Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

Díszsortűz az új hősök tiszteletére Nagygyűlés a Vörös téren — Bikovszkij és Tyereskova beszéde Á világűr hőseinek kitüntetése XX. ÉVFOLYAM, a párt ideológiai munkájának soron következő feladatairól A szovjet állam vezetői, fogad ták a vnuBovói repülőtéren B ikovszkijt és Tyereskovát. Ké­pünkön: Bikovszkij, Mikojan, Tyereskova és Hruscsov elvtárs a repülőtéri fogadáson. Valentyina Tyereskovát és Valerij Bikovszkijt ünnepel!te szombaton Moszkva népe a Vö­rös téren, sikeres űrutazásuk alkalmából. TV foto — Kurucz Pál É^jnzés. üdvrivalgás a téren A Vörös tér ünnepi díszbe öltözve várta a két űrhajóst. A Történelmi Múzeum hom­lokzatát Válja és Valerij képe díszítette, a Gum nagyáruház falán piros transzparenseken arany jelszavak éltették a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet tudományt, az űrhajózás ismert és ma még névtelen hőseit. A Kreml vörös falát a 15 szovjet köz­társaság címerével ékesítet­ték. A bevonuló fiatalok Bi­kovszkij és Tyereskova nagy­méretű arcképeivel, rögtönzött jelszavakkal, zászlókkal ér­keztek a szovjet főváros tör­ténelmi hagyományoktól meg­szentelt fórumára, a Lenin- mauzóleum elé. Magyar idő szerint ponto­san 14.09 órakor jelent meg a mauzóleumon Hruscsov, Tye­reskova, Bikovszkij, a párt és a kormány vezetőinek kísére­tében. A márványépület mind­két szögletéről karjukat len­getve köszöntötték a sokezres ujjongó tömeget. Hruscsov felemelte jobbról Valentyina, balról Valerij kezét és per­cekig együtt integettek az él­jenző sokaságnak. „Hurrá!”, „Válja, Valerij”, „Szlává” (Dicsőség) kiáltották a nagy­gyűlés résztvevői, amikor pi- rosnyakkendős úttörők hatal­mas virágcsokrokat adtak át Valentyinának. Közben az új űrhajósokhoz csatlakoztak kollégáik, az űr­kutatás úttörői, élükön Jurij Gagarin alezredessel. Az öt férfi űrhajós nagy derültség közepette közrefogta Valentyi­na Tyereskovát és mind a ha­tan barátságosan összeölel­keztek. Jegoricsev, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ismét felcsendült a Szovjet­unió Himnusza, majd Vale­rij Bikovszkij emelkedett szó­lásra. Amikor Bikovszkij arról be­szélt, hogy Valentyina Tyeres- kovával randevúja volt az űr­ben, Hruscsov mosolyogva közbeszólt: „Vigyázzon, meg ne hallja a felesége”! A beszéd elhangzása után Hruscsov ismét megölelte és megcsókolta Valerij Bikovsz­kijt. Éljenzés és üdvrivalgás kö­szöntötte Valentyina Tyeres­kovát, amikor a mikrofonhoz lépett. Tyereskova beszéde után nagy taps közepette Nyikita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szó­lásra. Hruscsov beszéde után percekig zúgott a taps, az él­jenzés. A szovjet miniszterel­nök ismét megölelte az űrha­jósokat és velük együtt inte­getett az ünneplő tömegnek. A nagygyűlés ezzel véget ért. A részvevők magyar idő sze­rint 16 órakor a Kreml György termében rendezendő fogadásra indultak. Valentyina Tyereskovát és Valerij Bikovszkijt kitüntet­ték a Szovjetunió Hőse cím­mel, a vele járó Lenin Rend­del és az Aranycsillag Érdem­éremmel. A két űrrepülő a magas kitüntetést kiváló űrre­pülő teljesítményéért kapta. Elhatározták, hogy Moszk­vában felállítják Valentyina Tyercskovának, a Szovjetunió hősének bronz mellszobrát. A fentieken kívül a Legfel­ső Tanács Elnöksége Valen­tyina Tyereskovának és Vale­rij Bikovszkijnak megadta „A Szovjetunió űrhajós-pilótája” címet Í3. A Pravda szombati számában megjelent az SZKP Központi Bizottsága pénteken vé­gétért plénumának határozata a párt ideológiai munkájának soronkövetkező feladatairól. A határozat hangsúlyozza: „A párt ideológiai nevelő munkájának fő feladata a je­lenlegi körülmények között: ideológiailag biztosítani az SZKP programjának megva­lósítását, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését, a kommunista társadalmi viszonyok kialakí­tását, az új ember nevelését; fokozni a politikai éberséget, széles arcvonalon harcolni az imperialista ideológia ellen, a múltnak az emberek tuda­tában élő csökevényei ellen”. A határozat, amelyet Leo- nyid Iljicsovnak, a Központi Bizottság titkárának beszá­molója alapján egyhangúlag hozott meg a plénum. rámu­tat arra, hogy „a párt, az ál­lami szervek, a• szakszerveze­tek, a Komszomol és minden más társadalmi szervezet össz­pontosítsa erőfeszítéseit az \ ideológiai munka fő irányvo­nalának megvalósítására. E tő irányvonalak, amelyek össz­hangban állnak a Szovjet­unióban folyó kommunista építés és a nemzetközi küzdő­téren folyó osztályharc jelen­legi szakaszával, a követke­zők: A dolgozók kommunista vi­lágnézetének kialakítása; a szovjet emberek tudatában és magatartásában még élő múltbeli csökevények leküz­dése; a kommunizmus aktív és öntudatos építőinek mun­kában való nevelése; a nép műveltségi és kulturális szín­vonalának emelése; a nép ne­velése a szovjet hazafiság és a szocialista nemzetköziség szellemében; határozott harc az antik immunizmus, a bur- zsoá ideológia minden for­mája ellen". A marxizmus—leninizmus diadala A plénum megelégedéssel állapította meg, hogy „A XXII. pártkongresszuson ho­zott határozatokat, az SZKP programját megvalósítva a szovjet nép máris nagy sike­reket ért el az anyagi terme­lés, a társadalmi és a szellemi élet minden területén”. „A párt tevékenységének fő eredménye az, hogy o szovjet hatalom eddig eltelt éveiben a szocializmus orszá­gunkban maradéktalanul és véglegesen győzött, olyan em­berek nevelkedtek, akiket kommunista ideálok és ma- gasfoKú erkölcsi elvek vezet­nek, emberek millióinak vi­lágnézete a történelemben most először alakul a mar­xizmus—leninizmus tudomá­nyos alapján; a szovjet nép most határozott, tudományo­san megalapozott tervvel ren­delkezik a kommunizmus fel­építésére”. A plénum hangsúlyozta, hogy „ez az eredmény a mar­xizmus—leninizmus igazi dia­dala, a marxizmus—leniniz- musé, amely hűséges és meg­bízható iránytű a dolgozó em­beriségnek a kapitalista szol­gaság ellen, a kommunista ideálok győzelméért vívott történelmi harcában”. A plénum megállapította, hogy o Szovjetunió népei igen rövid történelmi időszak alatt bebizonyították a szocializmus vitathatatlan fölényét a kapi­talizmussal szemben a társa­dalom életének döntő szaka­szán; az anyagi termelésben. Ennek alapján a plénum ki­jelentette; „Már nincs messze az az idő, amikor a Szovjet­unió az ipari termelés abszo­lút mérvét és az iparcikkek termelésének egy lakosra jutó hányadát illetően egyaránt megelőzi az Egyesült Államo­kat”. Az ideológiákban nincs békés együttélés „A szovjet népnek a kom­munizmus építésében elért döntő sikerei, a szocialista or­szágok népeinek vívmányai következtében az osztályerők megoszlását illetően minőségi­leg új helyzet keletkezett a vi­lág küzdőterén. Ebben a hely­zetben az imperializmus ka­tonailag már nem képes meg­semmisíteni a szocializmust, a két rendszer gazdasági verse­nyében pedig egymás után szenvedi a vereségeket” — mondja a határozat. A plénum felhívta a figyel­met arra, hogy az imperialis­ta országok kormánykörei most „a fő súlyt a szocialista államokkal szemben való ideológiai felforgatásra, a za­bolátlan kommunista ellenes­ségre helyezik”, Az antikommunizmus jel­szavával az imperialisták gaz­dasági és politikai megkülön­böztetést alkalmaznak a szo­cialista rendszer országaival szemben, lázas ütemben fo­kozzák a fegyverkezési haj­szát. Minden eszközzel arra törekednek, hogy átvegyék „az eszmék harcát’ a szocialista országokba. Az ideológiák bé­kés együttélésének jelszavát • hirdetik s ennek leple alatt igyekeznek becsempészni tár­sadalmunkba olyan hamis né­zeteket, mint a művészet „pár­tatlansága”, „az alkotás abszo­lút szabadsága”, eszmeietlen- ség és politikamentesség, „nemzedékek harca”. Ezekkel próbálják lezülleszteni az ideológiailag nem elég állha­tatos embereket. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma kijelentette: „Az ideológiák békés együtt­élésének hirdetése a marxiz- mus-leninizmus elárulása, a munkások és parasztok ügyé* nek elárulása”. — Az SZKP — folytatta a határozat — elsőrendű köte­lességének tekinti a szovjet néppel szemben, nemzetközi kötelességének az egész világ dolgozóival szemben, hogy kérlelhetetlen támadó harcot folytasson az embertelen im­perialista ideológia ellen, megvédje a dolgozókat ennek az ideológiának a bomlasztó hatásától, még aktívabban juttassa el a tömegekhez a kommunizmus nagy eszméit, állandóan gondoskodjék a marxista—leninista tanítás tisztaságáról, fejlődéséről és gazdagodásáról. Hajlékony lenini politika „Az SZKP a marxista—le­ninista testvérpártokkal kar­öltve kidolgozta a világot át­fogó felszabadító mozgalom legfontosabb problémáit, hatá­rozott harcot bontakoztatott ki a burzsoá ideológia ellen, valamint a revizkxftizmus, a dogmatizmus és a szektásság ellen”. „Még jobban megszilárdult a szovjet társadalom egysége, a munkás—paraszt szövetség, a szovjet népek barátsága, új virágzást ért el a szocialista demokrácia. Nagy sikereket aratott államunk aktív és haj­lékony lenini külpolitikája, amely békére és a népek kö­zötti barátságra törekszik. Az elmúlt évtizedben különösen alkotóvá és eredményessé vált a párt elméleti tevékenysége. E tevékenység a legj obiján a XXII. pártkongresszus hatá­rozataiban és az SZKP prog­ramjában öltött testet”. (Folytatás a 6. oldalon.) Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata ÁRA: 60 FILLÉR 145. SZÁM lelkes, jorró üdvözlésa szovjet i Az űrpilólák fogadása "HIM " Mill III Ilin I' ... - — - - - -- . _ Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom