Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

1963. MA JUS 28. 3 40 000 liter tejet Isznak meg naponta a pécsiek Ugrásszerűen nő a tejfogyasztók száma Mint az erekben a vér, úgy áramlik szét reggelenként az egész várost behálózó látha­tatlan fehér csatornákon a tej ebből a hatalmas pulzá- forból, hogy friss erőt öntsön az új nap kezdetén az em­berekbe. Pécs lakóinak 80— 90 százaléka tejet reggelizik. Reggel 6 érakor már fej­sz ágú az egész város. A Rá­kóczi úti tejüzemben éjszaka sem állnak le a gépek, hűti'k, pasztőrözik, „csomagolják” az este begyűjtött tejet, hogy a hajnali teherautók, kannák­ban, palackokban szótvihes- sék a szélrózsa minden ká­nyába a város reggelijét. — Egész pontosan 180 000 liter tej fut be a vállalathoz egy-egy nap. Ezt a precíz vá­laszt már Szabó Lajos, a Tejipari Vállalat felvásárlás) osztályvezetője mondja, aki­hez kotra reggeli ellenőrző körútja során csatlakoznak az üzem bejáratánál. Ebből a valóságos tejfolyamból 40 000 litert a pécsiek fogyasztanak el folyótejkéat — de van olyan nap, bogy érmék duplá­ját —, 25 000 liter a főváros ellátására megy, a többiből vajat és egyéb tejterméket, s mintegy napi 100 000 literből ementáli sajtot gyártanak. Míg az autó PéHLérd felé ro­bog velünk, Szabó Lajossal arról beszélgetünk, hogy sok vagy kevés az a 40 000 liter tej, arcét Pécs naponta elfo­gyaszt Aranka-veszély Baranyában A z elmúlt években a nem megfelelő vé­dekezés miatt nagy­mértékben elterjedt egész Magyarországon az Bianka. Baranya az egyik legveszé­lyeztetettebb megye, a 34 000 hold pillangósból hozzáve­tőlegesen 20 ezer hold fer­tőzött Ebbői tizennégy-tizen- öt ezer hold folt fertőzése* vagy gyengébb fertőzése*, négy-öt ezer hold pedig erő sen fertőzött Az aranka me­gyénkben különösen Babarc, Vejti, Vásárosbóe, Kémes és Gyöngyfa környékén terjedt el. Elsődleges népgazdasági érdek az aranka Irtása. A Földművelésügyi Miniszté­rium növényvédelmi szol­gálata és a megyei növény­védő állomás közös erővel igyekeznek a veszélyes élős­ködőt kiirtaná. Felhívták a veszélyeztetett területek gazdáit különböző óvóintéz­kedések elvégzésére. Nagyon fontos a lucerna és a vörös- here első kaszálásának be­fejezése és a széna gyors be takarítása, majd a talajpor­zás elvégzése. A széna betakarítása után a lucerna és vöröshere táb­lákon fel kell kutatni az arankával fertőzött részeket és ezeket szembetűnően meg kell jelölni. A védekezés legegysze­rűbb módja, — ott ahol a fertőzés népi erős — a me­chanikai irtás. Az arankát ki kell kapálni majd tőreikkel, szalmával behintve felégetni. Az erősen fertőzött terüle­teket vegyszeres irtással kell véd ml. Nagyon fontos, hogy mag­fogásra csak arankamentes területeket jelöljenek ki. Ál­talános fertőzés esetén az egész állományt ki kell szán tani, és azon a területen 7— —8 évig szüneteltetni kell a pillangósok termesztését. Az aranka elleni küzdelem csak akkor válhat eredmé­nyessé, ha nemcsak a köz­vetlenül veszélyeztetett gaz­daságok védekeznek ellene, de segítségükre siet a KPM és a MÁV is, mivel az utak mentén és a vasúti töltése­ken is gyakran előfordul. Az aranka irtását egyéb­ként rendelet. írja elő. En­nek megszegőit büntetik és az arankaírtást a rendeletet be nem tartó termelő költsé­gére végzik eL i­-----------------------------------------­— Ha meggondolj tik, hogy Pécs ma háromszor annyi fo­lyótejet igényel, mint 3—4 év­vel ezelőtt, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy sok. A tej­fogyasztók száma ugrásszerű­en megnőtt ez idő alatt Még a reggeli pálinka, fröccs vagy sörivók közül is, egyre töb­ben pártolnak át a tejivók tá- Borába. így aztán tulajdon­képpen örülhetünk, mert egy nagyon egészséges folyamat játszódik le előttünk. Még soha nem volt ilyen divatos a tejfogyasztás, hogy ezt a nem éppen találó szót hasz­náljam, mert a divatos* dol­gok áltajáben múlandók, re­mélj SE, ez nem lesz az. — Véleménye szerint mégis mi lehet az oka a tejfogyasz­tás Ilyen rohamos növekedé­sének? — Egyik ok kétségtelenül az, hogy a város lakóinak a száma is megnőtt ax utóbbi években. De nemcsak ez. Ma­ga a fokozódó éLettempó, uz emberek egyre inkább rájön­nek, hogy az egyik legjobb, nyersen is azonnal fogyaszt­ható, ameUett a legolcsóbb táplálék • tej. Három forin­tért egy egész család megreg­gelizhet, és akkor a mama nyugodt lehet afelől, hogy a legmagasabb tápértékű, leg­egészségesebb reggelit adta övéknek. Ugyan ki la ér ma rá vHásreggeRzni? Egy csésze tej felhajtása miatt azonban még senki nem késett ei mun­kahelyéről. Egyébként a tej- fogyasztás növekedése nem­csak pécsi jelenség, hanem országos, néhány évvel ezelőtt Budapest még 600 000 liter te­jet fogyasztott naponta, most több mint 1 milMót Az el­múlt két aszályos évben fel­lépő takarmányhiány miatt bizony komoly gondot jelen* tett a főváros és Pécs tejeülá- tása is. Ez a tél már kedve­ző volt, most jóval több te) érkezik be hozzánk is, min* tavaly ilyenkor. Azonban az Sok kedves esemény történt tegnap szerte Baranyában. A gyermeknapot főként az tette ünnepélyessé, hogy a megye és a város iskoláiban erre a napra időzítették a kisdobos-, úttörő- és KISZ-avatásokat. Sok iskolában szellemi vetélke­dőt, egésznapos műsort rendez­ték. Vajszlón például „Ki mit tud” verseny volt. Több helyütt rollerversenyen, kerékpárverse­nyen vettek részt a fiatalok. Néhány községben — főként ott, ahol sok a jól rajzoló gyerek — rajzverseny és rajz­kiállítás volt A pécsi gyerekeket «ók szó­rakozás várta ezen a napon. A sétatéren a Pécsi Kiskeres­kedelmi Vállalat is rendezett rollerversenyt de megtartotta hagyományos rollerversenyét a Pécsi Állami Áruház is. A vidámparkban „Elvará­zsolt kastély” címmel báb­előadást tartottak a gyermek­napra rögtönzött szabadtéri színpadon. Reggeltől kora délu­tánig mintegy 1500 felnőtt és gyermek fordult meg a park­ban. A vidámpark délelőtt 900 belépőjegyet adott el. Be­vételének tekintélyes részéről lemondott, mert a 14 éven aluli gyermekek ingyen léphettek be délután két óráig. A báb­játék után céllövő verseny, kakaóivási verseny, krémes- evés, tekeverseny szórakoztatta a gyermekeket. A versenyek győztesei szép nyereményeket kaptak, a főnyeremény egy egy 12 személyes kávés, illetve tej ívókészlét és egy jénai kávé­főző volt. A nap folyamán több alkalommal volt „Ki mit tud” vetélkedő a parkban, a győztesek apróbb dísztárgyakat kaptak jutalmul. Áz úttörővasut szünet nélkül üzemben volt a vidámpark és az állatkert között. Az állat­áéin mindegy, hogy milyen az a tej... Közben meg is érkezünk PéRérdre. Lengyel Petemé tejbegyűjtő éppen a reggeli tej zsírtartalmát vizsgálja. A készülék 3,6 százalékot mutat bizony nem valami magas. Lengyelmé panaszkodik, hegy az esti még alacsonyabb volt alig ment 3 százalék fölé. A szövetkezet most tér át a zöld etetésre a ilyenkor mindig gyengébb a tej, kevesebb va­jat készíthet belőle az ipar. A parányi begyűjtőhely azon­ban megnyugtatóan tiszta, higiénikus, s a begyűjtő 500 liter tejeit hűt, és kezel le itt naiponta. A csillogó alumí­nium kannák már ott sora­kozna^ elkészítve, jöhet a tankos autó. A kocsi tovább robog Bi- csérd felé. Ez a begyűjtőhely már nagyobb, modernebb, több a beérkező tej is; gyak­ran eléri az 1000 litert Á sa­rokban villany centrifuga a zsírvizsgálathoz, a tejhűtő és edénymosó cirkulációs megol­dású, a falakon körben fehér csempe. A tisztaság itt is ki­fogástalan, s az ellenőr is megnyugodva távozhat Utolsó állomás Kacsóta, a fiók tejüzem. Ezt a kis üze­met télen leállították, most azonban, hogy a tej mennyi­sége napról népre nő, újra megindul, és kissé tehermen­tesíti majd a pécsi üzemet Keddtől mér ide szállítják a tankos autók a környék be­gyűjtőiből a tejet Ebben az épületben is tisztaság uralko­dik, kívül, belül, még az ud­varát is parkosították. A sok száz és százból há­rom „állomását*' tekintettük meg ezen a reggelen a város­ba igyekvő tejnek, s megnyu­godva tértünk vissza egy jó pohár tejre a városba, abban a biztos reményben, hogy a megye többi begyűjtőjében is ilyen tisztán, gondosan bán­nak második kenyerünkkel ~ Rné — kertben legtöbb látogatója a négy árva mackógyereknek Katinak, Tuskának, Micinek és Zsuzsinak volt A gyermekek különös örömére napközben többször is sor került a bocsok „hivatalos” etetésére, amikor kis kedvencek megkapták az ünnepi mézeskenyeret. Sok lá­togatója volt Piktornak a ma­jomnak is. Piktor akárcsak a bocsok — egész nap mókázott, játszott a gyerekekkel A perron üres. A kapus is széken bóbiskol kevés a dolga. A pécsi állo­más nagyóráján éjfél lesz tíz perc múlva. Valahol a hato­dikon szerelvényt állítanak be. A tolatásvezető hangját halla­ni, aztán egy éles, hosszú fütty és a sötétben megindul egy vastömeg, egyenletesen gyorsuló pöfögéssel. A forgalmiban csendes éj­szakai óra. A szolgálattevő fő­tiszt a „menet”-tel beszél tele­fonon ... „minden rendben” ... a távirász ásít. már leadta a mai táviratokat Pécs indító állomás, ezért naponta négy­szer adnak táviratot az ide tartozó szolgálati helyeknek. Ma különös jelentősége volt a táviratnak. Most — talán öt pero múlva térnek át az új menetrend szerinti közleke­désre a vasúton, Mért vala­mennyi, korábbi vonatot töröl­tek és helyébe állították az új menetrendben meghatáro­zott szerelvényeket. Lényegé­ben ez a távirat volt az utol­só figyelmeztetés a vasúti szol­gálati helyeknek: Megszűnt a régi, és 0 órától kezdődik az új menetrend. — Tessék talán az állomás- főnök elvtárshoz! Bábelőadás a vidámparkban — Rollerverseny a sétatéren — Gyermeknapi ünnepségek szerte a megyében Baranyai siker a Budapesti Nemzetközi Vásáron A „Vulkánhab“ és a „Vulkolor“ az építőanyagipar új slágere A végéhez érkező Buda­pesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott Czárt Fe­renc és Ott Miklós találmánya a „Vulkánhab” néven ismert égertett építőelem és a „Vulko­lor” kőzetbázisú burkoló­anyag. Az ország különböző építő­ipari vállalataitól, tervezőiro­dáitól ott levő szakemberek és nem utolsó sorban a nyugati kapitalista országok üzletem­berei rendkívüli érdek* lődéssel tanulmányozták a közeljövő e nagyszerű építőanyagait Miklós Dezső a Komlói Épí­tőipari Vállalat beruházási elő adója a két feltaláló megbí­zásából napokon át állta az ostromot az érdeklődők gyű­rűjében és szinte tíz percen­ként mondta él, ismételte meg újra és újra a Vulkánhab és a Vulkolor minden eddig is­mert és alkalmazott építőanya­gokkal szembeni előnyeit jó tulajdonságait. A külföldiek érdeklődését elsősorban az keltette fel, hogy a Vulkánhab falelemeiből épült házak külső felületén szükségtelenné válik a vako­lás, ami azon felül, hogy a szí­nek legváltozatosabb árnyala­tait kölcsönzi a falnak, egyszer s mindenkorra kizárja a költ­séges tatarozása munkákat A külföldiek a fülünk halla­tára hitetlenkedtek azon, hogy az új falelem nagyfokú törő­szilárdsága folytán vasbeton nélkül is alkalmas arra, hogy szerkezeti falként alkalmaz­zák. Nem kevésbé rökönyöd- tek meg azon, hogy az új fal­elem térfogatsúlya mintegy hatvan százalékkal könnyebb a hagyományos építőanyagok súlyánál és emellett a hang, hő és vízszigetelő képessége is minden tekintetben felül­múlja az eddig ismert építő­anyagokét. A találmány Ang­liába, Svédországba, Finnor­szágba, Ausztriába. Nyugat- Németországba, Brazíliába és Izraelbe lett bejelentve s ez- ideig angliai, nyugat-német­országi és izraeli cégek érdek lődtek igen aktívan az építő­elem iránt Egy londoni üzletemberrel, aki különböző nyugati orszá­gok megbízásából kizárólag találmányok értékesítésével foglalkozik, sikerült szót vál­tani az angol pavilonban. Mis­ter Selby a következőket mon­dotta; — Noha nagyon sok külföl­di ipari vásárt megtekintet­tem, sehol sem találtam ha­sonló értékű építőanyagot. — Szerintem ez a találmány nagy jövő elé néz, s több nyugati országban biz­tosítva látom az értékesítését. A Vulkolor burkolólapok iránt sem volt kisebb az ér­deklődés. Különösen hazai vo natkozásban aratott osztatlan sikert, miután köztudomású, hogy éppen a burkolóanyagok minőségében mutatkoznak meg a legnagyobb hiányosságok. A Budapesti Fürdöigazgatóság főmérnöke és igazgatója már a helyszínen közölte, hogy több tízezer négyzetméte burkolólapra volna sürgősen szükségük s hasonló tételre tartott igényt Werner Tibor, a Dunaújvárosi Tanács elnök- helyettese és főépítésze is. A mai napon pedig egy cseh­szlovák és egy osztrák cég megbizottaival tárgyalnak a FERUNION külkereskedelmi vállalat képviselői. A rendkívüli érdeklődésre számottartó burkolólapok tu­lajdonságait még nem publi­káltuk és ezért néhány szóval ismertetjük gazdaságossági jel lemzőit. A Vulkolor-t a Vulkánhab alapanyagaiból kísérletezték ki a feltalálók. A kísérletek eredményeként padló, illet­ve homlokzati burkolólapokat, továbbá falvédő burkolatot állítottak elő s mind a három formában tökéletesen megfelel rendeltetésednek. A burkolóla­pok előállítási költsége a ha­zánkban jelenleg ismert csem­pék és metlachi lapok gyártási költségeinél 30—40 százalék­kal olcsóbb, s mindezek mel­lett messze felülmúlják a fen­tebb említett burkolólapok tu­lajdonságait. A víz, hő és fagy­álló, a vegyszereknek, savaik­nak, lúgoknak egyaránt el­lenálló burkolólapok, védő­burkolatok hasznosságát, kor­szerűségét az elmondottakon kívül nemcsak az bizonyítja, hogy változatos, tetszetős színárnyalataival széles le­Rendkívűl nagy érdeklődés mellett, vasárnap délelőtt a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai kiállító termé­ben megnyitották Kelle Sán­dor Dunántúl című képkiállí­tását. — Mindig örömet jelent egy új kiállítás a művésznek és a szépet szerető közönségnek egyaránt — mondta ünnepi megnyitójában D. Fehér Zsu­zsa dr. művészettörténész. Ez a kiállítás azért különös je­lentőségű, mert Kelle Sándor ebben az évben ünnepli munkásságának 25 éves jubi­leumát. Az elmúlt évek munkáiból készült kiállítást elsőként ba­rátai, tisztelői, tanítványai te­kintették meg. Méltán arattak elismerést a jellegzetes me* hetőséget biztosít a homlok­zatok iparművészeti kialakí­tásában. hanem az is, hogy ki­válóan alkalmas vegyiüzemek, fal és padozat burkolására, va lamint a vegyi hatásoknak el­lenálló tartályburkolatok ké­szítésére is. Csupán egyetlen „szépséghi­bát” fedeztünk fel a találmány nyal kapcsolatban. Olyan hi­bát, amelynek „kijavítása” nem a feltalálókon múlik. Ok a maguk részéről mindent megtettek, hogy a két építő­anyag valóban kivívja a hazai és a külföldi szakembe­rek elismerését, mégis szinte tehetetlenül állnak a követke­ző tennivaló előtt. Ez a tennivaló abból állna, hogy a kiállított mintadara­bok után meg kellene kezdeni a tömeggyártást is. Erre vállalkozók is akadná­nak. Például a burkolólapok tömeges gyártását azonnal el­vállalná Kun Zoltán, a Zala­egerszegi Cserépkályhágyártó Vállalat főmérnöke, de ehhez a vállalkozáshoz kevésnek bi­zonyul a feltalálók és a fő­mérnök megállapodása. Ehhez éppúgy, mint a falelemek gyár fásához nemcsak vállalkozó kell hanem az Építésügyi Mi­nisztérium sürgős támogatá­sa. Ez pedig az eddigi tapasz­talatok szerint akadozik vala­hol. Pedig ezzel a találmánnyal is megtettük az első lépést az oly sokat emlegetett világszín vonal felé és most már való­ban az kell. hogy a kővetkező lépés sokkal határozottabb le­gyen az eddigieknél. P. Gy. leg színekkel készült, egyéni hangú, lírai hangvételű ké­piek. A Patacson, a Baranyai este, az Ürögi kútnál, az öreg Pécs, és a többi képed is mind a természet, a baranyai embe­rek a Dunántúl végtelen sze­retettről tanúskodik. Már első pillanatban megállapítható, hogy a kiállítás anyaga méltó ehhez a fontos állomáshoz, a művészi jubileumhoz. Az ünnepélyes megnyitó után D. Fehér Zsuzsa dr. be­jelentette, hogy a Művelődés- ügyi Miniszter, művészi mun­kájának elismeréséül a Szo­cialista Kultúráért kitüntetést adományozza Kelle Sándor­nak, amelyet rövidesen ünne­pélyes keretek között nyújta­nak át. Megnyílt Kelle Sándor ~ jubileumi képkiállítása "" Változik a — Bent van? — kérdem ön­kéntelenül is ebben a szokat­lan órában és a választ már tőle kapom. — Gerecs István, Pécs állo­másfőnöke. Magyaráz. Nagy munka a menetrend előkészítése. A huszonnégy órát beosztani percekre és má­sodpercekre, hogy biztonságo­san, ugyanakkor gyorsan to­vábbíthassák a szerelvénye­ket. Ezért — az idén először — az írásos napi forgalmi rend mellé elkészítették Pécs állomás üzemi tervgrafikonját is. Ezen pontosan láthatja a szolgálattevő, hogy mikor me­lyik vágány foglalt, melyik szerelvényt mikor hová kell irányítani? Megmondom őszin tén, nagyon zsúfolt a pécsi pályaudvar, nagyon pontos, át­gondolt munkát követel a vasutasoktól. És azt is ide írom: éppen a megfelelő előkészítésnek kö­szönhető. hogy az utóbbi idő­ben nem volt semmi baj, za­var! menetrend Na és a kocsikról is érde­mes néhány szót szólni. Mert Ugye .van személykocsi, fapa­dos és párnás, van postakocsi gyerekkocsi, paklikocsi. Nem mindegyik vonattal küldik va­lamennyit. Hanem meghatáro­zott szerelvényekkel meghatá­rozott számú és minőségű ko­csikat továbbítanak. Ezt is tudnia kell a forgalmi szolgá­latnak. — Melyik volt az elmúlt menetrend utolsó vonata? — kérdem és az órára pillantok. Pontosan éjfél. Hivatalosan 0 óra — kezdődik az új me­netrend ... Egy könyvből pontosan ki­olvassák, az 1971-es irányvo­nat haladt át utoljára Duna­újváros felé. Na, és az első vonat 1963 május 26-án? Erre már nehezebb válaszolni, mert e^’ megkésett bátaszéki sze­relvény futott be elsőnek, bár ezt nem vehetjük hivatalos „győztesnek”. A menetrendváltozás más furcsaságokkal is jár; A késő esti órákban tnAiV. vonalokat valahol útközben éri utol a megváltozott menetrend. Pél­dául tegnap este elindult a budapesti személy Pécsről 22 óra 47-kor. Az 1919-es szerel­vényt Godisán érte a válto­zás. Onnan már az új menet­rend alapján közlekedett. Vagy itt van a 2963-as teher. A régi menetrend szerint 23 óra 51 perckor befutott Bük­köseire és már 0 óra 6 perc­kor indulhatott volna tovább, de az új rendelkezés szerint csak 0 óra 34 perckor folytat­hatta útját. Aztán fura a 6748- as vonat útja. Eddig csak Siklósig járt. Az utat meg is tette a régi végállomásig, majd pedig az új menetrend alap­ján folytatta azt egészen Be- remendig. Nem, ne tovább, hiszen ez egy menetrendi labirintus. A pécsi állomás dolgozói napon­ta több mint kétszáz vonatot indítanak, fogadnak. S hogy nem végzik rosszul munkáju­kat, arról kézzel foghatóan ta­núskodik a serleg, amelyet ki­váló szolgálatukért nemrégi­ben kaptak. Géldonsi Béla i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom