Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

*963. MÁJUS 23. KIAPLÖ 5 Hi köze a Balatonnak a lovakhoz? Néhány kérdés as idei nyárról — Válaszol dr. Záhonyi Ferenc A balatonfüredi Idegenfor­galmi Hivatalba megérkeztek a lótenyésztők, pontosabban a Lótenyésztési Igazgatóság munkatársai... A jelenet ti­tokzatosnak tűnik, mint a kaszinói suttogások húsz év­vel ezelőtt a tavaszi handi- capek idején... A Lótenyész­tési Igazgatóság munkatársai­nak elegáns kis lófejek viríta­nak a kabátgallérjukon, s az ügyben legfeljebb csak az a különös, hogy ugyanilyen jel­vényt visel Nemes László, a nagyvázsonyi vár kapitánya és dr. Zákonyi Ferenc, az Ide­genforgalmi Hivatal igazgató­ja is. r— Bocsánat „uraim”, mi köze a Balatonnak a lovak­hoz? — Rengeteg — mondja Zá­konyi Ferenc — tavaly ren­deztük meg először a nagyvá­zsonyi lovasjátékokat, az idén folytatjuk. A múlt évben egy napos volt az ünnepély, s a lovasjátékokat tízezer ember nézte végig. Az idén július 6. és 7-én rendezzük meg újra. Három részes* történelmi kosz­tümös lovasjátékot mutatunk be az első napon. Felelevenít­jük Kinizsi udvarát, a végvári vitézek harcát a törökökkel, a vázsonyi vitézek harcát, és az I707-es dunántúli hadjárat eseményeit, amikor a kurucok Rabutin osztrák generálist szo­rították a sarokba. Ezenkívül lesz solymászverseny, díjugra­tás stb. Június 1-én 12 lóval megindul a nagyvázsonyi lo­vasiskola, Tihanyban pedig június 15-én. — Mikor kezdődik a sze­zon? Dr. Zákonyi Ferenc igaz­gató a tárgyalásra érkezett ló­tenyésztők, és a vázsonyi vár­kapitány fedezete mellett vá- laszolgat a kérdéseimre. — A szezont május 18-án ünnepélyes keretek között nyi­tottuk meg Siófokon. A bala­toni események ettől kezdve aztán egymást követik. Ilyen gazdagnak és szépnek még egyetlen nyár sem ígérkezett, mint az idei. Azt gondolom, tudja, hogy a vitorlafelhúzó ünnepség már megvolt, má­jus 5-én a Himnusz hangjaira kétszáz vitorlás húzta fel a vásznat és indult útnak.., — A nyár kimagasló ese­ményei ...? — A 138. balatonfüredi An- na-bált július 27-én tartjuk, szeptember 7-én rendezzük meg a badacsonyi szüretet, Füreden pontonokat helye­zünk el a vízre és színpadot építünk a Balatonra. A vízi­színpadon a veszprémi Petőfi Színház Shakespeare Szent- ivánéji álom eímű darabját mutatja be. r~ Külföldiek? — Tavaly 120 ezren fordul­tak meg a Balaton mellett, az idén 150 ezer külföldire szá­mítunk. Május 25-én már 50 karavánkocsival érkeznek a nyugatnémetek, s hamarosan követi őket 200 francia, akik a párizsi Tourisme et Travail utazási iroda repülőgépével érkeznek négy hétre. A nyár elején egy angol jacht klub látogat meg bennünket, dá­nok campinggel jönnek, és so­rolhatnám még a végtelen­ségig. — A Balaton új neveze­tességei? — Almádiban megépül a második autósmotel, tehát ez nem azonos a lipcsei konst­rukcióval ... Tihanyban új hatemeletes nagyszálló, Bada­csonyban új strandfürdő, Ba- latonakarattyán egy I. osztá­lyú camping épült. A tihanyi nagyszállóban már minden helyet lefoglaltak... Érdekes­ségnek számít még, hogy Ba- latonfüreden, Keszthelyen, Hévízen és Siófokon zenekaro­kat alakítottak, s mindennap térzenét adnak. A lótenyésztők megköny- nyebbülve felsóhajtanak. Én is zsebre teszem a blokkomat. Kezdődhetnek a komoly ló- ügyek.., Bertha Bnlcsu Egy magánkönyvtárban * Szónokbölcsészeti remekmű 1847-ből — Mi volta sláger 1928-ban• Mikor lesz fogorvosi ügyelet? Pécsett vasárnaponként csak életveszélyessé válható esetekben húzzák ki az em­ber fájós fogát a stomatoló- gián, vagy akkor, ha leg­alább ötven forintot fizet. A ; fizetség alól nincs kivétel, még a biztosítottnak is fi­zetnie kell, mert így írja elő egy rendelet. És ez még sze­rencsésebbik eset, mert éj­szakánként még keservesebb fogorvost találni. Az ügy természetesen nem ismeretlen a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem és a Vá­rosi Rendelőintézet előtt sem. Aligha lehet az, hiszen tizennyolc esztendeje vitat­koznak arról, hogy ki adjon fogorvosi ügyeletet éjsza­kánként és vasárnaponként. Bér egész aktahegy született már a különböző beadvá­nyokból, a vitának nem lett semmi konkrét eredménye. A Városi Rendelőintézet státuszkérdésre, a stomato­lógia pedig helyhiányra hi­vatkozott ezidáig. A fogor­vosi ügyelet bevezetése ugyanis bizonyos helyiség­igényekkel jár, s ezeket az igényeket a fogászati klini­kán ma nem lehet kielégí­teni. A stomatológia ugyan­is annyira kinőtte régi he­lyét, hogy nemrég kapott, korszerű gépeiket sem tud­ják beállítani, nem beszélve arról, hogy a klinika orvo­sai, asszisztensei még ebé­delni sem tudnak megfelelő körülmények között. Nincs ugyanis annyi hely, hogy egy asztalt valahová oda­állítsanak és megterítsenek a maguk számára. Dr. Boros Béla professzor­nak, az Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesének nyilatkozata biztató fejle­ményt igér az ügyben. Dr. Boros professzor ugyanis kö­zölte, hogy megkapták a PIK-től a stomatológia egész épületét, s azokat, akik a házban laknak még. kiköl­töztetik. Ezzel az általános fogászati ügyelet bevezetésé­nek nincs akadálya. Ugyanebben az időben hallottuk dr. Kóbor József­től, a Városi Renedelőintézet igazgatójától, hogy a Rende­lőintézet is erőfeszítéseket kíván tenni az ügyelet beve­zetése céljából. Ha a státusz, illetve pénzkérdések megol­dódnának, akkor ősszel meg­nyithatnák az új ügyelet aj­taját. Ez a nyilatkozat újabb reményekre adhat okot, hi­szen végre eljutottunk oda, hogy a terméketlen illeté­kességi viták helyett mind­két intézménynél a segítő­készség dominál. A puszta segítőkészség azonban még kevés, hiszen a Rendelőinté­zet Ígérete feltételes „ha”- val kezdődik és nagyon bi­zonytalan. — Magyar — A 9138/5.—ÁR/1962. sz le­irat értelmében a Bm. Pa­tyolat Vállalat fióküzletei­ből KI NEM VÁLTOTT, az elkészüléstől számított 2 hónapon túl a vevő hi­bájából el nem szállított ruhajnemüek után havi 4,— Ft tárolási díjat számít fel. Felhívjuk ügyfeleink fi­gyelmét, hogy fenti ren­delkezést 1963. május hó 1-től vezetjük be. Az Állami Gazdaságok Ba­ranya megyei Igazgatósága felvételre keres tervezői munkakörbe okleveles építészmérnököt, vízépítésben jártas okleveles mérnököt és építésztechnikust. Műszaki ellenőri munka­körbe építésztechnikust. Jelentkezés Pécs, Felső- Malom u. 24. sz. alatt. Bérezés a fennálló rendel­kezések szerint. Találtak: 4 kerékpárt, 2 aktatás­kát. egy férfi kalapot, 2 kulcs csomót, 3 pénztárcát, egy sálat, egy p-ermekszandált, eev hadi­torna jelvényt, egy selyemkendot. egy karórát, egy pár gyermekci­pőt. egy rollert és pénzt. Igazolt tulajdonosuk átvehetik a Pécs városi és járási Rendőrkapitány- sáv Kilián Gy. u. 3. n. e. 81-es fcamú szobában. A József utcai lakásba lépve az első pillanatban érzi az em­ber, hogy Hajas Béla latin és történelem tanár egész életét betölti a könyvek szeretete. Ez a kis házikönyvtár nem is a könyvek sokasága, hanem válogatottsága miatt csalogat­ja az embert, kényszerítve ar­ra, hogy órákon keresztül ku- tatgasson közöttük. — Nem gyűjtő céllal gyűlt egybe ez a sok könyv — ma­gyarázta Hajas Béla. — Arra törekedtem, hogy olyan köny­veket őrizzek meg magamnak, amelyek bármelyikét előve­szem olvasgatni, százszor is találok benne újat. Azt hiszem, egyetlen pél­dány Pécsett az 1847-ből való szónokbölcsészeti munka, amelynek címe: „Költészeti és szónoklati remekek, költői és szónoki beszédnemek és fajok rövid elméleti felvilágosításá­val”. 1887-ben került ki a nyomdából Riedl Frigyes Arany János művészetét érté­kelő és bemutató munkája, amelyet még idős Hajas Béla, a tanár édesapja kapott jutal­mul V. elemista korában. Még olvasmánynak is érde­kes az 1907-ben kiadott Pora Ferenc: Magyar rokonértelmű szók és szólások ritka gyűjte­ménye, amely 30 ezer szino­ním szót és szólást 800 logikai kapcsolatban tartalmaz. A gyűjtemény egyik érdekes da­rabja a közkedvelt Nők védel­mében című orvosi könyv szá­zadfordulóban írt elődje, amely Az ember neme címmel jelent meg. Mint tanárnál természetesen a Finály Henrik féle latin szó­tár és valamennyi nyomtatás­ban megjelent római auctor is megtalálható. — A szótárak történelmi és irodalmi régiségek mellett már egyetemista korom óta előszeretettel vásároltam az úgynevezett vidám könyveket. Nagyon szeretem a humort s így érthető, hogy Ráth Végh István összes munkáit már a felszabadulás előtt megvettem. Nagyon sok humoros könyv sorakozik a polcokon. Gádor Béla, Tabi László írásai, Ka­ján, Vasvári Anna, Toncz Ti­bor, Jean Effel karikatúrái is mind megtalálhatók. Egy ér­dekes magánkiadvány dedi­kált példányát is őrzi Hajas Béla: Tóth Ervin: Csuí'ondá- ros rajzolatok című munkáját. A könyvben Gárdonyiról, Csortos Gyuláról és másokról láthatunk mesteri karikatúrá­kat. Az olvasás, a könyv szere­tete mellett még egy nagy szenvedélye van Hajas tanar úrnak és ez a zene. Az 1920-as évektől napjainkig összegyűj­tött minden könnyűzenei anya got. így pillanatok alatt meg­mondhatja, melyik évben mi volt a legnagyobb sláger, hi­szen a szöveget és a zenei anyagot is megőrizte. — 1926-ban „Amerikában jó dolog a rádió” című sláger volt a legnépszerűbb. Érdemes megjegyezni, hogy Magyar- országon akkor még csak fül- hallgatós rádió volt. 1928-ban vívta meg nagy harcát a ci­gányzene és a tánczene. A rá­diókban akkor cigány- és tánc. zenekar is eljátszotta a maga stílusában a 32-es baka va­gyok én című dalt, s a közön­ségnek kellett eldöntenie, me­lyik a szebb. A többség akkor a cigányzenére szavazott. Azt is biztosan kevesen tud­ják, hogy akkoriban alakult hazánkban az első szaxofon­zenekar. Sorolhatnánk a nagysikerű slágerek nevét: „Mit tehet a Zsiga róla”, vagy a „Niagara”. Mind nagy sikert arattak, de Séta az Hiába a Nemzetközi Vá­sár pavilonjainak vidám so­kasága, a szökőkutak magas­ba szökkenő fehér gyöngyei, a gépóriások kavalkádja, — mindezt csak a közöttük for­golódó, vitatkozó, tréfálkozó emberek tudják kellemessé, frissé tenni. Megnéztem min­dent ebben az óriási kirakat­ban, amit csak meg lehetett, de közben állandóan az em­bereket figyeltem, szinte raj­tuk keresztül vizsgáltam az egyes tárgyak sikerét, vagy unalmát. Vasárnap délben már majd leszakadt a föld alattuk, állítólag estig kétszáz ezren nézték meg a vásárt hétfőn esett az eső, de ez sem tudta elriasztod a kíván­csiskodókat. A vásárban lá­tottakat be lehet mutatni szép sorjában, ahogyan a pavilo­nok is felsorakoznak egymás mellett, de nem célszerű. Az emberek — megfigyeltem — egyáltalán nem tartották be a szabályokat, rendszerint ösz- sze vissza sétálgattak, a min­dent látni akarók mohóságá­val, néha egész pavilonsoro­kat kihagyva. A jó ötlet sikere A Szovjetunió pavilonjában három fiatalember nyomába szegődöm. Fiatal barátaim összesen lehetnek ötven éve­sek, megfelelően szűk, nad­rágban, kezükben táskarádiót szorongatnak. „Vonulunk” a tömegben, a programvezérlésű horizontális gyémántfúróval ellátott automatagépek, uni­verzális marók, rádióadók, bá nyamentőkészüíékek, szeiz­mikus műszerek, TV-k, film­felvevők, elektromos háztar­tási gépek, művészi kivitelű játékok között. Barátaimnak úgy látszik megnyerte tetszé­sét a pavilon tartalma, elis­merően bólogatnak. Kikerü­lünk a gyepre, ott állnak a legújabb típusú szovjet gép­kocsik. Egy asztalkán pedig három fülhallgató. Rácsap­nak, egyet én is megszerzek magamnak. A vonalon kérész tül precíz tájékoztatást ka- I pok a szovjet autógyárak tel­már régen elfeledték őket. A leghosszabb életűnek a „Ne néz­zen rám a gyönyörű szemé­vel” az „Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát” és az „Egy régi nótát hoz Budáról át a szél” című dalok bizonyultak, amelyet még a fiatalok is is­mernek, s amelyet ma is szí­vesen hallgat a könnyűzene­kedvelő közönség. Lemezgyűjteményében több­nyire zongoraversenyek, nagy zenekari művek találhatók, s a lemezek, kották mellett a szép filmzenéket magnetofon­szalagon őrzi meg magának. Kevesen tudják róla, hogy műkedvelő zeneszerző, s hogy a budapesti sanzon bizottság éppen a közelmúltban foga­dott el egy újabb táncdal szö­vegét zenével. A könyv is, a zene is mű­kedvelés, időtöltés csupán, de jó szórakozás, hasznos szen­vedély. _ Wcszfl Káría „óriáskirakatban44 jesítéséről, a márkák tulaj - j donságalról és mindenről, ami csak egy „autóst’’ érdekelhet. — Klassz, mi? — csettinte- nek a fiúk s oda nem adnák egyelőre a kagylót senkinek. Egy kis „elejtés" Az Idegenforgalmi Hivatal alumíniumszerkezetre épült gömbje rengeteg embert vonz Szinte egymást tapossák a feljárón. Beállók én is a sor­ba, mert ahol ennyi ember van, ott valami rendkívül iz­galmasat fogok látni. Min­denki türelmetlenül topog. — Lassan haladunk. Előttem két szaki. Jó húsz perc múll- va érünk be, a gömb belsejé­ben prospektusok, plakátok, s hamisítatlan statisztika ar­ról, milyen mértékben emel­kedik idegenforgalmunk. — Jó „hiló” — mi? bök ol­dalba köny'fcével az egyik szaki, majd mérgesen futunk lefelé a túlsó oldalon. Hiába, az emberek sajnálják idejü­ket. „Tiszta maszekmunka" A német gépiek csodálato­sak. Ezüstösek, finomak, szinte rabul ejtik az embere­ket. A Krupp cég, a Siemens és a többi kitett magáért. — Egyik helyen látjuk dolgoz­ni is a gépét, apró szege­cseket dobál ki magából olaj­ban pácolva. A Rhode és Schwartz müncheni cég villo­gó gépei előtt két nagyon jól öltözött nő áll. Közöttük szem lélődöm. A nők elmerülten néznek. Egyszercsak az egyik megszólal: — Te, ez volt az, aki teg­nap utánunk eredt az utcán? A másik bólint. — Jóképű. Hohó ... hisz ezek nem is a gépeket bámulják. A diótörő Bányagépeinknek nagy si­kerük van. A hidraulikus fej­tési páncélpajzsot, a MAR- TINKÖ-féle egészen modem 102-es típusú jövesztő és -a- kodógépet a hűség kedvéért szénbe állították. A méretei miatt az udvaron elhelyezett F—5-ös fejtőgépet időse ob férfi nézegeti. Nagy igyeke­zettel még le is guggol és úgy mondja: — Jó kis diótörő! A „diótörő” súlya csekély 8000 kiló, teljesítménye 60 tonna óránkinit. Akik mindent jobban tudnak Az autópark változatos. A francia Renault gyár, az olasz Fiat, a német Mercedes egy­más mellett csalogatja a láto­gatókat a Csepel és az Ika­rusz készítményeivel. A sárga 556-os Ikarusz padló alatti motorjával, 180 lóerejével, a piroscsuklós gyönyörű külse­jével aratja az elismerést. Egy általános iskolás korú cso­port is szemléli a járműveket Egyikük kiválik a bolyból és magyaráz: — Rosszul helyezték el a stopplámpát. Fel kellett vol­na cserélni. Az optimális ma­gasság ... Ez nekem „magas”. Nem hi­szem, hogy valamikor ilyen „szakmai műveltségre” tehes­sek szert. „Jöjjön, uram, borotválkozni!" A színes forgatagban szíve-' sen hagyja magát az ember újabb és újabb pavilonok fe­lé lökdösni. Ha valami egé­szen érdekes látnivaló akad, megtorpan az emberfolyam. A japánok különleges műanyag­jai, a fémfonalas monofii nylon, a j tgoszlávok üvegaj­tós villanysütője, a németek „Mädchen für alles” háztar­tási faépe, a magyarok fotocel- lás MFS 320-as elektronikus vezérlésű marógépe, a komlói Ott Miklós és Czárt Ferenc találmányaként idekerült és sajnos áítalunk nem gyártott vulkánhab és vulkolor építő­anyag, mind-mind perceket kér. Mielőtt a fáradtságtól, mely észrevétlenül rohanja meg az embert lerogynék a sok kerti asztalos-székes büfé egyikébe, közvetlen hangon szólítanak meg. — Uram, nem jön borotvál­kozni? ' Karon fog és irány az NDK pavilonja. Asztalkák, tükrök, villanyborotvák. A nézők gyű­rűjében ketten hidegvérrel próbálják ki a legújabb Ko­met típusú borotvát. Jövőre még szebb lesz! Elfárad az ember a sétálás- ban, de megéri a fáradságot Nagyszerű, szgp dolgokat lát, hall és ... „Kicsi nép vagyunk, de so­kat eszünk” — tartja a köz­mondás, amit megtoldanék az­zal: sokat is iszunk. Legalább­is a vásárban egyetlen pofi hár sem maradt, „történelmi borvidékeink terméseit di­csérőn” gazda nélkül. Búcsúzóul a sajtópaviion fe­lé is elnézek, ott habom, hogy jövőre talán már kiköltözik a Városligetről a vásár. Kicsi a hely, nőnek az igények. A mind nagyobb számban je­lentkező külföldi kiállítók szá­mára már nem tudunk elég helyet biztosítani. Jövőre már Lágymányoson fogják az egé­szen ultramodern, alumí­niumszerkezetű, tetszetős ki­vitelű csarnokok — természe­tesen a benne levő gépekkel, berendezésekkel együtt — hirdetni a magyar ipar vi­rágzását, népünk nagyszerű eredményeit. Szüts István A PÉCSI RADIO 1963. május 23-i műsora a 223,8 m középhullámon 17.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. Baranyai mozaik. — összeállí­tás. Baranyai muzsika. 17.30: Német nyelvű műsor. Sombereki állattenyésztők kö­zött. Riport. Johann Wolfgang Goethe: Mal- lted. A Berlini Rádió nagyzenekara játszik. Richard Wagner emlékezete. Dalegyveleg. 18.00: Hírek. 18.05: Muzsikáló baranyai falvak. összeállítás. 18.25: Munkásarcképek — üzemi történetek, Hidasról. 18.40: Pécsi üzemi fúvószenekarok játszanak. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Zenéről-zenére. 19.50: Jegyzet. A minőségi mun­káról. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Színház: Nemzett Színház Liliom (este 7 órakor) Csortos b’érlet. Mozi: Park: Gombháború (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor (szélesvásznú). Petőfi: Az utolsó előtti ember (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Az orvos felesége (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Riradó Mozi: Magyar híradó, 4 hét Afrikában. Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan. Építők Kultúrotthona: A fehér csat (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Folytassa admirális (7 órakor, szélesvász­nú). Május 1. (Vasas II.): Rendkívü­li kiadás (7 órakor, szélesvásznú) Istenkút: Egy katona meg egy fél (7 órakor). Kossuth (Mohács): Senki nem tud semmit (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Makszimka (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Ez is szerelem (fél 9 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Négyszáz csapás (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven fe­lülieknek! DUNÁNTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia. Főszerkesztő: Vasvári Ferencs. Szerkesztőség: Pécs. Rét u. 4. Telefon: 15-32. 15-33. 17-00 31-08. 17 óra után: 31-81. Kiadia a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó Braun Károly« Kiadóhivatal: Péc?. Hunyadi u. 11. Telefon: * 55-91, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkács Mihály u 10 gg. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helvi oostahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Tíi Indexszám; Bttá A \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom