Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
4 iuaplO 1963. JÚNIUS 11 r Egyetlen fürdőmedence — 120000 embernek A nyári időjárás egyre több embert csal ki a strandra. Sajnos június közepéig csak a Balokány- fürdő nyitotta meg kapuit és így a több ezer fürdözőnek „szoros” az 50 méteres medence. Tegnap délelőtt például 48 ember várakozott, hogy bebocsássák őket az uszodába. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tavalyi reggel 8 órai nyitás helyett idén csak délelőtt 10 órákor nyitják ki a kapukat, mert egy- műszakban dolgozik a fürdő személyzete. Délelőtt 10 órakor nyitnak és este 6 órakor zárnak. Azoknak a dolgozóknak tehát, akik munkaidő után szeretnének a hűs habokban pihenőt találni, nem áll rendelkezésükre még egy röpke óra sem. A 6 órai zárás azt jelenti, hogy már fél 6-kor megszólal a hangosbemondó és közli: a fürdnjegyek és bérletek lejártak, kérjük mindenki öltözködni szíveskedjék. A városban legtöbben délután 4—5 óráig dolgoznak és mire a strandra érnének, ott már záróra van. A másik probléma, amely sok embert foglalkoztat, hogy még most sem nyitott ki a Hullámfürdő. Ezen a strandon idén már három medence állhatna a fürdővendégek rendelkezésére, de az átalakítási munkálatokkal még mindig nem készültek el. A tervek szerint majd csak a jövő hónap elején nyithatnak és így valószínű túlzsúfolt marad az egyetlen működő strand, a Balokány-fürdő. (Fertői) ESTI DAL Pákolitz István verseskötete A József Attila-díjas Pákolitz István számomra az utóbbi idők egyik legnagyobb meglepetése, mivel költői erővonalai sokkal messzebb érnek és sokkal érzékenyebbek, mint a néhány évvel ezelőtti első önálló kötete a „Szüret”, vagy a költő saját vallomásai alapján hittük. Pákolitz „Szüret” című kötetében szinte búcsúztatta magát, a későn indult költő keserűsége érződött minden sorából, s akkor szép költészete mellett emberi bátorsága, őszintesége keltett meglepetést, mert nagy emberi bátorság kell ahhoz, hogy valaki bevallja azt, hogy kifulladt mire felért egy relatív dombra, és elismerje, hogy a döntő mezőnyben egyszerűen lemaradt. A „Szüret” című kötetét azonban követte a „Fény és árnyék”, melyben a meghitt bensőséges hangulatok költőjét, a család-lírikust, mint vívódó, politizáló alkatot is megismerhettük. Mi tehát az igazság? — kérdezhetnénk most legújabb verseskötete megjelenése után, melyben a meghitt hangulatok, és a keresgélő meditációk egyaránt helyet kaptak, ml több, még a költő bizonyos prófétikus, vagy bírói meg- nyivánulásaival is találkozhatunk, melyek bátorsága és hangvétele már a szovjet Jevtusenkóéval rokon, aki a közéleti költészetet egészen sajátságos, de nem hagyo- mánytalan úton igyekszik feltámasztani. Pákolitz költői életútján, úgy vélem, konkrétan lemérhető a környező világ, és az egyén szükségszerű egymásra- hatása. Pákolitz Istvánt kicsi! belterjesnek tűnő költészetéből a történelem mozdította ki, késztette gondolkodásra, s arra, hogy kimondjon olyan igazságokat, melyek megfogalmazására a költő, vagy a politikus hívatott. így születhettél: meg olyan közéleti, de mindenkit érzékenyen érintő versei, mint „A paksi csőszház falára”, vagy a „Párizsi polgár tűnődése”. A József Attila-díjas pécsi költő új verseskötete ciklikus beosztású, de a merev rovathatárokat átlépve három fő élménycsoportot figyelhetünk meg, melyek meghatározzák a kötet egész arculatát; A második világháború emléke; A személyi kultusz utáni mozgalmas évek élménye; Az emberiség jövője. Minden ciklusára és élménycsoportjának megfogalmazására a humánum jellemző, mellyel azért együtt jár az igazságtevő kegyetlenség is! Kiemelkedő költeményei közé sorolhatjuk a „Berlini aziksz” ciklus verseit, melyek között némelyik, mint például „A buchen- waldi vendéglő előtt” egyenesen megdöbbentő. „ ... s elapadt könnyeiktől nem érzed sósabbnak az ételt s nem is gondolsz a gondosan preparált emberi bőrből készült retikülre és — szóval: itt meg is ebédelhetsz. — Én majd csak vacsorázni fogok — Weimar-ban ...” Az élmény teljes megértéséhez járni sem kell a régi haláltáborok helyén, melyek körül még lombtalan megszene- sedett fák állnak, mint a szobrok, de az egész máris idegenforgalmi nevezetességgé lépett elő. Pákolitz mindig az emberségért emeli fel a hangját, mindig az igazság, a megbecsülés, a tisztaság pártján hadakozik versével, és hatásosan. Kötelének legmeditatívabb, és talán az emberiség jövőjével legtudatosabban foglalkozó két verse -a „De profundis” és a „A sárga fal”. Ezeket a verseket olvasva minden, olyan régi illúziónk eloszlik, melyek szerint Pákolitz csak ösztönös költő, s ráhibáz időnként a lényegekre. „A sárga fal” világosan bizonyítja, hogy Pákolitz költői világa tudatos világ, s határai a szépség, tisztaság és emberség tisztelete. „Esti dal” című új verseskötetét öröm lapozgatni, kár, hogy a kiadó érthetetlen módon elcserélte a költő aláírását, s így a kivitelezés, a végső nyomdai formábaöntés nem mentes egy kis szépséghibától. Bertha Bulcsú Támogatjuk a spanyol nép harcát Szolidaritási gyűlések, tiltakozó táviratok megyeszerte A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar Partizánszövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa felhívása nyomán a spanyol nép támogatására kibontakoztatott szolidaritási akció hatására megyeszerte röpgyűléseken, táviratokban fejezik ki tiltakozásukat a dolgozók a spanyol fasiszták gaztettei ellen. A Szakszervezetek Megyei Tanácsához, szerkesztőségünkhöz egymásután érkeznek bejelentések röpgyülésekről, tiltakozó táviratok. A Pécsi Bőrgyárban 14 helyen szerveznek tiltakozó röp- gyűléseket. A gyár készáru- raktárának dolgozói röpgyű- lésükön kifejezésre juttatták szolidaritásukat és nagyszámban vásároltak a spanyol nép szabadságmozgalma, a bebör- tönzöttek és családtagjaik támogatására kiadott bélyegekből. Pasas 1. bányaüzemben tegnap tartották meg a tiltakozó röpgyűlést. A vasút dolgozói 13-án és 14-én több tiltakozó röpgyűlést tartottak, Q Ő Z H A JÓK az iskola élőt t... Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. június 16-án rendelte el a 33-as törvény az iskolák államosítását. A közvetlen átvétel 1948. augusztus 15-ig mindenütt megtörtént, a pedagógusok megkapták állami kinevezésüket. Baranya megyében ez idő alatt 4Ö0 iskolát államosítottak. Megszűntek a zárdák, felekezeti iskolák, községi népiskolák — állami tulajdon lett minden épület, a gyermeknemzedékek nevelését az állam vette kezébe. Nagy szeretetel köszöntőm a szerkesztő bácsit a vakáció aíkallmával, amej nekem is meg a Pancáknak is nagy megelégedésünkre szolgált, mert a bizonyítványosztáskor meginti kiderült, hogymink vagyunk a magyar nébgazda- ság leggazdaságosabb tanulóji. .4;: is megmondom miért. Merugyannis szegény tanittó- bácsi eggy egész napot azat töltőt, hogy a különböző gyerekek külömböző bizonyítványait irkállta, de a mijen- ket nem keleti mert csak azt irta rá a tanittó bácsi a tava- jira. hogy „erre azévre iss érvem,es”. Úz pedig igennagy megiükaritás tesék elképzelni, ha n zország öszes tanittója csak enyit irt volna a bizonyítványra, akor menyi munkaidő szabadul fel, nem be- szóllve a papirmegtakarításról, amely optimális esetben lehetne töb vagon, de igy mivé)I csak én és Pancák vagyunk gasdaságossak egyelőre négy oldal. Most azt várjuk mikor kaptyuk meg az ujjittási dijai, de azt nem kaptuk ha- nemcsak egy-eggy óriási pofont. (Azér csak egyet, mer a Pancák kiszámította az ap- lyárak, hogy ha azt az ener- giját, amellyel 8-c évenn át ötét verte, pénzkeresésre for- díltya, akor már két vartburg árát megkereshete volna.) Ezzel a ziskolát két hónapra el is intéztük — ne is beszéljünk töbet rolla, hacsak ezér nem, mer a Kragulec bácsi búskomorságba esett a befejezése miat, mert aszongya mostmár mindig it lesztek a zudvaronn a fene a beleteket! (Nekem meg a Pancáknak!) Montuk neki, hogy ne féjjen nem leszünk mindig az udva- ronn és még aznap elmentünk tanulmányozni a Jókai ucát, mer a Jókai ucát meginn ássák és már nekünk a Pancá- kal hiányérzetünk volt, mert a Jókai ucát töb hétig nem ásták eccer — és az igazánn nem természetes álapot. A Pancák iten is számolni kezdet (mostann számíttási mániába eset!) és kiszámitota, hogyha a Jókai ucát sohasem temeték volna be eggy eggy ásás után és egyre csak lefelé ástak volna akor már a pécsi ásás emberek régenn ki- bukantak volna a déli félte- kénn és jelenleg éppen meg- közelittenék a Dél Keresztye elnevezésű csilagképet. De mivel minden ásás utánn betemetik sosem lesz belőttük Dél keresztye csak Pécs Keresztye. Eggy másik számítást is végzet a Pancák a Színház klubal kapcsolatbann. A színház klubot ugyanis történelmi idők óta tatarozók. Oj történelmi idők óta, hogy a Pancák szerint enyi idő alat a zamerikaiak háromszor építetek fel az Empire State Building-ot (ami a Pancák szerint eggy marhanagy fel- hőlcarcoló!) és félig elkészültek a Szuezi csatornával. Ének a lasu építtésnek, ami a zin- ház klubban fojik nem tu- gyuk mi az oka azon kívül, hogy nem dolgoz otan senki. Lehet hogy ez eggy kísérlet, hogy vajon eggy színház klub meg tugya e csinálni sajátmagát ha haggyák. A Pancák zerint a kísérlet kétes kimenetelű s a zinház klub akor készül majd el, mikor bevezetik a zinészek általános politechnikai gépzését és megcsinálják társadalmi munká- bann, elvégre nemcsak lll-dik j Richárdot alakíthatnak a színészek, hanem ajtónyillást is. Ezenn kívül még csak any- nyit zeretnék írni zerkesztő bácsi, hogy a zelmult hét foja- mánn töbször próbáltamm magát telefonon hívni, de sémiképpen semm sikerült. Ekor halottam, hogy ujj épületbe költözköttek, de a tele- fonzámok nem változtak csak csinájják a házi központot. Előre is gratulállak a zer- kesztö bácsinak (és egy benn a posta dolgozóinak is) bizonyára ez lesz a város legszebb házi központya hagyha hetekig kell csi- nállni. Csak nehogy ojan szépre sikerüjjön, hogy csak gyönyörkönni lehet majd rajta de telefonállni nem. Tiszteletei: NEM VÄL ASZOL, csak csat tog mellettem az olajjal por- talanított, fekete úton ez a tíz év körüli, pöttöm gyerek. Hogyan is válaszolhatna?! ö a Volksbundról még igazán nem hallhatott. Azt tudja, hogy évzáró lesz az Iskolában, látta, amikor végigöntözték az utat olajjal, felkap egy lehullott kis tüskés vadgesztenyét és tudja, hogy itt Pécsbánya- telepen sok szelídgesztenye van, és mire megérik, jobban szúr, mint a vad... De honnan tudhatna a Volksbundról? — Voltál már úgy iskolában, hogy a teremben bokáig jártál búzában? Nem volt. Olyanra talán még emlékezhet, hogy elszakadt egyszer a nadrágja, de erre nem... — Hát azt tudod-e, hogy régen az iskola a Duna Gözha- józási Társaságé volt? Erre megélénkül: — Tényleg? Erre folyt el a Duna régen? — kérdi és némi kétkedéssel rámtekint — Itt, ahol megyünk most az iskolák előtt? — És gőzhajók mentek el az iskola előtt? Mit válaszoljak erre? Kezdjem magyarázni, hogy itt húsz évvel ezelőtt a bánya, minden fa, még az emberek is a Duna Gőzhajózási Társaságé volt? Nem értené meg. Mondjam azt, hogy nem járt erre semmiféle hajó? Akkor nem is hinné el ezt az egész Gőzhajózási Társaságot... Mégis a magyarázatnál döntök: hogy régen nem volt mindenkié az iskola, hanem vagy a papoké, vagy az ilyen gőzhajós társaságoké, az itt tanuló gyerekekből pedig a legjobb esetben kistisztviselők lettek, ha mér tizenkét éves korukban elkezdték a stemplizést. Hogy mi az a kistisztviselő, meg a stemplizés? Igen, apukád biztosan tudja. ö mesél neked majd arról a Gőzhajózási Társaságról is, ha megkérded ... — Jó. Azért kár, hogy nem folyt erre a Duna. Megérkeztünk, ez az új iskola. Keszcsó- kolom... TIZENKÉT ÉVES korukban elkezdték a stemplizést. évekig kifutófiúk voltak, s évtizedek alatt talán egy, ha vitte az igazgatói tisztig. A csattogós kisfiú már messze jár, és ezt az egészet nem érti. A hosszúranyújtott „keszcsóko- lom” maradt csak itt belőle. Hogy is mondta előtte? „Még nem tudom, hogy mi leszek, de biztos, hogy bányamérnök!” Tehát ez az új iskola. Alighogy felépült, 1942-ben, bele- lelepedtek a németek. Volksbund iskolát nyitottak benne. Összeszedték az idegen hangzású nevű gyerekeket. Amelyikre nem lehetett ráfogni, hogy német név, nyakatokért névelemzéssel rábizonyították. Tasch Pál és Lackner Sebestyén orvos szervezték ezt a munkát. Tevékenységük áldásosságáról meg voltak győződve. A felszabaduláskor mégis szedték a sátorfájukat, és illik vagy nem, elmenekültek... Tízéves, csattogós kis baráton erről mit sem tud. Édesapja lehetett hasonló korú akkor. Mindkettőjüket egy ember tanította, Kőszegi István .,. NEGYVEN ÉVE tanít Pécs- bányateiepen. Első kinevezését egyenesen Bécsből kapta... Attól kezdve huszonöt évig mindennap egy zománcozott táblával találkozott az iskola kapuján: Első Duna Gőzhajózási Társulati Népi Iskola. I Kinn volt ez az alsó és a felső iskola kapuján is, sőt, még a czerékvölgyi egytantermes iskolán is. Aztán 1942-ben felépült az új iskola. — Az államosítás náluk' 1947. januárjában történt. Másfél évvel a törvény megjelenése előtt. A tulajdonosok megérezték előre a „veszélyt” és jobbnak látták megmenekülni az újabb befektetések elől. Az igazgatókat behivatták és közölték, hogy az állam vette kezébe az iskolákat, állami tanítók leszünk, a régi kinevezéseket hatálytalanították. Kőszegi István egy kis könyvecskében lapozgat. Ö írta. A pécsbányatelepi száz éves iskola története. Benne részletesen leírta, hogyan zajlott le ez a kurta-furcsa átadás. — Éreztették velünk egy ideig — addig, mig joguk volt rá, — hogy most már nem az ő „gyermekeik” vagyunk: meg vonták a jutalékot, a vasúti kedvezményt, az ingyenjegyeket. az ingyenes fűtést, világítást — a lakást hagyták meg egyedül... És az államosítás óta? Csak egy számot mond: — Az iskolának évi félmillió a költségvetése. AZ ÚJ ISKOLÁT most tatarozzák, és új berendezést kap. A felső iskolában modem és korszerű politechnikai műhelyben tanulnak ' a fiúk. A lányok számára az alsó iskolában rendeznek be egy tantermet, a főzőlapok, mosogatók már a helyükön vannak, a mosógép, és három varrógép pedig elhelyezésre vár. A szertárban egyaránt megtalálható a szétszedhető emberi szervezet gipsz-figurája, és a hatalmas virágok szemléltető színes szirmai, porzói ... És arról is lehetne számadatokat közölni, hogy hány gyerek megy évenként üdülni, hányán járnak napköziotthonba? Már tudom, mit kellett volna válaszolni a pöttöm csat- togósnak: nem a Duna folyt it el, nem is jártak az iskola előtt gőzösök, csak kormos füstjük telepedett le minden kis zugba... S. Nagy Gabriella melyeken mintegy 2000-en vettek részt. Pécs Állomás és a Pécsi Fűtőház, a Pályafenntartás dolgozói táviratokban tiltakoztak a terror ellen. A jövő hét folyamán a KP- VDSZ 15 helyen szervez tiltakozó gyűlést. Röpgyűiést tartottak a Pécsi Kenderfonógyárban is, akik tiltakozásukat eljuttatták a Budapesten megalakult spanyol szolidáris bizottsághoz. A pécsvdradi járásban a máriakéméndi, az erdösmecs- kei és a véméndi termelőszövetkezetekben tartottak tiltakozó röpgyűléseket. A Brikett-termelő és Széndúsitó Val lalat hidasi üzemeinek dolgozói szerkesztőségünkhöz eljuttatott tiltakozó táviratukban a következőket írják: ,.A világ haladó közvéleményével együtt követeljük, hogy biztosítsák a demokratikus szabadságjogok és szak- szervezeti jogok érvényesü’é- sét Spanyolországban; szüntessék meg a demokraták a hazafiak kínzását és az ellenük alkalmazott megtorló intézkedéseket.” A mohácsi járásban a jövő hét elején a bólyi, a duna. szekcsői és a mohácsi Uj Barázda termelőszövetkezetekben szerveznek tiltakzó gyűléseket. A sellyei járásban a dráva- keresztúri, a sámodi, a Maj- láth-pusztai termelőszövetkezetek dolgozói, a sellyei és vajszlói gépállomás munkásai, a sellyei pedagógusok és a sellyei járási KISZ-bizottság táviratban ítélte el a Franco- diktatúrát. üj szélesvásznú moz k A Baranya megyei Mozi- üzemi Vállalat az idén már két keskenyvásznú mozit alakított át szélesvásznúvá, Dunafalván és N agy - harsányban. Harkányban a 330 ezer forintos beruházással épülő mozi még e hónap végén megkezdi a vetítést. A szigetvári filmszínház csak az év végére készül el. Az építési költségeket a községi tanács állja, a Moziüzemi Vállalat pedig a gépn felszerelést adja hozzá. Még ebben az évben elkészül Sellyén is a szélesvásznú filmszínház több mint 1 millió 200 ezer forintos beruházással. A m á g o c s i új kultúrotthonban ugyancsak szélesvásznú mozit rendeznek be. Szentlörincen a harmadik negyedévben kezdik meg a filmszínház átalakítását 500 ezer forintnyi értékben és szélesvásznú lesz a s á s di filmszínház is. Megnyí't a Hullám Étterem Tegnap délután megnyílt az átalakított Hullám ifjúsági étterem a régi „Hullám” helyén. Frissensülteket, halászlét, hidegkonyhai készítményeket, sört, likőrt, fagylaltot -zolgálnak fel egyelőre bent, a strand megnyitása után pedig a külső teraszon is. Mindennap délután 4-től zenét szolgáltat az öry—Hernádi—Király trió, este 10-ig, záróráig
