Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
tm. június í. MAPiö 3 Több száz új létesítmény a tsz-ekben As évi keret huss ssásalékát hassnálták eddig fel Lemaradás a tss sajátressis épitkeséseknél Az elmúlt hosszú tél miatt fiz idén a termelőszövetkezeti építkezések is később indultak be a szokásosnál. Január, február hónapban egyáltalán nem volt építkezés, márciusban is alig valami. A nagy tavaszi szezon áprilisban kezdődött, s az elmúlt két hónapban az évi keret mintegy 20 százalékát, 9 millió forintot használtak fel Illetve építettek be a termelőszövetkezetek. A napokban megyei bizottság vizsgálta felül a termelőszövetkezeti építkezések helyzetét. Kiderült, hogy jó néhány meglehetősen fontos és sürgős épületet nem lehet ebben az évben befejezni. Ezek közé tartozik például a két 5000-es tojóház, melyeknél utólag derült csak ki, hogy a tetőszerkezet konstrukciója nem tökéletes s az új tetővel meg kell várni a következő évet. Hasonló a helyzet a 96 férőhelyes mesterséges borjúnevelőknél — ezekből hat épült volna fel a megyében — melyeknél még csak most kísérletezik ki a belső technológiai berendezéseket. A többi épületféleségnél azonban megkezdték a munkálatokat, melyek jó ütemben haladnak, különösen ami az állami kivitelező vállalatok munkáját illeti. Meglehetősen gyors ütemben készülnek az öntözési létesítmények, a tervezett 118-ból 35-ön már megkezdték a munkát. Az aratás közeledtével sürgető a gabonamagtárak felépítése is. Ebben az évben összese« 11 összeállított, egyenként 32 va- gonos korszerű, kocsival, vom j tatóval átjárható, földszintes 1 magtárat építenek a tsz-ek. Gyors ütemben halad a csibenevelők építése is. Mintegy 60 ezer férőhellyel 4 nevelő épül a megyében, s mind a négyen dolgoznak már, ami azt jelenti, hogy a tsz-ek ebben az évben üzembe helyezhetik őket. Megkezdték a sertéslétesítmények építését is. A tervezett 6 sertésfiaztató közül hármon 'már dolgoznak a tsz-ek házi kivitelben. Az épülő 9 hizlalda közül négy hizlalda építését már elkezdték, ami azt jelenti, hogy rövidesen újabb 2100 férőhellyel bővül a hizlaldák kapacitása. A szarvarmarha- tartás létesítményei közül különösen a növendékmarha- istállók épülnek gyors ütemben. Eddig 17 növendékistálló építésén dolgoznak, az év végéig összesen 32 ilyen létesítmény készül el mintegy 3250 férőhellyel, a megyei ajánlott típusterv alapján. A tervezett 7 tehénistállóból négynek már megkezdték az építését. Hat fsz-ben megkezdték a csővázas gépszínek építését is. Az első ütemben 30. a második ütemben előreláthatólag újabb 50 épül fel a megyében. A tél okozta lemaradást azonban sok termelőszövetkezetben nehezen tudják bepótolni. Ez elsősorban azok-* ra az építkezésekre vonatkozik, melyeket a tsz-ek saját rezsiben, saját kivitelben készítenek, ami az összes építkezések egyharmadát jelenti. Sok tsz-ben félbemaradt az építkezés, leálltak az építőbrigádok anyaghiány miatt. És ez általános, a saját rezsiben építkező tsz-ek csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudják beszerezni az épületanyagokat, cementet, kavicsot, téglát, sőt meszet, vasbetongerendát. Az állam az anyagkiutalást biztosítja számukra, a kiutalásokra azonban a TÜZÉP nem tud anyagot biztosítani. Áprilisban például 22 termelőszövetkezet kapott a megyében hideglevegős szénaszárító ventillátort. A lucerna kaszálása már sürgetett, de a tsz-ek nem tudták beépíteni a ventillátorokat, mert a TÜZÉP még a kötbéres kiutalásra sem biztosított faanyagot részükre. A szövetkezeti vezetők rugalmasságát dicséri, hogy nyolc kivételével beszerezték különböző utakon a rácsozathoz szükséges faanyagot és 14 tsz-ben mégis meg tudták időben kezdeni a mesterséges szénaszárítást. A létesítmények zöménéi azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Néhány termelő- szövetkezet, mint például a bicsérdi, belvárdgyulai vagy görcsönyi tsz megkezdte a szénporos téglaégetést, a nehézkes szénellátás miatt azonban ezt sem tudja minden tsz megvalósítani. Jó volna, ha az illetékesek már most felfigyelnének az anyaghiánnyal küzdő tsz-ek problémáira, és nem akkor, amikor már beköszönt a tél és esetleg állatok százai pusztulhatnak el a rossz elhelyezés miatt. Ez nemcsak szövetkezeti, de népgazdasági érdek is. Megvitatták a megye és Pécs 20 éves távlati tervtanulmányát ket a megye népességéről, annak fejlődéséről a települések fejlesztésének távlati tervéről, valamint a lakásellátottság helyzetéről, proplémáiról, távlatairól. A sokoldalú munkával nagy körültekintéssel és a szakemberek bevonásával összeállított távlati tervtanulmányok nem képeznek tervet, csupán közbeeső megalapozásul szolgálnak a húsz éves fejlesztési terv végleges kidolgozásához, amelyet az Országos Tervhivatal állít össze. Az év végéig elkészülnek a tanulmányok. SZLOVÁK—MAGYAR RAKODÓ ÄLLOMÄSSTUROVOBAN: Május 25-én adták át a forgalomnak a 127 millió korona költséggel épült csehszlovák—magyar átrakodó állomást. A képen: A pályaudvar az átadási ünnepségen. JOQASZNAP PÉCSETT Dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének nyilatkozata Jogásznapot rendezett tegnap a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Baranya megyei Bizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara az egyetem aulájában. Délelőtt 10 órakor dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze j,Jogpolitikánk időszerű kérdései” címmel tartott előadást a megye és Pécs bírósági, ügyészségi, tanácsi dolgozóinak, jogászoknak. Délben Szénási elvtárs fogadta lapunk munkatársát, és válaszolt kérdéseire. — Sokszor hallani olyan beruházásokról, amelyek megépülésük után elavultak, rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatók és így a népgazdaságot kár érte. Milyen jogi következményekkel jár a meggondolatlan, a népgazdaságnak károsodást okozó beruházó cselekedete, milyen ügyészi beavatkozás lehetséges az érvényben lévő jogszabályok szerint? — Az új Büntető Törvény- könyv közel egy éve van érvényben, és megfelelően gonÉrdekházasság Szegeddel Lenfinomságú kenderfonalat gyártanak Hirden Kenderfonó és Szövőipari Vallalat Pécsi Kenderfonó Gyára nevet viseli április elseje óta a hirdi kendergyár. Az iparági szinten történő összevonások következtében most már Szegedhez tartozik. Tavalyi tervüket 100,3 százalékra teljesítették, s 24 tonnával több fonalat gyártottak a hirdiek, mint az előző évben. A munka termelékenysége egy év alatt 5,8 százalékkal emelkedett, s a teljes termelési érték 6,3 százalékkal magasabb volt, mint 1961-ben. Idén 1355 tonnával több fonalat gyártanak terv szerint, Halászcsárda nyílt Dunaszekcsőn Ma délután nyílik a dunaszekcsői földművesszövetkezet új halászcsárdája. A háromszázötvenezer forintos beruházással átalakított Duna-parti italbolt helyén mától kezdve egy korszerűen berendezett, jól felszerelt egység várja a vendégeket. mint 1962-ben, s ugyanakkor elhatározták, hogy a munka termelékenységét három százalékkal növelik, az önköltséget pedig további 0,9 százalékkal kívánják csökkenteni. Ha lehet ezt a kifejezést használni, jó hozománnyal „házasodott” a Pécsi Kendergyár. S hogy az iparpolitikában történő összevonások, milyen eredménnyel kecsegtetnek, s ennek helyességét mennyiben igazolják az eltelt hónapok tapasztalatai, a következőket mondhatjuk el: Tavaly ilyenkor, mint kísérletről beszéltek a kendergyárban a fonalfőzéses eljárásról, s ennek eredményeként a lenfinomságú kenderfonál gazdaságos gyártásáról. Ez a kísérlet sikerrel járt, és' a gyárban előállították a 10-es metrikus számú fonalat, amely kiállta a minőségi próbákat és a jelek szerint kifogástalannak bizonyult. Ennek készítésére üzembe helyeztek egy korszerű cseh gyártmányú gyűrűsfonógépet, a második gép beszerelését pedig júliusra tervezik. A két gép kapacitása negyedévenként körülbelül 20—25 tonna fonal előállítását teszi lehetővé. A lenvékonyságú kenderfonal iránt nagy az érdeklődés hazai és külföldi viszonylatban is. A szövődék érdeklődése állandóan nő, mert ha megfelelő bútorszövetet, mintás térítőkét, konyharuhákat s egyéb olyan árukat készíthetünk belőle, amelyhez eddig lenvászonra volt szükség, akkor jelentős mennyiségű import lent megtakaríthatunk vele. S hogy ez a kísérlet teljes eredménynyel járjon, sokat jelent a gyár életében, hogy egy nagyobb vállalat része, melynek anyagi fedezete is biztosítot- tabb a megfelelő gépek beszerzéséhez. A kísérleteket tovább folytává, — melyhez a Minőségi Javító-Kutató Intézet a legkorszerűbb műszereket biztosítja — azt tervezik, hogy jövőre még a jelenleginél is vékonyabb, vagyis 12—15-ös fonalat gyártanak. Ez vetekszik a lenfonal vékonyságával, tartósságával. Az átállás nemcsak a gyár vezetői részére jelent nagyon gondosan kidolgozott munkát, hanem több olyan munkaszervezési kérdést is magában foglal, amely a dolgozók megértését, azok támogatását is igényli. Mivel a gyár tervét a hagyományos fonalak előállítása képezi, s emellett kell végrehajtani a kísérletet is, ideiglenesen három műszakban kell dolgozniok. Ezzel egyidejűleg a gyár vezetői nem tettek le arról az elhatározásról sem, hogy végig vigyék a rövidített fonási eljárási kísérletet. Az ehhez szükséges előkészítő üzemrész munkáit már megkezdték. Az eljárás lényege az lesz, hogy a technológia korszerűsítésével, egyes műveletek összevonásával, mások kiiktatásával a fonal átfutási idejét minimálisra rövidítsék a minőség megtartása mellett. Az így készített fonalat főleg zsákokhoz lehet felhasználni. A gyár vezetői, s a dolgozók is bizakodnak, hogy a kísérletek hamarosan olyan eredménnyel járnak, melyek tovább növelik hírnevüket CsépAuyi KataBn doskodik a pazarló gazdasági tevékenység büntetéséről, a meggondolatlan beruházások megtorlásáról. Ennél azonban szükséges, hogy az illetékes miniszter feljelentésben kérje az eljárás megindítását a kárt okozó személy vagy személyek ellen. A legfőbb ügyész is rendel el nyomozást, de csak abban az esetben, ha tudomására jut a népgazdaság számára káros cselekedet vagy intézkedés. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy ilyen feljelentés szinte egyáltalán nem érkezik hozzánk. Korábban volt egy törvény a tervgazdálkodás védelmére, azonban ennek túl szigorú paragrafusai értelmében szinte minden gazdálkodással foglalkozó személyt büntetőjogilag felelősségre lehetett/ volna vonni, magyarán le lehetett volna csukni. Éppen ezért erős tartózkodás nyilvánult meg a tervgazdálkodás védelmére hozott törvénnyel szemben, és mellőzték a feljelentéseket, bejelentéseket. Ma az új Büntető Törvénykönyv mértéktartóan intézkedik a büntető eljásásokról, azonban még mindig érvényesül az emberek gondolkodásában, a korábbi túl szigorú törvény hatása és ezért tartózkodnak a népgazdaságnak kárt okozó személyek feljelentésétől. — Az már szinte „hagyomá- nyos”, hogy a beruházások határidejét nőm tartják be. A határidő szó elvesztette reális jelentőségét, és ez nem egyszer jelentős károkat okoz a népgazdaságnak, bosszúságot a lakosságnak. Milyen felelős- ségrevonást lehet alkalmazni a határidőt elmulaszd személyekkel szemben? — Minden helytelen jelenséget, ami a gazdálkodás területén mutakozik, nem tudunk és nem is célunk büntetőjogilag megtorolni. így a határidők betartása vagy elmulasztása zetett kötbér jelentősen befolyásolja a vállalati nyereséget, elsősorban a vezetők prémiumát, de kihat a dolgozók nyereségrészesedésére is. Ha ez a vezetők folyamatosan rossz munkájának eredménye, akkor azokat le kell váltani. — Sokan megfordulnak külföldön az állam pénzén. Közhasznú ismeretekre tesznek szert, és egyesek ezt csak bizonyos térítés, célprémium kilátásba helyezése után hajlandók felhasználni itthoni munkájukban. Milyen jogi következményei lehetnek ennek ‘l — Ennél a kérdésnél ketté kell választani a kiküldetés módjait. Ha valakit kizárólag azért küldenek külföldre, hogy egy munkafolyamatot, munka- módszert átvegyen, külön igényt ezért nem tarthat a pénzbeli jutalmazásra. Ha mégis ezt tenné, akkor becsapja azokat, akik lehetővé tették külföldi útját, nem tesz eleget küldetésének, ami fegyelínl vétség és kötelezni lehet, sót, kell is a költségek megtérítésére. Más kérdés viszont, ha valakit általános tapasztalatok szerzésére általában tanulmányútra küldenek külországba. Tapasztalatait idehaza újításként érvényesítheti. — Miben látja legfőbb ügyész elvtárs, a gyakrabban előforduló törvénysértő cselekedetek csökkentésének lehetőségét? — Nagyon fontos a törvény- sértő cselekedetek felkutatása, a fokozott ellenőrzés. Jogpropagandát kell kifejteni annak érdekében, hogy a társadalom tagjai különbséget tudjanak tenni a jogellenes és a jogos cselekedetek között. Olyan szellemet kell kialakítani a társadalomban, hogy az emberek elítéljék és lehetetlenné tegyék a törvénysértő cselekedeteket. Jó módszere ennek a társadalmi bíróságok létrehozása, működésük fokozása * i Nyolcmillió forint Pécs parkosításéra Új parkot létesítenek a Tettyén és a Rókus-dombon A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat ez évben összesen 8 millió forintot fordít Pécs város parkosítására. Ebből az ösz- szegből a régi parkokat teljesen felújították és újabb parkokat is létesítenek. TJj parkot építenek előreláthatólag júniusban a Tettye fennsíkon a várromoktól jobbkéz felé eső kopár részen, mintegy 6—7 ezer négyzetméternyi területen. Randbe- hozzák a nagy, kopár szikäaoMal színitkülönségét és körülbelül 20—25 E köbméter földet szállítanak oda parkosítás céljából. Ide szárazságtűrő sziklainövényeiket ültetnek, pihenőket, padokat helyeznek el és gyermek-fját- szóteret is létesítenek. A Tettye parkosítására mintegy félmillió forintot fordít a vállalat. Az új park tervezése most van folyamatban. A Tettyével egy- időben kezdik meg új park létesítését júniusban a Rókus- dombon. 4—5 ezer négyzetméternyi területen, 300 ezer forintos költséggel. Erre a területre szintéin szilklanövé- nyeket ültetnek. Parkosítják a József Attila utcai óvoda környékét, KővágószöRősön a lakótelepet és most kezdik meg, a Sétatér egyik teraszának feltöltését és kiképzését. Mohácsion pedig a vízmű környékének parko sítására kerül sor, 200 ezer forintos költséggel. , A szigeti vámnál nemrég fejezték be mintegy 500—600 négyzetméternyi, ed dig elhanyagolt terület parkosítását. Jelenleg pedig Uj- Meesekalján az óvoda környékét parkosítják. Már meg is kezdték a termőrétegek kihordása^ Tegnap délelőtt összeült Baranya megye és Pécs város húsz éves távlati fejlesztési tervével foglalkozó főbizottság, amelynek 12 tagja van a megye és a város vezetőiből, szakembereiből. A főbizottság megbízásából már 10 tanulmány elkészült a megye életét összefogó egyes szakágazatokból, csupán az ipari tervtanulmány vár összeállításra. Az elkészült tanulmányokat négy ülésen vitatja meg a főbizottság. Az első ülésre tegnap délelőtt került sor, és a vitában kialakították a közös nézete-
