Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

ms. MÁJUS 14. MAPLÖ 3 Merre tart Baranya? Elkészült a megye 20 éves távlati fejlesztési terve A kérdés sokfélé éEharag- aotit már és teljesen jogos: merre tart megyénk? Milyen fejlődési leheitőségeik előtt áll­nak a községeik, a városok? Hogyan alakul a jövőben az az. elv, hogy a falvakíbain is megteremtsék a városias ké­nyelmet, kultúrát és m/unka- feltételekeitV ... Kidiogozitáik a megye húsz éves távlati fejlesztési tervé­ben a mezőgazdasági é® az ipari mimika közötti különb­ség eltüntetésének módjait Kialakítják a következő két ev úzedben a mezőgazdasági nagyüzemeket, aimefiyekiben — 3—4000 holdon — megfele­lő gépesítéssel évről-évre fo­kozhatják a hozamokat, ugyan akikor ezzel párhuzamosain csökkentik a mezőgazdasági dolgozók fizikai erőfeszítése­it. Nyolcvanöt községi nagy­üzemi egységet kívánnak ki­alakítaná Baranyában, ame­lyek közigazgatásilag, egész­ségügyileg és kulturális ellá­tásban teljes önállósággal bír­nak. Ezek létrehozása lehető­vé teszi az erdőgazdasági munka idényjellegiének felszá­molását Télen is megfelelő elfoglaltságot tudnak biztosí­tani a falvak lakóinak. Arra törekednek, hogy az egyes nagyüzemi egységeken belül is a mezőgazdasági munkahe­lyek jó utakkal megközelíthe­tők legyenek. Természetesen a lakosság bizonyos mérvű vándorlását megszüntetni nem lehet, nem is kívánatos, azonban a né­pesség vándorlását a szüksé­ges keretek közé szoríthatják. A falu közeledik a város­hoz. Mutatják ezt az utóbbi évek számadatai is. öt év alatt Baranya falvaiban 257 millió forintot költöttek köz­ségfejlesztésre, olyan létesít­ményeikre, amelyek korábban hiányoztak és válaszfalat je­lentettek a város és a fal« la­kossága között. Vegyük sorra az egyes rész­feladatokat, amelyek egy-egy pontját képezik a most készü­lő húszéves távlati fejlesztési programnak. örvendetesen fejlődik a falusi lakásépítkezés Baranyában mindem község­nek van villanyvilágítása. Ugyanakkor a külterületekről hiányzik az alapvető szolgál­tatás. Nyolc-tíz év költséges beruházásával kell ezt megol­dani, mert a külterületekre el kell vinni a villamos energiát, transzformátorok beiktatásá­val, hosszú hálózat kiépítésé­vel. A következő, fontos fel­adat a lakásépítkezések meg­gyorsítása. Falvainkbon ör­vendetes fejlődés mutatkozik ebben. Az utóbbi tíz esztendő átlagában évente haitszáz la­kást építettek a megyében. A következő időszakban már évente 1200—1300 Laká* * meg- ' építése válik szükségessé, amelyet a helyi tanácsoknak kell megfelelően eKBoészíte- niöik. Azefivik központi kérdés az ivóvízellátás Megyénk falvakban az or­szág egyik „leggazdagabb” te­rülete. így az útépítés mindig nasv gondot jelentett a ta­nácsnak. Ma még 82 község van üt nélkül és 253 kilométer hosszú kövesút megépítése vá­lik szükségessé a következő években. Tudni ke®, hogy egy kilométer makadámút meg­építése egy millió forintba kerül, Így érthető, hogy az út­építési program megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, és csak 1080-ban tudjuk végle­gesen befejezni. Az útépítéssel párhuzamo­san lehet majd fejleszteni az autóbuszhálőzatot. Jelenleg 57 százalékos a „busz-bekötés” megyénkben, de a tervek sze­rint 1980-ban már minden fa­lu megfelelő közlekedési esz­közzel rendelkezik majd. Az ivóvízellátás is a köz­ponti kérdések között szere­pel a megyei tanács elképze­léseiben. Ma még csak a la­kosság 9 százaléka fogyaszt vízműből nyert vizet. Most az a cél, hogy az ezer lakost meghaladó községekben és a járási székhelyeken törpevíz­műveket létesítsenek és vízve­zetékről biztosítsák a lakosság ellátásét. Az előzetes számítá­sok szerint 1980-ban a megye lakosságának közel ötven szá­zaléka vízvezetékről nyeri majd az ivóvizet. Megváltozik a kereskedelem jellege is azáltal, hogy a me­zőgazdáság ban dolgozók jöve­delme fokozatosan emelkedik. Bár ma mér minden falunak van boltja, az ellátás milyen­ségében és az áruk összetéte­lében gyökeres változásra lesz szükség. Ezért öt nagykeres­kedelmi központot és 13 szak­jellegű alközpontot alakítanak ki, ahová összpontosítják az árukészletet. Az iskolai oktatás is nagy feladatok elé állította a me­gye jövőjének tervezőit. 1980- ra a felsős tanulók nyolcvan százaléka már szakszerű ok­tatásban részesül. Megszűnik a város és fala közötti különbség Üj problémaként jelentke­zik majd az iskolai oktatásnál általános iskolai diákotthonok építése. A szigetvári járásban már van erre kedvező kezde­ményezés, de ezt fokozatosan ki ke® szélesíteni, hogy a köz- igazgatási központokban a, be­járó tanulók számára diákott­honokat biztosítsanak. Ide tar­tozik a művelődési otthonok építése is. Jelenleg még hat­van községben hiányzik a kúL- t úr ház és az elképzelések sze­rint községfejlesztésböl, a la­kosság társadalmi munkájával kívánják felépíteni. A terv az, hogy a kisefbb lakott települé­seken inkább klubokat alakít­sanak kL Az egészségügyi ellátásban Baranya kedvező helyzetben van, mégis rendelőket, váró­kat kell még építeni és a fel­adat az, hogy a községi taná­csok a következő években tíz-tizenegy új orvosi körzetet alakítsanak ki a megyében. Az egészségügyi ellátás tar­tozéka a tisztasági fürdő is. A terv előírja, hogy 1980-ig leg­alább 86 tisztasági fürdő le­gyen a megyében. A húszéves távlati fejleszté­si program adatai szerények és az adott lehetőségekre épül­nek fel. Ennél többet is meg" vaüósíthatunk, ha a megye la­kosságénak a társadalmi mun­kában tanúsított ákti vitás® a következő években csak foko­zódik és a községi tanácsok helyesen, gazdaságosan és szakszerűen gazdálkodnak a községfejlesztésne szánt ősz- szegekkel Gáld onyj Béla I Korszerűbb kereskedelmi hálózatot Komlón KOMLÖ VAROS ÉPÍTÉSE az 1950-es években kezdődött. A tízegynéhány évvel ezelőtti beruházó szervek a Nehézipari Minisztérium, majd később az ÉM. lakásépítési igazgatósága a legfőbb gondot elsősorban a la­kásépítkezésekre fordította. Az egymás után épülő új üzemek, aknák, a széntermelés fokozása ezrekkel növelte meg a mun­káslétszámot, érthető hát, hogy mindenek előtt lakást kellett biztosítani a számukra A nagy „sietséggel” egyidejűleg azon" ban a fentebb említett szervek nem helyeztek megfelelő súlyt a szükséges bolthálózat kiala­kítására Egymás után marad­tak el a járulékos és a kom­munális beruházások építései, köztük a kereskedelmi hálózat megteremtése is. EGÉSZ LAKÓTELEPEK épültek fel üzlethelyiségek nél­kül. És amikor már sürgetően léptek elő ezek a problémák, jobb híján provizórikus megol­dással, a már meglévő lakáso­kat alakítgatták át üzlethelyi­ségekké. Az Anna-aknai, a Dá- vidföld-i fűszerbolt, a Mackó bisztró, két, illetve egy szoba- konyhás lakásokból lett átala­kítva üzlethelyiséggé. Az ifjú­sági cukrászbolt, a Kökönyösi centrumban a Petőfi téri rö­vidárubolt raktárhelyiségében kapott helyet, s ennek követ­keztében egyik üzletnek sincs raktára, de ami még ennél is kriminálisabb, egyiknek sincs szociális célokat szolgáló helyi­sége. A Petőfi téri csemegebolt RÉS AZ ABLAKON A férfi otthagyta a csont­sárga lábú, hideg fogantyús röntgengépet és felkapcsolta a villanyt. A nővér zizegő pa­pírlapot tett eléje. Olvasta: „Halász Margit tizenhat éves, Pécs, Megye utca 12//b. szám alatti lakos, gimnáziumi ta­átforrósodott ágyban Halász János, fia sportérmeire gon­dolt. Már egy zománcozott vö­dörbe kellett tenni. A lánya is mindig egészséges volt, szép testű. Es most?... Két éve tornaórán cigánykereket vetett. Valami megroppant nuló”, majd a Kórisme rovat­ba írta: Scoliosis. 1962. szep­tember. . A kórház műanyagpadlós fo­lyosóján idősebb házaspár vá­rakozott. Az orvos lágyam tar­totta a megizzadt asszonyke­zet. — Lányuknak s-alakban el­ferdült a gerince. A műtét majdnem lehetetlen. — így marad? Istenem! Doktor úr. Csak nem marad nyomorék? Lábuk kaszált a lépcsőkön, amint támogatták a lányt, és kitágult szemmel néztek a ru­hára, mely alatt a gerinc csa­varodott. * Éjszaka volt és a hőborftot- ta Széchenyi téren autóbusz fordult. A Megye utcai lakás­ban csendben vtraezftottak. Az benne, s idővel egyre jobban fájt. De hogy a gerince? ... Vállalják-e a műtétet? ... * A budapesti SZTK egyik irodájában tisztviselő emeli a telefonkagylót. „Halló Reuma­kórház! Halló! Igen egy pécsi kislány, scoliosis”, majd az apa felé fordulva: — Ha szükséges a mi költ­ségünkön Stockholmba is elvi­tetjük, bár a pesti Simon pro­fesszor is világhírű. * A nyitott ablakon át fény árad és jó májusi levegő a szobába. — Megoperálták és sikerűit — mondja boldogan Halászná — Tudja, mindig azt mond­tam, az emberek önzők, szív­telenek, hisz annyiszor csa­lódtam, de amit az én lányom­mal műveltek? ... Másfél hó­napig a műtét után csövön táplálták. Ügy feküdt, kife­szítve. Külön repülőgéppel hozták haza. Itthon pedig. Az egész iskola összefogott. Siltes sapkában, szürke munkaruhában jön meg Ha­lász bácsi, az apja a Bőrgyár­ból. Kezét nyújtja, mondani akar valamit, de csak a szája rángatózik. „Nagyon-nagyan jók az emberek” s azzal sírva kimegy. 4 Feleltetés folyik. Halász Margitkához, a Janus Panno­nius gimnázium tanárai eljöt­tek, hogy otthon, az ágyban felelhessen. Itt van Tárkán vi­ne igazgató is. Sorban adják a kilincset egymásnak, Gyula­vári László magyar, Balotai Gerőné kémiatanár és a töb­biek. — Mínusz b, plusz mínusz négyzetgyök, hallom a vékony hangú feleletet, majd később Qnódy Ágnes matematikata­nár hangját: „Jeles”. — I gentori di Mario Fer­rari entrano in un magazzino — rakja szépen az olasz mon­datokat Margit, És jelesre vizsgázik Széky Sára osztályfőnöknél is bioló­giából, s a végeredmény: ki­tűnő. A jegyzőkönyvet aláír­ják a tanárok, s jobbulást kí­vánnak. * — Valóban, az egész osz­tály összefogott — suttogja Margit. — Simon Marika még Pesten is meglátogatott. Az­tán itthon minden idejét fel­áldozta, de Liszt Kati, Magi Erika, Kraut Lenke is eljött, tanítottak, hogy ne maradjak ki, és levizsgázhassam, utána pedig nyugodtan mehessek vissza a kórházba. Meg fogok gyógyulni. Bólintok. — Mindig mondtam a Ma­mának nem szabad elkesered­ni — nyitja rám szép barna szemét. * Mereszjev, szovjet őrnagy jut eszembe, aki a háborúban lelőtt repülőgépének roncsai mellől könyökkel negyven ki­lométert kúszott, maga után vonszolva roncsolt lábait. Fa­kérget és leveleket evett na­pokig, s hónapok múlva tán­colni tanult. Margitkának is, nemcsak a testét, de az emberekbe ve­tett hitét is megmentették. Megnyitották a rést egy élet ablakán. Szüts István I eredetileg a rendeltetésének megfelelően épült, de egy ké­sőbbi kényszermegoldás során a raktárhelyiségéből alakítot­ták ki a tér postahivatalát. En­nek következményeként a cse_ megebolt áruellátása is gyak­ran akadozik, hiszen arra kény telenek, hogy a környező lakó­házak alagsori helyiségeiben tárolják az árut. A Kökönyösi papírbolt jelen­leg egy mosókonyhának terve­zett helyiségben üzemel, de a belváros területén lévő papír- és írószerbolt is egy lebontásra ítélt, igen szűkméretű raktár- helyiségben kapott helyet. Ofo- tért bolt pedig nincs is a város területén, ami miatt a lakosság kénytelen Pécsre utazni szem­üvegért, vagy más egyéb opti­kai cikkért. Illatszerbolt hiá­nyában háztartási boltban áru­sítják az illatszereket együtt a petróleummal, ami jó indulat­tal sem nevezhető szerencsés megoldásnak. A 4400 új lakást számoló városból hiányzik az úgynevezett szak-édességbolt is, ami a gyakorlatban azzal jár, hogy a fűszerboltok lezá­rása után, vagy ünnepnapokon a városban nem lehet tíz deka cukorkát vásárolni. Persze a fentebb elmondot­tak nem azt jelentik, hogy Komlón teljes felfordulás ta­pasztalható a bolthálózat fej­lesztésben. De az olyan arány­talanságok, hogy helyenként az üzletek meghaladják a jelent­kező igények kielégítését, má­sutt pedig meg sem közelítik, érthető elégedetlenséget vált ki a lakosság körében. a koaílo városi népi ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG megbízása alapján történt vizs­gálatok e kirívó eseteket azért tárták fel ilyen részletességgel, hogy a figyelmeztetésen túl se­gítséget nyújtsanak a kereske­delmi hálózat jelenlegi helyze­téért felelős szerveknek. Ennek érdekében külön felhívják a megyei tanács tervosztályának figyelmét arra, hogy a Kender­földi C. területi lakás építkezé­seinél sincs megoldva még a bolthálózat problémája. Ezen a területen még 1955-56-ban nem kevesebb, mint 600 lakás épült anélkül, hogy megfelelő üzlethelyiségeket létesítettek volna a lakásokhoz. A második ötéves terv során újabb 400 la­kás épül fel itt, tehát éppen ideje lenne, hogy a beruházási programba mielőbb belekerül­jenek a szükséges kereskedel­mi boltegységek is. Igen komoly probléma az is, hogy a bolthálózat fejlesztés ellenőrzését a Komlói városi Tanács Kereskedelmi Osztálya nem láthatja el, mert a város­ban nincs olyan kereskedelmi vállalat, amely önálló fejlesz­tési beruházásokat tervezne, vagy végrehajtana. Ilyen for­mán a városi tanács kereske­delmi felügyelője mihaszna is­meri a fejlesztési problémá­kat, ha a fenti okok miatt nincs lehetőség az ellenőrzés­re. RÖVIDEN ÖSSZEFOGLAL­VA ez a NEB-vizsgálat ered­ménye Komlón. Zömében csak a tényeket rögzíti le, ■ ha nem is megy el odáig, hogy a fele­lősség kérdését konkrétan fej­tegesse, minden esetre utal ar­ra, hogy a problémák megol­dása igazában a felsőbb taná­csi szervekre vár. Nem javasol határidőket, de megjegyzi, hogy a fentebb felsorolt okok miatt a komlói lakosság egyre elégedetlenebb és egyre türel­metlenebbül várja jogos igé­nyeinek kielégítését l í ‘-»-D­E!avult táblák A hatos út mentén kopott, ferdén álló reklámtábla fogad­ja a Pécsre érkezőt. Az OTP lottó-reklámja áll itt, amelyen jó­formán csak a nagybetűs szöveg tisztán kivehető, minden más elveszik rajta. Nem ártana a többivel együtt ezt is 1el 'iitani. Az Aradi vértanúk útjai óvoda még mindig a Mátyás Fló­rián nevet viseli? Véleményünk szerint nem, csak a feliratot felejtették ott. ititsj TilSÖHáiY * mmm IGAZGATÓ' mmmk wmmmk A Sztomatológiánál és az Urológiai klinikánál igazgató­ként még mindig dr. Oravecz Pál és dr. Huth Tivadar pro­fesszorok neve áll, holott e két kitűnő professzornak már rég megadtuk a végtisztességet. Jó lenne, ha a táblákon az új igazgatók nevei szerepelnének!

Next

/
Oldalképek
Tartalom