Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

1963. JÜNIUS 20. 5 o® pjcotekciós tcv,él Határozottan van valami megkapó abban a nagy ügy­buzgalomban, amellyel jóné- hány levelezőnk elhalmozza szerkesztőségünket. Az emlí­tett levelek lelkendező sorai snuperlatívuszokban magasz­talják X. Y. kezelő orvost, aki, úgymond az utolsó perc­ben lépett közbe, hogy életet men sen, a nővérkét, aki a beteg ágya mellett éjszaká­zott, az ügyvédet, aki a ko~ nők férjtől fillérig behajtotta a gyerektartást, a PIK-et, aki az első kérésre felszerel­te a . . . Egyszóval ezek a levelezők a nagy nyilvánosság színe előtt szeretnék megköszönni mind­azt a jótéteményt, ami tartós örömet, megelégedést hozott az életükbe. Ha külön lapot lehetne szerkeszteni a fentiek­hez hasonló köszönetekből, jókívánságokból, jelentősen megnövekedne vele a lap elő­fizetőinek száma. De miután nincs módunkban ilyen célok­ra új lapot nyomatni, jobb híján csak iktatjuk ezeket a leveleket. A minap azonban egy olyan köszönőlevél érkezett, ami hosszú idő óta párját ritkítja szerkesztőségi postánkban. B. L. lapunk tőrzselőfizető je, valóságos csodáról számolt be. Élő példának önmagát és a Pécsi Vegyesipari Vállalatot állította a „csoda” közép­pontjába. Pontosabban a Ve­gyesipari Vállalat Rákóczi úti szolgáltató részlegét, ahol a következő hihetetlen dolgok történtek. ,,Munkából hazafelé jövet felfeslett a cipőm varrása, s teljes reménytelenséggel bak­tattam hazafelé. — Hol van az a régi jó világ — sóhajtot­tam fel — amikor az ilyen baleseteken azonnal segített a foltozó suszter. — Más mi tör­ténhet — vigasztaltam ma­gam — hacsak az nem, hogy így ahogy van, odaajándéko­zom a cipőt egy szegényebb embernek, én pedig újat ve­szek. Már-már belenyugodtam a változtathatatlanba, amikor magam sem tudom miért, megálltam a Rákóczi úti ja­vító részleg ajtaja előtt. Va­lami hirtelen jött dac azt sugallta, menjek be és te­gyem próbára a hivalkodó cé­gér mögött serénykedő cipé­szeket — Képzeljék mi történt. Kö­tekedő hangon előadtam a kívánságom, hogy meg kéne varrni á cipőfnet, de zofort, meri *időm sincs, türelrfiem Hines. S ha hiszik, ha nem, felállt az egyik zöldkötényes, valamit matatott a sarokban, • aztán elém állt egy pár szal­mapapuccsal. — Bújjék bele az úr és adja hamar azt a cipőt, ha annyira sürgős. Fél óra sem telt belé és már újra az utcán ballagtam a megjavított cipővel. — Hát én nem is tudom, hova írjam ezt a gyors, szí­ves „kiszolgálást”. Amint a leveléből kiderült, nekünk írta. Mégis dilemmá­ban vagyunk. Ha netalántán kiszerkesztjük, bizony köny- nyen megtörténhet, hogy a szerkesztőségi postánkban el­heverő köszönőlevelek fel­adói megharagusznak ránk ezért a protekcióért. — ás — Összevonások a helyiiparban Kevesebb üzem — Növekvő termelékenység —- Új telephelyek Baranya megyében a helyi­ipari vállalatok csupán egy- hatodát termelik meg annak az értéknek, amit a miniszté­riumi vállalatok előállítanak, mégis hasznosan egészítik ki a nagyipari termelést, jelen­tős a lakosságnak végzett ja­vító-szolgáltató tevékenysé­gük, helyi erőre támaszkodva egy sor munkalehetőséget biz­tosítanak a nők, a csökkent munkaképességűek részére. Sajnos, a javító-szolgáltató tevékenység a helyiipari vállalatok áruter­melése mögött még háttérbe szorul, s nem mindig elégítik ki a lakosság igényeit. Ennek oka a helyiipari vállalatok korszerűtlen, sokhelyütt még kisipari módszerekkel történő termelése, továbbá az, hogy az árutermelés biztosabb tervtel­jesítést, megfelelő jövedelmet biztosít a vállalatok részére. Mi szükséges a javító-szol­gáltató tevékenység tovább­fejlesztéséhez? Először is a vállalatok áru­termelő profiljának kialakítá­sa és ehhez megfelelő munka­helyek. gépek, szakemberek biztosítása, ugyanakkor a ja­vító-szolgáltatás összpontosí­tása. Városunkban az elmúlt években e téren több intézke­dés történi Nagyjából sike­rült létrehozni egy általános szolgáltató vállalatot, a Ve­gyesipari Vállalatot, melynek javító részlegei hétmillió fo­rinton felüli tervet teljesíte­nek. Bővítették a felvevő rész­legeket, s több olyan üzletet hoztak létre, ahol a cipő, kö­töttáru, óra, műszaki és finom mechanikai áruk javítását is vállalják. A finommechanikai javító részleg leválása a Fémipari Vállalattól elősegítette a vál­lalat profiljának jobb kiala­kítását. A láncgyártás, a sod­ronyfonás, a bányáknál alkal­mazott TH-gyűrűkhöz főte- csavarok és bilincsek készíté­se mellett vállalni tudják a rönk- és deszkarakodó-gépek gyártását. Ugyanakkor lehető­ség nyílt, hogy a Fémipari Vállalat a gumijavítót és az autószervizt korszerűsítse. A gumijavításnál keletkezett hulladékot pedig gazdaságosan fhasznosítja a PVC-részleg. A legnagyobb arányú központosítás a sütőiparban történt. Két év­vel ezelőtt 24 üzem működött a városban. Két év alatt há­rom korszerű üzem épült, a negyediket jelenleg építik. Egy üzemben kizárólag fehérke­nyeret, a másikban 2 kg-ost, a harmadikban 1—2 kg-os egységes kenyeret sütnek. A korszerű üzemek 14 kisüzem leállítását tették lehetővé, az épülő új üzemben pedig az összes fehérárut, több mint 120 000 süteményt készítenek majd naponta. Ezáltal továb­bi öt korszerűtlen üzemet szüntethetnek meg. A műsza­ki fejlesztés, a fejlettebb tech­nológiák alkalmazása, a jobb munkaszervezés eredménye­ként két év alatt 25 százalék­kal nőtt a termelékenység és javult a minőség. A Sütőipari Vállalat és a Szikvízüzem egyesítése pedig lehetővé tette a szállítás egy­szerűsítését, s módot ad a szikvízüzem további fejlesz­tésére. Ez a néhány példa a meg­kezdett út helyességét igazol­ja, s egyben szinte sürgeti a további központosítást. A jelenlegi telephelyek el­avult, korszerűtlen műhelyek a továbbfejlődés gátjai, arról nem is beszélve, hogy a dol­gozók szociális ellátottsága sok helyen még a minimális igényeknek sem felel meg. De Iha például egy korszerű telep­helyet létesítenek, ahol egy vállalat több irányú javító­szolgáltató tevékenységet vé­gez, akikor jobb munkafelté­telek teremthetők, a berende­zések korszerűsítésével meg­felelő szociális körülmények biztosíthatók. Ilyenirányú kez­deti lépések már történtek a Vegyesipari és a Ruhaipari Vállalat telephelyének létre­hozásával. sőt szó van a Fém­ipari Vállalat fejlesztéséről is a Szigeti úti telepen. Ehhez a munkához nagyobb támogatásra van szükség a felsőbb szervek részéről is, mégpedig azért, hogy a táton­gó űrt, amely jelenleg a mi­nisztériumi és a helyiipari vállalatok termelési feltételei között. van, a helyiipari vál­lalatok korszerűsítésével meg­szüntessük. A nagyüzemek összevonása a termelőerőket hatékonyabbá teszi. A helyiipari vállalatok­nak is követniök kell a nagy­üzemek példáját. Vállalati so­vinizmustól mentesen oda kell összpontosátandok a termelő­erőket, ahol a továbbfejlődés lehetőségei a legjobbak. Ez alapos körültekintő számítá­sokat, sokoldalú elemző mun­kát igényel, de a fejlődésnek ez az útja. N YA RI DAL Beszélgetés Tóthmátyás Lajos VlT-díjas komlói zeneszerzővel A komlói zeneiskola fiatal, tehetséges tanára, Tóthmá- tyás Lajos nyomtatott mű­sort tesz elém. Fellapozza és rámutat a szövegre: „Tóthmátyás Lajos—dr. Vargha Károly: Nyári dal. Előadja a nyírbátori Báthory gimnázium énekkara, vezé­nyel Kollár András.” — A keszthelyi Helikonhoz hasonlóan — fűzi hozzá ma­A PÉCSI RADIO 106”. jún. 20-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Mesélnek a mezők . . . (Jegyzet). A mezőőr . . . (Portré). A tudomány világából: Mit rej­teget az Antarktisz? A felsőszentmártoni kultúrcso- port műsorából . . . 17.30: Német nyelvű műsor: A régi kapitalizmus új mezben. . — Kommentár. ."Színes muzsika. Pillanatfelvétel. 18.00: Hírek. 18.05: Népszerű egyvelegek. 18.25: Munkásarcképek, üzemi tör­ténetek a Szigetvári Konzerv­gyárból. MJZI: Park: Római történetek (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Park Kertmozi: Előzés (8 óra­kor, szélesvásznú). Petőfi: Asszony a telepen (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth: Előzés (fél 5, három­negyed 7 és 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Fény és árnyék, Mahdi-i kincs, Balaton 1962, Ami minden­kit érdekel. (Előadások 11 órául 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrottnona: Szeren­csés Tóni (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): 18.45: Könnyű muzsika fúvószene- Ez is szerelem (5 és 7 órakor, 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Zenéről zenére. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Liliom (este Órakor). Tájszínház: A nadrág (este 8 órakor). Szászváron. DUNÄNTÜLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadó vállalat. Felelős kladő: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11. Telefon: * 55-91, 50-00. ______ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. SZ. szélesvásznú). Csak 18 éven felü­lieknek! Rákóczi (Mecsekalja): Utazás a léggömbön (7 órakor, szélesvász­nú). Május 1. (Vasas H.): Mindennap élünk (7 órakor, szélesvásznú). Istenkút: 49 nap (7 órakor). Kossuth (Mohács): Csodálatos vagy Júlia (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Zrínyi (Szigetvár): Es a te sze­relmed is (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Egy dal száll a világ körül (fél 9 órakor). Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12.— Ft _______ Indcvwtm: »054 ...... F IATALOK JÖJJETEK VÁJÁRTANULÓNAK a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz. Jelentkezni le­het a tröszt munkaügyi osztályán vagy a Vájár­tanuló-intézetben. (Pécs- bányatelep, András-akna). gyarázatképp — idén Sáros­patakon is rendeztek diákta­lálkozót öt megye fiataljai­nak részvételével. Én is el­utaztam erre a találkozóra. Ez számomra annál inkább izgalmasnak Ígérkezett, hi­szen magam is sárospataki diák voltam és most egykori tanáraim, igazgatóm előtt kel­lett újból vizsgáznom, ezúttal mint — zeneszerzőnek. Ugyan­is a kórusok versenyében el­hangzott Nyári dal című kó­rusművem is. — Hogyan született meg a Nyári dal és miért éppen a nyírbátori kórus vállalkozott bemutatására? — Még tavaly Budapesten, a Népművelési Intézet kórus- vezetői továbbképző tanfolya­mán ismerkedtem meg a nyír­bátoriak kórusvezetőjével, Kollár Andrással. Megkért, hogy komponáljak a részük­re egy kórusművet, mellyel a sárospataki találkozón indul­hatnak. Én örömmel fogad­tam ezt a felkérést, míg a szöveg megírását dr. Vargha Károly vállalta. Nem sokkal később már kezemben volt a megzenésítésre váró vers: Lányok, legények! Szálljon felétek hívó ének hangja, Gyertek körünkbe Boldog örömre, vígan zengő dalra! — A zene megkomponálása- kor arra törekedtem, hogy hatásos, virtuóz nyitószám legyen. Ügy érzem, hogy ezt sikerült is megvalósítanom és a nyírbátoriak nagyon szép előadása őszinte sikert ara­tott. Jóleső érzés volt szá­momra, hogy ott a helyszí­nen több kórus vezetője kér­te el tőlem a mű kottáját, il­letve kért arra, hogy újabb kórusművet komponáljak ré­szükre. A bemutatón kívül újból felhangzott a Nyári dal a sá­rospataki vár udvarán, gyö­nyörű környezetben megtar­tott záróhangverseny is, ahol így konferálták be: a kórus­művet Tóthmátyás Lajos VIT-díjas zeneszerző kompo­nálta. Tábornyitás Balatonfenyyesen A hét elején benépesült a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának balatonfenyvesi vezetőképző tábora. A teljesen újjá­született, megszépült táborban megkezdődött az augusztus végéig tartó alapszervezeti vezetőképzés. Az első egyhetes csoportban az üzemi KISZ-vezetőségek termelési felelősei vesznek részt. Vámos Mihály, a Pécsi Dohánygyár KlSZ-alapszervezeté- nek titkára. Gyakran fújja meg a tábori kürtöt, melynek hangjára kezdődik meg a napi program, a tanulás, a szabad­idő és az esti takarodó is. A kürt hangjára gyorsan előkerülnek a sülne* panelépü letek lakói is. Az idén fejezték be a társadalmi munkában tervezett épületek felépítését, melyekben hat táborozó tölti el az egy hetet, kényelmes körülmények között 1959-ben aratta Tóthmátyás Lajos első komoly zenei sike­rét, amikor Burns: Levélhul­láskor című versére kompo­nált dalát VIT-díjjal tüntet­ték ki. — Azóta milyen műveket alkotott? — Kísérőzenét komponál­tam Lorca: A csodálatos Var- gáné című színművéhez. A Komlói Művelődési Ház szín­játszói mintegy húsz alkalom­mal adták elő megyeszerte jellegzetesen spanyol hangu­latú muzsikámmal. Ezt a han­gulatot a hangszerelés is fo­kozta: 2 fuvolán, gitáron, trombitán, pozanon és ütő­kön szólal meg. A budapesti rádió komlói zenés műsorá- ban is hangzott el belőle rész- J let. Szívesen komponálok báb­jelenetekhez zenét: a Pécsi Bábszínházban A három kis­malacot az én zenémmel játsszák, Komlón pedig a Bátor és A csodálatos fekete kő című bányásztémájú báb­jelenetet. — Kórusművek? — A Komló-belvárosi Ál­talános Iskola országosan elis­mert képességű énekkara mu­tatja maid be Pákolitz István: Altató című versére kompo­nált kórusművemet, ezenkí­vül több újabb kórusmű kom­ponálása is foglalkoztat. — Pécsett mikor hallhat­juk a Nyári dalt? — hangzik az utolsó kérdés. — Tervek szerint az ősz folyamán a Pécsi Kamara- kórus mutatja be Dobos László vezényletével. — Bt — Három szakaszban érkeznek a tábor hangatói a reggeli zászlófelvonáshoz és parancshirdetéshez. Ezután kezdődik meg c délelőtti tanulás. Legnagyobb sikere a táborban a délutáni négy órás sza­badidőnek van, amikor fürödhetnek, napozhatnak, sportolhat­nak, ki-ki kedve szerint. Cserfái Edit fürdés előtt azt fürkészi, hogy vajon milyen hideg a víz? A nap hőse kétségtelenül Borda Péter volt, aki büszkén mutatta társainak az ebédszü­net nagyszerű fogását, a több mint egy kilós fogast. Kurucz Pál képriportja Nyolcvannyolc új öntözőberendezés Tekintettel az egyre növek­vő igényekre, az utóbbi he­tekben a hazai ipar is meg­gyorsította az öntözőberende­zések gyártását, s gyorsabb ütemben érkeznek a külföld­ről megrendelt export csövek és más tartozékok is. Ez tette lehetővé, hogy a Baranya me­gyed AGROKER időben, sőt a második félévről előre hozva szállítsa le az öntözőberende­zéseket a tsz-eknek. Az első félévre tervezett kilenc MA— 40-es berendezés helyett 11, a 34 MA—120-as berendezés he­lyett 38, a 19 MA—200-as he­lyett 39 öntözőberendezést adctt ét eddig az AGROKER a tsz-eknek. Ezekben a napokban összesen 88 új öntözőberende­zés üzemel a mezőgazdaság­ban, 26-tal több a tervezett­nél. A 26 új gép segítségévet a tsz-ek már ebben az évben jelentősen növelhetik kerté­szeti és szántóföldi termés­hozamaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom