Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
4 MAPI# 1963. MÄJUS 14. VÁROS KUPOLA ALATT Ajkai szibériai városban sohasem fog esni a hó ♦ Volksstimme és a Berliner Zeitung cikkei alapján Sxátlíttnánty: c&inos székek Utánpótlás az éjszakai klubok számára Toborzóiroda Becsben — Szőkék előnyben Újabban egyre többet olvashatunk arról, hogy milyen lesz a jövő városa. A XXI. század városaiban e jóslatok szerint mozgó járdák viszik az embereket, a házak tetején pedig helikopterállomások lesznek, mert a gépkocsikat ezek a légijárművek fogják fölváltani. A mai nemzedék nemegyszer' irigykedve gondol az utódokra, akik ezekben a fantasztikus városokban fognak majd élni. A Szovjetunióban máris ezen dolgoznak, hogy ezeket a merész álmokat megvalósítsák. A szovjet lapok szerint rövidesen hozzáfognak egy ilyen XXI. századbeli város megépítéséhez. Kupola a város felett Ezt a merész elképzelést a Szovjetunió legzordabb vidékén, Eszak-Szibériában fogják megvalósítani. Az új város neve Ajkai lesz. (Ez a szó az ottani lakosok nyelvén dicsőséget jelent.) Felvetődik természetesen a kérdés, hogy mi szükség van a város megépítésére olyan rendkívül mostoha éghajlati viszonyok között. A magyarázat egyszerű: Szibériának ez az Északi-sarkkör határán lévő része rendkívül gazdag bányakincsekben, különösen pedig gyémántban. Ajkai tehát a gyémánt városa lesz, mert a környező gyémántmezők kiaknázása igen jövedelmezőnek Ígérkezik. A kiaknázott gyémántot majdnem teljes egészében ipari célokra használják. A termelésnek, csupán öt százaléka kerül piacra ékszer formájában. Szibériában már eddig is tártak fel gazdag gyémánt-mezőket. Innen 500 kilométerre van például a Mim gyémántmező, ahol 5500 ember dolgozik Ajkaitól azonban még nagyobb eredményeket várnak, ezért építik ide az új, kupola alatti várost A város tervét a leningrádi építészeti főiskola szakemberei készítik. Nyilvánvaló, hogy ez a különös terv neu. íz feladatok elé állítja a tervezőket, a zord éghajlat miatt. Ez vezette a tervezőket arra az elhatározásra, hogy az egész várost egyetlen nagy. átlátszó műanyagkupola alá énítsék. Ilyen megoldást eddig még sehol sem alkalmaztak a világon. Különleges statikai törvények alkalmazásáról van tehát szó, s a munkát nagyon alaposan elő kell készíteni, mert eddig még semmilyen tapasztalat sincs ezen a téren. Kétségtelen azonban, hogy ha a terv megvalósul, akkor a világ minden tájáról ide tódulnak majd a szakemberek, hogy tanulmányozzák az itt alkalmazott műszaki megoldásokat. Az is valószínű, hogy az első ilyen terv megvalósítása után Alaszkában és másutt is hozzálátnak ilyen városok építéséhez. A legszembetűnőbb újítás természetesen az egész várost fedő óriási kupola alkalmazása. Miért van erre szükség? Azért, mert Szibériának ezen a részén a hőmérő nagyon gyakran mínusz 50 fokra süllyed. Ezt a hideget pedig legfeljebb a bennszülött sarkvidéki lakók viselik el, a mérsékeltebb övezetekből odatelepített munkások aligha. Acéloszlopokra épülő város Az egész város tehát kupola alatt lesz. Kezdetben míg kisebb területet foglal el, ez nem is megoldhatatlan feladat. Mi lesz azonban később, ha majd a lakossága szaporodik és a város területe növekszik? A tervezők ezzel az eshetőséggel is számoltak. A város központjától, azaz a kupola alatti részből, további utcák indulnak ki legyezősze- rűen, s ezeket szintén műanyagból való fedő fogja takarni. Az építészeket nagy feladat | elé állítja a rendkívül hideg edő járás, amely lehetetlenné teszi a szakmában szokásos eljárások alkalmazását. ’ Az építészet alapvető törvényei, az anyag tulajdonsága és maga az épület alakja is változik. Ezeket a körülményeket tehát feltétlenül figyelembe kell venni, és alkalmazkodni a rendkívüli időjárás szabta körülményekhez. Az épületek alapját például nem lehet kiásni, és vasbetonból építeni. A talaj ugyanis több méter mélyen fagyos, s az ilyen alap nem nyújt megfelelő biztonságot. — Más megoldást kell alkalmazni. Az épületeket kivétel nélkül acéloszlopokra fogiák építeni. A házak alakja is különbözni fog a megszokott négyszögletes formától. Ehelyett kerek hengeralakú házakat fognak építeni A jakutszkí körzetben, ahol Ajkai épül, eddig is ilyen alakú házakat építettek. Ennek az a magyarázata, hogy a rendkívül erős és jeges sarki szelek ereje csökken az ilyen kerek felületeken. Azzal ugyanis számolni kell, hogy habár a város kupola alatt lesz, a szél mégis behatol az utcákba. Tarka színek a szürke pusztaságban Természetes, hogy az egyik alapvető feladat a fűtés megoldása. A tervezőknek erre különös gondot kell fordíta- niok, és nyilvánvaló, hogy az egész várost központi fűtő- hálózattal fogják ellátni. Az építészek további feladata az, hogy valamiképpen csökkentsék a vidék mostoha éghajlatának hatását az emberekre. Ezen a vidéken ugyanis a tél rendkívül hosz- szú, a napok pedig egészen rövidek. Szinte azt lehetne mondani, hogy a nap soha nem is süt. Ezért az állandó szürkeséget, amely igen nyomasztóan hat az ember lelkiállapotára, a sídnek gazdagságával akarják ellensúlyozni. Az élénk színek tarkasága a házakon és a tárgyakon ugyanis változatofságot teremt, és ez okvetlenül jó hatással I lesz az épülő gyémántváros I lakóinak kedélyére. „Nagyforgalmú éjszakai klubok számára fiatal, csinos p incémőket és mixernőket keresünk. Minimális jövedelem havi 4000—4500 schilling." Néhány nappal ezelőtt azonos tartalmú szöveg jelent meg legtöbb osztrák újság hasábján. A lányoknak az egyik szállodában kellett jelentkez- niök egy bizonyos Vbg igazgató úrnál. A nagy kereseti lehetőség, havi 4000 schilling, egy jó szakmunkás kétszeres jövedelme, a lányok invázióját indítota a megjelölt szállodába. Vog igazgató . úrnak hamarosan át kellett tennie főhadiszállásét egy kávéház hátsó termébe, mert a szálloda vezetősége távozásra szólította fel, mondván, hogy szállodájuk jóhírét nem akarják kockára tenni. A felvétel a legkomolyabb formák között történik. Az igazgató úr a jelentkező csinos lányokkal felesége és titkárnője jelenlétében tárgyal. A lányoknak kérdőíveket kell kitölteni s nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a rubarikát sem: „Állapotos ön?” Ha valaki igennel válaszol, azzal sajnos nem tudnak többet tárgyalni. Mindez az EVE nevű divatos éjszka’ lokál kávéházi részében történik. "Eve igen hírhedt hely Becs éjszakai életében. Nem egy esetben neves filmsztárok pofozkodtak ösz- sze, vagy jobbhíján egymás férjét karmolták véresre. A szőke pincémők rövid balettszoknyában, csipkés kisnadrágban, csípőjüket riszálva szolgálják fel a 680 schillinges pezsgőt. A striptease táncosnők bla- zirt arccal lépnek fel, s a páholyokban mindenütt vörös fény világít. A jelentkezők itt láthatják meg, milyen feladatokat kell ellátniok. De nem itt Becsben, hanem az UNITÉRA szórakoztató yállalait egyéb 1»* káljaiban. A vállalat Blatzhein úr tulajdona, ő Nyugat-Németoav szag éjszakai mulatóinak és bárjainak koronázatlan királya. Az utóbbi hónapokban a vállalat forgalma mintha meg csappant volna. Számos lokálban Kölnben és Hamburgban, Münchenben és Stuttgartban egvaránt arról panaszkodtak a vendégek, hogy a pincémők már nem a régiek, azaz, hogy nagyonis a régiek. Amíg az NDK-ból a kalandvágyé fiatal lányokat fényűzés és szép ruhák ürügyén át lehetett csalogatni, a striptease bárok és mulatók felszogáló személyzete negyed évenként cserélődött Ebben a szakmában, amikor este tíztől reggel ötig együtt kell inni a vendéggel, negyedévnél tovább nem igen bírja egy pincémé vagy bárhölgy, hogy mindig csinos és üde maradjon. Márpedig Blatzheim mulatóinaik mindig a csinos fiatal szőke nők voltak a legfőbb vonzóerei. ' A szórakoztató konszern vezetősége most Béce felé nyújtotta ki csápjait. Ausztriában épp úgy mint a legtöbb országban tilos külföldi munkára munkaerőt toborozni Az UNITÉRA az Eve mellett más mulatókat is nyitott Ausztriában, s ugyan ki tilthatja meg, ha 1—2 hetes munka után valamelyik lány szeretné látni a vállalat kölni vagy hamburgi mulatóját? Igaz viszont, hogy tárgyilagos ítéletek szerint nem 1—2 lány, hanem több tucat lefüggönyözött autó lépett át a határon csinos, szőke szállítmányával, hogy a hamburgi, kölni mulatók személyzetét kisegítsék, (Sz. L.) A Prágai Smetana terem, a minden év májusában megrendezendő „Prágai tavasz” nemzetközi zenei fesztiválok egyik központja. MOZAIK REMEK ötletet eszelt ki néhány francia szeszgyáros. Lapos, gyógyszeres dobozokban hat illetve tizenkét ampullában Whiskyt hoztak forgalomba, nehogy a zamatos pálinka kedvelői zavarba öjjenek, amikor éppen kedvük szottyan inni. így egyszerűen azt mondhatják: — Be kell vennem az orvosságomat! * AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI Longview városka iolgármesteri hiva- ala öt méter májas átjárót építtetett a főutca leg- ‘orgalmasabb része 'ölött. Az átjáró szélessége 10 cen- i méter Ugyanis a mókusok számára készült, hogy a főut- -a két oldalán zöl- lellő part egyik rézéből életük kockáztatása nélkül uthassanak át a lásik ligetbe. * HENRI ROGHA- TIN francia kötélén cos új világrekordot állított föl. 'légy teljes napig, ■>zaz 98 óra hosz- ,-zat ült, állt, és fe- " -’t egy szál kötőén. Henri Rocha- tin miután leereszkedett rekordja szellős és ingatag helyéről, kijelentette, hogy maradt volna még, bírta volna még, de úgy viszketett a háta, hogy azt már se- hogysem állhatta. * JOHN ANGWELS svédországi, barro- si lelkipásztor a világ egyik legismertebb gombgyűjtője. Gyűjteményében 125 000 különféle gomb található. A különös gyűjtőszenvedély ötletét az adta a lelkésznek, hogy a perselyben szerfölött gyakran talál gombokat. * AZ ANGOL alsó ház több képviselője javaslatot terjesztett elő, egy XVII. századbeli törvény hatályon kívül helyezését kérik. A törvény kimondja, hogy a férjeknek nem szabad este 9 és reggel 6 között verni a feleségüket, mert ezzel zavarják a szomszédság éjszakai nyugalmát * II. HASSZÁN marokkói király nemrégiben Amerikában járt. New York-i tartózkodása alatt öt Cadillac is ugyanannyi Chrysler gyártmányú gép kocsit vásárolt. A jó New York-iak nem is ezen csodál koztak, hanem azon, hogy őfelsége II. Hasszán ötezer lepedőt is vett. * WILLY FORST, a harmincas évek1 legismertebb osztrák filmszínésze és rendezője, tehát a film egyik valóban legnagyobb szakértője, így nyilatko zott a hetedik mű vészét fejlődéséről — A film nag; korszaka akko volt, amikor a szerelmi jelenetekei még iilőhelyzetber játszották le. * A NYUGAT-NE METORSZÁGI Rosenheim városká ban új postahiva ta.lt építettek. A postapalota Nyugat-Németország egyik legkorszerűb' épülete föl van szerelve o moderv. technika minden vívmányával. Csupán egy baja van: a tervező építész- mérnök megfeled kezett valamiről egyetlen WC sincs a szupermodern épületben. A rosenheim postahivatal dől gozói szapora jókí vánságoklcal emlékeznek meg az építészmérnök elme beli képességeiről. V. A szakács felvilágosításai Elsőnek az orvos szólalt meg: „A vasutak nyomorúságos állapotát a vörösöknek köszönhe jük”. „Hogyan?”’ „Ök hagyták ránk ezt az ócska intézményt, s az államnak igen sokba került a korszerűsítés.” Azt nem említette, hogy azóta már 25 esztendő telt el! Azután valahogy az árakra terelődött a beszélgetés. „Igen — valóban úgy van, de az árak emelkednek — mondotta az orvos — valahogyan ellenőrizni kellene az árak alakulását. A legnagyobb baj azonban, hogy rémes népünk van. Akadékoskodó társaság, ahelyett, hogy együttműködnének a hatóságokkal, állandóan ellenzékieskednek. Az orvosnak jólmenő prak- szisa van Tarragonában, elégedett. Most rokoni látogatásra megy a feleségével. Ö nem akadékoskodik, nagyszerűen kijön a hatóságokkal. „Neki nincs miért panaszkodnia, — mondotta a szakács az orvosra célozva. Kérdezzen meg csak egyszer egy munkást! Senki sem akar az üzemekbe menni dolgozni, mert ott alig keresik meg a legszükségesebbeket. Szívesebben mennek cipőtisztítónak vagy .pincérnek. Nem könnyű dolgozni ilyen éghajlat alatt, de a borravaló sokat jelent. Az üzemek helyett szívesebben mennek a szállodákba, a gazdag turisták körül lebzselni, mert ott mindig leesik valami. Franco semmivel sem törődik Hadarva folytatja mondanivalóját. A fülkében kibírhatatlan a forróság. Papírzacskóból sonkás kenyeret vesz elő, kettétöri és felét nekem nyújtja. Nem hajlandó tudomásul venni tiltakozásomat. Tovább mesél: „Spanyolország nagyon gazdag. mi mindent lehetne itt kezdeni! Mezőgazdaságunk virágozhatna, az ipar fejlődhetne. De ezzel a kormánnyal. Franco egyáltalán nem törődik ezzel, az urak csak a saját zsebüket nézik. Már 25 éve kormányoznak és egyre rosz- szabb lesz.” „Mit szólnak ehhez az emberek?” „Nagyon nehéz. A munkások egyszer itt, egyszer ott sztrájkolnak, de el vannak szigetelve. A külföldi olykor naiv kérdéseket tesz fel. ■ „Vannak tulajdonképpen pártok Spanyolországban?” „Nem. — válaszolta — csak a falang. Oda azonban senki sem akar menni. A fiatalokat kényszerítik a belépésre. A mélyben azonban, a felszín alatt vannak pártok: a kommunista és a szocialista párt. Ha körülnéz, mindenütt csak egyenruhát lát, a Caurdia Civil, a rendőrség, a milícia, a katonaság tagjai. Semmireke- lök, akik a mi költségünkön élnek. A szó csak úgy ömlik belőle. Lassan közeledünk Bilbao- hoz. Elmondja, hogy megint külföldre utazik, mert Spanyolország túl szűk a számára. Dél-Amerikáról, Európáról beszélgetünk. „Tudja, van valami, amit nem tudok magamnak megmagyarázni: Oroszország. Egész rövid idővel ezelőtt, néhány évtizede még Európa legelmaradottabb országa volt. A mi országunk meg valamikor gazdag volt. És ma? Az utolsó helyen állunk.” Bilbao ipari város, hegyek között, lejtőkön terül el. Körös körül mindenütt gyárkémények. Bilbaoból fejlődése ellenére sem sikerült szép várost varázsolni. Vannak ugyan széles útai és terei, de épületei, magas házai semmi mással sem dicsekedhetnek, csakhogy hatalmasak és magasak. Az új épületek nem szépek. Bilbao tisztább, mint Barcelona, de nincs meg az a kimondottan déli atmoszférája, mint a katalán fővárosnak. Vaktában indulok el. Az egyik téren ablaktalan köralakú épület emelkedik. Látszik rajta, hogy új, vörös és fehér kövekkel mintázott. „Ez a mi új arénánk. Itt tartják a bikaviadalokat." Idősebb ember lépett hozzám, magyarázva, az egyik ház portása. „A régi arénánk leégett. Most elkészült az új. Szép? A gazdagok adták össze a pénzt, a legtöbbet az egyház. A nyereséget az egyház ..jótéteményeire” fordítják. 14 000 ember befogadására alkalmas. Egyes üléseket selyemmel vonták be, ezek azonban drágák. Mindig sok külföldi. fordul itt meg." „Mondja, maga már járt benn?” „Én? Nem, az túl sokba kerül. Az olcsóbb helyek ára 200 peseta, s én havi 800 pesetát keresek.” „Hogy tud abból kijönni?* Nevetett. Komikus kérdés. Hogyan is lehet 800 pesetából kijönni? „Hordom a bérlőknek a tejet, belépőjegyeket szerzek és mindig leesik egy kis borravaló. Várjon csak! Maga biztos szeretné az arénát belülről Itáni. Jöjjön velem, felmegyünk az utolsó emeletre, onnan bepillanthat. Ha valaki kérdezősködik azt mondjuk, hogy az egyik bérbeadandó lakást jött megnézni.” 36 évi munka egy lakásért Felmegyünk. Az aréna kevésbé érdekel, annál is inkább a lakás: négy kis szoba, egy nagyobb szénfűiésű konyha, fürdőszoba tussal, mosdó a cselédlány részére, tus nélkül. „Mibe kerül ez a lakás?” „Háromszázötvenezer peseta.” A lakás kifizetéséért a portásnak több mint 36 évet kellett dolgoznia és leleményes pénzszerzési forrásokra bukkanni. Energikusan tiltakozott, amikor borravalót akartam adni. Csak hosszabb vonakodás után fogadta el. Járkáltam a városban, kapcsolatokat kerestem. Hiába. Bementem néhány bárba, leültem a parkok padjaira. Egy férfi ült le mellém. Megpróbáltam vele szóba elegyedni. Jövő kedden: ALTALANOS ELÉGEDETLENSÉG i 4tE~rAAA T^: /ár _5 - ns^ 4 mmtmumi
