Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
4 1963. ÁPRILIS 7, SÄEFÄ Szaader József: CIPRUS ES OBEUSZK A kötet az ismert irodalom,” történész tájakról és varosokról irt esszéit tartalmazza, amelyek az egyes vidékek jellegét, jelentőségét, emberi karakterét akarják megragadni. Az írások jórésze olaszországi útjához kapcsolódik, a többi csehszlovákiai, dél-franciaor- szági és lengyelországi élményeket dolgoz fel. Frank László: CAFÉ ATLANTIS A szerző 1918. és 1938. között Bécsben és Berlinben élt, kiváló riporteri tehetséggel rendelkező, harcos, baloldali újságíró volt, leleplező cikkeivel annakidején gyakran szenzációt keltett. Most a régi élményeket eleveníti fel, izgalmas élménybeszámolója azonban egyszersmind hiteles kortörténeti dokumentum is. Kolozsvári Grandpierre Emil: A LÖVATETT SÁRKÁNY Az ismert Író ez alkalommal a magyar mesekincs vidám történeteit válogatta ki és dolgozta fel ebben a kötetben. Az 53 mese Ihók és Mihók, Bamba Bálint, Csalóka Péter, Babszem Jankó és más kedves mesehősök históriáját ismerteti meg a fiatal olvasókkal. Heinzelmann Emma kedves rajzai díszítik a könyvet. CAP AISTEN Az Európa Könyvkiadó nagysikerű Népek meséi sorozatában legutóbb A cápaisten címmel hawaii népmesék és mondák gyűjteményét adta ki. Ig- nácz Rózsa igényes fordítása teszi még értékesebbé a könyvet. A NO ÉS A SPORT Szakemeberkböl álló munka- közösség készítette el az első komplex” női sportkönyvet. Több évtizedesT gyakorlati, sportpedagógiai és kutatási eredményeket foglaltak ös^sze az ábrákkal, fényképekkel kiegészített kiadványban. A női sport és testnevelés rövid története után tárgyalja a könyv «z életkori, alkati sajátosságokat, a női versenysportban alkalmazandó speciális edzésve- *r&et.és, a versenyzés és a szakosítás, specializálódás fontos kérdéseit. Egy pécsi művészcsalád Szereptanulás a taxiban — Mennyi volt a primadonna EGY RÉGI színházi dolgozóval beszélgettem a napokban múltbeli dolgokról, a pécsi színház volt neves színészeiről, [róluk szóló anekdotákról. — Az 1920-as évek pécsi színházigazgatójának Asszony! Lászlónak fia ma is Pécsett él — mondta ismerősöm. — Érdemes lenne felkeresni. Dr. Asszony! László a 12-es AKÖV „bányász és ipari járatok előadója” készségesen beszél édesapja színházigazgatói tevékenységéről. Régi fényképek, színházplakátok és színházi újságok az asztalon — emlékezet-frissítőnek. — Apám 1923-tól 1927-ig volt igazgatója a pécsi színháznak — kezdi az emlékezést. — Előtte 1908 és 1909- ben Nagyváradon volt.színész. Jó barátságban volt Ady Endrével, Juhász Gyulával'... Egy plakátot vesz elő, a Luxemburg grófja operett szereposztása; René. Luxemburg grófja — Asszonyi László... Brissarad Armand festőművész — Gózon Gyula. Az előadás ideje; 1910. október 31. Az első világháborút a fronton töltötte, majd 1918 végén Pozsonyba szerződött. — Itt Pozsonyban játszottam először színpadon édesapámmal — mondja és bizonyítékul plakátot mutat. Ripp van Winkle, operett, Ripp- Ripp — Asszonyi László, Adrien, Derrik polgármester 'fia — Asszonyi Lacika Tíz éves volt ekkor. Pozsony után Szeged, majd Budapest az állomás. Az időpont 1921. Édesapja Jacoby- tól vesz énekórákat. Nemcsak színházban, hanem moziban is szerepel. Ebben az időben kezdődik a „szkeccs” divat. A moziban megszakítják a filmet és színészek lépnek a dobogóra, kis műsorral „tarkítják’.’..a. filmvetítést..;..- . PÉCSRE SZERZŐDIK és 1924 június 17-én meaoályáz- za a pécsi színház igazgatói állását Mutatja az eredeti Libresszó Dunaszekcsőn A libresszó — olyan eszpresz- szó, ahol a vendég a kávé mellé újságokat, irodalmi folyóiratokat, a legfrisebb könyveket olvashatja — Pécs után Baranya fajvaiba indult hódító útjára. A helybeli földművesszövetkezet Dunaszekcsőn nyit libresszót. A Szövetkezetek Baranya megyei Központja a megye nagyobb falvaiban szintén szorgalmazza libresz- szók létrehozását gázsija r szerződést, amelyet a színház akkori igazgatója Kürthy György és édesapja kötött. — „Asszonyi László kötelezi magát arra, hogy egyenes adósként magára vállalja Kürthy Györgynek ,á Pécsi Takarékpénztárnál fennálló és f. évi július 28-án lejáró 16 millió takarékkorona, augusztus 25- én lejáró 10 millió takarék- korona, szeptember 1-én esedékes 3 millió takarékkorona tartozásának kifizetését...” — Egy sereg adósságot vállalt magára. Ugylátszik Kürthy tönkrement. — Művészi álmai voltad apámnak, művész volt, de rossz üzletember. A végén ő is belebukott az anyagiakba... Füzetet vesz elő, édesapja naplóját. Benne az előadások címe, az esténkénti bevételek. Milyen darabokat játszottak? Bánk bán, Trubadúr, János vitéz. Ármány és szerelem, Bajazzók, Mágnás Miska, Ri- golettó, Fekete gyémántok... Valóban szép műsor, ma sem vallana vele szégyent. — Drágák voltak a darabok — mondja. — Abban az időben színházi ügynökségek árulták a műveket s egy-egy „siker-műsorért” bizony (borsos árat kértek. S a bevétel? A Jois napló pontos adatokat tartalmaz. — Bérletszüneti napokon általában 2 millió korona volt egy estének a bruttó bevétele. Mennyi volt a színészek gázsija? Koroknay Rózsi a primadonna egy hónapra 16 millió koronát kapott, Sárvay Rózsi szubrett 12 milliót. Gulyás Menyhért a főrendező 9 milliót. Egy kórista fizetése egymillió—egvmillió ötszázezer ko róna körül mozgott A kis napló azt is elárulja, hogy két hét alatt két prózát és egy operettet mutattak be. — Móricz Zsigmond több darabját is bemutatta Pécsett édesapám. Móricz akkor mindig leutazott. Igen jó barátság szövődött közte és apám között. — Neves színészek? — Emlékszem'egyszer édesapám lázas izgalommal készülődött. Azt mondta Makóra megy egy műkedvelő színészt megnézni. El is utazott és a műkedvelő színészt a pécsi színházhoz szerződtette. A színész neve; Páger Antal. Itt kezdte pályáját, mint táncos komikus, mondhatom — édesapám fedezte fel. Gertler Viktor — ma filmrendező — is itt játszott. A színésznők közül Ladomerszky Margit, Mezei Mária. MEGSÁRGÜLT PLAKÁTOKAT, fényképeket, színházi újságokat forgatunk, mind megannyi emlék. — Egyszer rendezni kellene ezt a sok dokumentumot — mondja. — S azokat a történeteket is, amelyeken ma már mosolyogni lehet, de akkor nem em,szer „komoly dolgok” voltak. Én is hivatásos színész voltam 1926-tói 1930-ig. Egyszer Kaposváron tartózkodtam, amikor taxival érkezett Fodor Elek, a színház gazdasági igazgatója. „Azonnal jössz, este játszanod kell” — mondta. Már ültetett is a taxiba. A kezembe nyomta a szerepet és én ott a kocsiban — Kaposvártól Pécsig — tanultam., Fogalmam sem volt a darab lényegéről, mert csak az én szerepemet kaptam meg a végszavakkal. A taxiból egye nesen a színpadra .Eljátszottam. De, hogy a darab miről szólt azt nem tudtam..: Dr. Asszonyi László ma sem tud színpad nélkül élni. — Munkája végeztével a MÁV- AUT és a József Attila művelődési otthon színjátszóival foglalkozik. Szívügye a Pécsi Kabarészínpad. Eddig már kilenc előadásuk volt. — Pécsett is meg lehet honosítani a kabarét — mondja. — Csak az írók írnának megfelelő műveket. Most hirdettünk pályázatot a Dunántúli Napló csütörtöki számában. Hiszem, hogy havonta lehetne új kabaréműsart bemutatni. Biztosan lenne közönsége. Rajong az újért, az időszerűért. Hivatásszeretetét szüleitől örökölte. Édesanyja is színész volt. Édesapja nevéhez fűződik az első pécsi szabadtéri előadás a székesegyház előtt. Szüleinek a művészet iránti szere tete az ő gyermekeiben is él. Nagyobbik lánya évekig a Mecsek művészegyüttes táncosa volt, csak tanulmányai miatt hagyta abba a táncot. Most végez a Tanárképző Főiskolám Kisebbik lánya a művészeti gimnázium első éves tanulója, 8 esztendeje zongorázik. Fia Budapesten a Képzőművészeti Főiskolának 3. éves hallgatója, szobrász. APÁRÓL FIÚRA, írnokára szállt a művészet, a szép iránti vonzódás. Garay Ferenc A valóságban nincs ilyen nevű község, de hogy mégis van ilyen falu, azt Csikós- töttös példája is bizonyítja. A községbeliek is, a környékiek is jókedvükben úgy hívják ezt a falut: Káde\- falva. Hétköznap van, péntek. A nap cicázik a fa árnyékával, kint a határban az asszonyok kukoricaszárat vágnak, utolsókat fordul a vetőgép: kész a tavaszi árpa vetés, a borsó már dugja a csiráját, a lucerna és vöröshere fele is földben van. próbálgatják a cukorrépa földet is, elbírná-e már az ekét, dicsérik a tsz új diszktillerét, hogy az lesz ám a jó, ha kukorica alá készítik elő a talajt. Hétköznap van, dolgos hétköznap. — Írjon az asszonyokról — biztatnak —, mert azok megérdemlik ám. Nem tudunk nekik olyan munkát adni, amit el ne végeznének. Mind egyik megérdemli a dicséretet. Valóban meg. Mert sok kö zülc van az asszonyoknak ah hoz, hogy a múlt évben sok lett a kukorica, hogy 36 forintot fizettek egy-egy munkaegység után, most meg negyvenkettőt terveztek és minden hónapban 25 forintot ki is osztanak előlegként. — Ezt hallgassa meg! — kap el az elnök — Látja azt a nagy embert ott? Az a tsz lelke. Túl van már a hatvanon, de munkában túl tesz a fiatalabbon is. Kedden este azt mondta: „Rálépett a bika a lábamra. Nem tudok cipőt húzni. Nem mehetek Pécsre." Nem is ment. Pedig azért hívták, hogy jó munkájáért kitüntetik. Szerdán reggel kocsira ült és trágyát ment hordani. Amikor menkérdezték tőle: ezt tudja csinálni. Akkor ő így felelt: ,.-f-*-r* c.zt tudok húzni, meg a trágyát is ki kell hordani, ezzel nem lehet várni, a kitüntetést meg úgyis kiküldik majd.” A történethez csak any- nyit: Lukovics Lajosnak hívják és a fia Budapesten fizikus. Az egyik, mert a másik meg mérnök. Ha ilyenek a fiai is, mint ő, akkor nagy hasznukat veszi az ország. — Megírhatja azt is, hogy eredetileg 360 hizottsertést kellett volna eladnunk az államnak, de mi ötszázat vál laltunk. 131 darabot már le is szállítottunk — mondja az agronómus — 202 pedig hízóban van. Ezeket is leszállítjuk április ‘végé- má jus közepén. Most küldünk 23 hizómarhát exporttá. A felesi átlagunk sem rossz: 9,5 liter. De miért nevezik ezt a községet Ká der falvónak? Erre még mindig nem derült fény. Talán azért, mert 20 polnárit. végzett férfi és nő dolgozik a termelőszövetkezetben? — Nem! — válaszol a tanácselnök. — Sokan vannak ebből a községből vezető állásban. A járási tanácson, a komlói trösztnél. Pécsett, Budapesten, mindenütt találkozni obion vezetöbeosz- tfisú emberekkel, okik Csi- kó?+x’*K"rzr mentek el. — Hatvovon érettséoirtek orbtín a feinhó7 — magyaráz"'' oz iskolMoarentö. — — Ps ez vem kis dolog. hisz mindössze 1 351 lelkes. Jelenleg is sokan tanulnak. — Gimnáziumba például ötÉlhetne-e még Máté Zsigmond? Hatvanhat éves volt. Az ellenforradalom után ment nyugdíjba, de nem élvezhette nyugodtan a gondtalan öregséget, mert a szívkoszorúér szűkület bántalmai igen meggyötörték. Termetes alakja meg- gömyedt és állandóan tartott attól, hogy betesége végzetessé válhat. Legutóbb az ősszel voltak ilyen fájdalmai. Tizenhét napot kórházban is töltött. A kezelés sokat segített rajta és a telet, ezt a rendkívüli hosszú hideg telet is viszonylag jól viselte eL Alig várta a tavaszt és azt remélte, hogy a jó idő beálltával állapota méglnkább javulni fog. Március huszon- hetedikén is úgy ébrandt, mint máskor. Tekintetével végig simogatta unokáit, s ki akart menni az udvarra. Hirtelen rosszullét fogta el, összeesett. Veje, Hajnal József riadtan szólt ti zen- négyéves Laci fiához. — Eriggy gyorsan a doktor úrért, mondd néki, hogy jöjjön azonnal a nagypapa rosszul van. Dr. Branitmer Ottó körzeti orvos ajtaján felirat fogadta a kerékpáron sietve érkező fiút. „Ma rendelés nincs, értekezleten Pécsen vagyok”. Laci már okos, nagy fiú, kérdezés nélkül is tudja, mit kell tennie. Lóha- lálábam karikázik a másik körzeti orvosért, hogy nagyapjának segítséget vigyen. Ámde, dr. Muró László rendelőjét is zárva találja. ö is értekezleten van Pécsett. Gyerünk tovább dr. Bitter Józsefért, akiinek fogászati magánrendelője van ugyan, de már tavaly is ő segített egy alkalommal Zsiga bácsin. Laci még a pedált tapos fia, de arca felde- rüL A doktor úr autója útra készen várakozik a kapu előtt, tehát idehaza van. Jaj csak idejében érkez7jenek! Bent az előszobában két-három beteg üldögél. Laci kopogására nyílik az ajtó. A nagy sietségtől lihegő fiú hadarva mondja a szavakat. — Doktor úr kérem, nagyapa igen rosszul van, édesapám kéri, jöjjön azonnal. A doktor úr tudja, mit kell magával vinni. Egy injekciós tűt, mint tavaly, s máris jobban lenne a beteg. Csakhogy Bitter doktor úr nem veszi orvosi táskáját, hanem közli az aggódva várakozó fiú val, hogy nem ér rá házhoz menni, mert azt a pár beteget még rendbe teszi, s máris indul Pécsre, ugyancsak értekezletre. Laci megkísérli a lehetetlent és szá guld Lex doktoréjt, akiről tudja, hogy Sellyén dolgozik, és nem igen találhatja otthon. Nem is tévedett. Ez alatt Zsiga bácsi egyre rosz- Ezabbul lett. Alig hallhatóan súgja övéinek, akik körülötte foglalataskod-. nak. — Gyermekeim, itt a vég. A reményt nem szabad feladni. — Híjnál József rohan a postára és a mentőkért telefonál. Kilenc óra ötven perckor már kint is vannak Szentlőriincen, de orvos nélkül. Zsiga bácsi már elcsendesedett. Gyanúsan olyan a kmézése, mintha már nem is lélegezne. A sofőrrel érkező kísérő azután érdeklődik, mióta nem ad élet- ielt magáról a beteg. — Tíz—ilzenfR perce — hangzik a válasz. — Sajnos, orvos nélkül nem tehetek semmit Ha beszélne, mozogna, akkor beszállítanánk, de így? Újabb telefon, újabb várakozás. Tíz óra harminckor már kint van a raá sik mentőautó az orvossal, aki szakszerűen megállapítja, hogy Zsiga bácsi már egy órája halott. Ez az írás Bern arra hivatott, hogy bárkire is fővesztést követeljen, de mindenesetre elgondolkoztató, hogy helyes-e az olyan Intézkedés, aminek nyomán hat—hétezer lelket számláló faluból egyidő- bem értekezletre rendelik az összes orvost és nincs, aid gyors segítséget nyújtson, ha arra szükség lenne. A tűzoltók se hagyják el őrhelyüket az utolsó szálig, ha kivonulnak. Zsiga bácsi talán akkor is elérkezett volna élete végéhez, ha megkapja az injekciót De így hátramaradott családja joggal tesz szemrehányást a történtekért azoknak, akiket illet Necsak arra legyünk büszkék, hogy különleges szívműtéteket tudunk végrehajtani egy-egy ember meg mentésére, hanem intézzük úgy, hogy azok életét is igyekezzünk megmenteni, akiknél ez esetleg egy injekcióval elérhető. Gyenls József venketten, főiskolára hárman, technikumba pedig öten járnak. Nem, nem lesz baj később sem, hisz a mostani nyolcadikosok közül is tizenkelten jelentették be, hogy tovább szeretnének tanulni. Kulturált emberek laknak Csikóstöttösön. A tudásért sem az időt, sem a pénzt, sem a fáradságot nem sajnálják. A múlt évben épít tettek egy nagyon szép hat tantermes iskolát igazgatói irodával, nevelői szobával, szertárral. 516 000 forintba került ez az iskola. A községbeliek 42 000 forint értékű társadalmi munkát áldoztak erre az iskolára és 73 000 forint értékű helyi anyagot biztosítottak. Ezen felül a község 120 000 forint kölcsönt vett fel az államtól, amit két év alatt visszafizet. Hatezeregyszáz méter betonjárda kígyózik a községben és a tanácsház előtt artézi kútból csobog a víz. — Ezt tettük! — mondja a tanácstitkár. — De sok tennivaló van még hátra. Például szeretnénk egy új utcát nyitni. Már kértük is az engedélyt, de azt mondták, várjunk. Nem lehet várni. Hat család már bejelentette: épít- Kezni szeretne. Le szeretnénk kövezni a tsz-irodához vezető utcát, egészségházat akarunk építeni., később meg majd orvosi lakást is, rendbe hozzuk a játszóteret, parkosítunk. és még ebben az évben megépítjük a sportpályán az új öltözőt is. Ha elkészül ez az épület, megér majd vagy 120 000 forintot. Mi tízezer forintot hozzáadunk, az MTST is segíthetne bennünket ennyivel. Hát, ha már ott tartunk, ne hagyja ki a sportot sem. 118 fiatal van a KISZ-ben és ezek közül 100 aktív sportoló. Egy' férfi kézilabda-csapatunk a megyei II. osztályban játszik, egy férfi és egy női pedig a járási bajnokságban vesz részt. Van labdarúgó, sakk, ping-pong szakosztályunk is. Mindenki kedve szerint sporolhat. — Még ebben az évben cukrászdát is nyitunk a mozi mellett — veszi át a szót ismét a tanácselnök. — Lesznek vendégek. A mozi is mindig tömve van. Úgy látszik, a mi községünk kivétel. Itt nem csökken a mozilátogatók számú. Látta a kocsmánkat? Hát akkor maga tudja, hogy ez egy füstös, kopott ivóhely. Nem ivóhely kell nekünk, hanem olyan, ahol szórakozni lehet. Reméljük, a földművesszövei- kezet gondoskodik arról, hogy legyen egy ilyen helyünk. Káderfalva ... Sok ember elment innen, de sok olyan ember maradt, aki szereti az újat, a szebbet, a jobbat, a kultúráltabbat. Sőt nemcsak szereti, de tesz is érte. SZALM J ! "OS
