Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

ms. április n. NAPLÓ 5 Megkezdték munkájukat a tanács mellett működő állandó bizottságok Az idei tanácsválasztás al­kalmával a tanácstagoknak mintegy 40—45 százalékát elő­ször választották meg Pécsett. Ez a felfrissítés természetesen kedvezően érezteti hatását a tanács mellett működő állan­dó bizottságok munkájában is Az új ciklusban az állandó bi­zottságok nagyobb önállóságot kapnak, az államigazgatás job­ban támaszkodik a munkájuk­ra. A Pécs város Tanácsa tag­jaiból az elmúlt hetekben ala­kították meg a pénzügyi-költ­ségvetési, mezőgazdasági, ok­tatási, népművelési, szolgál­tató és helyiipari, egészség­ügyi, szociálpolitikai, jogi es igazgatási, építési és városfej­lesztési, közlekedési, valamint a kereskedelmi állandó bizott­ságokat. Az állandó bizottsá­gok munkájában 88 fő vesz részt. A városi tanács vezetői: Galabár Tibor, Gócz Béla -'s Papp Imre elvtársak március 25-től április 5-ig több alka­lommal foglalkoztak az állan­dó bizottsági tagokkal, ismeri tették feladataikat, munka- módszereiket Felülvizsgálták a különböző osztályok ügy­rendjét, ügykezelését, s azokat az ügyeket, amelyeket érde­mesnek látszott társadalmasí- tan' átadták az állandó bizott­ságok hatáskörébe. A műve­lési ágazatváltozás például ed­dig a mezőgazdasági osztály­hoz tartozott Ha valakinek el­öregedett a szőlője, ki akarta vágni, s szántóföldi művelés alá kívánta vonni — az enge­délyt a mezőgazdasági osztály­tól kellett kérni. A jövőben az ilyen jellegű feladatokat is az állandó bizottság látja el. Ez a hatáskörátadás azért célszerű, mert az állandó bizottságban 7—9 ember foglalkozik az ügy­gyei, közöttük van olyan Is gyakran, aki helyiismeretekfcal is rendelkezik, s így jobban meg tudják ítélni a helyzete­ket. Adott esetekben helyszíni vizsgálatot is tartanak. A Pécsi Nemzeti Színház műsortervé­nek a végleges kialakítása ed­dig úgy történt, hogy a szín- ; ház összeállította javaslatát. Utána ezt véleményezte a nép­művelési csoport, s így került a végrehajtó bizottság elé. A jövőben ennek az eldön­tésébe is bevonják a népműve­lési állandó bizottságot Amikor tehát a színház megteszi a ja­vaslatát, az állandó bizottság is megtárgyalja, s úgy kerül a végrehajtó bizottság elé dön­tésre. Igen megnőtt az állandó bi­zottságok szerepe az ellenőrzé­sekben. A városi tanács egy- egy osztályén 8—15 fő dolgo­zik. Ez a létszám nem elégsé­ges ahhoz, hogy egy-egy adott területet minden tekintetben átfogjanak és ellenőrizzenek is. A kereskedelmi állandó bizott­ságok tagjai boltokra lebontva felosztják maguk között az el­lenőrzéseket, amelyek kiter­jednek a bolt nyitvatartására, a kulturált kereskedelem kö­vetelményeinek a betartására, a kiszolgálásra, a technikai felszereltségre, s mindenre, ami összefügg a szocialista ke­reskedelemmel. Az egészség- ügyi állandó bizottság például ellenőriz körzeti orvosi rende­léseket is. A pénzügyi állandó bizottságokba is olyan embe­rek kerültek, akik a minden­napi életben is olyan helye­ken dolgoznak, hogy ismerik az ellenőrzés minden csinját- binját. Az állandó bizottságok most készítik munkaterveiket. Az űj tanácsi ciklus alatt az állan­dó bizottságok egy kicsit kísér­leti jelleggel is működnek, mert nincsen még kidolgo­zott ügymenet arra vonatko­zóan, hogyan is szervezzek te­vékenységüket, munkájukat. Az államigazgatás vezetői arra törekszenek, hogy minél töb­bet támaszkodhassanak véle­ményükre, munkájukra. Ikeróriás Százhalombattán A kósza hírek ellen C zétes körijén ismert, hogy számos elavult lakást lebon- tanaik a városban. Az idén 77-et, jövőre többet, aztán még többet, hogy napfényes, egészséges házakat építhessenek a rogyadozó viskók helyébe. Az idei szanálások főként a Majláth utcái érintik, bár bontaná fognak a Szigeti úton, a Doktor Sándor utcában és másutt is. Az is köztudomású, hogy a bontásra ftélt házaik lakóit másik lakásba költöztetik. Sajnos, ezt a tényt félremagyaráz­zák. A szanálandó épületek Iákéi körében olyan hírek kaptak lábra, hogy most a szanálást kihasználhatják. Behozhatják a vidéken élő sógort, meg komát, az sem baj, ha szűkén lesz­nek néhány hónapig, mert úgyis nagyobb cserelakást fognak kapni, ha látják, hogy népes a család. Kósza hír, hamis hír, és mégis félrevezetett embereket Mert mi mással magyarázhatnánk, hogy néhány bontásra ítélt háziban hirtelen növekedni kezdett a lakók száma? Az egyik 4 tagú Majláth utcai család például hét személyre duz­zadt, heten szoroskodnak egyetlen szoba-konyhában. A fek­helyek is alig férnek el, mégis, valamilyen csodára várnak, két—három szobás lakást látnak a képzeletükben. Valószínű, hideg zuhanyként hat rájuk az igazság. Amint a városi, tanácson közölték, csak akkora lakást kaphatnak, mint a régi volt így szólnak az előírások. Ennyire igen, de többre nem télik a tanács erejéből, ami érthető is, hiszen a város sók régi lakójának sem tudnak megfelelő laikást adni, hát még a vidékieknek? Ezért jobb az egyenes út, ezért nem szabad hinni a hamis híreknek. ___________M. L. P écsi modellek a televízióban Húsvét hétfőjén a televízió érdekes, újszerű műsorral kedveskedik a magyar közön­ségnek: ÍPécs, Szeged, Győr, Miskolc, Debrecen ég Buda­pest női ruházati KTSZ-einek Ki mit tud? — vetélkedőjéről ad helyszíni közvetítést este 7 órától. A Pécsi Nőiruházati KTSZ előre beküldött terveit — kettő kivételével — elfo­gadta a bíráló bizottság. A hétfő esti vetélkedőn nyolc modellel szerepel a szövetkezet melynek egyik legérdekesebb összeállítása a camping-öltö- zet. A vetélkedő résztvevői nem név szerint versenyeznek, ha­nem számokkal. A közönség beküldött szavazatai alapján dől majd el, hogy melyik mo­dell a legsikerültebb. Az első helyezett jutalmul az egész felszerelést — a fehérnemű­től a cipőkön keresztül a fel­ső ruháig — megkapja. 40 iúiq tqq keLqen, Amikor még futva eléri a buszt az ember nem is gondol rá, csak később, hosszai évek múlva, ha meg kell állni a lépcső­ház kanyarodójánál és zsebkendőért koto rászva kicsit fújni... igen... akikor már ßszünkbe villan; hogy túljutottunk a dele­ién? És leül otthon az újságot bontva, vagy éppen poharat emel­ve s megkérdi: miért éltem?... Itt vannak körülöttem a gyere­kek, unokák és mind­ez nagyon szép, de én, én. adtam va­lamit a megélhetésen kívül nekik, adtam valamit magamból az embereknek? Szép fehér köpeny van rajta ,fehér a ba­jusza is és a magas homloka fölött lebe­gő vékony haja. Va­lami hozzátapadt tisz taság, nyugodtság árad belőle, akárcsak a vendégszoba meleg, csontszínű fűtőtestei­ből, a kényelmes bú­torokból, á csendes függönyökből. Zádor József igazgatóhelyet tés neyifven éve tanít a Pécsi Gépipari Technikumban. Négy ven éve, egy helyen. Elégedett, sőt mondhatnám boldog vagyok — fonja kar­ba kezét — a tanév végén nyugdíjba megyek. Hatvanöt- éves fejjel még dol­goznék ugyan, de az erőm már... — Megszerettem a pedagógus pályát. — Pedig valamikor, de idegenül méregettem a Zólyom utcai isko­la falait. Ide tudniil­lik csak huszonJd- lecben költöztünk... Persze... Egy emelet volt... Hat, nyolc tanuló egy osztály­ban. Segédlevelet kap tak.. Igen, így ment ez évekig. Tanítani... adni... adni, semmit sem teremteni. * Az orvos becsukta táskáját, felállt. •— Itt már csak az Is­ten segíthet tanár úr! A fiára nézett, aki szívbeteg volt, j ká­bultam pár nap múl­va a kollégákra. „Fogadd őszinte részvétemt* A tanteremben a fiúk nagy-nagy csend­ben voltak. — Mecha­nika órát tartott... Az egyetemen pe­dig dr. Kockás és Rohrer professzor kérésére megúconstru álta azt a rögzítő ké­szüléket, amellyel fel lehetett venni és hangszóróval közveti teni a szívhangokat. * !—« A harmincas években villamosipa­ri tagozattal bővült az iskola — magya­rázza — akkor már csak polgáriban vég­zett növendékeket vettünk fel. Vj eme­letet húztak az épü­letre. Kétszáz diá­kunk is volt. Tan­könyv?... A... mit képzel?... Én készí­tettem a jegyzeteket. Ezért volt fontos a műhely, meg a gé­pek. De csak kimust­ráltakat tudtam sze­rezni. Hosszú évek alatt kaparintottam meg a villamos be­rendezéseket, erősítő két, meg ami kellett. Nélkülük pusztába kiáltott szó a tanítás. * Mosolyogva hárítja el a cigarettát. — Az én koromban vigyázni kell... Szó­val azt kérdi milyen most az iskola? Hát kérem... csaknem hatszáz növendék. — Három felsőfokú ki­helyezett osztály. Ezeket én vezetem. Tankönyvek? Légkor; szerűbbek. Én i* ol­vasóin a külföldi iro­dalmat n Zádor József tanár elvtárs nem olyan egyenes, mint régi Az ágy is húzza reg­gelenként, de azért frissen lépked az ut­cán. Fátyolos, csípős reggelek vannak most. Megáll a sárga épület alatt, ahonnan a szomszédba .látni. „Eisner Dóéi 1882.” — olvassa a zománc felírást, a régi ma­szek házon. A sárikon az óra. Hányszor lát­ta így? Hányszor lát­ta az egyetem vörös­palás tetejét?! Negy­ven év! Egy helyen. Az emberrel nem tör ténik semmi különös életében. Különösen egy tanárral nem. — Órákat ad. Órákra bomlik az élete. Min­den órából azért va­lamit szétvittek innen A huszas években és negyvenöt után is hívták mémökkollé- gák Amerikába. Mi­lyen jó, hogy nem állt kötélnek. De el­jön a nap és utoljá­ra köszöntik a fiúk. Isten vele Tanár úr! Kicsit megáll a lép csőn, aztán megy to­vább. SZÜTS ISTVÁN Két esztendeje még szántók­kal és kukoricaföldekkel öve­zett kisközség volt Százhalom­batta, Érdtől néhány kilomé­ternyire. Ma: a legnagyobb építkezés színhelye Magyar- országon. Úgy is mondhat­nánk: a legnagyobb építkezé­seké. Mert két iker épül itt: erőmű és olajfinomító. A kettő éppen úgy együtt él majd, mint az ikrek. A Ba­rátság kőolajvezeték a fino­mító alatt kapaszkodik ki a Duna medréből. A négyezer kilométeres út után a százha­lombattai határba áradó ola­jat egyelőre Szőnyben fino­mítják: 1965-től kezdve azon­ban már Százhalombatta ve­szi át a munkát Hárommillió tonna olaj lesz a finomító évi kapacitása: annyi, mint jelen­leg az egész magyar olajipar összeg finomítójáé együttvéve. Erre a bázisra épül a leg­nagyobb magyar erőmű Száz­halombattán, amely sok szem­pontból igazi „rekordot" je­lent. Más a kéménye is re­kord: kétszáz méter magas, a legnagyobb egész Európában. El is készült: az idei tél ke­mény hidege készen találta a hatalmas betömielki áltó j elet. — „Rekord" persze maga az erőmű is: hatszáz megawatt energiát ad majd évente. Há­rom ötven megawattos gépe lesz és három, százötven me gawattos gépóriása. Ez utóbbi önmagában is igen sokat je­lent. Akár néhány évvel ez­előtt is — még nem vállal­kozhatott volna a magyar ipar ilyen teljesítményű gépegy­ség előállítására. Emlékezzünk csak vissza: tíz esztendővel ezelőtt jogos büszkeséggel ad­tunk hírt az inotai erőmű építkezéséről, amely akkor az erőműépítés, csúcsteljesítmé­nye volt Magyarországon. Nos, a százhalombattai óriás annyit „tud” majd, mint öt Inota. Magyarországnak ez a leg­nagyobb erőműve olajtüzelésű lesz, szorosan együttműködve az „ikertestvérével”, az olaj finomítóval. A kazánok a fi­nomítóból kapják a táplálé­kot, — s az erőmű áramának egy része, meg a fölösleges gőz is az olajfinomítót táp­lálja. A két létesítmény be­ruházási összege tízmilliórd forint. Annyi, mint a magyar terv­gazdálkodás hajnalán az első hároméves terv teljes beruhá­zása volt. Százhalombatta azonban nemcsak méreteivel hat, ha­nem az egész építkezés mé­lyen átgondolt tervszerűségé­vel — és azzal is, amit jelent majd a magyar iparfejlődés és ezzel az egész ország élete számára. Nyersanyagban, fűtő anyagban szegény ország va­gyunk. A finomító: a korsze­rű iparpolitika jelképe, amely megteremti a szolid alapanyag bázist és a vegyipar rohamos fejlődésének nyersanyagalap­ját. Az erőmű: villamosener- gia-fejlesztésünk ugrásszerű fokozását eredményezi. A két nagy létesítmény összekapcso­lása az okos, célszerű, gazda­ságos üzemtelepítés iskolapél­dája. Még a részletmegoldá­sokban is az az ésszerűség tükröződik: az erőmű gépeit például Duna vízzel hűtik, amelyet három kilométeres külön csatorna vezet az erő­mű hűtő elosztójába. A Dumamenti Erőmű két másik, egymással ugyancsak szorosan összefüggő, kiemel­kedő tulajdonsága a korszerű­ség és a szocialista nemzetkö­zi munkamegosztás fejlődésé­ből adódó lehetőségek kihasz­nálása. A korszerűség legfontosabb feltétele az erőműveknél a gyorsított építkezés, valamint az erőművi főberendezések optimális nagysága. A gyorsított építkezés elő­nyeit jelzi, hogy minden mil­liárd forint értékű beruházás egy esztendővel előbbi üzem­behelyezése 125 millió forint­nyi gazdasági előnyt jelent a népgazdaságnak; ennyivel nő a létesítmény gazdasági haté­konysága. A gyorsított, kon­centrált építés követelményeit a hőerőműnél teljes mérték ben teljesítették: már ez év nyarán, alig több, mint egy esztendei építésidő után meg­kezdi próbaüzemelését az első gépegység. Anri a berendezé­sek optimális nagyságát illeti, nemzetközileg az a tapaszta­lat, hogy a beruházási költ­ségek csökkenését elsősorban a gépegységek méreteinek nö­velésével lehet lemérni. Len­gyelországban például 1970-ig már csak 120—200 megawat­tos gépegységeket terveznek. Csehszlovákiában 1965-ig el­érik ugyanezt a 200 megawat­tos gépnagyságot (A Szovjet­unióban természetesen a na­gyobb igényeknek megfele­lően a gépnagyság is nő: je­lenleg áttértek a 300 mega­wattos egységek alkalmazásá­ra. Kísérletképpen azonban 1965-ig üzembehelyeznek 600 megawattos gépcsoportot és 800 megawattos „mammut” gépegységek tervein is dol­goznak. I Az optimális gépnagyság természetesen függ az adott ország energiarendszerének nagyságától. Ebből a szem­pontból voltaképpen a i>u menti Hőerőmű 150 mega­wattos gépei képviselik az első igazán korszerű méretet hazánkban. Ki kell emelni, hogy az ilyen nagyságú gé^— ’ beépítésének lehetőségét alá­támasztja és biztonságossá te­szi a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődése. A magyar — valamint a lengyel, csehszlovák, NDK és nyugat­ukrajnai erőműrendszer ősz- szekapcsolása ugyanis bizto­sítja az üzemzavari kisegítés lehetőségét. Ezen a szeles, hideg tava­szon a Duna menü ikeróriás építői elmondhatják, hogy ha­zánk legnagyobb és legkorsze­rűbb erőmű—finomító együt­tesének építése közben le­győzték az évszázad egyik leg­keményebb telének próbáját. Ez év nyarán már nemcsak fogyasztja a munkát és az eiőfeszítést Százhalombatta — hanem ad is: olajat, energiát«. S a távlatok tiszták és vilá­gosak a százhalombattai fenn­síkon. A második ötéves terv legnagyobb intézményeinek vezetői már a hetvenes évek látóhatárát kutatják, amikor az erőmű túlnő a 600 mega­watton, az olajfinomító három helyett ötmillió tonnás kapa­citással dolgozik és petroké- miad üzemek épülnek a kör­nyéken a vegyipar és mű­anyagipar alapanyagainak gyártásába. Százhalombattán új magyar iparvidék regényét „írják" az építés emberei és gépei. S a kétszázméteres óriáskémény úgy integet a távolba, mint felkiáltójel e nagy regény el­ső fejezetének végén. — ie — V!, IHPIIiJDW“-^ MOZI Az otthon dísze, emlékeink őrzője a fotó­album! Szép húsvéti ajándéktárgy. Kapható nagy választék­ban minden papírboltban és kultúxcikbboltban. A DEDASZ Pécs vidéki üzemve­zetősége április 12-én reggel 7 órá­tól üzembe helyezi a folyó évben épített alábbi 20 kV-os vonalait: Pogány Pusztamalom tsz, Pogány Búzakalász Tsz és Egerág Tsz. Ne­vezett vonalak a fent jelzett Idő­ponttól feszültség alattinak tekin­tendők, melyek megközelítése szi­gorúan tilos és életveszélyes. A PÉCSI RADIO ISS. tpt. 11-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Negyven géppel dolgoznak Bel- várdgyulán ... — Riport. Bács megyei híradó ... Hírek, tudósítások. Kultúrcsoportok műsorából. 17.30: Német nyelvű , műsor: Alfons Bauer és szólistái ját­szanak. Vadászélmények — vadásztörté­netek. A tudomány és technika világá­ból. „Hegyen — Tölgyön" — Osztrák népdalok. 18.00: Hírek. 18.10: Szovjet békedalok. Farkas Ferenc feldolgozása. 18.25: Munkásarcképek — üzemi történetek a Fémipari Vállalat autó- és motorjavító részlégénél. 18.45: Tánczene. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Zenéről — zenére. 19.45: Tavaszi látogatás a pécsi strandokon. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Álarcosbál (este 7 órakor). Erkel-bérlet. Tájszínház: Bekopog a szerelem (este fél 8 órakor). Bükkösdön. MOZI: Park: Délután ötkor Madridban (4 6 és 8 órakor). Petőfi: Francia kandalló mellett (4, 6 és 8 órakor). Kossuth: Huszárkisasszony <4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Kicsinyek a nagyokról, Törvények a porond felett, A víz körforgása, Vágta. (Előadások 11 őrától 3 óráig folytatólagosan). Építők kultúrotthon»: Aki szele? vet... (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Keserű szerelem (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Hetedik kereszt (8 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Csak ketten látszhatják (7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Május 1. (Vasas H.): Isten őszi csillaga (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Mici nénl-ket élete (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Egyiptomi történet (8 órakor). Táncsics (Siklós): Félúton (fél 8 órakor, szélesvásznú). Gárdonyi Géza Kultúrotthon (Is- tenkút): A szórakozott professzor (7 órakor). aj tánciskola kezdődik ápriBs l«-ón. kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúr- otthonban. Várady Antal u. 7/2. Tanít: Balog. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Rét u. 4. Telefon: 15-32, 15-33. 31-81, 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúli Napid Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pécs Rét u. 4. Telefon: 15-32. ts-33 . 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u, ül sz. Terjeszti a Magyar Posta. * Előfizethető a helyi postahivatalod nál és kézbesítőknek Előfizetés i hónapra u.— Ft, Indexszám; 25.054 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom