Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
4 lUAPiO 1903. JÚNIUS •, 1 A nadrág BENÜTATÓ A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN A mai színtéren, mely különösebb díszlettervezői ötletet sem igényelt, a játéklehetőség korlátlan. A szereplők ebben a környezetben szinte már nem is játszanak, hanem élnek. Az előadás frissesége, a rendezés pontosságán és lényegre koncentrálásán kívül valószínűleg innen ered. A legjobb alakításokat a Jászai-díjas Ambrus Edittől és Galambos Györgytől láttuk. Ambrus Edit bájos, kedvesen buta szeretőt jelenített meg a színpadon, aki az alapvető női jellemvonások mellett, a modern vállalati hölgyek jellegzetes tulajdonságait is magán viseli. Szélsőséges, kicsit felelőtlen, kicsit kegyetlen, amikor a szépségét kamatoztatja, de pillanatok alatt kedves, ijedt gyerekké tud változni, aki engedelmeskedik, aki sokszor maga sem tudja, hogy mit csinál, és mit miért csiMÉG EGYSZER DCeUe Sútul&r T. iállítáy ár ó I ífjr MAGYAR 1AIÄIMÄNY Katona Zoltán, az Orvosi Műszergyár mérnöke és dr. Rábai Kálmán, a MÁV Kórház ideggyógyásza villamos agyűrí liquor hőmérséklet- mérő műszert készítettek. A találmány segítségével egy thermoelektromos, vagy félvezetős elven működő hőmérsékletmérő fej közvetlenül az agyűrbe vezethető s így másodperceken belül 0.1 C fok pontossággal állapítható meg annak hőmérséklete. Ez a módszer új diagnosztikai elv lehetőségeit rejti magában, mivel eddig csak műtéti beavatkozással lehetett a hasonló vizsgálatokat elvégezni. A képen az új műszer alkalmazása látható. KOMÉDIA 3 felvonásban — hirdeti az alcím, de nehéz lenne elképzelni, hogy egy vállalati vagy gyári kollektíva igazgatóstól, titkámőstől együtt megnézze a darabot, mert Dunai Ferenc darabja nemcsak egyszerűen komédia, hanem maró szatíra is egyúttal. Nyugodt, elégedett mevet- géléssel talán csak egy gyomorbajos hivatalnok nézheti végig, aki nem szeret mások vacsorájához asszisztálni, s világával kívülesik az élet sodrásán. Az élet sokszínű, s különös fordulataiban mindenki eljátssza a maga kis szerepét, a vállalati igazgató, a titkárnő és á szakszervezeti elnök is Dunai Ferenc valójában nem mond semmi újat, egyszerűen csak megrajzol egy szerelmi háromszöget, mely a darab kibontakozásával párhuzamosan négyszöggé alakul. Az új legfeljebb csak annyi, hogy egy mai igazgatót mutat be a szeretője lakásán, akinek mint tudjuk, a szocialista erkölcsiség normái alapján hűségesen kellene éldegélnie öregedő felesége oldalán, .de ez a Dunai Ferenciéi e igazgató nem éldegél... Dunai Ferenc hősei jól dolgoznak a munkahelyükön, de a magánéletükön akadnak ki- sebb-nagyobb szépséghibák. Az igazgatók bizony nem szent- életűek, s a közönség sem szentéletű, amelyik estéről estére végigtapsolja a darabot. Dunai Ferenc nagy storyja inkább a j^iadrágkonfldktus”, mely a helyzetkomikumok ciyan sorozatát teremti meg, ami lehetővé tesizi a mai vállalati élet megrajzolását, emberek bemutatását és a jel- lemkomikum kibontakozását is. Kitűnő érzékkel rajzolja meg a női lélektant, s ennek XX. századi torzulásait is, mely egyszerűen lehetetlenné teszi a tragédia vagy dráma bekövetkezését. ECK IMRE ÉS HAJÖS PÉTER a darab rendezői a vígjátéki helyzetek kibontakoztatása érdekében mindig a szituációt hangsúlyozták, s a szatirikus hangot rábízták a szituációkban mozgó szereplőkre. A jellem, a figura sajátossága csak építő elem, eredetiséget adó szín marad a szituációk építményében. így a néző soha nem kalandozhat el az igazgató bizonyos határokon belül maradó erkölcsi gátlástalansága nyomában, — nincs ideje, hogy átélje a tények politikai vonatkozásait, s esetleg filozófiai síkra tévedve a szocialista embertípus milyenségén elmélkedjen. A nadrág bemutatóján csak nevetni lelhet, de azt bőségesen. A darab pergő, a történések jó ütemben követik egymást, s a cselekmény fordulatai általában a szükségszerűségre, a lehetségesre épülnek, a véletlennek csak mérsékelt szerepe van. A hálószoba-jelenetek izgalmasak, de az Eck—Hajós-rendezésben nem válnak ízléstelenné. A nadrág egyébként jellegzetes kamaradarab, az egyetlen, viszonylag igénytelen színtér a TV számára is nagyon alkalmassá tenné. Ez a tulajdonsága egyúttal irodalmi is, mert a figyelmet újra az emberre, a szituációkra irányítja, s nem a külsőségekkel, sok színhellyel, a kosz tömök váltakozásával köti le. nál? Galambos György jó eszközökkel állította színpadra a ,.nagy férfiút”, aki fiatalabb éveiben ökölvívó bajnok volt, most pedig a vállalatvezetés, a kedvező közéleti szereplés bajnoka. Bajnok egyénisége olyan sugárzó, hogy végül semmin sem csodálkozunk, ami körülötte történik. HOLTAI figuráját Szivler József egy kicsit túlkarikíroz- ta, így esetlenebbre, nevetségesebbre sikerült a szakszervezeti funkcionárius alakja, mint amilyenre a szituációhoz szükség volt Ez azonban nem bontotta meg a darab egységét, csak nagyobb nevetést támasztott. Takács Margit rutinosan, ragyogó érzékkel formálta meg az igazgató megcsalt feleségét. Jó volt Upor Péter Seres Lacija és Szirmay Ottilia Soltésznéja is. A nadrág pécsi bemutatója sikeres volt. Bertha Bulcsu Mielőtt bezárulnak a Múzeum Káptalan utcai kiállító- helyiségének ajtói, mégegyszer végigsétálunk a tárlaton s elidőzünk egy kissé a képek között. Dunántúli élmények, átszűrve sok év gazdag tapasztalatán, nagy elődök, kitűnő kortársak stiláris ösztönzései, a festészetbe, az alkotóerőbe vetett hit, céltudatos program — egy életmű voltaképpen, ami itt fogad. Életmű, mely emberi és festői magatartásában hivatásául választotta a falu szolgálatát; nem akar sem többet, sem kevesebbet adni, mint ami a magyar falut, annak szűkszavú, zárkózott emberét jellemzi, törté- nelmiségében, múltjával, jövőjével együtt. Valójában nagy feladat az, amire vállalkozott. Festészetének, színkezielésé- nek romantikus hangulata még az alföldi piktúra hagyományaiból táplálkozik, ám a többhelyütt jelentkező, konstruktív képalakítás, a tudatos szerkesztésié való törekvés már a dunántúli kortársakhoz kapcsolja. Kelte Sándor is dunántúlinak vallja magát, a Dunántúl szenvedélyes szerelmese, noha gyermekkorát még az Alföld sík mezőin élte. Azóta a szőlőtermő hegyoldalak, a völgyek lakói magukhoz csalták s már csak ezt a vidéket érzi otthonának. Szereti a földet, a falut s alig van községe Baranyának, melyet ne járt volna be. De festői témát a szomszédos dombok: Zala és Somogy földjének, emberének szépségéből is merített bőven. Képei számunkra mégis mást, többet mondanak, mint egy zárt tájegység ismeretét, vagy szeretetét. Műveiből a paraszti élethez való mély vonzódást, a mezei munka, a falu szeretetét érezzük felénk áradni. — Gyermekéved, az akkori közvetlen természetközelség, kitörölhetetlen nyomot hagyott életén, meghatározza későbbi útját, művészi állásfoglalását. Ma sem, azóta sem tud szabadulni a föld, a falusi munka Plakátok Baranyajenőn — 1905-ben volt itt egy passió-játék, amelyen részt vett a püspök úr Is ... — emlegették váltig az öregek Baranyajenőn. Elmondták ezt két éve a „missziósnak” is. S mit szólt ehhez a „misz- sziós?” Kihirdette, hogy ő is szeretne itt színházat csinálni és elkezdte a próbákat színjátszó- csoportjával. Aztán egyszer ‘csak plakátok jelentek meg a házfalakon. — Nicsak, itt az áll, hogy Ó Péter bornagykereskedő a Makai lesz. Biztos jól csinálja, mert az „életben” italbpltvezető... A „kultúrmissziós” egy kicsit csodálkozott, amikor a környéken nagyobb sikert aratott színjátszócsoportja, mint a pécsi tájszínház. — Elfogultak az emberek — nyugtázta az iskolaigazgató, Szűcs Árpád az eredményt. O az a névtelen „missziós”, aki két évvel ezelőtt egyik napról a másikra megváltoztatott mindent ebben a kis faluban. Két éve még nagy feladat volt ellátni ez a küldetést: töretlen talaj mindenütt. S most menynyivel könnyebb! — Mindig nagyobb igények, mindig több feladat, de ennek örülünk — mondja és átírótömböt, számokat keresgél. Bizonyítani akar — szigorú tényekkel, adatokkal, százalékokkal. Mert ez fontos. Es még valami: a számok mögött meghúzódó emberek. A színjátszócsoport húsz előadást tartott a környező községekben. Gárdonyi Géza „Ida regénye” nagy sikert aratott mindenütt. S a színpadi föld- birtokosok, könyvelő urak, házvezetőnők, tanítók, patikusok — a falu lakói: tsz-tagok, bányászok sofőrök. A feladatok mindig sokasodnak. Baranyajenőn sem lehet megállni a színjátszók sikerénél. A fiatal lányok, fiúk szombatonként unatkoztak. A faluban őgyelegtek, nem tudtak mit kezdeni magukkal. Ezt a „missziósnak” észre kellett venni és segíteni rajta. Jól szervezett ifjúsági klubbal és ifjúsági-akadémia előadásokkal sikerült is. Tsz-akadémiát is szervezett — új kezdeményezéssel. Akik megjelennek, 0,3 munkaegység javadalmat kapnak. — Anyagilag is érdekeltté kell tenni az embereket a tanulásban. Sokat vitáztak velem azért, de az új módszer eredménye kétségtelenül mutatkozik ... Baranyajenő rendezett kis falu. Rendezettek a kertek, az utcasor, az emberek. A térképen fekete vonal köti össze három másik községgel: Ba- ranyaszentgyörggyel, Tormással és Szággyal. Szeptember óta ezen az úton kívül is ösz- szeköti valami ezt a négy falut. Egy központi feladat: a körzetesített kultúra és ezen keresztül Szűcs Árpád. A misz- szió tehát kiterjedt a három, kulturális szempontból gyengébb falura is. Mit jelent a kultúra körzetesítése? Közös rendezvényeket, előadás-sorozatokat, központi irányítást, tapasztalatcseréket, szervezett együttműködést, és új közös proolémákat. Szeptemberben lett központ Baranyajenő és a körzetben ma már egy problémát tárgyalnak az emberek: az utazást. Vasútvonal nem köti ösz- sze a falukat, csak „egyéb út”. Buszt bérelni pedig elég gond a tájszínház előadásaira is. Baranyajenőn egy megoldást találtak. Az előadók kerékpároznak el szombatonként a kultúrotthonokba. A körzeti szemlére a tsz szállította kocsin a közönséget. Igen, de a körzetesítés lényegét, a közös műkedvelőt csoportok szervezését így nem lehet megoldani. Szűcs Árpád felhúzza a vállát — mást már ő sem tehet, akármilyen lelkes „missziós” is. A sásdi járási tanácson már foglalkoztak ezzel a problé-1 mával. Mikrobuszt kap min- den körzet. Először Gerényes, j aztán amint lehet, a többiek is... És addig? Baranyajenőn próbálnak a színjátszók, a tsz-akadémia grafikonjai hosszabbodnak, újabb számok és mögöttük újabb emberek tanulnak, szórakoznak. Tormáson épül az új kultúrotthon, augusztusban avatják a jenői színjátszók Gárdonyi-előadásukkal. Az egyszerű plakátok ismét megjelennek a házfalakon. Es valaki talán nevet majd a plakát előtt: az „Ida regénye” is 1905-ben játszódik, akkor, amikor itt az a missziós eset volt... 1905-ben, csak mai emberek bújnak a földbirtokos, patikus és házvezetőnő képe mögé: tsz-tagok, bányászok és villanyszerelők ... S. Nagy Gabriella igézete alléi. A határban járva nemcsalk a színiek, a formák ritmusát látja, érzi, hanem a föld friss szagát, illatát is. A természet szépségét számára nem is a vadregényes táj hanem a megművelt termőföld jelenti. Ott érzi igazán az ember és a természet közelségét s azt a lenyűgöző fölényt, amellyel az emberi munka a természet vad erőit megzabolázza. Színekben érzékelteti a frissen kikelő tavaszi vetést, lendületes ecsethúzá- sokkal a barázdáikat. Észreveszi a hegyeik alján terpeszkedő palatetős új házakat, a kútra siető, tarfeaszoknyás lányokat. Mindez színes élmény, nagyszerű téma számára, ki a faluról jött ember titkos nosztalgiájával és a festő szemével alakítja képpé az egyszerű Huszonötezer képcsőballon A Nagykanizsai Üveggyár az egyéb tűzálló űvegkészítményeken kívül 25 ezer képcső-ballont gyárt ebben az évben. A kisképernyős ballonokat Nagykanizsáról Vácra szállítják az Egyesült Izzó képcsőgyárába, ahol rászerelik a képvisz- szaadáshoz szükséges alkat őszeket. hétköznapok falusi csendjét, Kelle Sándor amotusait uz évvel ezelőtt láttuk így együtt önálló bemutatkozáson. Azóta a helyi és országos kialuitáso- kon csak egy-egy művével szerepelt. A Uz év alatt művészi mondanivalója letisztult, formanyelve kicsiszolódott. Kelle Sándor rendszeres, következetes munkával alakította, érlelte idáig művészetét. Feladatait — tartalmi s formai vonatkozásban is — előre meghatározza, s e program megvalósításának rendeli aló benyomásait. Tudatosan törekszik a ritmikus hatások érvényesítésére, szereti a muzsikát és gyakran ébresat benne a zene képi gondolatot. Ez a változó ritmus jellemző’színeire is, nem lezárt skála, hanem a kifejezés igénye szabja meg mértékét, karakterét. Jól megfigyelhető a színeknek ez a hatásos alkalmazása az „őszi domboldal" c. képen, 'ahol a természet elmúlásának borongás hangulatát sötét, komor színekkel jelzi. E hatás felfokozására szolgáló pirosak, világító zöldek már-már misztikus fényt szórnak a szögletes lombkoronát viselő fákra. A térszerkeszfés, a perspektíva és a síkábráao lás számos problémáját veti fel a „Kilátás Lábdihegyről” c. festmény. Itt a függőleges tagolást adó jegenyék és a zöld rét táblákban elhatárolt formád erősen szerkesztettek. A messziről, felülről szemlélt táj ábrázolása perspektivikus, mégis a mező térségiében a távlat síkká teríti a formákat, megbontva a hagyományos, egységes nézőpontot. E kép merész színhasználatáról, egyéb művek értékeit is kiemelve, korábbi kritikájában Bertha Bulcsu is elismerőleg nyilatkozott. „Szénaszárítók Bikaion” a címe annak a képnek, ahol először a nagy sík előtér gazdag festői megoldása hívja magára a figyelmet. — Csak ezután vesszük észre a levágott csúcsú, sárga szénakazlakat, melyek páros ritmusa folytatódik jobbfelé, az épületek tetőmegoldáséban. A kiállított „Önarckép” a háttér háztetőinek ferde vonalaival, ugyancsak a konstruktív képalkotásra törekszik. E kom pozíciók — ellentétben Kelle Sándor korábbi pasztellképei - vei — arra a gyümölcsöző kölcsönhatásra hívják fel figyelmünket, amely a Pécsett élő művészek vitatkozó, újat kereső, sajátos arculatot kibontakoztató együttműködéséből fakad. Ez az együttműködés, mely külön-külön minden egyes festő számára még keményebb munkát, még tisztább egyéni hangot követel, Kelle Sándor számára is hasznos iránymutató. Tartalmi vonatkozásban a magaválasztotta út következetes végigvitele jelenti ezt, formai jegyekben pedig a mind igényesebb, kulturáltabb festői mesterség és a mind tisztább, világosabb szerkesztés továbbművelése. E törekvések elérésében volt hasznos segítője a kiállítás, eddigi életművének fontos állomása. Sarkadiné Hars Éva j