Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

1963. MÄJITS 14. (üapi.6 5 Pécsi hangverseny Bárdos Lajos műveiből Imponáló és követésre mél­tó válialiboizás teljesítésiéinek lehettünk „fültanúi” szomba­ton este a Liszt Ferenc hang­versenyteremben. Bärdos La­jos zeneszerzői munkásságáról kaptunk keresztmetszetet, egy igen jól felépített műsor kere­tében. A Pedagógusok Szakszerve­zete Nevelők Háza „Pécsi Ka­marakórusa” olyan rendez­vénnyel jelentkezett isimét, amely szintén dicséretet érde­mel. Ez a Bárdos-hangverseny tette teljessé városunk ez évi kórushangversenyeinek sorát. Bárdos Lajos — a Kodály-ta- nítvány — Bartók és Kodály mellett a magyar kórusművé­szet legjelentősebb egyénisége. A műsorban elhangzott műveik is rávilágítottak zeneszerzői palettájának gazdagságára, sokszínűségére, a zeneszerzés­technikában való fölényes biz­tonságára és választékos Ízlé­sére. Kórusművei világosan tagoltak, áttekinthetően meg­formáltak. A két karnagy Tillái Aurél és Tóth Ferenc ezúttal is bi­zonyságot tett kitűnő képessé­geiről és nagyszerűen irányí­totta kórusait. Nem jelent könnyű feladatot annak eldön­tése, hogy mely művek jelen­tették a nagyobb élményt, mégis úgy érzem, hogy ki keli emelnem a Komlói Belvárosi Miért engedik? Alt. Isk. zenei tagozatának elő­adásában a Békák című mű­vet, a Komlói Belvárosi Álta­lános Iskola énekkarának elő­adásában a Magas a rutafát ég a Tünde nótát, a Pécsi Ka­marakórus tolmácsolásában el­hangzott Hajnali dal, Távoli álom és a Második népdalnap- szódia című kompozíciókat, a Pécsi Tanárképző Főiskola ve­gyeskarának előadásában A jövő emberéhez (Pákolitz Ist­ván verse) című művet és a szerző vezényletével bemuta­tott Hej, igazítsad! és a Spár­tai gyermek című műveket. Tóth Lajos operaénekes két Ady versre komponált Bárdos dalt és négy népdalt adott elő ízlésesen és stílusosam. Zongo­rán Neményi Klára kísért gon dós alkalmazkodással, igen jól Az első „bányász kulturális seregszemle“ Pécsett Vasárnap a pécsi bányászok kulturális életében először rendezték meg a Bányász Kul­turális Seregszemlét. A szem­lére nagyon sok kultúr csoport nevezett be. A pécsiek közül a Bartók Béla, a József Attila, a Petőfi Sándor, a Puskin I-, a Puskin II., a Zalka Máté Művelődési Házak, illetve ott­honok öntevékeny csoportjai vetélkedtek a bányászok szó­rakoztatásában. Először vasárnap délelőtt 10 órakor került sor az „Ezerszí­nű Mesemadár” című bábjá­tékra, amit a Puskin II. Mű­velődési Otthon bábjátékosai adtak elő. majd 10 óra 40 perc kor a pécsbányatelepi úttörők adtak műsort. Az ünnepi megnyitót Kista­más Gyula kultúrigazgató mondta eL A Zalka Máté kul- túrotthonban megrendezett se­regszemlén fúvós zenekarok, az énekkar, a tánc- és szalon- zenekar legjobb számait is hallhatták a vendégek, a szín­játszók színvonalas előadásai­ban is sokan gyönyörködhet­tek. Május 18-án rendezik az MHS megyei küldöttértekezletét Szombaton ülést tartott az MHS megyei elnöksége. A járási és városi értekezletek befejeződése után május 18- án rendezik meg a megyei küldöttértekezletet. Az elnök­ségi ülésen megvitatták az ér­tekezlet beszámolóját és elfcr gadták a határozati javaslat tervezetét. Interjú Hemeskéri Lászlóval, a Baranya megyei Építőipar Vállalat igazgatójával Nyilatkozott: Nemeskéri László — A hosszú tél az építőiparban sem múlott el nyomtalanul. A mintegy két hónappal későbbi munkakezdés ellenére sikerül-e az idei feladatokat elvégezni? — Idén 899 lakást kell elké­szítenünk. összesen 183 létesít­ményt kell átadnunk. Az első negyedévben átadtunk 154 la­kást. Megemlítem, hogy tavaly 677 lakást készítettünk. Embe­ri számítások szerint Uj-Me- csekalján 60 lakás elkészülése átnyúlik a jövő esztendő első negyedére. Két panelépületről van szó. Tudom, hogy azok szá­mára, akik itt kapnak lakást ez a bejelentés nem öröm. Azt mindenki megérti, hogy a min­denképpen, ha törik ha szakad módon való elkészítésnek sem­mi értelme nincs. Ez a minő­ségre és a beköltözők egészsé­gére lenne káros hatással. A Vasút utcában két 11 szintes épületnek is el kellene készül­nie még ebben az évben. Erre se mernék esküdni, hogy így lesz. Itt egy hőközponti építé­se a gond. A hőközpontba ke­rülő kazánokat Uj-Mecsekal- ján használták évek óta és el­használódtak. Ha ezek felújí­tása elhúzódik, akkor a Vasút utcai épületek falait nem tud­juk kiszárítani. Ha a felújítás időben megtörténik — ami nem rajtunk múlik — akkor ezek az épületek elkészülnek. Sajnos a hosszú tél nemcsak a lakásépítkezésekre van kihatás sál. Egyes ipari építmények is késedelmet szenvednek, de az 56 tantermet, amit az iskolák­nak építünk minden körülmé­nyek között határidőre átad­juk. fpieassúi fa az indiánok (Tárca) Nekitámaszkodom a csengőnek, aztán illedelmesen várok. A ház villaszerű, lehet bent három-négy lakás, s valame­lyik rejtett zugában a háztömb bizalmi őrzi a környék titkait. Én nem titkokért jöttem, a fenének sem kellenek egy háztömbbizalmi vacak titkai, különben is nekem sokkal különbek vannak. Egy okiratot, vagy igazolást (nem tudom mi a hivatalos neve) szeretnék vele alá­íratni, ha előbújna a házból... Várok, és szemügyre veszem a kis teret, a szomszédos vadonatúj házsorokat, s elé­gedetten állapítom meg, hogy az embe­rek a tavaszi hőemelkedésnek megfe­lelően előbújtak a házaikból, s mint hi­ganyszál, vagy a borszesz kiterjeszked­tek, végigszökkentek az utcákon... Mindent birtokba vettek, az erkélye­ket, járdákat, arcukat a délutáni nap­fény felé fordítják, és a boldogság ap­ró glóriáival a fejük körül, vonulász­nak a fűszereshez, a Patyolatba, hentes­hez, elérhető, negyedórás célpontok felé. Picasso is kint van a téren és elmé- lyülten dolgozik. Intek feléje, de észre sem vesz. mert éppen a házmester baj­szát igyekszik felvázolni a térre, saját­ságos technikával. A téren valamikor egy lapos, hossztikás ház állt. mely leg­inkább a makarónira emlékeztetett. Nos. ebben a malmróniban tanyáztak az építők, de amikor elkészültek a két utcasorral, lebontották. A romhalmaz maradványai még mindig ott éktelen­kednek egy kis szigeten, mely a tér kö­zepéről emelkedik egyenesen a felhők felé. Picasso égi ajándéknak tekinti a romokat, s a vakolat fehér színezetű darabkáival hetek óta rajzol. Ahogy si­került figyelemmel kísérnem a művek sorrendjét, először az új utcasort raj- ' zolta meg, aztán egy nem létező erdőt is rögtönzött melléje, szarvasokkal, fő- vadásszal, s végül a fák fölé egy ókori gólyát és egy ókori repülőgépet is el­helyezett. A kompozíciót aztán elmosta az első tavaszi zápor, és másnap, ami­kor kisütött a Nap, Picasso új freskó­részletbe kezdett. Ekkor ismerkedtünk össze Picassoval. Éppen a fűszereshez mentem, hogy az üres üvegjeimet becseréljem egy konzervre, s véletlenül ráléptem a fres­kó egyik császárkabátos főalakjának a fülére. — Bocsánat, nem vettem észre a fö­lét — mentegetőztem. — Pedig ez a fül rendes — közölte velem Picasso, és nyugodtan rajzolt tovább. — Mondja uram, ön hány éves? — öt... — közölte Picasso és sietve hajat rajzolt egy hölgynek, aki a kép jobb oldaláról, éppen a kép bal oldalá­ra igyekezett átjutni tuskószerű, kubis­ta lábaival. Picassoval az ismeretség óta rend­szeresen köszöntjük egymást, s egyszer felajánlottam neki egy rajzfüzetet kré­tákkal, de rázta a fejét, és közölte, hogy a füzetben kevés a hely, az áj házsorok végén kiszélesedő teret job­ban szereti. Picasso most nagyon komoly, való­színűleg a főmüvén dolgozik. A ház­mesternek már seprűje, szeme, orra és felesége is van. Végre valamilyen zaj hallatszik. Na jön a háztömb megbízott a titkokloal... De nem. a ház még mozdulatlan... A zaj egyik mellékutcából érkezik és pit- lanatról, pillanatra erősebb, lesz. Harci lármaA mellékutcából szín indiá­nok rohannak elő klott gatyában, szuty- kos pepita ingekben. A fülük mögött színesre festett lúdtoUak, a vállukon íj, s a kezükben valamilyen szúrószerszám. Legalább húszán vannak, tehát egy egész sereg. Láthatóan egy másik sere­get üldöznek, s üvöltve átrohannak a téren. Picassot fellökik és legázolják a lcompozícióját. Szegény Picasso, most biztosan elsír­ja magát — gondolom, s a megélénkült csatazajra figyelek, mely a szomszédos utcán hömpölyög, és a kémények kö­zött hozzánk is átszűrődik. Picasso nem sír. Lassan felkászáló­dik a földről, aztán szemügyre veszi a lerombolt rajzokat. Hümmög, szemlélő­dik, aztán egy új vakolatdarabot kotor elő a makaróniház maradványai alól. Marokra fogja a vakolatot, gondosan kijavítja az összetiport freskó részlete­it. Amikor végez új kompozícióba kezd a bajszos házmester szomszédságában. Indiánokat rajzol. Vad arcú, rohanó sereg, a kezükben szúrószerszámok vil­lognak. A háztömbbizalmi úgy látszik nincs itthon, hiába csengetek. Jobb ha hazar ballagok... Este van, az orgonaillattól elnehezed­nek az árnyékok. Becsöngetek a ház­tömbbizalmihoz, most már biztosan ha­zajött. Nekitámaszkodom a csengőnek, aztán a neonfényben fehérlő térre pil­lantok. Picasso befejezte a freskót. Ä kompozíció hármas tagoltságú. Közé­pen ácsingózik a bajszos házmester és a felesége, jobb oldalon a rohamra in­duló sziu indiánok láthatók, bal oldalon pedig a menekülő sziu indiánok, ahogy hiányos fér-- 'ét hiányos ru­ízatban iszkolnak a mellékutca felé. Ügy látszik az a másik sereg nagyobb volt... Bertha Bulcsa — Csak a tél az oka minden­nek? — Nem. Az csak részben oka. Mindent a télre sem lehet és szabad ráfogni. A már most nyilvánvaló elmaradás oka még a munkaerőhiányunk. A tervhez szükséges létszámunk 250 fővel kevesebb. De ha a tél okozta elmaradást is szá­mítom, akkor 350 munkás] éz kellene. Harminc-negyven kő­műves, ács, vasbetonszerelő, kubikos és nagyobb létszám­ban segédmunkás. Igyekszünk munkásokat toborozni, de pern könnyű. Tetézte gondjainkat az építőanyag-szállítás. Ahhoz, hogy a terv szerint építsünk, havi 80 ezer tonna anyagszál­lítást kellett volna elvégeznie a szállító vállalatnak, de csak 60 ezret szállított. Napokkal ez­előtt még olyan helyzet volt, hogy kénytelenek leszünk leál­lítani építkezéseket. Pedig épí­tőanyag van, ezen a téren gon­dunk nincs. Illetékes szervek intézkedése nyomán az EPFU az elmúlt héttől kezdődően nappalra 50, éjszakára pedig 30 gépkocsit biztosít és remél­hető, hogy ezzel ez a nehézség elhárul. — Az építési határidők be­tartásához tartozik a követke­ző is. Helyesnek tartanám, ha a Pécs városi tanács létrehoz­na egy olyan beruházási szer­vet, amely legalább egy évre előkészítené, kijelölné a kü­lönféle építkezéseket. így job­ban felkészülhetne a vállalat az elkövetkező munkákra. A lakásépítések programszerűvé tétele érdekében pedig kívána­tos volna, ha a Pécsi Tervező Vállalat készítené a terveket. Jelenleg az ország különböző tervező szerveitől kapjuk a pé­csi lakóházak terveit, ök nem ismerik a vállalat felkészülé­sét, műszáki színvonalát és emiatt sok baj van. A pécsi tervezők ezeknek az ismere­teknek birtokában vannak és kialakíthatnának olyan épület- típusokat is, amelyek jobban alkalmasak Pécsre. — Elég sűrűn előfordulnak pa­naszok a lakások minőségére. Lehullik a vakolat, rossz a víz­csap, aljazattól elváló parkett, rosszul záró ajtó és ablak a leg­sűrűbben előforduló. Ml okozza ezt, mi a véleménye erről? — Minden ilyen jellegű pa­nasz nem írható a mi vállala­tunk számlájára, mert Pécsett és a megyében sem mindent mi építünk. Kétségtelen, hogy a lakásoknál előforduló minősé­gi hibák az emberi bosszúsá­gok forrásai. Az elmúlt öt év alatt folyamatosan csökkentek a panaszok és igen .jelentős a minőségi javulás. Érzékeltetés­nek mondom a következőt: ha az 1952—53-as helyzetet te­kintem, akkor szerény számí­tás szerint 25 százalékos javu­lás van. Sok összetevője van ezeknek a hibáknak és nem árt ha sorra vesszük. Először a te­tőbeázásokról és a vele járó homlokzati és belső vakolat- hullásról. Nincs olyan tetőcsa- toma, amely az elmúlt téli csapadékot el tudta volna ve­zetni ilyen fagyok mellett. A másik része a panaszoknak a zárak, csapok, kilincsek, úgy­nevezett szerelvények gyors romlása. Az építőipari vállala­tot korholják ezért is. Ezeket nem mi készítjük, ezt úgy szál­lítják nekünk, szinte „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. A gyártó vállalatoknak kellene ezekre több gondot fordítania. — Ehhez a kérdéshez tarto­zik az is, hogy olyan, az épí­tészetben használatos új anya­gok vannak forgalomban, amelynek viselkedését, termé­szetét a szakemberek sem is­merik még. Művezetőink szom­baton és vasárnap az ilyen anyagokkal maguk is dolgoz­nak, hogy megismerjék azokat és használatukról felvilágosí­tást adhassanak a szakmunká­soknak. Ilyenek például az új festékek. — Valóban megtörtént, hogy egy-két lakásban leesett né­hány négyzetméter vakolat Ennek oka lehet a szakmun­kás tudása, de igen sokszor az előre gyártott elem olajosán sima felülete. Ez utóbbin vál­toztattunk és a jobb szakmun­ka végzéséért is megteszünk mindent. Kérjük a lakókat, hogy maguk is vizsgálják meg Feljegyezte: Kászon József kopogtatással a menyezetet és általában a vakolást. Ha kon­gó, lógó felületet találnak szól­janak a vállalatnak és mi a legsürgősebben kijavítjuk. — Említette, hogy az ilyen ap­ró hibák az emberi bosszúság forrásai. Nos, ezek a bosszúságok felfokozzák a kedélyeket és olyanokat is mondanak, hogy el­lopják az anyagot az épületekből. Olyan példákat hoznak, hogy minden nagyobb építkezés kö­rül gombamódra nőnek a családi házak, amelynek anyagát rész­ben az említett módon szerzik. Van ebben valami igazság? — Ez egyszerűen nem igaz. Egy létesítendő épülethez szükséges anyag mennyiségét előre is és utólag is dekányi pontossággal tudjuk és megál­lapítjuk. Mi azt építjük be, amit a terv előír. — Az kétségtelen, hogy a nagy építkezésekről jut anyag a családi házakhoz is, de sza­bályos úton. Egy-egy nagy építkezésen különféle felvonu­lási létesítmények, habarcske­verő mendencék és mások ké­szülnek, amelynek anyagát az elbontás után újra beépíteni elég drága mulatság lenne. A bontás, a téglák, cserepek meg­tisztítása a habarcstól, a szál­lítás — többe kerülne a leves, mint a hús. Az ilyen építő­anyagokat, amelyek helyenként tetemes mennyiséget jelente­nek, bontással együtt a TÜZÉP Vállalat közbeiktatásával ol­csóbb áron értékesítjük. — Melyek a vállalatnak, az igazgató elvtársnak a problémái, amelyek megoldása nem kizáró­lag önökön múlik? — Azok, amiket az előző két kérdés nyomán elmondtam és hozzá még az, hogy nincs elég állvány anyagunk. 15 ezer méter kellene. Ezért szenved­nek késedelmet a karbantar­tások, felújítások és többek között ezért nincs még beva­kolva néhány új épület, amit a pécsi rádió is szóvá tett, az állványanyag hiányáról mit sem szólva. — Van-e olyan magánjellegű úe mégis közérdekű problémája az igazgató elvtársnak, amelyről szívesen beszélne? — Van. Nagyobb megbecsü­lést kellene kapniok az építő­ipari munkásoknak. Sokan ta­lán nem is hiszik, hogy az épí­tőipari dolgozóknak milyen nehéz a lakáshelyzetük, ötszáz lakásigény van nálam vállala­ti dolgozóktól és ebből nagyon sürgős lenne kétszáz. A szövet­kezeti lakásokból 1963-ra né­gyet kapunk. (Nem tévedés, 4.) Ezenkívül emeletráépítésből lesz még 16 lakás, de ez csepp a tengerben. Mindenesetre na­gyon szeretném, ha az építő­ipart nem egy-két négyzetmé­ter lehullott vakolat alapján jellemeznék. A beruházóknak pedig azt szeretném mondani, hogy nem vagyunk barátai a felelőtlen ígérgetéseknek, hogy beépítünk ennyit és ennyit, amikor előre tudjuk, hogy nem lesz meg. Nem azért mondjuk meg őszintén a helyzetet, mert nem akarjuk megcsinálni, ha­nem azért, mert adott szavun­kat minden körülmények kö­zött teljesíteni akarjuk. Ha si­kerül munkáshiányunkat csök­kenteni, az idén is szép ered­ményeket tudunk felmutatni. Várjuk nyárra a diákokat, jöj­jenek segíteni. A kábel ugyan letekeredik, de a gyerekek leleményes­sége folytán /.hordó” lesz a kábeldobból, „majdnem olyan” mint a vidámparkban. Foto: Erb

Next

/
Oldalképek
Tartalom