Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

m3. Április 13. I^APLÓ 5 Az emberi gyarlóság krónikája Vannak nagy bűnök, amiért börtönbe csukják az embere­ket. És varrnak kis bűnök, amit szabálysértésnek nevez­nek. Körülbelül így lehetne le­egyszerűsíteni, amit dr. Tál­ban Frigyestől hallok a városi tanácson. Ű foglalkozik a sza­bálysértésekkel másodfokon. Vaskos iratcsomót tart a ke­zében és i'íjbói ismerteti az adatokat. A leggyakoribb a lopás 1962-ben 1416 szabálysértési ügyben érkezett feljelentés a kerületi tanácshoz. Ezekben 1547 személy szerepelt, volt tehát olyan ügy is, amelyben több embert elmarasztaltak. Az 1416 ügyből 44 esetben fiatalkorú volt a bűnös. Ke­vés, de nem szabad elfelej­teni, hogy a huligánkodást és garázdálkodást már a rendőr­ség bünteti... A leggyakoribb szabálysér­tések? Első helyen áll a köz­egészségügyi és köztisztasági — 291 esetteL Ilyen szabály- sértésről beszélünk abban az esetben, ha valaki nem söpri fel a járdát, nem takarítja el a havat és jeget. És akkor is, ha a fuvaros végigipotyogtatja az úttesten a szenet vagy a meszet. A második helyen a társadalmi tulajdon elleni sza­bálysértések állnak, 267 ügy­gyei. A kisebb lopások, a par­kok padjainak rongálása és mások tartoznak ide. A ma­gántulajdon elleni szabálysér­tések száma kevés, mindössze 40 volt A kontárkodás kere­ken 100 esettel szerepel, a közlekedési szabálysértés 75- tel. Az is szabálysértés, ha a gyerek igazolatlanul mulaszt az iskolából. Ha ez négyszer vagy annál többször fordul elő, a szülőt is meg a gyere­ket is beidézik. Tavaly 31 szülőt hívtak be. A ‘ermelói igazolvány nél­kül: vaci árusításért 27 sze­mély vontak felelősségre. „Csak a férjem meg De tudja !“ Dr. Tallián Frigyes szerint a lopások meg az önkiszolgáló boltok között szoros összefüg­gés van. Ott van a legtöbb lopás, ahol az önkiszolgáló boltok száma sok. Általában olyan dolgot lop­nak az önkiszolgáló boltból, amit könnyű zsebrevágni. Cső kóládét, kávét, teát vagy mást. Az ellopott tárgyak ér­téke többnyire 30—70 forint. Vannak szélsőségek is. A múltkor elkaptak egy asszonyt a Zetkin Klára utcával szem­ben lévő önkiszolgáló bolt­ban, aki telt szatyorral akart kilépni. A szatyorban 1 üveg szekszárdi vörösbort, 3 cso­mag 10 dekás extra kávét, 10 deka kakaót és mást találtak. Az asszonyt csak egy paraszt- hajszál mentette meg a bíró­ságitól, a lopott áruk értéke ugyanis majdnem túlhaladta a 200 forintot. Ha csak vala­mivel is több, börtönbe került volna. Hogy kik lopnak? Nem a kisfizetésűek, hanem azok, akik jól élnek. Lefüleltek pél­dául egy olyan asszonyt is, aki csaknem ötezer forintot keres a férjével. Nem tudta megmagyarázni, hogy miért lopott. A rajtakopott asszonyok majd a föld alá süllyednek szégyenükben. Mindent meg­ígérnek, kártérítést, büntetés- pénzt, csak ne kerüljenek nyilvánosság elé. Refrénsze- rűen ismétlődő kérésük: min­dent megfizetek, csak a fér­jem és az újság meg ne tud­ja. Sok a falopás is, különösen ősz és tavasz között. Ez fő­ként a Mecsek körüli lakóne­gyedekben fordul elő. A tol­vajtól a fát meg a szerszámot is elkobozzák. A kerületi ta­nácsoknál néha egész kollek­ció gyűlik össze a kabát alá rejthető fűrészekből és bal­tákból. Van ott varrógép, lég­puska (a Mecseken nem sza­bad madarat lőni), horgászfel­szerelés és sok más. Az elkob­zott szerszámok, gépek a Bi­zományi Áruházba kerülnek. Galambröptetés — feljelentéssel A közegészségügyi, köztisz­tasági szabálysértések közé tartozik a szabálytalan állat­tartás is. Rengeteg baj van a sertések, nyulaik, baromfiak és galambok miatt. Többnyire a szomszédok veszekedései pattantják ki az ügyeket, mint a belvárosi galambtartónál is. Ez a férfi 30—40 galambot tartott egy 10—12 család ál­tal lakott belvárosi házban. Időnkint reptette is az álla­tokat. Mivel a röpködő ga­lambok a fényesre pucolt ab- I lakok rémévé váltak, a férfit j feljelentették. Bár az állat­barát hevesein kikelt magából, a tanács embere hajlíthatat- lan maradt. Elismerte, hogy a férfi törzskönyvezett állo­mányát nem lehet összehason­lítani holmi Széchenyi téri vagy más gatyás galambokkal, ettől függetlenül könyörtele­nül kiszabta a büntetést. Feltétlenül meg kell emlé­kezni az ipari szabálysértések, vagyis a kontárkodás króni­kus visszaesőiről is. Volt két kőműves, aki éveken át da- coskodott a tanáccsal. Hiába büntették meg, újra és újra komtárkodott. Kilátástalan háborúsdi volt, mert három­ezer forintot sóztak mind­egyikre. A legtöbbet, amit szabálysértésért lehet. Átlagbümetés: 180 formt A tanács csak végső eset­ben bírságol 3000 forinttal. Az átlagbüntetés összege csak 180 forint volt. 1962-ben több mint 136 ezer forint folyt be a bírságokból. Ha valaki nem fizet, har­minc napig terjedő elzárásra ítélhetik. A fogda, a börtön- ajtó képe igen riasztó lehet a kisbűnösök számára, mert mindenki igyekszik elkerülni. Jellemző, hogy tavaly mind­össze 4 pécsi került szabály- sértés miatt fogdába. A töb­biek inkább fizettek, csak ne kelljen a rendőrrel való elő­állítás tortúráját végigszen- vedniök. Volt aki egészen a börtönig makacskodott, de a vasalt kapú látványára meg­gondolta magát, a zsebébe nyúlt és megkérte a rendőrt, hogy fizesse ki a büntetését. Mondanom sem kell, hogy a rend őre teljesítette a konok ember kívánságát. Magyar László Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Április 18-án délután 5 érakor: Jelenszky János Istenáldásvölgy 3, Spitzer Mihály Zsolnay Vilmos u. 61. sz. (pártiroda), 6 órakor: Nagy Sándorné Felsővámház utcai isk. Április 17-én délután 9 órakor: Gáspár József pécsbányatelepi ki- rendeltség, 6 órakor: Bérezés Já- nosné Baranyavár u. 1/1, Győző Jenő meszes! pártház. Április 18-án este 6 órakor: Bá- tai Sándor Vasas II. Petőfi kul­túrotthon, Győző László Búzaka­lász u. 90., Makra Antal István- akna, Bartók kultúrház. Április 19-én este 6 órakor: Mls- lenyác Ferenc Fehérhegy! iskola. II. KERÜLET: Április 14-én este 6 órakor: Ihász Istvánná Nagypostavölgy 62, ifj. Tóth József Málom, tanácskiren­deltség. Április lS-én tél 6 órakor: Deák László Sallal u. 5. 6 órakor: Bory Ferenc Nagyárpád, tanácskiren­deltség Réder Ferenc Jókai M. u. 30. fsz. 4. Április 24-én este 6 órakor: Dar- nyl József és Botos Károly kert­városi munkásklub, dr. Sánta Já- nosné Leöwey Gimn. III. KERÜLET: Április 18-án 5—6 óráig: dr. Var­ga János pártfőiskola, Damjanich u. 30. Április 17-én 5—6 óráig: Hadnagv Árpád és Kónya János Uj mécs elh­alja, általános iskola, Czett László 39-es Dandár út 5 a., fszt. 3. Április 19-én 5—6 óráig: Csizmeg Jőzsefné Damjanich u. 30., Szabó István Bánki Donát u. 11. m. em. 25. a., Sós György és Bojtor János Ujmecsekalja, általános iskola. Április 19-én 6—7 óráig: Herendi Ferenc és Balogh József Patacs, kultúrháZj ra. Sorozatunk harmadik részé­ben egy olyan szobrot muta­tunk be, amelyet Pécsett és az országban sok ezer ember ismer: az Olimpia Vendéglő előtt nyugvó nő szobrát. A fe­hér mészkőből faragott „napo­zó nő” sok vitára adott már alkalmat, a közönség nem ép­pen hízelgő jelzőkkel illette: „tömzsi, vaskos, otromba, túl­telt idomú” stb. Kétségtelen, a szobron sem az örökké új utat kereső nyugtalan. művész­iélek „rodini kísérleteit”, sem a korszerű plasztika izgalmát nem találni, alkotója inkább Maillol naiv érzékiségét, egy­szerűségét tárja elénk az ülő alakon keresztül. — Nem szép, határozottan nem szép — mondja a szobor­ra tekintő — de mi hallgassuk meg erről Török János pécsi szobrászművész véleményét is, hátha a művész szeme olyan értékeket is felfedez az alko­táson, amely előttünk rejtve maradt és újat jelent. * ■— Talán ott kezdeném — mondja Török János a szobor fényképét nézegetve —, hogy a „napozó nő” Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászunk al­kotása. A művész külföldön is elismert ember, márványplasz- tikájával Olaszországban el­nyerte a „carrarai II.” díjat. Bizonyára többen látták a vö­rös márványból készített Sza­bó Lőrinc portréját, mely a legutóbbi idők legjobban sike­rült, lenyűgöző művészi ere­jű alkotása. Borsos tehát ilyen „előzmények” után készítette el az. új-mecsekaljad szobrot. Hozzá kell még tennem, hogy nagyon szereti a természetet, s ha igaz volt az Anatol Fran- ce-ra vonatkoztatott megálla­pítás, hogy művészetién medi­terrán derű ragyog, akkor Borsosra nyugodtan ráillik: művészetén tihanyi napfény tündököl, — De térjünk át magáira a műre. A szobor vendéglő — méghozzá terasszal rendelke­ző vendéglő — bejáratához ké­szült, egy olyan városrészbe, ahol tágas, levegős a hely, ahol a parkok vidítják és bont ják fél az épületek zárt tömb­jeit, ahol a bérkaszámyák „stílusát” sokszínű pasztell tünteti él, ahol az emberek jól, vidáman és elégedetten élnek. Szerintem Borsos a szobor ké­szítése közben sikerrel vette figyelembe ezeket a szempon­tokat. A napi munka fáradt­sága után az Olimpia teraszá­ra kiülő dolgozó ember fel­üdülést, enyhülést, szórakozást keres. Ezt tükrözi a szobor könnyed líraiséga, lágysága is. Már maga az a tény, hogy nem bontja meg a fényt, nem töri meg és így nem kelt nyugta­lan formát azt bizonyítja, hogy Borsos kifejezésre tudta juttatni a belső célt. Figyeljük meg a szobor lábát. Nyugodt, csendes. A mozgás a fej felé erősödik és az arc könnyed mosolygáséban ér véget. — Tömzsi az alak?... A Millendorfi Vénusz is tömzsi volt. A tömör, vastag láb, az „élethű” ellenes alsótest erőt, nyugalmat, bizonyosságot fe­jez ki. A forma itt komoly tartalmat takar. A • közönség csak a formát látja, a nagy lábakat, erős combokat, de azt már nem, hogyha messzebbről vizsgálja, egy idő után szem­mel látható lesz előtte az ala­kon átvonuló derű, napfény,- békés méltóság. Nem a szép­ségideáit formál ja meg a mű­vész, hanem a kort, a jellem­zőt. — Felvetődhet a kérdés, il- lik-e a korszerű architektúrá­jú épület elé ez a szobor?' Nem lett volna-e jobb egy mo dem. formailag, az épület sík­jaihoz jobban alkalmazkodó? Erre csak azt válaszolhatom: Donatello lovasszobra azért lett világhírű, mert a 'két alak tökélet» (és látszólagos) el­lentmondásban formálódott a művész keze alatt. A ló ideges, nyugtalan, türelmetlen, a lo­vas nyugodt, mozdulatig, mégis sokkal nagyobb feszült­séget érezni benne, mintha pátoszos lenne. Boros szob­rával ugyanez a helyzet. Hi­bája az, hogy magasan áll, az utcáról előnytelen kilátás nyílik rá. Oldalról többet mu­tat. S ha nem is tartják szép­nek sokan, én mégis művészi értékű, jó alkotásnak tartom. Orvosi ügyeit Az óvoda nem megőrzőhely Fenyvesi Mihályné, a Kilián utcai óvoda vezető■ óvónője a Pedagógus Szakszervezet leg­utóbbi kongresszusáról beszélt, de szavaiba minduntalan be- le-belecsendültek a szomszéd szobából áthallatszó hangok. Vékony hangocskák voltak ezek, először ütemesen (latol­gatták, hogy „bólha ugrik, bólha ugrik” (így, hosszú 6-val és nagy lelkesedéssel), aztán fakockák és székek potyogá­sának zajai szűrődtek át az ajtón, majd a vidám ricsajból kiemelkedő erélyes hang: szé­pen játsszunk, gyerekek! Közben pedig azért folytat­tuk a beszélgetést Fenyvesi­néval, aki 90 gyerek, hat óvó­nő, három technikai és két konyhai dolgozó gondját hord­ja a vállán. Nem nagyon lát­szik ugyan rajta: ahogyan hó­fehér köpenyében, rózsás, mo­solygós, fiatalos arccal asztalá­nál ült, teljesen jogosnak tűnt a kérdésem, hogy vajon az ö gyermekei is óvodások-e. Vá­laszul egy fényképet tett elém, egy kilencéves kislány és egy húsz év körüli fiú képét. — Most vonult be a fiam katonának — mosolygott az óvónéni hamiskásan. De aztán elmesélte, hogg tulajdonkép­pen csak tizenkét éve óvónő, a dolgozók iskolájának legel­ső hallgatói között végzett, az óvónőképzőben töltött idő alatt is már tiszteletdíjas óvónő­ként dolgozott. Nagyon szeret­te a gyerekeket, s nagyon akarta, hogy óvónő lehessen. Ezért van az, hogy temérdek társadalmi munkáját kizáró­lag szabad idejében végzi. — Egy percet is sajnálok a gyerekektől ellopni — mond­ja. — Olyan érdekes, izgal­mas, szép munka ez! És milyen fontos! Az óvoda az oktatás első láncszeme, a nevelésben hatalmas jelentősége van an­nak, hogy milyen gyerekek kerülnek az iskolába. Mindent itt kell kezdeni. Most már — hogy nem ön­magáról van szó — ömlenek a szavak Fenyvesiné ajkáról. Hogy az általános iskolák sem ismerik eléggé az óvodai munkát, a feladatokat, s hogy a jobb együttműködés érde­kében gyakrabban fognak kö­zös beszélgetéseket, gyakorlati bemutatókat rendezni. Hogy az óvónők anyagi megbecsülé­se nem növekedett a tanulási kötelezettségekkel együtt, i— Hogy az iskolareformmal az óvodai feladatok is megsoka­sodtak. Hogy a technikai dol­gozók érdekeivel is foglalkoz­ni kell, mert egyre több a munkájuk és még nem figyelt fel erre senki. Hogy milyen fontos a továbbképzés, hogy végképp harcba kell szállni az zal a nézettel, hogy az óvoda csupán gyermekmegőrzőhely, hogy a szülőkkel való kapcso­latot így és így kell még meg­javítani. .. Mindezt pedig már úgy is mondja, mint a Pedagógus Szakszervezet Központi Veze­tőségének tagja. A legutóbbi kongresszuson ugyanis, ahol még mint a városi bizottság tagja, a vécsi és baranyai óvó­nőket képviselte, beválasztot­ták az országos vezetőségbe. Hogy mit jelent ez? — Nagy megtiszteltetést — mondja a fehérköpenyes óvó­néni szerényen — de megval­lom, először problémákat oko­zott, nem visz-e ez kicsit mész szebb a gyerekektől. Mert mondom, én elsősorban óvónő vagyok és a gyerekek közt ér­zem legjobban magam. De mindaz a munka, amelyet a szakszervezetben eddig végez­tem, s amelyet ezután még- jobban kell végeznem, szintén kedves nekem. Valahogyan persze\ majd sikerül minden... A csengő gyerekhangok, amelyek végigkísérték beszél­getésünket, a folyosón még erő sebben harsannak fel. Énekel­nek, versikét tanulnak, játsza­nak az apróságok. Az óvónéni, aki iz imént még országos prob lémákat emlegetett, felnőtt emberek ügyes-bajos dolgairól beszélt, most csaknem izga­tottan int. — Megmutatok néhány mun kát, amit ezek a csöppségek csinálnak. Szép, tiszta, rajz­lapból készült zacskókban so­rakoznak a rajzok, vízfestmé­nyek, ragasztások, papírkivá­gások. A négyéves „művészek" nevét még az óvónénik írják rá a lapokra, de a fák vastag derekából egyre vékonyodó ágak nőnek ki, az ecsettel raj­zolt alakoknak hosszú nyakat és öt-öt ujjat pingáltak, a függőleges és vízszintes vona­lak egyenesen és merészen keresztezik egymást és egy dúsfantáziájú fiatalember ro- gyásig telerajzolta „A tél örö­mei” című rajzlapot. — Ugye, milyen ügyesek, ágyé, mennyire látszik a fej­lődés?— néz fel Fenyvesiné a szétteregetett papírlapokból. — Ezért akármennyit érdemes volna dolgozni. . "ír (TTJ Pécs mj. város biztosított dolgo­zói részére ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak április 13-án (s»om baton) délután 14 órától április 16-án (kedden) reggel 7 óráig a kővetkező helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesl körzeti orvosi rendelőben. Tele­fon: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. is.) n. kerület részére: A Városi Ren delőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Telefon: 30-00. Járó bete­gek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is.) III. kerület részére: A Petőfi ut­cai körzeti orvosi rendelőben. Tel. 25-88. Járó betegek részére rende­lés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (posta) kell bejelenteni. msop lllllíiniuanm MOZI A PÉCSI RADIO 1963. április 13-1, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Vizsgáztak a felnőtt diákok ... — Beszélgetés T rubies Balázs- zsal. A könyvesbolt kirakatából. Érdekes, hasznos. A belgrádi és a noviszádi rádió tamburazenekara játszik. 17.30: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.00: Hírek. 18.10: Levelekre válaszolunk. 18.20: Most érkezett! — Zenés újdonságok. 19.00: Dél-dunántúli híradó. — Szombaton, húsvét előtt. 19.15: Zenélő levelezőlap. 19.45: Hétvégi gondolatok. — Vasvári ^Ferenc jegyzete. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Füredi komé­diások (este 7 órakor). Uray- bérlet. Tájszínház: Erkölcsös szerelem (este 7 órakor). Komlón. MOZI: Park: Délután ötkor Madridban (4, 6 és 8 órakor). Petőfi: Francia kandalló mellett (4, 6 és 8 órakor). Kossuth: Huszárkisasszony <4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Kicsinyek a nagyokról, Törvények a porond felett, A víz körforgása, Revü a stúdióból VI. rész (Előadások 11 órától 9 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Szerelem és másodpilóta (6 óra­kor). Építők kultúrotthona: Tavaszi vihar (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Folytassa admirális (5 és 7 óra­kor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Az utolsó tél (7 órakor). Május 1. (Vasas n.): Keserű szerelem (7 órakor, szélesvásznú), Vörös Csillag (Bóly): Halál a eukorszigeten (7 órakor, széles­vásznú). Kossuth (Mohács): Mici néni két élete (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Egyiptomi történet (fél 6 és 8 órakor). Táncsics (Siklós): Négyszáz csapás (fél 8 órakor, szélesvász­nú). Csak 18 éven felülieknek! dunantüli napló A Magyar Szocialista Munltaspán Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc, Szerkesztőség: Pécs. Rét u. 4 Telefon: t5-32, 15-33. 31-81, 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúl) Naplő Lapkiadövéllalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pécs Rét u. •. Telefon: 15-32. 15-33. 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. in. sa. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesltőknéL Előfizetési i 1 hónapra 1L— T*. indexszám; \ \ IMIIIÉIRY ©SSEl^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom