Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
1963. JÜLIUS 20. SZOMBAT Magyar-szovjet baráti nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájában XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 168. SZÁM AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hruscsov elvtárs beszél Pénteken a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen. Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva városi pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsendült a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió Himnusza, A nagygyűlésen nagy beszédet mondott Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Hosszantartó taps és éljenzés fogadta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnökét. A nagygyűlést Anatolij Birjukov zárta be. Szünet után levetítették az Optimista tragédia című új szovjet filmet. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét — majd így folytatta: Külön öröm számomra, hogy üdvözölhetem a küldöttség vezetőjét Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökét, a magyar nép hű fiát, a kiváló párt és állami vezetőt, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyiségét, a Szovjetunió nagy barátját. Tisztaszívből üdvözöljük a küldöttség valamennyi tagját, a magyar nép méltó képviselőit, jó barátainkat: Biszku Béla elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a párt Központi Bizottságának titkárát, Fehér Lajos és Fock Jenő elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyetteseit, Gáspár Sándor elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, Benkei András elvtársat, a SzabolCL -Szatmár megyei pártbizc Ltság első titkárát, Péter János elvtársat, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét. Szipka József elvtársat, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és többi magyar vendégeinket. Kedves Elvtársak! Az önök személyében üdvözöljük a magyar kommunisták dicső pártját, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette Hazafias Népfrontot, üdvözöljük az egész dolgos és tehetséges magyar népet, amely eredményesen építi a szocializmust. A békéért, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott közös harcban a szovjet emberek hű társuknak tekintik a testvéri magyar népet. Ezért fogadta a szovjet nép mindenütt olyan nagy érdeklődéssel, figyelmességgel és szívélyes barátsággal a magyar nép küldötteit. Mai találkozónk messze túllépi ennek a teremnek a méreteit. A modem technika, a rádió és a televízió lehetővé teszi, hogy kiszélesítsük hallgatóságunk körét. Ezért jogosan mondhatjuk, hogy e találkozón a szovjet és a magyar dolgozók milliói vesznek részt. Találkozónk ország-világ előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó országaink népeinek internacionalista szolidaritását, kölcsönös barátságunk érzelmeit. A magyar nép kimagasló győzelme A magyar párt- és kormány- kü1 töt*ség szovjetunióbeli utazása a szocialista Magyarország vezetőinek második test- viri és baráti látogatást. Először 1957 tavaszán járt nálunk a magyar párt- és kormányküldöttség, néhány hónappal a nemzetközi és belföldi reakciós erők által szervezett magyarországi ellenforradalmi lázadás leverése után. Ez a látogatás a szovjet népnek a népi Magyarország dolgozóival való forradalmi szolidaritása jegyében zajlott le. Magyarország dolgozói a Szovjetunió és más szocialista országok segítségével megvédték szabadságukat, nemzeti függetlenségüKet és szocialista vívmányaikat. Visszaemlékszem a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének 1958 tavaszán tett magyarországi látogatására és arra a testvéri fogadtatásra, amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit akkor részesítettek. Mind a mai napig élénken élnek emlékezetünkben a hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb kérdése: az egyéni parasztság átsegítése a közös gazdálkodás útjára. Ez teljes egészében vonatkozik Magyarországra is, annál is inkább, mert Magyarországon a korábbi vezetés az önkéntesség lenini elvét megsértve, nem a meggyőzés, hanem a durva adminisztratív nyomás útján próbálta megvalósítani a falu kollektivizálását. Egészen másképpen járt él az új vezetés, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A magyar kommunisták megtalálták a paraszt- ember szívéhez vezető utat: a türelmes felvilágosítás és meggyőzés útját. A magyar parasztok, miután sok jó példa alapján meggyőződtek a kollektív gazdálkodás előnyeiről, végérvényesen a szövetkezeti útra lépteK. A magyarországi mezőgazdasági termelés szüntelen növekedése ékesen bizonyítja, milyen jól oldották meg ezt a bonyolult feladatot. A párt hatalmas szervező- és politikai nevelő munkája biztosította a magyar népi tömegek töretlen egységét. A magyar munkásság, parasztság és értelmiség szorosabban tömörült pártja köré, s a legaktívabban részt vesz a szocialista építésben magyar dolgozókkal való szívélyes találkozások, a derűs emlékek. Azóta nagy események történtek a Magyar Népköztársaságban, de világszerte is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a testvéri Magyar- ország azóta nagy sikereket ért el fejlődésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen érvényesítette és érvényesíti a nehézipar, és mindenekelőtt az olyan döntő jelentőségű iparágak elsődleges fejlesztésének elvét, mint a gépgyártás és a vegyipar. Ez a politika nagyszerű gyümölcsöket hoz. Magyarország jól fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező országgá változott. Elegendő megjegyezni, hogy az ország ipari termelésének jelenlegi volumene ötszöröse a háború előtti 1938. évi színvonalnak. Ez a szocializmus egyik legnagyobb vívmánya Magyarországon. A szocialista forradalom teljes győzelmet aratott a magyar falun. Köztudomású tény, Az elmúlt években megnőtt a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye, megszilárdult külpolitikai helyzete és a világproblémák megoldására gyakorolt hatása. Visszaemlékszem arra, hogy 1960- ban Kádár elvtárssal együtt utaztunk New Yorkba, az Egyesült Nemzetek közgyűlésének ülésszakára. Kádár elvtárs az ENSZ szónoki emelvényéről a világ száz államának képviselői előtt, a magyar nép nevében méltó választ adott azoknak, akik provokációs céllal szították az úgynevezett magyar kérdést. Teljes kudarcba fulladtak az imperialistáknak azok a kísérletei, amelyekkel el akarták szigetelni a magyar népet, meg akarták fosztani attól a jogától, hogy szava lehessen a nemzetközi ügyekben. A szocialista termelési viszonyok végleges győzelme városban és falun, a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésében elért nagy sikerek lehetővé tették, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tavaly novemberben ünnepélyesen kijelentse: Magyarországon lerakták a szocializmus alapjait, és megkezdődött egy új történelmi szakasz: a szocialista társadalom teljes felépítésének korszaka. A magyar nép kimagasló győzelme ez, elvtár- Sak. Ez a győzelem örömet szerez a szovjet embereknek, az új, szocialista Magyarország valamennyi barátjának. A Nemzetközi Kommunista Mozgalom érdekeinek szempontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos internacionalista hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely az emberiség haladásáért és boldogságáért, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadaláért folyik. Engedjék meg elvtársak, hogy a Szovjetunió valameny- nyi dolgozója nevében gratuláljak magyar vendégeinknek, az egész magyar dolgozó népnek e fényes győzelemhez. Magyarországon a hatalom békés úton ment át 1919-ben a munkásosztály kezébe Elvtársak! A szovjet és a | magyar népet pártjainknak testvéri, baráti kapcsolatai fűzik össze. Népeinknek közösek az emlékei, egy az útjuk, egy a céljuk: a kommunista társadalom felépítése. Országaink dolgozóit régi barátság fűzi egymáshoz. Visszaemlékszem az első világháború utolsó évére. A Dó- nyec medencében dolgoztam akkor, ahol a bányákban hadifogoly magyar munkások dolgoztak. Meg kell mondanom, hogy bár ezek az emberek hadifoglyok voltak, a mun kások nem bántak velük soviAnatoITJ Birjukov megnyitja a nagygyűlést niszta, nacionalista módon; Bár a reakciós propaganda mindent megtett, hogy egymás ellen hangolja Oroszország, Németország, Magyarország és más országok népeit, a munkásember osztálytermészete mégis felülkerekedett. A munkások megértették, miért és kinek az érdekében folyik az imperialista háború. A fronton ez a megértés abban fejeződött ki, hogy a szembenálló országok katonái barátkoztak egymással. A bányában, ahol magyar, orosz és ukrán egyformán viselte a bányászmunka terhét, a testvéri érzés elvtársiasságban fejeződött ki. Emlékszem rá, hogy egyik magyar elvtársunk, a Donyec-medencéből távozva így búcsúzott tőlünk: — Eljön az az idő, amik« majd testvérekként látogatunk ed egymáshoz. Megláthatják majd a mi szép magyar földünket, s megkóstolhatják, milyen szilva terem nálunk. Az ő számára a magyar szilva akkoriban nyilván a szülőföld jelképe volt. Ma már elmondhatjuk, hogy nagyszerű valósággá vált e magyar elvtársimknak a népeink barátságáról szőtt álma, a munkások és parasztok millióinak ábrándja. Népeink a szocialista és kommunista építés közös útját járják. Valóban testvérekként látogatjuk meg egymást. E nagy testvériség adja az erőt a szocialista országok népeinek, hogy csodákat műveljenek. A marxisták—leninisták számára a népek barátsága rendkívül gazdag tartalmú, konkrét fogalom. E barátság forrásai a szovjet és magyar nép dicső forradalmi hagyományai. Amikor szívélyesen, testvérek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségét, jól tudjuk, hogy országunk népeit, a Szovjetunió és Magyar- ország kommunistáit a marxi —lenini elvek diadaláért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folyó közös harc tanulságos története egye siti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, 1919 márciusában a magyar munkások a kommunisták vezetésével kikiáltották a tanácshatalmat. A szovjet emberek kegyelettel adóznak a magyar önkéntesek hőstettének, akik a polgárháború és a külföldi intervenció éveiben segítséget nyúj tottak országunk munkás- osztályának, hogy megvédje a szovjet hatalmat. Vlagyimir Iljics Lenin nem egyszer küldte forró üdvözletét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistáinak. Rámutatott, milyen hatalmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette magyar munkások harca. TFolffiatás a 2. oldalon,j » * Teljes a nézetek és vélemények egysége
