Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

4 WA 1963. MÁJUS IT Sok ktdws initék Beszélgetés Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzővel Mit hol találunk mej» a Nemzetközi Vásáfon? Forog a magnetofon. A hangszóróból érdekes, isme­retlen muzsika árad. A pécsi Zeneművészeti Szakiskola egyik növendékének kompozí­cióját hallgatja a partitúrába mélyedve Farkas Férenc Kos- suth-díjas zeneszerző. Amikor véget ér a mű, beszélgetünk. — Hivatalos megbízatással érkeztem Pécsre. Célja szak- felügyelet az itteni zenszerző tanszakon, örültem, hogy egy­úttal alkalmam volt eg5£ igen érdekes hangverseny meghall­gatására: a három Kodály mű előadása Antal György ve­zényletével a Liszt Ferenc Kó­rus és Szimfonikus Zenekar magas színvonalú művészi tel­jesítménye volt. — Mikor hallotta utoljára a Liszt Kórust? — Van annak már nyolc esztendeje. Händel Sámson oratóriumát énekelték akkor. Mondhatom, jelentős fejlődést tapasztalhattam, nem is be­szélve a zenekarról, 1955 óta. Az utóbbi években nem volt alkalmam Pécsre jönni, pe­dig sok kedves emlék fűz eh­hez a városhoz. Az emlékezés távolából ne­veit bukkannak elő: pécsi és Pécsről elszármazott költők, írók, festők, muzsikusok neve, aztán hangversenyek, melye­ken Farkas Ferenc művei is elhangzottak, nem egyszer a szerző személyes közreműkö­désével. És egy pécsi bemu­tató terve is szóba kerül. — Táréval tunk néhány éve a Cantus Pannonicus című kantátám pécsi bemutatójáról. De aztán nem lett belőle sem­mi, néhány nap múlva Debre­cenben lesz a bemutató. Pedig valóban stílusos lett volna, ha ez a Dunántúl költő­jének, Pécs püspökének: Ja­nus Pannoniusnak verseitől megihletett csodálatosan szép mű városunkban szólal meg először. De ha már erre nem kerülhetett sor, legalább a mű piegszületéséről érdeklődünk. — Már régebben foglalkoz- (tátrbtt Janus Pannonius költé­szete, mert az első magyar költő, akit Eurőpa-szerte meg­becsültek, szerettek. Költemé­nyei között olyan örök em­beri mondanivalójúak vannak, mint a Mars istenhez békes­ségért című. De közvetlen, máig is élő élményt jelent szá­momra a dunántúli mandula- I fáról szóló vers, és mivel Ko­lozsváron is éltem, az erdélyi tájra emlékeztet a Búcsú Vá­radtól. Nem utolsó sorban a latin nyelvű eredeti szöveg megzenésítése is vonzott, hiszen magyar versekre írt vokális műveim fordítása körül min­dig rengeteg gond, utánjárás, munka és nem egyszer bosszú­ság adódott. Ügy gondolom, hogv Janus Pannonius latin nyelvű versein keresztül köz­vetlenül tudok szólni Európá­hoz, hiszen így bárhol előad­ható. Farkas Ferencet, mint rend­kívül termékeny és sokoldalú alkotóművészt ismeri a közön­ség. Van művei között opera: a Bűvös szekrény, daljáték: a Csínom Palkó, szimfónia, Gyümölcskosár címen dalcik­lus, filmzene, népdalfeldolgo­zás, tömegdal. Hogyan fér meg ■ ilyen sokféle műfaj egy zene­szerző alkotómunkásságában? — Közel negyven esztendő alatt készültek el ezek. Ennyi idő alatt sok minden érde­kelt. De azt hiszem, nem én vagyok ilyen tekintetben az egyetlen. Például az általam r.agyrabecsült Honegger is sok műfajban alkotott, neki még vonósnégyese is van ... Beszélgetés közben szóba kerülnek a fiatal magyar ze­neszerzők is. — Alkalmam van követni a főiskolán a kezem alatt ta­nuló növendékek fejlődését és a vizsgákon, a növendékhang­versenyeken hallani kollégáim tanítványai műveit is. Ez a fiatalság igen gyakran kitű­nően felkészült, tájékozott, és néhány kiemelkedő egyénisé­get produkált már eddig is. Az én növendékem volt töb­bek között Petrovics Emil, Kurtág György, Szokolay Sán­dor és feltételezhető, hogy a nyomukba lépők között is akadnak majd tehetségesek. Bár jósolni nagyon nehéz. Olyan pálya ez, ahol megle­petésekre mindig számítani kell. Az én pedagógiai elvem az, hogy ha a szakmát tudják, a mesterségbeli részre a klasz- szikus hagyományok alapján felkészültek, akkor qem kötöm meg a küzeket semmiféle ún. „kísérletezés” terén. Kísérle­tezni ugyanis nemcsak az avantgarde stílussal lehet. Ha vídaki megpróbálkozik a ma levegőjében élő és mindenkit izgató stílusokkal, nem ve­szem rossznéven. Mert ha visszanézek pár évtized távla­tába, akkor nyugodt vagyok afelől, hogy ezek a divatos hullámok elülnek és mindazok az értékes művészek, akik ma e kísérletezések élén járnak, ha valóban megtalálják saját hangjukat, maradandó művek­kel tudják gazdagítani a mű­vészetet — fejezte be nyilat­kozatát Farkas Ferenc. — nt — Motoros-kara mhol történt tegnap délután 14 óra 40 perckor Pécsett a Fürst Sándor utcában. A karambol és az abból eredő baleset okozója Kiss-Xa- szás Mihály Szederkényben lakó vájár, aki notor javai szabályta­lanul akart befordulni a Fürst Sándor utcai benzinkúthoz. A sza­bálytalanság következtében Do­rottya Sándor ivánbattyáni vil­lanyszerelő motorjával összeütkö­zött. Mindketten megsérültek, Dorottya Sándort agyrázkódás­sal, Kiss-Kaszás Mihályt agyráz­kódással és térdsérüléssel szállí­tották el a mentők. TÖBB SZÁZ ÉVES fák öléből tárulkozik elő az U-alakú kastély sárgán, üdén, hívoga­tom Egykor a Festetich-csa- lád grófi életét takargatta, most száz apátián, anyátlan és félárva apróság sebeit gyógyítgatja játékaival, fod- roshuzatú ágyacskáival és negyvenhárom felnőtt lakójá­val. Meseország elevenedik meg a zöld lombok alatt. Itt egy pirostetejű faházikó, amott gyermeknagyságú villa­mos, hátrább ezüstszárnyú re­pülőgép és égbereppenő hin­ták. A kíváncsiskodó mégis szorongva lebbenti félre a ba­baház függönyét, mert ebben a gyerekparadicsomban a vasorrú bába nap mint nap kísért a felelőtlen emberek könnyelmű életének következ­ményeként ... — Háromtól ötesztendős kor­ig élnek nálunk a gyermekek. Kis százalékuk árva, zömük­nek azonban élnek a szüleik, de erkölcstelen életmódjuk, vagy egyéb hányatott életük miatt a gyerekek itt kötnek ki nálunk — mondja Mezei Lászlóné, a csertői gyermek- otthon igazgatónője, miközben az egyik foglalkozó szobába invitál, ahol alacsony asztal­kák mellett történeteket mesél a kastély életéről. A legtöbb problémájuk a szülői látogatásokkal van. Húsvétkor csak két szülő lá­togatta meg gyermekét. Leg­többen csak levelet kapnak, azt Is egyet egy esztendőben. A minap az egyik anyuka fo­gadására készültek nagy izga­lommal. Jött is előkelőén, il­latosán, a háromórás vonattal. Puszi, narancs — aztán tíz perc múlva távozott, „ ... hogy elérjem a négyórás vonatot”. Akad apa, aki minden héten eljön gyermekéhez, de meg­történt már olyan is, hogy a mámortól ködösen pislogó édesapa pálinkásüveget du­gott a gyermek orra alá. Az ilyen látogatások után természetesen még nehezebb a nevelők munkája, mert a gyermekek hitetlenné válnak. A minap, amikor egy óvónő heti szabadságára indult, a gyerekek körbefogták és egyi­kük azt kérdezte: — Hová tetszik menni, An­nus néni? — A városba, de holnap már visszajövök. — Miért csapsz be? En nem hiszek a felnőtteknek. Ide torkollott a szülői szere­tet. Szülő? Mennyi jóságot, önfeláldozást értünk alatta. De egyáltalán annak nevez­hető-e az az anya, akinek sza­dista karmai közül a hatósá­gok szedték ki Ágikát, vagy Jelmagyarázat: X. Vas- és gépipar (Műszeripar, elektrotechnika, stb.), 2. Könnyű­ipar, 3. Építőipar, 4, Nyomda- és papíripar, 5. Élelmiszeripar. *. Vegyipar, olajipar, energia, 7. Bányászat, 8. Magyar Tudományos Akadémia, 9. Orsz, Találmányi Hivatal (Ujitökiállitás), 10. Nemzet­közi műszaki könyvkiáilltás, U. SZOT baleset-elhárítási kiállítás, 12. KGM Információs szolgálat, 13. Kohászat, M. Gyógyszeripar. 15. Vegyes küUöldi kiállítók (faipar), az, aki Szombat Lacikát a Balokány-ligetben „felejtette”. Rendőrök találtak rá egy szombaton délután, innen a vezetékneve. A FOGLALKOZTATÖ szo­bákban megszámolni sem tu­dom a mackókat, babákat és egyéb játékokat. Itt minden a „mienk” csak az a? összegyűri papírdarab, amely a legutóbbi csomagból visszamaradt, az az „enyém”. Ebben az intézetben sokszor találkozott már örökbefogadó és örökbefogadott. Jönnek fér­fiak és nők, gyermektelen há­zaspárok és magányos embe­rek. S egy bársonyos, puha kis kéz után nyúlnak. Körül­néznek, választanak, vagy azt, aki rájuk mosolyog, vagy olyat, aki sarokba húzódva riadtan figyel. „Öt szeret­nénk!” — Ebben az évben eddig hat kisgyermekünket fogadták örökbe. Ügy véljük, mindegyik esetben megfelelő körülmé­nyek közé kerültek és ami a legfőbb, szeretetet kapnak ... Előfordult, hogy néhány hét múlva visszahozták a gyerme­ket. Azóta elővigyázatosság­ból csak úgy küldik útjára „vendégségbe mész” — ezzel kímélik az újabb csalódástól Az egyik járási kórház fő­ápolónője is magához vett egy kislányt. Boldog volt a pót­anya és boldog a gyermek De akkor megjelent az „édes­anya” és teleszájjal ordította. — Én nem adom a gyer­mekem! Szüljön mindenki magának. Ez két éve történt. Sem az­előtt, sem azután nem láto­gatta meg. KÖRBEJÁRJUK a kastélyt. Mesélik „tíz évvel ezelőtt minden este mosnunk kellett, olyan szegényes volt a ruha­tárunk”. Kovács Miklósmé rak táros most egy plafonig érő szekrényhez vezet. Egymillió forint értékű ruhaféleségek tárolódnak itt, nylon köté­nyektől a jersey szoknyáig, hétköznapi öltönyöktől az ün­neplőkig. A park útját már a nevelők gyűrűjében koptatjuk. Kaca­gó gyermekcsoportokkal talál­kozunk. Ugrándoznak, paj­koskodnak. öt esztendős apró­ságok karéjában ül Nyilas Lászlóné igazgatóhelyettes és előre mondja a versikét, amit hallgatói kórusban utána fúj­nak „ ... Ö, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő ka­bátba belebújnék. Nyári éjen, fehér holdsütésben, elcsitul­nék jó anyám ölében...” Zümmögve száll a vers a 1*. Országot Erdészeti Főigazga­tóság kiállítása, 17. Műszaki tá­jékoztató intézetek kiállítása, 18. Filmpropaganda (kiállítás, vetítés). 19. Népművészet-házlipar, 28. Bg- tor- és lakberendezés, 21. Közok­tatás, hangszer, lakberendezés (bútor, kerámia, stb.). 22. Vegyes külföldi kiállítók, 23. Vegyes kül­földi kiállítók (elektromoslpar, hőtechnika), 24. Jugoszlávia, 25. Lengyelország, 24. Csehszlovákia, 27. Szovjetunió, 28. Vegyes kül­földi kiáUltók (élelmiszeripari gé­lombok közé. Csak Flcurka nem mondja. összeharapott szájjal, némán ÜL — Én ezt a verset nem mon dem eL — Az én anyukám nem jó, — feleli kérdésemre. Mezei Lászlóné igazgatónő elmondja: fárasztó és felelős­ségteljes munkájukhoz sok se­gítséget nyújtott eddig a Pécsi KIOSZ, a Szigetvári Sütőipari Vállalat és számos pécsi bá­nyászcsalád. BUCSUZASNAL már el­múlt a szorongó érzés, amely belépéskor elfogott. Vissza­érünk a meseházhoz. Bené­zek. Minden rendben, csend és nyugalom, a pirospettye- labda a helyén, a játékbafoa is. Rossz álom volt csupán a vasorrú bába? pék), 29. Bulgária. 30. Nc.uet De* moluatikus Köztársaság, -1. Oiase- ország, 32. Ausztria, 33. Vegyes külföldi kiállítók (műszer- és irodagép), 35. Vegyes külföldi ki­állítók (gépipar). 36. Vegyes kül­földi kiállítók (műanyagipari gé­pek), 31. Háztartási gázkészülékek, 33. Autó- és teaktoripar, 39. Di­vatszínpad. 40. Nemzetközi autó­kiállítás. 42. Románia, Anglia, NSZK, Uruguay, 43. Vegyes kül­földi kiáUltók (vegyipar, kozme­tika), 44. Vegyes külföldi kiállí­tók. 45. Magyar Hajóipar, 46. Indiai Kuba, Japán cégek. 47. Játékki- állitás, 48. Fogadóterem. Filmbe­mutató, 49. Camplng-kiáUitás. L vásáriroda, I/a. Állami Bizto­sító. 1 b. OTP. H. Gyermekmeg­őrző, Ruhatár, HL Mentők. Tűz- örség. vámhivatal, MASPED. IV. Gondnokság. V. Posta. Magyar Nemzeti Bank. Rendőrség. VL. Tüzörség. VII. Idegenforgalmi pa­vilon, Vin. Hangosbemondó. XII. Külföldiek klubja, £. Éttermek. Tízéves a komlói gimnázium Szombaton ünnepelte fennállást» nak 10. évfordulóját a komlói dl- talános gimnázium. A jubileumi ünnepséget a IV. osztályosok bal» lagásával kötötték össze. A szép, új iskola eddig nagysze- rúen megfelelt a követelmények* nek, idén ősszel azonban szűknek bizonyul. Két negyedik osztály hagyja el az Iskolát, s helyükbe öt nagylétszámú első osztály lép. Ezenkívül a gimnázium épületé- ben nyílig szeptemberben a köz* gazdasági szakközépiskola is ötve- nes létszámú osztállyal. A jelent- kezölapok még mindig érkeznek; de helyszűke miatt ennél többet nem tudnak felvenni. így is csat kabinet rendszerű vagy kétmüsza- kos oktatással tudják megoldani a tanteremhiányt. Legalábbis addigi amig felépül az új gimnázium. Építését még az idén megkezdik. Egyperces interjú rpéeu JídikóüaL — Halló ... Igen... Pécsi Ildikó ... Értem ... Tehát szombaton a „Vájár paradi­csom” következik ... Igen... pesten kívül egy barlangban... Rendben... Pénteken este még játszom a Liliomban, de tízkor már lefestve a színész- bejárónál lehetek... Jó, oda jöjjenek... Leteszi a kagylót. — Bocsánat, kivel beszélt? A Pécsi Nemzeti Színház titkárságán elég nagy a forga­lom és a hangzavar, de egy pillanatra így is leülhetünk az alacsony vendégasztal mellé. — Hunnia Filmstúdióval... — Üj filmszerep? — Igen. Tardos Péter ..Tü­csök” című filmjében alakí­tom az Adriát, aki enyhén szólva rosszvérű lány. így az­tán mén édes testvére, Tücsök férjét. Karvaly Pistát is elcsá­bítja. A történet Komlón ját- tzódik, de Sárin, Salgótarján­ban forgattuk, most szómba• ton pedig Budapest mellett egy barlangban. Ez után jön­nek a disznóságok, mert a tör­ténet szerint már férjhez men­tem, s férjem, akit Szirtes Adám alakít, nem tűri el a filmbéli Anna csapongó élet­módját. A filmnek érdekessé­ge, hogv a hangvétele szokat­lan, megoldásai a szürrealiz­musra emlékeztetnek, Markos Miklós rendezi, akinek ez az első önálló filmje, s ketten is játszunk benne pécsiek, mert Tücsök érdekes alakját Esz­tergályos Cecília jeleníti meg. — Kik játszanak még a filmben? — Sinkovits Imre, Szirtes Adám, Kiss Manyi, Psota Irén és Pécsi Sándor... — Akkor nem is kettő, ha­nem három „pécsi” szerepel a filmben... — Ne is mondja! „Apuka nagyon jó volt a televízióban” — szólítanak le szinte naponta az emberek, s oly sokszor néz­tek már Pécsi Sándor lányá­nak, hogy Sanyi bácsi a lá­nyának fogadott. A közvéle­mény ellen úgy sem tehetünk semmit... — Végül még egy: A film, vagy a színpad áll közelebb az egyéniségéhez? — Szeretek filmezni, sok előnye van, de a közönséggel nem lehet találkozni, csak a színpadon. A filmnél hiányzik a közvetlen kapcsolat, a kont­roll. Csak a színpadon lehet megérni, hogy a közönség ho­gyan reagál a játékunkra — válaszolta Pécsi Ildikó, aztán próbára sietett. Eck Imre ren­dezésében Monteverdi „Kö-* nyörtelenek bálja” című egy- felvonásos operáját próbálják a színpadon. Bertha Bulcsu Csóka Magda A kőolajipar a korszerű diesel- motorolajért A kőolajfeldolgozó ipar kutató kísérleti munka ered­ményeképpen a motorolajok minőségjavulása terén újabb lépést kíván tenni. A diesel traktorokhoz eddig használatos MDX olajtípust kívánják világszínvonalra hozni azáltal, hogy különböző adalékanyagokkal javít­ják tulajdonságait. Az adalékolás következtében az olaj élettartama megnövekszik, a motorokban a lerakodások, kopások csökkennek. A Magyar Ásványolaj- és Földia- ! -leti Intézet gépkíséri »ti osztályán számos kísérletet folytattak fék­padra helyezett diesel motorokkal. A vizsgálat eredmé­nyeként megállapították, hogv az új MDX jelű motorolaj használata esetén a kopásértékek mintegy 20 %-kal kisebbek és a lerakodások mértéke is jelentősen csök­ken. Az új olaj forgalombahozatalával tehát a gépek — elsősorban a mezőgazdasági gépek — kopását és ezál­tal a karbantartási szükségétet lehet lecsökkenteni. Ugyanakkor az olajcserék időpontja legalább 25—30 ‘Vo­kal meghosszabbodhat. Ennek az is a jelentősége, hogy a kenőolajfogyasz­tás csökkenthető. Az új olaj előreláthatólag 1963. II. félévében kerül forgalomba és ezt a terméket az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a BNV-on már be is mutatja. (—•) cA haltéig. Lakát

Next

/
Oldalképek
Tartalom