Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
f (MS. MÁJUS 18. lAPi« 3 Az idén tovább javul a lakosságnak nyújtott szolgáltatás Baranyában Pécsett nyolc, Mohácson hét új felvevőhelyet létesítenek KISZŐV választmányi ülés a József utcai művelődési házban Csütörtökön délelőtt tartatták a József utcai művelődési házban a Kisiparosok Országos Szövetségének választmányi ülését A napirendi pontok között elsődleges helyet foglalt el az elmúlt, 1962-es esztendő mérlegért?! tartott beszámoló, az elmúlt negyedév értékelése, s az 1963-as év tervjavaslatai és feladatainak megvitatása. Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke, számszerű adatok felsorolásával bizonyította az előző évben tapasztalt előrehaladás szükségességét, de beszámolt a nyereség nélkül záró szövetkezetek munkájának hiányosságairól is. A nyereséges szővetkezeiek- l nél viszont jóljártak a dolgozók, mert az előző évekhez viszonyítva, 514 ezer forinttal többet osztottak szét, mint az előző esztendőkben. Mint mondotta — javulás tapasztalható készletgazdálkodás vizsgálatánál, de nagyobb fegyelem is elkelne a számvitel munka terén, mert a bízón vlatokait nem kezelik elég gondosan. Szemmel látható javulás mutatkozik a társadalmi tulajdon védelmében. Részletesen be- Bzélit a politikai nevelés fontosságáról, mert ezen a területen meglehetősen elmaradottak, bár ennek ellenére a tavalyi kongreszszusi versenyben SS szövetkezetben dolgozók 95 százaléka vett részt, amely 3 568 000 forintos túlteljesítésben mutatkozott meg, azonkívül eredményesen dolgoznak a szocialista elmért hat célú munkabmigádok, az elmúlt esztendőben számos vándor- zászlóit és .kiváló kisipari szövetkezek*’ címet nyerték, a Pécsi Kesztyűs KTSZ pedig jó munkája jutalmául a kongresszusi serleget is elnyerte. Az 1963 év tervjavaslatéit az OKISZ változtatás nélkül elfogadta, mélynek lényeges pontjai az átszervezés és a proftlirozás. Ebben az esztendőben a teljés termelés 12 százalékkal növekszik, aimí mórit- agy 32 unffifió fontot többtermelést jelenít. Nagyot* gondot fordítanak az export termelésre, 3,2 százalékkal növekszik akivitel, különösen bútor, ruházati és cipőipari termékekből. Az előző évhez viszo | nyitva, sziámi vei kedvezőbb feltételiek mellett indulhatnak ebben a gazdasági esztendőben. Leglényegesebb feladatnak a válás és a megye területén a szolgáltató és javító részlegek kibővítését és átszervezését tekintik. Ennek érdekében, a különböző iparágakban jelentős lépéseket tettek. Részletesen foglalkoztak a bémtartkai kisgépek javításának lehetőségeivel, valamin* a cipójavltáai munkák felvételi színvonalának emelésével, — mélynek érdekében Pécsett nyolc, Mohácson hét új felvevőhelyet létesítettek. — A Tempó KTSZ új szolgáltatási ágaikat vezet he: a boy és a pótmama szolgálat, valamin* a csómag és tüzelő szállítás bevezetése is napok kérdése. Némelyik szövetkeze* nyitvatartási idejét ja a dolgozók érdekeinek megfelelőbben módosították. A beszámolót a jelenlévő szövetkezeti vezetők hozzáffló- lásaá követték, ft. L Gyorsabb áruforgalmat! A is ety rég múlt téli zord időjárás, a vela járó szénhiány, valamint az ebből következő áruforgalmi korlátozások majd minden üzemet visszavetettek a tervteljesítésben. Mindössze három héttel ezelőtti adatok szerint megyénkben a következő vállalatoknál számolhattunk be nagyobb mértékű lemaradásokról. A Beremendi Cementgyárnál 1500 tonna cement és 900 tonna mész, a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalatnál 2840 tonna trágya, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál 500 tonna folyamkavics, a Pécsi Cementipari Vállalatnál 15—20 ezer tonna cement- áru, a Komlói Kőbányánál 92 ezer, a Nagyharsányi Kőbányánál kb. 40 ezer tonna zú- zottkő-lemaradáa mutatkozott, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fentiek miatt nem kaptak elegendő követ az útéplA tavaszi szárazság miatt meggyorsították az öntözőberendezések átadását az Április—májusi szárazság már eddig is sok gondot okozott a termelőszövetkezetekben, különösen ott, ahol zöldségtermesztéssel is foglalkoznak. A palánták kihelyezését és megeredését nehezíti a csapadékhiány, ezért az öntöző gépeket most már mielőbb üzembe kell helyezni. Baranya megye összesen 149 komplett öntöző-berendezést kap az idén, s ebből 124 berendezés a termelőszövetkezetekhez kerül. A berendezések egy részét — mintegy 71 gépet — az ütemezésnek megfelelően még az első félévben szállítja le az ipar. Ezt a 71 berendezést június 30-ig kell az AGROKER-nek eljuttatni a termelő gazdaságokhoz. A kora tavaszi szárazság miatt az AGROKER már március végén, április elején megkezdte-az öntöző berendezések kiszállítását. Mint az AGROKER Megyeri úti központjában elmondották, eddig 32 öntözőberendezést szállítottak le, illetve adtak át a termelőszövetkezeteknek. Az átadás ezekben a napokban is gyorsított ütemben halad. Az elmúlt évben jól bevált gyakorlatnak megfelelően ezen a tavaszon is minden egyes berendezés átadását műszaki bizottság végzi. A gépagregátot csakúgy, mint a nyomóoldali tartozékokat, üzemelés közben, megfelelő üzempróba után veszik át a tsz-ek. AZ ELMÚLT ÉVBEN sok zavart okozott, hogy az öntöző berendezéseket nem kompletten, hanem részletekben adták át a tsz-eknek. Ebben az évben az AGROKER már csak komplett berendezéseket ad át -Á tavaly még sok zavart okozó csővezetékek és nyomó oldali tartozékok hiánya is megszűnt. Ezeknek 80 százalékát most külföldről importáljuk, horganyzott vascsöveket a nyugatnémet Mennesmann és az osztrák Bauer cégtől. Ezek a kiváló minőségű csövek időben érkeztek és érkeznek, csupán a ' szivattyúkat gyártó miskolci Könnyűgépgyártó < Vállalatnál van némi lemara-! ács. Ha a miskolciak fokozni! tudnák termelésüket, sok öntözőberendezést lehetne áthozni a második félévről az első félévre, ami a termelőszövetkezeteknél nagy terméshozam emelkedést jelentene. Az öntözőgépek üzembiztonsága szempontjából a gyár, illetve az AGROKER az idén már csak oda helyezi ki garanciával a berendezést, ahol képzett öntöző szakmunkások kezelik a gépeket. A megyei tanács és az AGROKER téli tanfolyamain mintegy 200 baranyai termelőszövetkezeti tagot képeztek ki öntözőgépkezelő szakmunkássá, s az eddigi kihelyezéseknél még nem is jelentett problémát a szak- értelemfíiány. AZ tiGROKER emellett még külön szerelő brigádot is szervezett, melynek tagjai öntözési szaktanácsadást végeznek a tsz-ekben. tők, az útfenntartó vállalatok, vagy elegendő folyamkavicsot az építőipari vállalatok. A Pécsi Vasútigazgatóság területén a fuvarozótoktól két-három héttel ezelőtt beérkezett jelentések szerint ösz- szesen 379 ezer tonna különféle áru maradt vissza a bevezetőben mondott okok miatt. Ez az árumennyiség természetesen nem írható teljes egészében az áruforgalmi korlátozás terhére, hiszen a fentebb említett árumennyiségből nem kevesebbet, mint 95 ezer tonnára nem volt diszpozíció. A visszamaradt áruk legnagyobbrészt téglából, mészkőből, folyami kavicsból, cement bői stb. mutatkoztak, vagyis azokból az áruféleségekből, melyek döntő fontosságúak az amúgy is késve induló útépítések, lakásépítkezések számára. Éppen ezért á Vasútigazgatóság a megye építési, közlekedési és vízügyi szerveivel egyetértésben közös értekezletre hívta össze a jelentősebb fuvaroztatókat, hogy a tájékoztatásokon túlmenően megbeszéljék az elkövetkező hetek, hónapok legfontosabb teendőit. z áruforgalmi korlátozás alatt elhangzott panaszok után, joggal hitték azt, j hogy a korlátozás megszűnése után özönleni fog az elmaradt áru. Sajnos, nem ez történt Az értekezletet követő első napokban, hetekben szinte agitálni kellett a fuvaroztatókat elmaradt áruik feladására. | Aztán megtört a jég és az ! utóbbi hetekben megindult a í fuvarozás, s a napi igények újra 2000 vagon fölé emelkedtek az igazgatóság területén, í Ez az igény különösen az építőipar és az útfenntartó vállalatok részéről tapasztalható. Ezzel együtt természetesen kialakult egy helytelen elv — méghozzá a fuvaroztatók részéről —, hogy az igények kielégítésére egyetlen mód van, mégpedig a vasúti kocsik számszerű szaporítása. Ez az elv alapjaiban véve is helytelen, mert a kocsik számszerű növelése csak olyan mértékben lehetséges, amilyen mértékben a fuvarozók, illetve az érdekelt vállalatok szorgalmazzák is a rendelkezésükre álló kocsik kiürítését. Ugyanis e kiürített vagonokat tudják elsősorban átadni a további rakodási célokra. A vasút igen sok szervezési intézkedést tett, hogy a vagonok a ki-, illetve berakások után a legrövidebb időn belül rendeltetési helyükre kerüljenek. Ilyen szervezési intézkedés volt az iparvágányok gra. fikonos kiszolgálása is, mely- lyel elsősoroan a fuvaroztatók munkáját könnyítették meg, de ilyen intézkedés volt az éjszakai és a munkaszüne- tes napi rakodásokhoz a vasúti kocsik béralapbiztosítása. Ha a rakodások körüli problémákat vizsgáljuk, meg kell az évek hiányosságok egyes fuvarozóknál ma is változatlanul fennállnak. A rakodás, a fuvarozás sajnos ma sem egyenletes. Munkaszüneti napokon és éjszaka úgyszólván alig van be- és kirakodás. Szombaton, vasárnap és hétfőn alacsony a kocsiigénylés, viszont a hét többi napján megemelkedik, s ez is egyik oka a kocsihiánynak. A kocsikirakásoknál egyes fuvaroztatók nemcsak mellőzik a címükre éjszaka érkezett áruk átvételét, de az AKÖV munkáját is hátráltatják azzal, hogy nem fogadják az általuk befuvarozott árukat. Inkább vállalják a kocsiálláspénzt, a fekbért, mint az éjszakai és a munkaszünetes napi árufogadást, illetve rakodást, pedig a Minisztertanács biztosította a vasúti kocsik kirakásához szükséges állományon kívüli béralapot és hozzá a túlórakeretet is E lehetőségek ellenére is munkaszünetes napokon igen gyakran 350— 400 kocsi marad klrakatlan, melyekben igen sok esetben 18—24 órás késett kocsik is vannak. A késedelmesen rakodó fuvaroztatók közé tartozó vállalatok, mint a Pécsi Hőerőmű, az AGROKER a Vegyianyag Nagyker. Vállalat, a Szikra Nyomda, a papírértékesítő vállalatok például éjszaka és munkaszünetes napokon nem is fogadnak árut és a Baranya megyei MÉK Vállalatnál még az áruértesítést sem hajlandók átvenni o fentebb említett napokon. Ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyes időszakokban kocsdhiány mutatkozik. Persze, sok még a kívánni való a vasúti kocsik kihasználásában is, amelynek megjavítása egyik előfeltétele a kocsdhiány csökkentésének. A vasút részéről hiányosságnak mondható még ma is, hogy a kocsilkat időben a rakodás helyére állítsa, amág a kiértesítések tekintetében nagy szüksége volna a fuvaroztatókkal való minden eddiginél szorosabb kapcsolat megterem tésére. Annál is inkább, meri még ma is igen gyakori az olyan eset, (hogy a fuvaroztatók éjszaka és munkaszünetes napokon egyszerűen kikapcsolják a telefonit, hogy a vasút az értesítést ne tudja átadni. Természetesen ez nem sokat változtat a fuvaroztató felelősségén, mert ilyen esetben a vasút a postai „üzenetkézbesítőnek” adja át az értesítést, aki azután megkísérli a közvetítésit Az ilyen értesítés pedig akkor is teljes érvényű, ha a posta próbálkozása sem vezet eredményre. A fentebb elmondott példák ból tehát az derül ki, hogy egyes fuvaroztatók még ma is azt hiszik, hogy csupán a vasutat játsszák ki együgyű módszereikkel. Nem képesek, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy az áruforgalom zavartalan lebonyolítása nem vasúti, hanem általános nép- gazdasági érdek, a vállalatok saját egyéni érdekei mellett. ócskám beleléptünk már a második negyedévbe, vagyis olyan szakaszába a termelésnek, amelyen áll vagy bukik az éves tervteljesítés. Ne tetézzék tehát még tovább azt a bajt, amit a rendkívüli időjárás okozott országosan és megyeszerte is, a vállalatok százainak. Lássák be, hogy a már fentebb említett gyatra kísérletek helyett, csak a lelkiismeretes összefogás hozhatja meg azokat az eredményeket, amelyeket a népgazdaság és ezen belül a dolgoztai tízezred joggal elvárnak vállalataik vezetőitől. — sgy — J Mennyi sört ihatunk nyáron? Megyénk dolgozói eléggé kedvelik a „fólyékomy kenyeret”, mert múlt évben a pécsi Pannónia Sörgyár által előállított 326 ezer hektoliterből 188 ezer hektolitert ittak meg. Az érdekesség kedvéért közöljük azt is, hogy csupán palacksörből 62 ezer hektolisebb, mint 12 millió 400 ezer palack sörnek felel meg. Mire számíthatunk idén? A pécsi sörgyár illetékesei szerint 1963-ban 7 ezer hektoliterrel több sört szeretnének előállítaná, mint tavaly. Eny- nyi szerepel tervükben. Nehéz séget okoz, hogy már az első negyedévben, mintegy 12 ezer hektóval elmaradtak, mert a hideg idő miatt nem fagyott a sör. A nyári „rohamot” ezért nehezen fogják állni de a paleksör túltermelésévé' — kb. 80 ezer hektolitert kívánnak palackozni — enyhítik a megnövekedett kereslet problémáját Forgalom a Fürst Sándor úton Foto: Erb líifteU a „UísvulíUéb&i" a Uiba? Karcolat 3 jelenetben Szereplők: 1., 8., S. számú alfelelősök, 1., 2., 3. sz. felelősök és a FÖFELELÖS. Történik 1963 áprilisában, Magyar- országon, Baranya megyében X. községben, valamint Pécsett 1, JELENET Szín: hivatali szoba. íróasztal, papírok, székek, tollak. Falu. 1. számú alfelelős: Jó lenne elzárni a völgyet, akkor a vizet megfoghatnánk. 2. sz. alfelelős: Még kacsát is lehetne mellette tenyészteni. Milyen jó is lenne a tsz- nek. 3. sz. alfelelős: Meg halat. Gondoljátok csak el! Halakat! 1. sz. alfelelős: Javasolni kellene a szerveknek. FÖFELELÖS: Majd a terveket én elkészítem. n. JELENET Szín: hivatali szoba, íróaszalok, papírok, székek, tollak, /áros. 1. sz. felelős: Holnap megnyitjuk. Elintéztetek mindent? 2-es, 3-as felelős: Igen, mindent. Akárcsak a Jenyiszej új mederbe terelésénél. Micsoda jelenet! A dömperek óriási sziklákat görgettek s egyszer- csak zubogott a víz. 1. sz. felelős: Csak aztán itt is zubogjon. 2., 3. felelős: Zubogni fog, annyi szent. Meghívókat szétküldtük. Tűzoltóság, tanácsok, tsz-ek, honvédség, építők... minden szerv jelen lesz. Itt a papír a tervekkel. Ebből az irányból jön majd be a miniszterelnök-helyettes elvtárs. Itt állnak az úttörők. Itt a zenekar. Itt a fogadóbizottság tagjai. Itt a többiek ... 1. számú felelős: Jó, akkor mehetünk a próbamegnyitóra. m. JELENET Szín: völgy, mező, rét, tarkán virágzó fák, s a domb tetején az emberek. 1. számú felelős: (mintha én lennék a miniszterelnökhelyettes) — Elvtársak! Amikor ezt a nyolcmillió köbméteres víztárolót megnyitom, ezen ünnepélyes pillanatban arra kell gondolnom, hogy e megye mezőgazdasága milyen óriási létesítménnyel gazdagodott. De ne csak erre gondoljunk, hanem arra is, hogy akik ezt építették, tervezték, azok időt, fáradságot nem kíméltek ... 2., 3. számú felelősök: Óriási, hurrá ... Eresszük a vizet. 1. számú felelős: Állj! Visz- sza! Te jóságos Isten! Azonnal vissza a meghívókat, a .... vendégeket. Vissza a vizet! Nem látjátok? 2., 3. számú felelős: Nem! Mit kell látni? 1. számú felelős: Hát... a 20 ezer voltos vezeték ott van még a völgyben. Nem lehet ráereszteni a vizet! Ebből katasztrófa lesz! FÜGGÖNY FÖFELELÖS: (maga elé révedezve nyugodtan) Igen, hát ez így történt Bel- várdgyulán a víztároló elkészülte után. De ki tudja, hogy ezt én csináltam? Ki tudja, hogy a vezeték kiépítését én felejtettem el betervezni? Ugyan kérem} Szüts István
