Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
f MÁJUS L íaplA 3 Díszítőmövtafi szakkörök menyei kiállítása Baranya nyolcvan díszítőművészeti szakkörének legsikerültebb munkáiból a Nő tanács és a Népművelési Tanácsadó rendezésében kiállítás nyílt szombaton délelőtt Pécsett, a fegyveres erők klubjában. A Baranya magyar lakosú, német és délszláv nemzetiségű vidékeit, jellegzetes néprajzi tájegységeit kifejező díszítőművészeti kiállítás több szál hímzett és szövött textíliát — térítőkét, párnákat, fajvédőket, kivarrott ruhákat —■= mutat be az érdeklődőknek. A kiállítást elsőként tekintették meg a díszítőszakkörök vezetői, néprajzi kutatók, akik erre az alkalomra Pécsre érkeztek. A kiállítás május 8-ig lesz nyitva. A b«Qépés díjTavaszi korkép Líltefik a szőlőt a villany—siklósi dombokon — Pirosodik a paradicsom j Harkányban — Szabadföldben a káposztapalánták Moat van a tavaszi munka dandárja a mezőgazda sagban s embernek, gépnek egyaránt nehéz a gyorsan nyárba forduló idővel lépést tartani. Nemcsak a szántóföldeken sürget a munka,, de a szőlőhegyeken éa a kertészetekben Is több hetea lemaradást keD bepótolni SIKLÓS A siklósi termelőszövetkezetben március elseje óta folyik a szőlőoltványok készítése és előhaj tatása, mert a szövetkeze* a saját szaporítóanyag-szükségletén kívül más tsz-ek részére Is készít oltványokat Ebben a két hónapban M tavalyi háromszorosát, ösz1,5 millió oltványt készített a szövetkezet 40 fős oltvány készítő brigádja, s a napokban megkezdték az előhajtatott oltványok iskolázását Péntek estig 800 000 oltványt ültettek ki a tsz mária- gyüdi oltványiskolájába. Ezen a tavaszon újabb 60 hold borszőlőt telepítenek a kiváló bortermő gyűdi dombokon, méghozzá a legkorszerűbb Móser-féle kordonos módszerrel. Már eddig 20 holdat betelepítettek és a munka szünet nélkül folyik tovább. Naponta 100—120 ember dolgozik a tsz szőlészetében, befejezték már a metszést, a karózást s az első kapálást s a szőlő egészen a szüretig mindig munkát ad a tagoknak. A tsz másik üzemegységében Harkányban még a télen nagy fáradsággal kijavították az edavult melegágy! csővezetékeket. Es a nagy munka azonban megérte a fáradságot, mert a harkányi kertészet már két hete szállít a boltoknak zöldpaprikát Pirosodik már a melegágyi paradicsom is, jövő hét elején megkezdik az első paradicsomszüretet. VILLANYKÖVESD A vfllányfcövesdlek már április 30-ig befejezték az oltványok iskolázását, összesen 900 000 oltványt ültettek ki, melyből saját részre csak kb. 50 000-et használnak fed, a többit a SZÖLFA Vállalaton keresztül értékesítik. Ezen a tavaszon 10 hold új telepítéssel gyarapították borszőlőterületüket, s befejezték 8 metszést, kapálást és karóverést is. A szőlő mellett azonban a többi tavasa munkát sem hanyagolták el, 20 hold silókukorica kivételével valamennyi növényük a földben van már, megkezdték a gabonafélék vegyszeres gyomirtását A tsz- nék 100 holdas halastava is van, melyen kihelyezték a halivadékokat A szőlő mellett az egyik legjövedelmezőbb ág a halgazdálkodás s ezért az idén tovább növelik a víztükröt újabb tavat helyeznek üzembe. DIÓSVISZLÖ Első Ízben telepit szőlőt a diósviszlói termelőszövetkezet. Az első 20 holdból már csak néhány hold van vissza s mivel a munka még vasárnap sem szünetel, 2—3 nap múlva befejezik a szőlő telepítését. Másik diósviszlói híresség a csúcsos káposzta, melyet itt termelnek egyedül az ban. Eddig csak a termelőszö- j vetkezeti tagok foglalkoztak ezzel a növénnyel, az idén azonban már közös területen is termelik. A 60 hold cukorborsó egy részét még az ősszel ültették ki — a csúcsoskáposztával együtt — s nem tett benne jelentősebb kárt a kemény tél. Az őszi borsó szépen virágzik s a tavaszi is virág- bimbós állapotban van. Borsóból az idén is igen szép jövedelemre számit a szövetkezet FELSÖSZENTMÁRTON A megye egyik legnagyobb közös kertészetével a felső- szentmártoni tsz büszkélkedik. A 250 holdas kertészet az elmúlt évben is nagymennyiségű zöldárut adott a megyének. Ezekben a napokban megindulnak a tsz palántázó géped, megkezdték a korai káposzta és karfiol ' szabadföldi kipalántázását A kertészet mellett a szántóföldi munkákkal sincsenek elmaradva a felsőszen tmárto- niak. 60 bold kukorica kivételével befejezték a vetéseket ■ megkezdték a növényápolást Pénteken a tsz-asszonyok már a szépen zöldellő nyári — előhajtatott — burgonyát kapálták. Villányi italkülönlegesség Wéber Imre, a ViBány-Sik- lóá Állami Gazdaság fiatal pincemestere szabad idejében előszeretettel kísérletezik új fajta italok előállításával. Legújabb készítménye az „oportókoktél”. A különleges ízű, vérvörös színű ital alapanyaga oportóbor, amelyhez déligyümölcsök levét és különféle fűszereket kever, s utána megfagyasztja. A rubin vörös jégkockákból elegendő k éthárom darabot a pohárba tenni és hozzá szódavizet tölteni. Néhány deci oportóból ily módon annyi „koktél”-! lehet készíteni, hogy akár egy kok- télparty egész vendégserege fogyaszthat belőle. Az alkoholtartalmú, kellemes zamatú „oportókoktél” természetesen csak házi italkülönlegesség; Wéber Imre ismerősei körében mindenesetre nagy sikert aratott A dorbézcMsalről hires Ucullusnak csak egyetlen cselekedete nyerte meg az alvilági bírák tetszését: az, hogy a cseresznyefát Kis-Azsiából Európába hozta. Mos, akkor a sely- l’iei Draskovics Iván grófnak sokkal könnyebb dolga volt az alvilági bírák / előtt, neki egy egesz arborétumot javára ír- holtak. Többek között ezt az ed- Gingko bilobát is —, hogy az ördög vinné el. A ( ■ :o biloba elleni makacs Pl .löletem egyéni jellegű. So- ncsem tudom elfelejteni, mikor nekem a Pillnitz-kastély kertjében Drezda mellett egy ilyen Gingko micsodát (most már tudom, hogy magyarul páfrány fenyőnek hívják) mutogattak terjedelmes félórákon keresztül, s közben a kastélyban eredeti Gauguin és Degas képeket lehetett látni. S lám a nagy ritkaságként emlegetett páfrányfenyő megtalálható Sellyén is. Méghozzá legalább háromszor akkora példány, mint a drezdai. <— Az a nevezetessége, hogy ez már nem tűlevelű fa, de még nem is lomblevelű — mondja Dom Miska bácsi, aki 1926-ban költözött be ide a fák, páfrányok, dísznövények közé egy romantikus toronyszobába s azóta is itt él. O «oU a gróf keríésat. Némi megbocsátással nézek a Gingko bilobára. Nemcsak azért, mert ilyen alaposan túlnőtte drezdai testvérét, hanem azért is, mert közben kiderül róla, hogy szent fa. Hazájában Japánban és Kínában templomok köré ültetik s tisztelettel adóznak neki. — Ezt a fát a gróf is nagyon szerette — mondja Dorn Mihály s aztán odébb mutat: azok meg az én kedvenc fáim. Bár mind a szívemhez nőtt, azért ezeket talán legjobban szeretem. Három hatalmas vérbükk vöröslik a páfrányfenyő mögött, ez a három fa a legszebb színfolt az arborétumban. Valamikor régen fagylabdával a gyökerükön érkeztek Sellyére nem tudni honnan. Az eredetét csak néhány fának tudja Dom Mihály. — Itt vannak ezek a fenyők. A bácskai Jankóvich gróf is nagy fa-bolond volt, szép fák voltak az ő parkjában is. Egy szer aztán fene tudja miért, agyonlőtte magát. A Draskovics gróf rögtön azt kérdezte: és mi lesz a szép fáival? Másnap már ment is érte és hozta a fákat, pénz nem számított. Egy ritka cédrus meg úgy került ide, mint valami kakukk-fióka. A sellyei iskola udvarán vette egyszer észre a gróf az akkor még csemetényi, ritka példányt. Nem lehetett kinyomozni hogyan került oda. Azonnal áthozták az aboré- tumba * most a park egyik legszebb fája. Ballagunk a vadnarancsfák, különböző fenyők között s egyszercsak, mint egy mesebeli csoda-bokor elénk bukkan a virágzó magnólia. — Ez a híres tulipánfa — mondja Varga István, aki négy éve viseli gondját a parknak, amolyan gondnok, őr, felügyelő egyszemélyben. Persze — bár a virágai nagyon hasonlítanak a tulipánra — semmi köze ennek a növénynek a tulipánhoz. De hogy csodaszép, az egyszer biztos. Három méter magas terebélyes bokrok tele fehér meg bíborosán erezett virágokkal — MOcor ezeket hozták, akkor már itt voltam — mondja Dom Mihály. Ráncolja a homlokát, keresi az évszámot. — Nem tudnám megmondani pontosan, mikor, de az biztos: ekkorák voltak. Mutatja a tenyerével: éppen térdig értek. A leghiresebb fdk a sellyei arborétumban közvetlenül a kastély mellett vannak. Két mammutfenyő. A sellyei szent fa Régi mesterek képein vannak ilyen kolosszális, tömör csúcsíves fák. — Ezek miatt sokszor jönnek ide kutatók meg persze látogatók is. De érdemet is megnézni, nem igaz?! Visszafelé menve dereket látunk meg egy finomrajzú japán díszjuhart. Ezeket már most ültették — fejlődik, szépül a sellyei arborétum. — Csak ezeket az Urtica dioicákat nem lehet innen kiirtani Na ez meg milyen furcsaság lehet nézek arra érdeklődve. Hát bizony semmi egyéb, mint közönséges csalán. A neve azonban főúri. Még hosszasan elnézegetjük a park színpompáját, vidám zöldjeit és a fellobbanó virágokat. Dorn Miska bácsi búcsúzik tőlünk, politechnikái gimnazista lányokat oktat a kertben. De azért még rábök a kutyájára: — Ez is különlegesség ám. A Hattyú. Tiszta fehér német juhászkutya. Albino. Látott már ilyet? Nem, nem láttam, de ez már belefér a mai napba, ennyi ritkaság közé igazán odaillik egy albínó farkaskutya is. ______’ Lázár Ervin A tudomány és a termelés n. A fejlett scBocialista és ^ * tőkés országokban a tudományos műhelyek különböző típusai rohamosan gyarapodnak. A szocialista országok felsőoktatási intézményeiben is egyre nagyobb szerepet kap a tudomány« kutatómunka, s az oktatás, nevelés mellett, mint harmadik tényező határozza meg a felsőoktatási intézmé nyék munkájának jövőjét. A Szovjetunióban pl. 1955 és 1959 között 71 százalékkal, évi átlagban 14,3 százalékkal növekedett a tudományos intézetek dolgozóinak létszáma. ^ tudományos kutatóintézetiek száma az elmúlt 20 évben több mint kétszeresére növekedett, s 1959 és 1961 között mintegy 600 új tudományos intézményt hívtak életre a Szovjetunióban. A tudomány közvetlen termelőerővé válásának második tényezője a termelés jellegének megváltozása a tudomány hatására. E folyamat során a termelés valamennyi anyagi elemében (energia, munkaeszköz, munkatárgy) átcsoportosulás megy végbe. A termeléshez szükséges energia előállításának új for rásai nyílnák meg az atomenergia felhasználásával, s a termonukleáris folyamat megszeMíítésével A vezető ipari országokban a villa- mosenergia-szükséglet minden 10 esztendőben megkétszereződik. A legközelebbi évszázadokban szüntelenül növekvő igények mellett a ■vizáenergia és a szerves eredetű üzemanyagok (szén, ásványolaj, gáz, stb.) már nem tudják kielégíteni a viüla- mosenergia-szükségletet. Az atom- és termonukleáris energia előállítása megoldja ezt a problémát. A rendelkezésre álló urán- és tórium- készletek több minit 51 ezer esztendőre kielégítik az emberiség vilILamosenergia- szükséglebét. A szén- és ásványolaj helyettesítéséhez mindössze 400 tonna deutériumra van szükség. Az emberiség növekvő számú atom erőművek segítségével nem csupán fedezni tudja „tüze- lőanyag”-szükségletét, hanem jelentékenyen meg is sokszorozhatja készleteit Az atomerőmű a tapasztalat szerint gazdaságosabb is az olyan hőerőműnél, amely távol fekszik szénlelőhelyektől, vagy gyenge minősé"ű üzemanyaggal dolgozik. Az atomerőmű kezelő személyzete nem egészen harmadrésze a hőerőműének. Teljes mértékben automatizálható, nem szennyezi a levegőt korommal és füsttel. Az iparban egyre nagyobb tért hódít a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása, amely a munkaeszközökben teremt forradalmi változást. A termelés automatizálása napjainkban a technikai haladás fő iránya. Az automatizálással elvileg az anyagi javak korlátlan bősége megteremthető anélkül, hogy a nyersanyagok késztermékké történő átalakulásának egész folyamatát emberi kéz érintené, vagy az ember közvetlenül beavatkozz» a termelési folyamatba. Az automatizálás legkorszerűbb formái nemcsak a fizikai munkának, hanem a termelés közvetlen irányításának, s ellen őrzésének gépesítését is lehetővé teszik. Jelenleg az iparilag legfejlettebb országokban az egyes gépek és munkafolyamatok automatizálásáról egyre inkább az automata gépsorok széles körű alkalmazására térnek át, de nem kis számban ismertek teljesen automatizált üzemek te. Világszerte ismert a szovjet Sztamkok- nosztrukcdja Művek, ahol a fémanyagot villamos kemencébe rakják, majd számos gépi művelet után elszállításra kész dugattyúk hagyják el az üzemet A folyamat alatt 1500 elektronikus műszer ellenőrzi az automata gépek munkáját. Ford clevelandi üzemeiben 42 gép 14 perc alatt állít elő egy motort úgy, hogy a gépek az ember közvetlen beavatkozása nélkül 532 műveletet végeznek el A programvezérléses, gyorsműködésű, automatikus elektronikus számológépek megalkotása lehetővé teszi a termelési folyamatok azelőtt ember által végzett vezérlési funkcióinak teljes helyettesítését. Nem kevésbé változik a termelés harmadik anyagi eleme, a munka tárgya sem a kémiai kutatások nyomán létrejött és létrejövő műanyagok, valamint a nyersanyagbázis kiszélesedése révén. A munka tárgyaival szemben a termelésben támasztott új követélményeket egyre tökéletesebben elé gítik ki a műanyagok. Könnyű fajsúlyúnk, egyenletes minőségben gyárthatók, könnyen és sokféleképpen megmunkálhatok, s különböző természeti és mesterséges tényezőkkel sz. rabén nagy éUenólilóképesség- gel rendelkeznek. Legfőbb jelentőségük azonban az, hogy ma már adott célra meghatározott tulajdonságokkal rendelkező műanyagok gyárthatók, mondhatni „rendelhetők”. A vegyipari termékek és kémiai éljárások nagy szerepet játszanak a mezőgazdaság korszerűsítésében is. Felhasználhatók mint műtrágyák, talajjavító eszközök, gyomnövény- és rovarirtó szerek, az állaitoK fejlődését serkentő anyagok, stb. A kémizálás előrehaladása egyik fő tényezője a terméshozamok és termelékenység ugrásszerű emelkedésének. A kommunizmus társadalma arra hivatott, hogy megváltoztassa a termelésről, a termelés anyagi és műszaki alapjáról, a termelők szubjektív oldaláról, az emberről kialakul* összes elképzelést. A kommunizmusban a munka az eddig kevés szakképzettséget igénylő nehéz munkából újtartalmú munkává válik, amely szervesen ősz- p szeegyezteti a fizikai és szellemi funkciókat, s egyre mér lyebb kapcsolatba került a tudományos tevékenységgel, a termelési folyamat új tartalmával. A szocializmust és a kommunizmust építő országok egész kulturális és művelődési politikája a munkások és termelőszövetkezeti parasztok általános műveltsége és szakképzettsége növelésére irányuló tevékeny sége figyelembe vesd e távlati feladatot és célkitűzést. A tudomány eredményei- nefc teljes kibontakoztatása a tudomány közvetlen termelőerővé válása, s ezzel a termelőerők szinte korlátlan fejlődése, s az ember javára való felhasználósa csak a kommunista társadalomiban valósulhat meg. A tudomány és a műszaki haladás új vívmányainak, az atomenergia békés felhasználásának, az automatizálásnak, a ke- mázálásnak a megvalósítása ugyanis a termelés társadal- masodásának további nagymértékű fokozódásált eredményezi, s ez parancsolóan megköveteli az egész társadalom gazdasági életének tervszerű irányítását. A tudomány és technika mai forradalma azonban nemcsak a tőkés rendszer kereteit feszíti szót, hanem az országhatárokat is. A tudomány termiélőerővé válásának folyamata nem valósul* hat meg a meglévő országhatárok között. ObjefcHve szükségessé válik a szocialista országok termelésének, tudományfejlesztésének nemzetközi összehangolása. A tudománynak nem lebecsülhető hatása van korunk társadalmának nagy kérdéseire. Korunk fő célkitűzésiéinek megvalósításában: a béke megőrzésében és a Vét világrendszer közötti békés gazdasági és kulturális versenyben megkülönböztetett szerephez jutnak a tudományok művelői. ülés János Szántó Lajos az MSZMP tudományos és kulturális nt.-1-ryának arunkat;-..-.. zsoiqorkO