Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

1963. MÁJUS A >•*.: j v : .........M A-l\4AI.*NAP”'Ä”iyiAi-NAI"-”A-^ iviAi* NAi *•», a ön-vissza­bíráskodás Nem .tehetek róla az eset láttán kénytelen voltam megalkotni ezt a merőben új magyar szót, hogy azt- mondja: rtön-viisszab|rásko- dás”. Az eset a Siklósi úton történt meglehetősen forgal­mas napon, egymást érték az úton az autók. Egy vi­dám s némiképpen könnyel­mű gyalogjáró mit sem tö­rődve az ádáz forgalommal átbaktatott az úton — mi ta­gadás enyhén szólva sza­bályellenesen. Egy teher­autó a gyalogos miatt fékez­ni kényszerült — a gépko­csivezető kihasználva a tem­pócsökkenést ádáz szóvirá­gokat üvöltött ki a kocsi­ból, mire a gyalogos ezú ttal már a járdáról könnyed s a gépkocsivezető mérgét ku- tyábavevő mozdulattal le­gyintett egyet Ez már siók volt a dühös sofőrnek. Azonnal megállí­totta a kocsit kiugrott és a gyalogos után rohant A gyalogos ezidő alatt is vidá­man sem nem lassítva sem nem gyorsítva ballagott, mint ha mi sem történne. De történt A sofőr elérte a gyalogost megfogta a mel­lén a kabátját és maga elé penderítette s bal kézzel egy kiadós frászt célzott a füle alá;.. S ekkor történt az ön-visszabíráskodás. A gya­logos a legnagyobb nyuga­lommal két óriási pofont kent le a sofőrnek, mielőtt az még üthetett volna. Ezek után a sofőrt nekitámasztot­ta a kerítésnek és tovább­ment. A sofőr egy darabig fogta a fejét aztán lemondóan le­gyintett és visszaült a volán mellé és azt mondta a ko­csikísérőnek. „Elég lett vol­na csak az anyját szidni”. i—rEr —• Közgyűlést tartott a Pécsi Ügyvédi Kamara A Pécsi Ügyvédi Kamara szombaton délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlésen részt vett dr. Szil- bereky Jenő igazságügy mi­niszterhelyettes. Az elnökség beszámolóját dr. Kertész Ferenc elnök *er- jesztette elő. —i Évenként visszatérő fel­adatunk, vizsgálat tárgyává tenni, eleget tettünk-e reánk rótt kötelezettségeinknek? Ka­maránk taglétszáma jelenleg hatvankettő és a jogkereső közönség ügyellátási igényeit messzemenően biztosítja. Kern mondható szerencsésnek tag­ságunk területi megoszlása, mert kétharmad része a me­gyeszékhelyen működik és a vidéki ügyvédek egyharmad része Is pécsi lakos, akik na­ponta Pécsről járnál;: munka­helyükre. Problémaként említette, hogy a fiatalok kivétel nélkül pécsi székhellyel kérik bejegy­zésüket. Ez azt eredményezi, hogy a pécsi létszám egészség­telenül emelkedik és a vidéki utánpótlást nem biztosítja. Ta­valy májustól már csak há­rom ügyvédi munkaközösség működik Pécsett. Az összevo­nás javította a munkafegyel­met, a munka színvonalát. Ezután a szociális problé­mákról beszélt. Az Igazság­ügyminisztérium, a Munka­ügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával tárgyalásokat folyta­tott az ügyvédi nyugdíjrende­zésről, amely a legrövidebb időn belül várható. Az ügyvéd öregségi nyugdíjon felül rok­kantsági nyugdíjra ugyanúgy jogosult lesz, mint más dol­gozó. A szolgálati idő beszá­mításánál nemcsak az ügyvédi munkaközösségben eltöltött idő jön számításba, hanem a magángyakorlatot folytatott Időjárásjel en tea Várható időjárás vasárnap estig: ma erősen felhős idő, holnap felhőátvonulások. Főként a mai nap folyamán és elsősorban ke­leten esők, helyenként zivatarok. Elénk szél. A nappali felmelege­dés keleten gyengül, nyugaton kissé erősödik» Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet keleten 9—14, nyugaton 4—8 fok között. Legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap keleten 15—19, nyugaton 10 — 14 fok között. 145 ESZTENDEJE Tl/fa 145 esztendeje született Marx Károly, a proletariátus nagy vezére és tanítója, a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus megteremtője. Tanulmányait a trieri gimnáziumban kezd­te, majd Bonnban és Berlinben járt egye­temre. Jogot hallgatott, de rövidesen áttért a történelem és a filozófia tanulmányozására. Ifjú korában már eljegyezte magát a német- országi forradalmi mozgalmakkal. Megismer­kedett a politikai gazdaságtan kérdéseivel, majd párizsi tartózkodása során részletesen 'tanulmányozta a francia forradalom történe­tét, a materialista filozófusok, a francia utó­pista szocialisták műveit. Különösen Feuer­bach művei gyakoroltak nagy hatást rá. Eb­ben az időben már forradalmárként lépett fel, bírálta a fennálló társadalmi rendet és egyre jobban közeledett a proletariátus for­radalmi mozgalmához. Párizsban ismerkedett meg személyesen En­gels Frigyessel, akivel egy életre szóló forra­dalmi barátságot kötött, összefűzte őket a közös elméleti munkásságuk, a forradalmi mozgalomban való részvételük. Mindketten egyesítették magukban a tudós és a forra­dalmár legkiválóbb tulajdonságait. 1848-ban írták meg közösen a marxizmus halhatatlan dokumentumát: a Kommunista kiáltványt. Marx tevékenyen részt vett az 1848-as né­met forradalomban. Nézeteit a forradalom feladatairól híres újságja, a Neue Rheinische Zeitung hasábjain fejtette ki. Itt jelent meg a Bérmunka és tőke című műve is, melyben tudományosan rámutatott a kizsákmányolás lényegére. A német forradalom után emigrációban végezte szervező és elméleti tevékenységéi. Következetes harcot vívott a munkásmozga­lomban jelentkező kispolgári irányzatok el­len. Kezdeményezésére alakult meg az I. ln- ternacionálé, melynek fő szervezője volt. Marx életének fő műve A tőke. Maga így vallott az első kötet megjelenése után: „Ez vitathatatlanul a legfélelmetesebb lövedék, melyet valaha is a burzsoák fejébe lőttek...'’ Ma, amikor világszerte megemlékeznek Marx Károly forradalmi és elméleti tevé­kenységéről, elmondhatjuk, hogy a kommu­nizmus, amely valamikor csak álom volt, melyért a marxizmus nagy klasszikusai egész életükben minden tettükkel, tudásukkal har­coltak, korunk nagy erejévé változott, a földkerekség óriási térségein megteremtett társadalommá vált. Kiváló földművesszövetkezet Véménden Száznégy százalékra teljesítette 1963. évi kiskereskedelmi árufor­galmi tervét a Véménd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Ez tizenhárommillió 300 ezer firontos forgalmat jelent. Ennyit mutat a vendéglátóipari tervtelj estlés uk számadata is, pontosabban 104,6 százalékot. Különösen kiugró volt Százhúsz varonban megérkezett a Szev etaniá'íiól az első kazán W Huszonöt egyfelvonásos Oxfordból Ősszel azzal a céllal alakult meg a TIT kisszínpada Pécsett, Iiogy olyan modern, kísérleti jel­legű egyfelvonásos drámákat is­mertessen meg a színházbarátok­kal, amelyeket nagy színház — adottságainál fogva — nem játsz­hat. A kisszínpad elsőként Evrei- nov szovjet szerző „Lelkek kullsz szái” című drámáját mutatta be, majd Saroyán „Hallá, ki az?”, Albee „Állatkerti történet” és Lorca „Don Perllmplin és Belisa szerelme a kertben” című egy­felvonásos darabjait tűzte mű­sorára. A TIT pécsi klsszfnpadának munkásságáról az „Élet és iro­dalom*» írásaiból tudomást szer­zett az oxfordi egyetem ts, amely a közelmúlt napokban 25 egyfelvonásos színdarabot kül­dött és levelében további ba­ráti segltőkészségét ajánlotta fel a klsszlnpadnak. Az érté­kes anyagot Bécsy Tamás ta­nár, a kisszínpad vezetője ta­nulmányozza, majd ő fordítja le az előadásra kiválasztott drá­mákat Is. A Pécsi Hőerőművet két ötven megawattos gépegység­gel és egy — távfűtés céljait szolgáló 23.6 megawattos, el- lemnyomásos turbinával, össze­sen közel egymilliárd forintos | beruházással bővítik. A turbi- nákait a Láng Gépgyár, a ré­szükre gőzt termelő két óriás- kazánt a szovjet gyáripar szál­lítja, A 120 vagomralkományt ki­tevő, 1200 tonna összsúlyú el­ső kazán a Szovjetunióból ha­táridő, előtt megérkezett és külszíni blokkszereléséhez a Darugyár dolgozói megkezd­ték az állványzat összeállítá­sát. A 11 emelet magasságú monstrumot szovjet mérnök­szakértők közreműködésével 20—30 tonnás blokkokba sze­relik össze és részenként eme­lik majd be a 38 méter magas csamokházba. Ennek építése most van folyamatban és au­gusztusra lesz olyan állapot­ban, hogy benne a kazán ösz- szeállítását megkezdhessék. — Az első — 220 tonna teljesít­ményű — kazánt 1964-ben, a másodikat 1965-ben helyezik üzembe. A kazánszereléssel egyidöben az erőművet kiszol­gáló más létesítmények építé­sén is dolgoznak: a Ver tesz a szabadtéri állomás, a Vízfűfós- szerelő Vállalat a pakuratüze­lést szolgáló berendezések épí­téséhez kezdtek hozzá, mag az Április 4. Gépgyár a táptar­tályok, előmelegítők és a víz­lágyítók építéséhez kezdte meg a felvonulást. A nagyteljesítményű szovjet kazánok alkalmazása sok mil­lió forinttal olcsóbbá teszi mind a beruházásokat, mind a későbbem üzemeltetést. a saját termelésű étéleft for­galma. A véméndl földműves szö­vetkezet nem egyes termelési ága­zatok aránytalan kiugrásával, ha­nem az egész gazdasági tevékeny­ség arányos fejlesztésével végezte munkáját. S ezzel kiérdemelték a KP VOSZ és a jöldmüvesszövetkezeti moz­galom megyei és országos szervei­nek közel féltucat kitüntetését. Nagy Sándor elvtárs, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke adta át nekik a „Kiváló földmüvesszovet- kezet" oklevelet. Ezt a címet a SZÖVOSZ-tól és a KPVDSZ köz­pontjából kapták, kétezerótnzáz forint jutalom kíséretében. A MESZÖV-től és a KPVDSZ megyei bizottságától pedig ugyancsak ok­levelet, azonkívül hatezer forint jutalmat szereztek meg. De a leg­nagyobb örömükre az a zászló szolgált, melyet szintén a ME- SZÖV-töl és a KPVDSZ megyei bizottságától kaptak, s melyen ez a felirat áll: A megye legjobb földmüvesszövetkezete. 29 négytalálatos A 18. játékhétre 4 873 967 lottószelvényt küldtek be a fogadók. Öttalálatos nem volt, négy találatot 29 fogadó ért el- A nyereményösszeg egyenként 126 051 forint 25 fillér. Három találatot 3935 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 602 forint 50 fillér. A két ta- lálatos nyeremények száma 93 036, ezekre egyenként 19 forint 60 fillért fizetnek. 47. Khümetz észrevette, hogy a sofőrjelölt zavartan lehajtotta a fejét, vállait eler­nyesztve előre engedte, « addig ökölbe szorított Ujjait kiengedte. — Beszéljen, — követelte Khümetz. — ön maga jegyezte meg, igazgató úr, hogy meleg most ott a helyzet, — mondta csendesen Aszker. — Nekem jócskán ki­jutott már a háborúból. Nem megyek vissza Pillauba. Itt töltöm el ezt a néhány hóna­pot, amit még pihenésre szántak nekem Hiszen tudom, nem telik bele fél esztendő se, és megint jön a behívó, öltözhetek ka­tonaruhába. — És miért nem maradt Hamburgban? — Ugyanaz az oka, igazgató úr. Nincs olyan nap, hogy ne látogatnának oda az angol, vagy az amerikai bombázók. Ég a kikötő, ég a város. Hamburgban, vagy Poroszországban: teljesen egy kutya. — Heinrich Gube, egyébként szerencsés fickó. Burokban született, — szólt közbe Krieger. Khümetz értetlenül nézett az irodaveze­tőre. — Egy nappal azután, hogy Gube elhagy­ta a kórházat, — magyarázta meg előbbi szavait Krieger — a 22-40-es a levegőbe repült. — Igen... — dörmögte az igazgató, e* De honnan tudja maga ezt, Krieger? — Azután, hogy Gube jelentkezett ná­lam, telefonáltam Hamburgba. A parancs­nokság megerősítette mindazt, amit most ő elmondott. Bár természetesen, ez még csak előzetes tájékozódás volt, küldünk nekik egy hivatalos megkeresést is. Oda és Pillauba. Khümetz elgondolkozott. Aztán még né­hány kérdést feltett Gubenak a katonás­kodásról, a családjáról, azokról a gépkocsi típusokról, amelyekkel eddig már dolgo­zott. Aszker válaszai világosak és pontosak voltak., Minden arról tanúskodott, hogy Gube kiegyensúlyozott ember, s Khümetz nem sokat koclcáztat, ha sofőrjévé fogadja. Megszólalt a telefon. Az igazgató azonnal nyúlt a kagylóért. — Khümetz, — mondta, s az arca nyom­ban felvidult, örömében még a székről is felállt. — Üdvözlöm, Gruppenführer úr! — szólt nyájaskodpa a kagylóba. — örülök, hogy hallhatom a hangját, s még jobban örülök, hogy nem felejti el a régi baráto­kat! ... Hát hogyne! Én is. Mondja kedves Upitz úr, nem reggelizne esetleg nálunk? A feleségem boldog lenne... Sok a mun­ka? Igen, igen, megértem. Hát mit csinál­junk! Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez, ahogy keleten mondják... Úgy szeretném már látni magát, azonnal indulok. Khümetz letette a kagylót. Vidám volt, elégedetten dörzsölte a kezét, s mosolygott. Fütyürészve lépett ki az asztal mögül, hogy levegye a fogasról a kalapját. Aszker fel­segítette az esőköpenyét. — Krieger, — szólt már az ajtóból — foglalkozzék ezzel az emberrel. Felvesszük próbaidőre. — Ne kezdjük meg már most a kipróbá­lást, igazgató úr? — kérdezte Krieger. — Az új sofőr esetleg el is vinné az igazgató urat. Khümetz megállt, s gondolkozva nézett Aszkerre. — Jól van, — mondta kisvártatva. — Ve­zesse Gubet a garázsba, s álljon elő a ko­csimmal. Krieger és Aszker kiment a szobából. Aszker csakhamar megjelent a főbejárat­nál az igazgató kocsijával. Khümetz már a járdán várta. Az új sofőr könnyedén féke­zett, kiugrott a kocsiból, s kinyitotta a hátsó ülés ajtaját az igazgatónak. — Az Abwehr épületéhez, — mondta Khümetz, miközben beült * Krieger a szemével követte a kocsit egy darabig, aztán visszament a szobájába,, a munkához látott, Kis idő múlva csengett a telefonja. — Tessék, — szólt Krieger a kagylóba. — Igen, én vagyok.. Nem, már nincs szüksé­günk gépkocsivezetőre. Éppen most vettünk fel egy megfelelő embert, — mondta, s le­tette a kagylót. A vonal túlsó végén, — egy városszéli telefonfülkében Otto Stalecker akasztotta helyére a telefonkagylót. — Derék fickó! — suttogta magában. Ez az elismerés Kriegernek szólt, Oskar Schubert legközelebbi barátjának és moz­galmi fegyvertársának... Hitler pártja a harmincas években min­den eddiginél lázasabban dolgozott a hata­lom átvételének előkészítésén. A fasiszták erői — a pénz- és iparmágnások támogatá­sával — egyre nőttek. A horogkereszt ár­nyéka vetődött a német népre. Csak a munkásosztály tudott volna ellenállni a fa­sisztáknak. De Németország proletariátusát a szociáldemokraták áruló tevékenysége igen meggyengítette. A szociáldemokraták befolyása azokban az években még megle­hetősen erős volt. A kommunisták józanul Ítélték meg a helyzetet. Megértették: ilyen körülmények között számolni lehet azzal, hogy a fasisz­ták elérik céljaikat. S a párt egész sereg intézkedést tett, hogy a közeledő veszély ne érje felkészületlenül. Az első, amit tenni kellett: átmenteni az erők egy részét, a mozgalom kádereit. S 1933. februárjának és márciusának azokban a tragikus napjaiban, amikor a Reichstag provokációs felgyújtá­sa hozzásegítette a fasisztákat, hogy Füh- rerük átvegye a hatalmat, s amikor a ro­hamosztagok betörték a házak kapuit, hogy kommunistákat kerítsenek kézre, Németor­szág munkásosztályának pártja illegalitás­ba vonult. (folytatása következik) — NAGY ÉRDEKLŐDÉS kíséri a porcelángyári kuk túrotthonban megrendezett Ki mit gyűjt? című kiállí­tást, amely 5 nappal ezelőtt nyitotta meg kapuit A ki­állítás ma este zár. A kiállí­táson a többi között emigrá­ciós kiadású Kossuth bankó­kat és tanácsköztársasági pénzeket is bemutattak. — A PÉCSI járás útörői- nek kulturális szemléjét hét­főn délelőtt tartják a Pécsi Porcelángyár kwltúrotthcmA- ban 9 órától, 38 számban, 250 pajtás részvételével. — NEMCSAK a megye, hanem az egész Dunántúl megrendelői kérésének tesz eleget a Pécsi Viliamosipari KTSZ viilamoegiép-, felvonó- és hűtőgépjavító részlege. — Most Dunaújvárosban, Nagy­kanizsám és Tatabányán dol­goznak a szakemberek. — A PÉCSI RADIO zenei fel­vételt készített tegnap a ha­zánkban vendégszereplő Belg­rádi Ruhatröszt zenekarával és szólistáival. Az együttes kísére­tében jelen volt a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének kultu­rális attaséja, Radajevics Milos, és kulturális munkatársa, Crve- nics Bóra. A vendégekkel a Dunántúli Napló felelős szer­el Ferenc és a Pécsi Rádió vezetője, Kászon József, esímecserét folytatott az újságot, illetve a rádiót érintő kölcsönös kapcsolatok fejlesz.cséröl. — IZMUSOK az irodalom­ban címmel dr. Kotta Ferenc docens tart előadást szerdán este fél héttől Pécsett a Ne­velők Házában. Az esten a Pécsi Városi Könyvtár iro­dalmi színpadának tagjai mű ködnek közre. — UJ TRANSZFORMÁ­TOR állomást és 20 kilovol­tos vezetéket épít a DÉDÁSZ Szí get váróit egymillió forin­tos beruházással. Ez a mun­ka két hót múlva fejeződik be. — V1NCZE GYŐZŐ festő­művész kiállítása ma dél­előtt 11 órakor nyílik a Bar­tók Béla Klubban a TIT Mű­vészeti Szakosztályának és a Magyar Képzőművészek Pé­csi és Baranyai Munkacso­portjának szervezésében. A megnyitót dr. Takács József, a TIT megyei titkára tartja. — Dr. Krassóy Iván belgyógyász főorvos magánrendelését meg­kezdte. Rendel délután 3—5-ig. — Pécs, Munkácsy M. u. 11. I. eni. — A VASASI bányászok ebben az évben 11 olyan újí­tást adtak be, amelynek elő- kalkuláit gazdasági eredmé­nye 394 ezer forint — JOGASZNAPÓT rendez­nek május 31-én Pécsett, melyen dr. Szénási Géza leg­főbb ügyész tart előadást a jogpolitika időszerű kérdé­seiről. Pécs város m. kerületi tanácsa értesíti a lakosságot, hogy a III. kerület területén a földek rendel­tetésszerű használatának felül­vizsgálatát elrendelte. A felül­vizsgálatot az erre a célra ala­kult bizottság 1963. május 6 és október 31-e között köteles le­folytatni. A m. kerületi tanács felhívja a lakosságot, hogy a Bi­zottságot munkájában támogassál 1 ügyvédeknél az az idő, amely­re nyugdíj járulékot fizettek. Majd azokról a feladatokról beszélt, amelyek a termelőszö­vetkezetek jogi képviseletében ez évben az ügyvédi kama­rára hárulnak. 1962. végéig 119 termelőszövetkezetnek volt jogi képviselője, míg 72 ter­melőszövetkezet jogi képvise­letét társadalmi munkában vé­gezték. A 119 szerződésből 93-at az ügyvédi munkaközös­ségek kötöttek. Az a cél, hogy 1963-ban valamennyi termelő- szövetkezet szerződéses jogi képviselettel rendelkezzen. A Pécsi Ügyvédi Kamara beszámolójához a közgyűlés résztvevői hozzászóltak, s meg­vitatták azokat a gyakorlati feladatokat, amelyek a Bara­nya megyei ügyvédekre ebben az esztendőben várnak. Cs. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom