Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-30 / 99. szám
1IAW.Ö 1963. ÁPRILIS 3«, "1 AI ‘iMAH-A> ív': A.:* P< — A * íVt .A s * «• « ••■. • . Elégtelen A TV és a sportegyesületek közötti vitában nemrégiben mi is letettük a garast, a TV és természetesen saját magunk, — a nézők milliós tábora érdekében. Véleményünk akkor is, azóta is változatlan: Nem a televízió közvetítései miatt alacsony a labdarúgó-mérkőzések látogatottsága —, hanem a gyenge színvonal, az unalmas, érdektelen játék miatt. Úgy látszik, hogy az országszerte megnyilvánuló tiltakozás végül is eredményre vezetett. A TV továbbra is helyszíni közvetítéseket ad a fontosabb mérkőzésekről. Köztudomású, hogy az asztaUteniszezőknél tulajdonképpen a kétévenként megrendezésre kerülő világverseny jelenti az egyetlen értékmérőt. A nagy távolság miatt gyakorlatilag ily énkor* kerül össze az ázsiai és európai asztalitenisz teljes élgárdája. A tnlágbajnokságról adott prágai közvetítések időzítése sajnos nem jól sikerült. Többször éppen a legérdekesebb mérkőzésnél hagyták abba a közvetítést — de hát ezt még valahogy meg lelhet érteni. Nem mindenki sportrajongó, a többi műsorra is sokan kiváncsiak. A nézők többsége azonban joggal elvárta, hogy a világ legjobb asztaliteniszezőinek — a többszörös világbajnok kínai és japán versenyzők — budapesti vendégszereplését mindenképpen műsorra tűzi a TV. Előre megállapított terminusról volt szó. Kétszer kétnapos versenyen a világ legjobb asztalitenisz virtuózai mutatták be tudásukat és ebből mindössze néhány méternyi hír- rMlókép jutott a TV milliós nközönségének. (Zárójelben meg kívánom jegyezni, hogy a japán—magyar mérkőzés döntőjének idején megismételt TV-játék már a premieren sem aratott valami országra szóló sikert, másodszorra pedig ... ismételten megállapíthattuk, hogy . a hiba nem a készülékben van...) Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a TV sportrovata ezúttal elégtelenre vizsgázott... v. f. Í^iiíflag májas 1-i kulturális program PÉCSETT A városban kerületenként rendeznek ünnepi műsort. Már kora délután 3 órakor megkezdődik a játék, a tánc, felcsendül a dal, a zene a szabadtéri színpadon. Az I. kerület lakóit a Balokány-ligeti szabadtéri színpad várja egész délután betöltő műsorával. Kedvezőtlen időjárás esetén a műsort a Zsolnay művelődési házban mutatják be. A II. kerületi lakók a tety- tyei szabadtéri színpadon tekinthetik meg az ünnepi kultúrműsort. A műsort rossz idő esetén a Városi Művelődési Házban rendezik meg. Pécs III. kerületében a kultúrműsort ugyancsak szabadtéri színpadra tervezik, ahoi már kora délután megkezdődnek a bemutatók. Amennyiben akadályozza az időjárás a szabadtéri előadást, a kultúrműsort a Ságvári Művelődési Házban rendezik meg, ahol a műsort éjfélig tartó táncmulatság követi. MOHÁCSON A május 1-i műsor zenés ébresztővel kezdődik, majd a dolgozók felvonulnak a város főutcáján. Ezután az ünneptlő csoportok elvonulnak a sziget több pontján, valamint Kőbányán rendezendő majálisokra, és minden vállalat megvendégeli a dolgozóit. A városi kul- túrházban, délután a selyem- tgyáriak adnak műsort, ameIL—14-es jár Pécsre A MALÉV pécsi repülőterén már napok óta reggel fél nyolctól zsong az élet, a légi élet: a Budapestről háromnegyed 7-kor induló járat 7 óra 25 percre ér Pécsre, ahonnan tíz perc várakozás után indul a fővárosba. Délután Eerihegyről 17 óra 5 perckor indul a kétmotoros, IL—14 repülőgép, s negyven perc alatt Pécsett száll le, majd 18 óra 35 perckor ismét Budapestre ér. Ebben az évben már IL—14-es típusú gépek járnak Pécsre s így tíz perccel megrövidült az utazási idő. E gépnek még az az előnye, hogy 21 fő helyett 32 főt szállíthat. lyet vidám fejeznek be. KOMLÓN táncmulatsággal Honthy-est a színházban a május 1. műsora már ma este megkezdődik, színes, lam- pionos, fáklyás csoportok vo- j nulnak végig a városon. Elsején délelőtt rendezik meg a nagy felvonulást, majd az ün- i népi nagygyűlés után a városi tanács előtt felállított emel- \ vényen kerül sor a kultúrműsorra. Délután a sportpálya mögötti völgyben sportbemu-1 tatók lesznek, este pedig, ha j az időjárás engedi, nagy tánc- mulatságot rendeznek a strandkertben. SIKLÓSON a felvonulókat díszelnökség fogadja a vár kertjében a szovjet hősi emlékmű előtt, ahol az ünnepi beszéd után vidám műsor szórakoztatja a közönséget. A vendéglátó vállalat a várkertben büféket állít fel. Délután futballmérkőzés, tomabemutató szerepel a műsoron, este pedig az utcáin és az erre berendezett helyiségekben bált rendeznek. A SELLYÉI JÁRÁS minden naigyobb községében (Felsősztmárt., Vajszló, Sellye) ünnepi felvonulást rendeznek és sportbemutatókat tartanak, műsort adnak a helyi műkedvelő csoportok, este pedig meg rendezik a hagyományos május 1-i bált. Sellyén zenére ébred a lakosság, s egész délelőtt zenés műsort sugároznak a hangszórók. A felvonulás délután kezdődik, ezután kerül sor a sellyei művé'ődési házban a színes kultúrműsorra. . Tegnap háromszor telt meg zsúfolásig a Pécsi Nemzeti Színház nézőtere az Országos Rendezőiroda Honthy-estjére. A színvonalas műsor az operettvilág legszebb dalait és kettőseit gyűjtötte csokorba. Természetesen a legnagyobb sikert Honthy Hanna aratta, aki bámulatos frisseséggel énekelt, táncolt. Előadásában még a számtalanszor hallott operettdalok is új életet, színt kaptak. De egyaránt kivették részüket az előadás sikeréből a többi szereplők: Baksay Árpád, Bán Klári, Gyenes Magda, Gálcsiki János, valamint a megszokott szellemességgel konferáló Romhányi József. ílandei/tí UcMináitat A televízió műsora április 30-án, kedden: 17.20: Hírek. — 17.25: Iskolásak műsora. — 18.25: Világvárosi hétköznapok. A magyar tv kisfilmje Moszkváról. — 18.45: TV híradó. — 19.00: Szép álmokat, gyerekek! — 19.05: Pusztaszabolcs válaszol... — 19.10: Vidéki színházak TV fesztiválja 1963. Közvetítés a kecskeméti Katona József színházból. Molnár Ferenc: Olympia. Színmű három felvonásban. Csak 16 éven felülieknek! A közvetítés I. szünet-jen: külpolitikai kommentár, a közvetítés II. szünetében: bemutatjuk a színházat. — 22.00: Hírek, a TV híradó ismétlése. Hófehér nylontüll ruhájában kecses táncléptekkel a rivalda széféig jön, mélyen előrehajol, mintha még közelebb akarna kerülni a tapsoló közönséghez, aztán énekelni kezd... A nézőtéren ezernyi szempár figyeli Honthy Hannát. És tapsol neki, lelkesen, őszintén. Amikor szinte beperdül öltözőjébe, hogy a két előadás között megpihenjen egy keveset, még mindig ott csillog arcán a siker öröme, ügy érzem: őszinte ez az öröm, belülről fakadó, pedig Honthy Hanna számára igazán nem lehet szokatlan a siker. Taps köszönti — nem titkolja — kereken ötven esztendeje. — 1912-ben léptem először színpadra a Népoperában. Szubrettszerepeket játszottam, de nem volt különösebben átütő sikerem. Aztán úgy volt, hogy én játszom a Három a kislányban Médit. El is küldtek Bécsbe, megnézni az előadást. De amikor hazaértem, kiderült, hogy mégsem én, hanem Kosáry Emmi kapta a szerepet. Én ekkor azt mond-, tam, hogy: Nem! Ezt tovább nem csinálom. Elmentem az akkoriban híres színházi ügynökhöz, Réti Pálhoz és leszerződtem Pozsonyba. Mit gondol, ml volt az első szerepem? Rámmosolyog. (Bólint. — Eltalálta. A Csárdáskírálynő Silviája. És folytattam a Luxemburg grófjával, meg a többi operettel. Debrecenben, de másfél szezon után ismét Pesten voltam. Azóta is ezekben az operettekben játszom, legfeljebb a szerep változott: Megcsinálták nekem Cecília szerepét, meg‘ Fleuryt. .. Kopogtatnak az öltöző ajtaján. Gyerekek jönnek virággal, meg fiatalok autogrammért. és idős nénikék. Hallom, odakint a szigorú öltöztetőnőnek könyörögnek. Lehet-e a kéréseknek ellen tállni? A művésznő sem haragszik az ilyen látogatás miatt. — Mondják meg nekem — kérdi hirtelen látogatóitól —1 mi tetszik abban, amit a színpadon csinálok? Tizenhat év körüli kislány áll a legközelebb. Egy pillanatra e lgondolikodik, aztán ezt feleli: — Nekem az tetszik a legjobban, hogy amit a szájával kimond, az onnan jön, a szívéből és ide megy az én szívembe... Lehet, hogy ez a megfogalmazás kicsit naiv, hirtelen szakadt a kislány ajkára. De van benne igazság, Honthy Hanna művészete megara- nyozva viszi él a közönséghez az operettmelódiákat. Amit Kálmán, Lehár, Ábrahám, Lajtai megálmodtak ég kotta- fejekbe öntöttek, általa válik élő, ma is ezrek, milliók szívét megdobbantó édes valósággá. Ö vitte sikerre 1922- ben Kálmán Bajadér című operettjét, egy évvel később a Mézeskalácsban lépett fel. — Sose felejtem el a Friderika bemutatóját. Díszelőadás volt a Király Színházban, akkor volt Lehár hatvan éves. Ö maga dirigált. Olyan átéléssel énekeltem Friderika dalát, hogy Lehárnak is potyogni kezdtek a könnyei. Mindenkit félretolva jött hozzám, megmutatni őket... Újabb operettekről beszélgetünk: Szökik az asszony, Régi nyár. — Az Egy csók és más semmi című Eisemann-operettet kétszázszor játszottuk, pedig akkoriban még nem volt közönségszervező ... Most egy hatalmas virágkosarat hoznak be, névjegygyei. Felbontja: egy szederkényi rajongója küldte, köszönettel és kéréssel, hogy máskor is jöjjön el. — Hát lehet visszautasítani az ilyen kedves meghívást? A szívem hozott Pécsre, mert ismerem már az itteni közönség remek ízlését. Pedig sok a dolgom Pesten, már épp le akartam mondani ezt az előadást. De akkor jöttek, hogy két ház már el van adva. Amikor pedig megtudtam, hogy a fiatalság is látni akar és még egy harmadik délutáni előadásra is megtöltik a színházat, lehetetlen volt el nem jönnöm... — Uj operett-szerep? Mindig mondom, hogy írjanak valami okos, szép operettet és benne egy nekem való szerepet. Szívesen eljátszanám. Addig? Hívják a színpadra, hogy énekelje — talán ő maga sem tudná megmondani hányadszor — a Csárdáski- ráiynőből: — Ha jmási Péter... Hajmást Pál... És a közönség — közel kétezer pécsi operettrajongó, tapsra készített tenyérrel figyel a színpadra. Hiszen Honthy Hanna énekel... * 44. A nácik a sikertelenség ellenére nem ke- zredtek el, nem adták fel a reményt. S zok között, akiket azon a napon Hitler legjegyzett magának; és kiválasztott, ott olt a gorilla külsejű Vpitz is. Heinz Upitzra a második alkalommal a arminchármas esztendő februárjának és lárciusának napjaiban figyelt fel a Führer, mikor a hitleristák megrendezték a Reich- !ag provokációs felgyújtását, s ennek ürü- yén a kommunisták és a haladó gondolko- ású emberek válogatás nélküli lemész Arisát. Upitz nem ült ölbe tett kézzel abban z időben. Egyike volt azoknak, akik Ernst 'hälmann után szaglásztak, s elfogták a émet munkásvezért. Harmadik alkalommal az 1934-es júniusi remények előestéjén gondoltak ismét rpitzra. Hitler azokban a napokban fejezte e az új Szent Bertalan éjszaka előkészülteit: a saját pártjában lévő ellenzékkel aló leszámolást. Az opponensek hangadója, löhm, a rohamosztagosok főnöke volt. leinz Upitzot behívatták, körüludvarolták, az akció egyik felelősségteljes feladatával ízták meg. A „hosszú kések éjszakája", — 'agy ahogy Hitler hívei nevezték még azt z éjszakát: „Rohm megtisztítása” — után taga Heinrich Himmler is igen dícsérően, ün te magasztalva beszélt Upitzról. Ekkor kezdődött el Heinz Upitz tulajdonképpeni karrierje. Egy ideig az APA-ban olgozott, aztán a hitlerista katonai felde- ítö és kémelhárítá szervezet egyik hivatalhoz nevezték ki. Ez a hivatal, a belső -.émelháritással foglalkozott, csak az or- zág területén belül. A háború kitörésétől ezdve azonban a Németország által meg- Zállt államok területére is kiterjesztette zvékenységét. Heinz Upitz nem mindennapi képes- égeket árult el a provokátorok és kém- igynökök kinevelésében. Jeles érdemeket szerzett például a hírhedt „Plan Weiss” élőké szüléiéiben. Egyike volt annak a néhány különleges bizalommal kezelt embernek, akiket beavattak a „Himmler-akció” fedőnévvel álcázott szigorú titokba. Mi több, tulajdonképpen maga Upitz és még egy másik illető (akiről a későbbiek folyamán szó lesz) agyal- ta ki az akció alapideáját. Az ötlet lényege a következő volt: az Abwehr 1939 elején hozzájutott nagyobb mennyiségű lengyel katonai egyenruhához, fegyverhez és lengyel katonatiszti igazolványhoz. Ezekkel felszerelték a német ügynökök egy csoportját, amely aztán „megtámadta” a lengyel-német határ német őrségét és a gleiwitzi rádióadót. A provokáció sikerült, mindenki láthatta a „becstelen lengyelek”, vagyis a német internáltak- hulláit. Az Abwehr fogdmeq- jei lengyel katonaruhába bújtatták őket, s hamis igazolványokat raktak a zsebükbe. Lelövöldözték őket, aztán a helyszínen hagyták valamennyit, ahql a „hatir- incidens” történt. A „Harmadik Birodalom”, Japán és Olaszország sajtója, kórusban acsarkodóit a „lengyel agresszorokról”. Az ürügy, amelynek alapján be lehetett vetni a „Plan Weiss”-t, kéznél volt. S Lengyel- ország a háború tüzébe keveredett. Heinz Upitz az akcióban való részvételéért megkapta a lovagi „Vaske- reszf’-et, a kardokkal, egy fokozattal emelték a rangját, « Heinrich Himmler- től még személyes jutáimat is kapott: a „Totenkopf’ SS-divizió aranygyűrűjét és tőrét. Azóta sok idő eltelt. Heintz Upitz tevékenykedett Németországban, Franciaországban és Norvégiában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Roppant energikusan dolgozott, s — ahogy mondani szokás, — sehol sem ijedt meg a maga árnyékától. A főnökség értékelte is ezt: nem fukarkodott a kitüntetésekkel és a rangokkal. Most, 1944. közepére már elérte a Gruppenführeri rangot, s a fasiszta kémelháritás egyik legtekintélyesebb, egészen magas pozícióban levő egyénisége lett. Azon az estén, amikor Aszker Kerimov találkozott Schuberttal, Heinz Upitz éppen akkor hagyta el fényűző berlini villáját. Beült a nagy nyitott „Mercedes” volánja mellé, kikocsizott a városon túlra, s északnyugati irányba hajtott Upitz szerette a gyorshajtást, amely mindig kitudta kapcsolni a napi gondok tömegéből. S a Gruppenführer úr idegeire bizony alaposan ráfért a pihenés: csaknem naponta érkeztek a frontról a kellemetlennél kellemetlenebb hírek. Heinz Upitz, a tapasztalt kémfőnök egy idő óta új, rettenetes veszélyt szimatolt. Különben, ami azt illeti, ez a veszély nem is * volt olyan új. Régóta tudtak róla, hiszen még abban a pillanatban felütötte a fejét, amint a nácik hatalomra jutottak. Ezt a veszélyt a nép jelentette. Csakhogy azelőtt nyugodtan köphettek a népre, beléfojtották a szót, félelemben tarthatták, feltétlen engedelemre kényszerít- hették, elbolondíthatták a gátlástalan demagógiával, s a nemzeti érzések és a németek vágyainak szemforgató meglo- vagolysáwl. Igen, azelőtt mindezt könnyűszerrel meglehetett tenni. De most, amikor az egész országot egyik szélétől a másikig katonasírok borítják, amikor a szovjet csapatok már-már Németország keleti határait rohamozzák, a Vaterland felett pedig éjjel-nappal az angolok, amerikaiak, oroszok bombázói hasítják az ege- get, most az egyszerű németek már sok mindenen elgondolkoznak. (Folytatása következik)
