Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

1963. MÁJUS L iAPló 3 Egymiiliárd forint sorsa Ma már megszokott dolog a tervezés. Valamikor ezzel sen ki sem törődött. Minden ment a maga rendjén. Ahogy lesz, úgy lesz alapon gazdálkodott a paraszt. Akkor egyedül volt, magáért felelt, most nagy kö­zösségbe tömörült, ahol min­denki mindenkiért felelős. Itt pedig elengedhetetlen a terv. Megtervezni a mát, a holnapot, két-három község embereinek a jövőjét. Mégpedig úgy meg­tervezni, hogy az jó egyen az egyénnek is, a termelőszövet­kezelnek is és a legnagyobb közösségnek, az országnak is. Bizony, ez nem kis feladat. Elkészültek az idei tervek, a megyei tanácson összesítet­ték a 184 termelőszövetkezet adatait. Sok rubrikás papírok hasalnak az asztalon számok­kal telezsúfolva. Vallatom a számokat. Idén a termelőszö­vetkezetek például 406 783 000 forint bevételre számítanak a növénytermesztésben. Óriási összeg! Olyan nagy, hogy né­mely falusi ember le sem tud­ná írni. De nem is ez a lé­nyeg. Ennél lényegesebb az, hogy az elmúlt évben a tény 350 334 000 forint volt. Idén te­hát ötvenhat millióval több kerül a növénytermesztésből a közös kasszába. Tavaly a ter­melőszövetkezetek 328 252 000 forint bevételt könyvelhettek el állatokból és állati termé­kekből. Idén ugyanebben a rubrikában bevételként 369 454 000 forint szerepel. Negyven millióval többet ter­veztek, mint amennyit az el­múlt évben tényként könyvel- tőle el Milliók! Százmilliók! Ennyi pénzt együtt még talán a ban­kosok sem láttak, az egyszerű halandó pedig csak akkor, amikor a millpengők ideje járta. Akkor azonban nem volt értéke a pénznek. Akkor nem volt felelősség: rossz helyre tenni ennyi vagy annyi millióit nem számított Most á tíz-, százezer forintok is számíta­nak. És ekkora összeggel gaz­dálkodni bizony nem kis fele­lősség. Az ország szempontjá­ból sem, a termelőszövetkezet szempontjából sem. Az elmúlt évben nem zár­tak rosszul a termelőszövet­kezetek. Az idén ennél is job­ban szeretnének zárni. Ezt mu­tatják a tervek. De mutatják azt is, hogy nemcsak a mára, a holnapra is gondoltak. Kö­zel 62 millió forintot terveztek be sajáterős beruházásra. Ez azt jelenő, hogy ennyi készpénzt, anyagot és fuvart biztosítanak az építkezések­hez. Egyébként az összes ter­vezett beruházásuk 189 460 000 Avult, töredező papíron ma­radt az utódokra a pécsi bá­nyaigazgatóság 488/1926-os jelű irata. Nem csoda, hiszen a pécsbányatelepi üzemvezető- seg majdnem negyven eszten­deje folyamodott az igazgató­sághoz Stettner János vájár ügyében „...aki' 1912. 11. 27- én lett felvéve. Egy vézna, vérszegény, turberkulotikus, gyenge munkabírású ember, ki-múlt évben 165 műszakot mulasztott betegség címén és f. évben január hó 4-től ismét betegállományban van. .4 bányafőorvos véleménye serint nincsen kilátás, hogy egészségét, illetőleg munkabí­rását visszanyerje, miért is az üzemnél nem használhatjuk és a bányaigazgatósai) utasításai ertelmeb.en neki a munkát felmondtuk. 1926 I. 15. Olvashatatlan aláírás." Bármilyen büszke, rátarti ember volt Stettner János, a tél kellős közepén munkanél­külivé vált vájár, négy gyer­meke érdekében kénytelent vé­dekezni a családot ért táma­dásra. „Alulírott azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a T. Igazga­tósághoz, hogy méltóztassék alanti kérésemet meghallgatni és azt jóindulatúlag elintézni Szíveskedjék. En. Stettner János vájár, aki kiskorától fogva itt a D. G. H. bányaműveinél dolgozom és munkámból kifolyólag soha büntetve nem voltává, az utol­forint Ebből 137 milliót fordí­tanak építkezésekre. Hogy mi mindent építenek, azt felsorol­ni is sok. Még azokat az épü­leteket is, amelyek állami hi­telből épülnek, hát még a sajáterőseket! Például állami erőből építenek az idén 3030 növendékmarhának, 2400 ser­tésnek, 16 000 baromfinak istállót, illetve ólat. A jobb csirkehús-ellátás érdekében az idén a termelőszövetkezetek­ben 65 000 férőhellyel épülnek csibenevelők. De épül 320 va­gon befogadóképességű magtár, 16 gépszín, két gépjavító mű­hely, 127 hold eddig kihaszná­latlan területen halastavat lé­tesítenek és 8300 holdon terve­zik idén megvalósítani a tsz-ek az öntözéses gazdálkodást. Te­lepítenek 490 hold gyümöl­csöst és 215 hold szőlőt, vásá­rolnak 90 traktort. Lehetetlen felsorolni az ösz- szes adatot. Ezek a számok is jól mutatják: idén újabb lé­pést tesznek termelőszövetke­zeteink a nagyüzemi gazdál­kodás kialakítása felé. Egy dolognál azonban meg kell állni egy pillanatra. Helyes az, ha a termelőszövetkezetek nö­velik sajáterős beruházásaikat, de komoly következménnyel járhat, ha ezt túlzásba viszik. Erre voltak példák az elmúlt években, amikor jó termelő­szövetkezet is rosszak közé került a sajáterő túlhajszolás miatt Tavaly a termelőszövet­kezetek az összberuházásnak 13,2 százalékát fedezték saját erőbőL A törvény 10 százalé­kot ír elő kötelező sajáterő beruházásként A tsz-ek ezt túlteljesítették és idén még inkább túl akarják teljesíteni. Idén az összberuházásnak 15 százalékát biztosítják saját erőből. A termelőszövetkezetek bizonyára alaposan meggon­dolták, mennyi pénzt meny­nyi anyagot tudnak biztosítani, azért mégsem ártana ezzel a kérdéssel még most alaposan foglalkozni, nehogy év végén derüljön ki: egyes termelő- szövetkezetek túlpéretezték a sajáterő hozzájárulást Sok mindenre rábukkan ezekben az összesítőkben az ember. Néhány évvel ezelőtt még szenzáció volt ha egy ter­melőszövetkezet minden hónapban készpénzben fizetett. Ma már nem az. Ta­valy még csak kilenc termelő- szövetkezetben vezették ke a készpénzfizetést, idén pedig 16-ban alkalmazzák. Eddig a számok csak arról beszéltek: mit tervez a közös, milyen haszna lesz a közösnek, de arról keveset mondtak, hogy mit jelentenek ezek a tervek az egyénnek, az ország­nak. Pedig erről is tudnak be­szélni. Tavaly 32,80 forintot osztottak a termelőszövetke­zetek megyei átlagban mun­kaegységenként. Többet, mint amennyit beterveztek. Az idén túl szeretnék teljesítem ezt a tervet is. Ezért terveztek a a közös gazdaságok megyei át­lagban 32,04 forintot fizetni munkaegységenként. Ha csak ennyit fizetnek, akkor is kere­kén 400 652 000 forintot oszta­nak ki a tagoknak. A tavasz jó reményekkel kecsegtet, túl lehet teljesíteni a tervet Per­sze nemcsak ezt, de az áruérté- .kesítési tervet is. Tavaly a ter­melőszövetkezetek 684 776 000 forint értékű árut adtak el az államnak. Idén a tervek sze­rint 795 392 000 forint értékűt akarnak. Milliók, százmilliók, ha jól összeszámolunk mindent, meg­van egymiiliárd is. Egymiiliárd forint sorsáról döntöttek & ter­melőszövetkezetek papíron. Most azon van a sor, hogy a?, a döntés az életben is legalább úgy érvényesüljön, mint ahogy a papíron érvényesült. Ez pe­dig senki máson, csak a ter­melőszövetkezeti gazdák szor­galmán, a tsz-vezetők jó gaz­dálkodásán múlik. Megnyílt az ősz ön d fás művészek kiáll fása Tavaly másodízben hird'tte meg a Baranya megyei tanács, Pécs város tanácsa és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa a Baranyában élő írók, költők és képzőművészek részére az ösz­töndíjat. Az írók és költők már beszámoltak eredményeik«»' a Jelenkor legutóbbi számában, s most a képzőművészek tárták a közönség e'é az ösztöndíjas hónapok gazdag termését \ ■kiállítást tegnap délutá" 5 "1­kor nyitották meg a iára- a- nács dísztermében. A snerrrú- tón megjelent Pa'kó San-'ír elvtárs, a megyei tanács "hő- ke, a városi tanács, a párt- és tömegszervezetek és az iro­dalmi, művészeti élet képvise­lői. A kiállítást Právicz Lajos elvtárs nyitotta meg. • Soltra Elemér: Vasbetonszerelők Az ország kiváló szövetkezete Értékelték az OKlSZ-nál a kisipari szövetkezetek múlt évi munkáját és az 1600 szövetkezet közül nyolcat ta­láltak érdemesnek az Or­szág Kiváló Szövetkezete — kitüntetésre. Ezek között van a Pécsi Kesztyű és Bőrkon­fekció Szövetkezet is. Az ün­nepséget április 27-én — szombaton — délután öl óra­kor tartották, amelyen Fe- renczi Tibor elvtárs, az OK1SZ elnökhelyettese nyúj­totta át a vándorzászlót a kiválóan működő szövetke­zetnek. Ezenkívül három kisipari szövetkezet nyerte el a Megye Kiváló Szövetkeze­te címet: a Pécsi Faipari, a Pécsi Bádogos és a Mohácsi Szabó Szövetkezet. TÍZ kérdés a művészetekről Takáts Gyula József Attila-díjas költő válaszol Takáts Gyula József Attila- díjas költő színesrajz-kiállítá- sáit kíváncsi érdeklődéssel fo­gadta a közönség, hiszen a grafi kus költő szokatlan jelenség, bár a művészettörténet már szá­mon tartja Lorca rajzait, fest­ményeit, Kassák rajzait, tu­dunk Weöres Sándor finom rajzkészségéről, és sorolhat­nánk még az élő és klasszi­kus példákat. A rajzolgató, festegető író mégis furcsa, s a képek láttán egész sor kér­dés születik. A megnyitó for­gatagában azonban csak ke­vesen sodródhattak a művész közelébe, s intézhettek hoz­zá közvetlenül kérdéseket, Sze!es, kissé hűvösebb idő vórhatc A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lya szerint az Atlanti­óceán térségéből észak­nyugat felől, viszonylag ala­csony rétegben, gyors mozgá­sú, hűvös léghullém indult a kontinens fölé, amely kedden, a kora délutáni órákban el- özönlötte Németországot, — Nyugat-Ausztriát, a cseh me­dencét és Lengyelország nyu­gati vidékeit. Az erős széllel érkező frontot esőzések kísé­rik. Valószínűnek látszik, hogy szerdán reggelre a front áttör a Kárpátokon és az Alpokon, s már a délelőtt folyamán fel­hősödést, átfutó esőket okoz elsősorban a Dunántúlion,. A meteorológusok lehetségesnek tartják egyébként azt is, hogy a front nem íreked meg — ahogy hasonló esetekben szo­kott — Győr és a Balaton vo­nalán, hanem gyorsan átfut a Kárpátmedencén, s a front- mö gött ismét felderül az idő. — Mindenképpen számítani kell azonban a megélénkülő északi- északnyugati szélre, .prősebb felhőképződésre és szórványos, kisebb esőkre is. A nappali hőmérséklet előreláthatólag 15 —19 fok között alakul ki. Steítuerék ezért a megnyitó után felke­restük Takáts Gyulát, s az ol­vasók nevében is kérdeztünk. A József Attila-díjas költő tíz kérdésünkre válaszolt. — Miért rajzol? — Az utóbbi két évben elég fáradt voltam, s ha fáradt va­gyok, én rajzolok. Ha elfára­dok az egyik művészetben, fel­frissülök " a másikban. A rajz pihentet. Egyébként az alko­tásra irányuló feszültséget sokszor nehéz egyetlen művé­szeti ágban kiélni. — Kitől tanult rajzolni? ‘ — Rajzolni előbb tudtam, mint írni, de azt hiszem a legtöbb ember így van. Freskó szerűen, hatalmas piros ké­ményseprőt rajzoltam a falra, de nem hozott szerencsét, mert azonnal leverték a ke­zemet. Akkor olyan érzésem támadt, hogy a szépért bizony néha az embernek a kezére vernek. Tanító mésterem egy proletár fiú volt, aki 24 éves korában meghalt tüdőbajban. Balázs János nagy tehetség- nék ígérkezett, sokat ta­nultam tőle. Hátrahagyott műveiből később Bemáth Au­rél rendezett kiállítást, s Ka- pasvárott én is. Később Rippl- Rónainak mutattam be a raj­zaimat — Hippi-Rónai tudott arról, hogy verseket is ír? — A versekről nem beszél­tünk. Általában ebéd után a présház előtt nézte át rajzai­mat elmondta, hogy melyik tetszik, melyik nem, de iroda­lomról nem esett szó.. -, — Véleménye szerint a rajzok és a versek kiegészítik egymást. vagy helyettesíthetik is egymást? ‘ — Inkább csak kiegészítik... Én lírikus akarok maradni a rajzokban is... A jövőben a saját munkáimat akarom il­Az első vidéki gépi adatfeldolgozó vállalat A Központi Statisztikai Hivatal Gépi Adatfeldolgozó Vállalatnál megkezdték a Pécsett létesítendő testvér­vállalat vezetőinek szakmai képzését. A terv szerint 1964-ben kezdi meg műkö­dését Pécsett az ország első vidéki gépi adatfeldolgozó vállalata. Az új vállalat el­sősorban a könyvelést és a számviteli mnnkákat gyor­sítja meg a Hol érit lyukasz­tógépeivel. A leendő Pécsi Gépi Adatfeldolgozó Válla­lat a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgató.4- ga felügyelete alá tartozik, de a szabad kapacitásával a megye más vállalatainak )B rendelkezésére álL lusztrálni, azazhogy nem is illuszrtrálni, hanem a lírai ér­zést rajzban 'kifejezni. — Az élmény ön szerint, ami­kor a művészen átvillan, magá­ban hordozza a formát? t — Igen.. Azért rajzoltam, mert különbséget érzek ... Van amit csak rajziján, s van olyan, amit csak versben le­het kifejezni... De a rajzban is a lírát szeretem, ami han­gulatot és tartalmat érlel és lelkiséget mozgat.., — Melyik a kedvenc szine és melyik a kedvenc szava? — A kék, mert a kékbe minden belefér... A kedvenc magyar szavam pedig a „berek”. Van benn' valami ősi, gazdag, ami a vízen tói van már, és a megszülető fold felé vezet... Átzsombékosodik és jön a valóság... — |Jn szerint a XX. századi emberhez melyik szín, vagy színskála áll a legközelebb? — Újabban úgy veszem ész­re, hogy a pasztell és a szür­kés színek állnak közel az emberekhez, általában a nem egységes technikai megoldá­sok .,. Olyan színek és szín­skáláik, melyek több szint is magukba foglalnak, — Érzései szerint a költészet­ben van több festői elem, vagy a festészetben költői? Úgy vélem a költészet­ben több festői élem van, mint fordítva... Az az igazi költészet, mely képekben, szí­nekben tud megjeleníteni, amelyik képet tud a gondola­tok szárnyává tenni... A leg­nagyobb festészet pedig, ame­lyik színeivel és formáival leg­mélyebben tud az emberi lé­lekhez nyúlni, legtöbbet kife­jez belőle... — Kit tart az utóbbi Idők leg­nagyobb festőjének, és költőjé­nek? — Egy emberhez nem tu­dom sem a költészet, sem a festészet művészetét kötni. Annyit mondhatok, hogy Egry Gyula festészete, Francis Jam- mes és Szábó Lőrinc költésze­te nagyon közel áll hozzám. — Tapasztalatai szerint az em­berek érdeklődése napjainkban a festészet, vagy inkább a köl­tészet felé fordul? — Csak az a festészet lehet jelentős, amelyik erősen gon­dolatébresztő, mely az intel­lektust mozgatja meg. A tö­megek általában a vizuális élmény felé fordulnak. Az em­bernek úgy tűnik, hogy a fes­tészet nagyobb tömeget moz­gat ... Ha azonban arra gon­dolunk, hogy versek szeretetét az iskolákból hozzuk magunk­kal, nehéz különválasztani a művészeteket... Az tény, hogy a tárlatok nyilvánosak, s így a festészet körül meg­foghatóbb az érdeklődés... — válaszolta Takáts Gyula. Bertha Bulcsu só évben a bányában munka közben szerzett betegségem ál­tal gyengélkedtem ...A leg­súlyosabb helyzetben vagyok családommal, mely négy kis­korú gyermek, és velük együtt éhségnek vagyunk kitéve, da­cára annak, hogy gyermekko­rom óta itt dolgozom, sőt, ösz- szes fivéreim is, amely között az egyiket Schroll-aknájában munka közben halálos baleset érte. Tiszteletteljes kérésem, mél­tóztassék a felmondásomat revigió alá venni és munká­mat szíveskedjék továbbra is biztosítani, hogy négy kiskorú gyermekemmel ne legyek kité­ve az éhhalálnak és részükre továbbra is a kenyeret megke­resni bírjam és őket felnevel­ni álljon módomban.” — Nem hatotta meg az ura­kat apám kérvénye. Azt aján­lották neki: menjen a palahá- nyóra. — Stettner József még most is 'jól emlékszik gyermek korának e szomorú szakaszára. Ha ők is segítettek a váloga­tásban, négy-öt mázsa szenet gyűjtöttek össze egy nap alatt. Egy mázsa válogatásáért 50 fil­lért adtak. A kiválogatott szén árából éppen csak a kenyérre valóra futotta. Sokan szánták Stettneréket, még a Stefánia Szövetség kép­viselőinek is megesett rajtuk a szívük. — Tőlük kaptuk a ruhákat. Igaz. nem volt benne sok kö­szönet. Lánytestvéreimet telje­sen nevetségessé tették, ök is bakancsban jártak, mint mi. Stettner Józsefék bányatele­pi lakásában nehéz felidézni a múltat. A középiskolás fiú kerekre nyitja szemét, néha hitetlenkedve, néha mosolyog­va a ma már mulatságosnak tűnő részleteken, figyeli édes­apját. — Apám állandóan fuldo­kolt a palahányón, más mun­kát kellett keresnie. Elvállal­tuk Brógl képviselő szőlőjét évi 380 pengőért és 300 liter vinusért. Ezzel meg majdnem úgy jártunk, hogy Brógl kép­viselő úr meglépett volna egész évi fizetségünkkel, mert tele volt adóssággal, elárverez­ték mindenét... Stettner József fiatalon lett nyugdíjas. Szilikózist kapott a bányában. Neki is ott kellett hagynia munkahelyét, csak­hogy egészen más körülmé­nyek között. Ő nyugdíjat kap — úgy 1900 forint körül — és a nyugdíj mellé kiegészítés­képp családi pótlékot, télre szénutalványt. Meghagyták a kétszoba-konyhás, nagykertes lakásban, melyet — fut as üzem valóban eladná — szívesen megvásárolnának. — Jó beosztású asszony a feleségem, nem tagadhatom. Dicsekedni se akarok, de ne­künk mindig volt pénzünk a postán. Nem a semmire men­tem nyugdíjba. A Stettner-gyerekek jól öl­tözöttek, van mindenük, amire csak szükségük lehet. — Mondom nekik mindig — beszéd . közben elérzékenyül Stettnerné —, hogy a nagyap­juk nem volt nyugdíjas, még­se ehettek a gyerekei csokolá­dét, narancsot, nekik meg min­denre jut., Az apjuk p ermet- vizet cipelt már tizenkét éves korában, ők meg tanulhatnak kedvükre. Ha nagyszüleik tud­nák, hogy tanult ember lesz belőlük... A fiúk nagyon természetes­nek tartják a szépen berende­zett lakást, s most tv-t szeret­nének. — Meg tudnám venni nekik akár készpénzért is, de azt mondom: Józsika, végezd el az iskolát, akkor meglesz. De hogy a tv miatt elmaradjon a tanulás, azt nem! Stettneréknél készül a nyá­rikonyha. Stettner József mész- pettyes arccal térül-fordul az udvaron. Az ágyúsokban tava- szi virágok nyílnak, harminc- nyolc év óta mindig ugyan­azok. Pirosak, sárgák, kékek, üdék, vidámak és illatosak. Harsány! Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom