák megoldá­sára gyakorolt hatása. Vissza­emlékszem arra, hogy 1960- ban Kádár elvtárssal együtt utaztunk New Yorkba, az Egyesült Nemzetek közgyűlé­sének ülésszakára. Kádár elv­társ az ENSZ szónoki emelvé­nyéről a világ száz államának képviselői előtt, a magyar nép nevében méltó választ adott azoknak, akik provokációs cél­lal szították az úgynevezett magyar kérdést. Teljes ku­darcba fulladtak az imperia­listáknak azok a kísérletei, amelyekkel el akarták szige­telni a magyar népet, meg akarták fosztani attól a jogá­tól, hogy szava lehessen a nemzetközi ügyekben. A szocialista termelési vi­szonyok végleges győzelme vá­rosban és falun, a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésében elért nagy sikerek lehetővé tették, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tavaly novem­berben ünnepélyesen kijelent­se: Magyarországon lerakták a szocializmus alapjait, és megkezdődött egy új történel­mi szakasz: a szocialista tár­sadalom teljes felépítésének korszaka. A magyar nép ki­magasló győzelme ez, elvtár- Sak. Ez a győzelem örömet szerez a szovjet embereknek, az új, szocialista Magyaror­szág valamennyi barátjának. A Nemzetközi Kommunista Mozgalom érdekeinek szem­pontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos in­ternacionalista hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely az emberiség haladásáért és bol­dogságáért, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadaláért folyik. Engedjék meg elvtársak, hogy a Szovjetunió valameny- nyi dolgozója nevében gratu­láljak magyar vendégeinknek, az egész magyar dolgozó nép­nek e fényes győzelemhez. Magyarországon a hatalom békés úton ment át 1919-ben a munkásosztály kezébe Elvtársak! A szovjet és a | magyar népet pártjainknak testvéri, baráti kapcsolatai fű­zik össze. Népeinknek közö­sek az emlékei, egy az útjuk, egy a céljuk: a kommunista társadalom felépítése. Orszá­gaink dolgozóit régi barátság fűzi egymáshoz. Visszaemlékszem az első vi­lágháború utolsó évére. A Dó- nyec medencében dolgoztam akkor, ahol a bányákban ha­difogoly magyar munkások dolgoztak. Meg kell monda­nom, hogy bár ezek az embe­rek hadifoglyok voltak, a mun kások nem bántak velük sovi­AnatoITJ Birjukov megnyitja a nagygyűlést niszta, nacionalista módon; Bár a reakciós propaganda mindent megtett, hogy egymás ellen hangolja Oroszország, Németország, Magyarország és más országok népeit, a mun­kásember osztálytermészete mégis felülkerekedett. A munkások megértették, miért és kinek az érdekében folyik az imperialista háború. A fronton ez a megértés ab­ban fejeződött ki, hogy a szembenálló országok katonái barátkoztak egymással. A bá­nyában, ahol magyar, orosz és ukrán egyformán viselte a bá­nyászmunka terhét, a testvéri érzés elvtársiasságban fejező­dött ki. Emlékszem rá, hogy egyik magyar elvtársunk, a Donyec-medencéből távozva így búcsúzott tőlünk: — Eljön az az idő, amik« majd testvérekként látoga­tunk ed egymáshoz. Meglát­hatják majd a mi szép ma­gyar földünket, s megkóstol­hatják, milyen szilva terem nálunk. Az ő számára a magyar szilva akkoriban nyilván a szülőföld jelképe volt. Ma már elmondhatjuk, hogy nagyszerű valósággá vált e magyar elvtársimknak a né­peink barátságáról szőtt álma, a munkások és parasztok mil­lióinak ábrándja. Népeink a szocialista és kommunista épí­tés közös útját járják. Való­ban testvérekként látogatjuk meg egymást. E nagy testvéri­ség adja az erőt a szocialista országok népeinek, hogy cso­dákat műveljenek. A marxisták—leninisták számára a népek barátsága rendkívül gazdag tartalmú, konkrét fogalom. E barát­ság forrásai a szovjet és magyar nép dicső forradal­mi hagyományai. Amikor szívélyesen, testvé­rek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségét, jól tudjuk, hogy országunk né­peit, a Szovjetunió és Magyar- ország kommunistáit a marxi —lenini elvek diadaláért, a szocializmus és a kommuniz­mus győzelméért folyó közös harc tanulságos története egye siti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után, 1919 már­ciusában a magyar munkások a kommunisták vezetésével kikiáltották a tanácshatalmat. A szovjet emberek kegyelet­tel adóznak a magyar önkén­tesek hőstettének, akik a pol­gárháború és a külföldi inter­venció éveiben segítséget nyúj tottak országunk munkás- osztályának, hogy megvédje a szovjet hatalmat. Vlagyimir Iljics Lenin nem egyszer küldte forró üdvözle­tét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistái­nak. Rámutatott, milyen ha­talmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette ma­gyar munkások harca. TFolffiatás a 2. oldalon,j » * Teljes a nézetek és vélemények egysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom