Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

4 ai^ps-ö 1963. ÁPRILIS 28. is mm^ÉL Lengyel József Kossuth- díjas iró: Keresem Kína kö­zepét. Érdekes, riportszerű útleírás,' amely foglalkozik az ország jelenlegi problémáival is. Az író nemcsak a külső be­nyomások alapján készítette el művét, hanem mielőtt el­indult kínai útjára, hosszabb ideig tanulmányozta e régi ország múltját, s ehhez viszo­nyítva írta meg a tapasztala­tait. * Bihari Sándor: Vándor neon­fényben. A tehetséges fiatal költő verseskötetében a mai ember gondolataival, erkölcsi problémáival foglalkozó ver­sekkel találkozunk. * Majtényi Zoltán: Királyi földönfutó című regénye tör­ténelmi tárgyú. István király halála után játszódik^ bujdo­só pogányok vezérérő* Turdá- ról szól, aki sok viszontagság után rájön, hogy a történe­lemmel együtt kell haladni. Zelk Zoltán: Tűzből men­tett hegedű című verseskötete most jelent meg. A mű vallo­mások sorozatából áll. Külö­nösen szép a versgyűjtemény záródarabja, a ,*Sirály”, amely­ben a költő felesége tragikus halálának állít emléket. •k Kazakevich: A kék füzet eí- mű regényében Vlagyimir II- jics Leninnel ismerkedik meg az olvasó egészen közelről, a Nagy Szocialista Forradalmat megelőző viharos időszakban. >v nalasi Mária: Az utolsó pad- ban című ifjúsági regénye a Pöttyös-sorozat legújabb da­rabja. A könyv meleg hangú története egy kis cigánvlány- ról szól, aki az új iskolaévben pesti iskolába kerül, s meg­jelenésével megbolygatja a IV. b. osztály rendjét. Május 1. programja Zenés ébresztő — Négy helyen gyülekeznek a felvonulók Kultúrműsor a szabadtéri színpadon '9/SS Befejeződéséihez közelednek az előkészületek Pécsett má­jus 1. hagyományos megün­neplésére. A tervek szerint 40 ezer ember részvételével szervezik meg a május elsejei felvonulást. Már az ünnep előt­ti estén, 6 és 7 óra között Pécs- szabolcson, a Széchenyi té­ren. Pécsbányatelepen, és Üj- Mecsekalján térzenével kö­szöntik az ünnepre készülő lakosságot. Ugyancsak ze­nés ébresztő köszönti a vá- i ros főbb útvonalain május Talán még tecik emlékezni rám, én vagyok az a Plajbáz Karcsi, aki anak idején ollyan nagyszerű leveleket írt a Zesti Pécsi Nablóba (talánn még a Zesti Pécsi Nablóra is tecik emlékezni, az egy lap volt amit remekül lehetett szid ni, és a rikancs bácsik olya­nokat kijabáltak rolla, hogy aki hallotta két hétig nem tutt alunni a rémülettől) Az Esti Pécsi Naplóban azért kelet abahagynom a levele­zésemet, mer nem tutam a hejesirást és azonták: Károj, addig nem irhacc levelet, t amedig meg nem tanulsz he- jesirni. Ekor határoztuk el nagyszerű barátommal, Pan- cák Desővel, hogy elmegyünk atomtudósnak. Bevalhatyuk férfiassan, hogy nem sikerült. Viszont a hejesirásunk miud- ketönknek nagyon sokat ja­vult, a tanittó bácsi töbször is megdicsért benünket. Azon- ta: Fijuk (mármint én meg a Pancák!) nagyonn sokat fej­lődtetek, lám a legutóbbi dol­gozatotokban egyikőtök sem irta három t-vel azt, hogy kamattt, mindketőtök két t- vel irta. Ez sem egésszan jó ugyann, de a javulás ötven százalékos. Bravó fiukk1 Apropó: Kamatt! Eról eszembe jut a vén Kragulec, akiről ha még nem tudná a zerkesztőbácsi hát elárulom: még mindig házmester a mi házunkban) bár jelenleg ép­pen egy kis düdőbajt kapót a „Tiszta udvar rendes ház” mozgalomból kifojólag. Ugyanis azonták neki a lakók: It van ez a mozgalom söpör- gyön már legalább egy kicsit, hogy ne legyünk utolsók. Erre a kragulec igen Jelháborodt és azonta: Mondtam már hogy nem vagyok mozgalmi ember és meg sem mozdult. Azaz­hogy megmozdult, de csak este és elment a kocsmába pi- jálni. S mivel pijálni sokai jóban tud mint söpörni — bár hogy őszinte legyek söbörni még senki sem láta! — sike­rült neki igen kiadóssan be­rúgni és a Rákóczi utonn bele­esel a gázos-gödörbe, ami- ttenn éppen belvíz volt és otan igen megfázot és a betegség­től mozogni sem tud. (Csak a futbalmecsre és a kocsmába jár álitólag orvosi előírásra.) Szóval ez a vén Kragulec, amikor már nem írtam az Esti Naplóbann igen nayypo- fájju let velem sőt töbizbenn fenékenn is rúgott és azontá: Nem foksz piszog diznó (már­mint én!) töbet énrólam fir- kállni Hát mostan azért is firkáltok és mit kapsz te Kra­gulec, várj csak! Aztán it van apuka, aki a tanácsnál dolgoz és álmábann ijen szavakat szokot monda­ni: Igtató, Elfekvő Akta, ügy­intézés, Stb. (a satöbbit is ő szokta mondani!). Anyuka szerint apuka eggy bürokrata) amiről nem tudom, hogy mit jelent, a Pancákal sokat gon­dolkoztunk már rajta valózi- nü azt hivgyák bürokratának, aki nagyonn gyorsan tud jut­ni, mert apuka nagyon gyor­san szokot futni, amikor anyu­ka a sdrófával kergeti.) Anyu­káról enyi elég is. Másrézt van nagymamám is aki egy áldotjó öregaszony, csak azt nem szeretem bene, hogy minden este ő szokot mozsdat- ni. írni kelene még a Pancák apukájjáról is ■ desajnos az amneztiarendelet hatására örömében anyira berugot, hogy a hatóságok kénytelenek voltak ötét két hónapra kó- terbe zárni. Most már las-m letelik a zideje és jön haza a környékbeli kocsmárosok nagy örömére mert igy kö- nyeben tugyák majd a szesz­eladási terveiket teljesítteni. Különbenn még mindig csak második oztájba járunk és ezentull minden hétenn Írunk a zerkesztőbácsinak minden­félét amiből majd kiderül, hogy mink keten vagyunk a világon a legokosabbck — (Persze elsősorban Én!) és előre is elnézést kérünk sok­mindenért. Méjj tiszteletei elsején a felvonulásra indu­lókat. A felvonulás résztvevői a város négy pontján gyülekez­nek, Az 1-es számú gyülekezé­si hely a 48-as tér lesz. A Rákóczi úton és a Bem utcán keresztül haladnak a felvo­nulók. Ezen az útvonalon vo­nul a menet élén az ünnepség elnöksége is. Ez évben nem épí tenak dísztribünt a Széchenyi térre, hanem az elnökség tag­jai a Hunyadi szoborral egy- vonalban haladó lépcsősoron foglalják el helyüket és tekin­tik meg a felvonulást. Ebben a menetoszlopban vonulnak a pécsi bányászok, az úttörők díszegységei, a felsőfokú tan- intézményeink hallgatói és dől gozói, a Hőerőmű, Kokszmü­vek, Porcelángyár, Kender­fonó dolgozói, valamint az I. kerületi üzemek képviselői. A 2-es számú gyülekezési hely a nagypiacnál lesz, ahon­nan a felvonulók a Bajcsy Zsilinszky úton és a Bem ut­cán keresztül jutnák el a Széchenyi térre. Ebben a me­netben vonulnak többek kö­zött a Dohánygyár, az Építő­ipari vállalat, a Sopiana gép­gyár, a Bőrgvár. Kesztvvgvár. Szikra Nyomda dolgozói, az ál. talános iskolák pedagógusai, a Nemzeti Színház műrészei és dolgozói. valamint a II. ke­rület üzemeinek és hivatalai­nak kénviselői. A Kórház teret jelölték ki a 2. számú gvül°ko?ési belé­nek. Innen a Rákóczi úton és a Bem utcán keresztül jutnak el a felvonulók a Széríienri térre. Scr^i]fban láthatjuk maid a MÁV. a Sömvár, az ÉPFTJ dnlaozóit, valamint a TIT. kerületi üzemek és hiva­talok képviselőit. A Zsolnay szobornál, a 4. számú gyülekezési ponton a sportolók és a város ifjúságá­nak diszegységei rendeződnek majd. Délután Délután a város több pont­ján rendeznek kultúrműsort, a terved« szerint a szabadtéri színpadokon. A Balokány li­getben, rossz idő esetén a Porcelángyár művelődési há­zában az I. kerületi óvodá­sok, az Úttörő Szemle és a középiskolások kulturális szemléjének legjobbjai után az öntevékeny együttesek be­mutatójára kerül sor, de köz­ben műsort adnak a Nemzeti Színház művészei is. A Tettyén felállított szabad­téri színpadon, rossz idő eset­tén a Városi Művelődési Ház­ban a II. kerületi óvodások és úttörők, a középiskolások után fellép többek között a Mecsek Művész Együttes és a Fegyve­res Erők Klubjának tánczene- kara is. A nézőket itt is szó­rakoztatják majd a Nemzeti Színház művészei is. Űj-Mecsekalján is felállí­tanak szabadtéri színpadot, ahol a Ságvári Művelődési Ház tánccsoportját és zeneka­rát, a kulturális szemle leg­jobbjait láthatjuk majd. Ide is ellátogatnak majd a Nem­zeti Színház művészei. Rossz idő esetén ezt a műsort a Sáimriri Művelődési Házban rendezik meg. Valamennyi he lyen a műsort már délután há­rom órakor elkezdik. A kultu­rális programot este a Szé­chenyi téren a fél nyolc óra­kor kezdődő utcabál fejezi he melyhez a zenét a 21-»s AKÖV tánczenekara biztosítja. Üzemorvosok tudományos konferenciája ff előadás hangzott el — Kitüntették a kiváló üzemegészségügyi ellenőröket intézkedéseket keS Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék üzemorvosai és üzemi ápolónői- tegnap délelőtt tudományos konferenciát tar­tottak Pécsett, a megyei ta­nács nagytermében. A tudo­mányos ülést dr. Miskolczy Vilmos Baranya megye és Pécs város üzemi főorvosa nyitotta meg. Dr. Miskolczy Vilmos emlékeztetett arra, hogy a tudományos konferen­ciára a VIII. üzemegészségügyi hét keretében kerül sor, s ez az 5, ilyen jellegű rendezvény’ az elmúlt évek során. A megnyitó után 11 előadás hangzott el az üzemegészség­ügyi témakörből. Dr. Lootz Ernő, a PKV üzemorvosa A közlekedés néhány egészséügyi kérdéséről, dr. Doroszlai Jó­zsef, a 12-es AKÖV üzemor­vosa pedig a Szénmonoxid mérgezés, mint a gépkocsive­zetés és közlekedés egészség- ügyi ártalma 'címmel tartott előadást. Dr. Lootz Ernő meg­állapította, hogy a kérdés vizsgálata évről évre fonto­sabb, mert a közúti forgalom­ban résztvevő járművek szá­ma rohamosan nő. Kimerítően taglalta, hogy milyen ökok idézik elő a bal­eseteket a közúti közlekedés dolgozóinál és hogyan lehet ezeket az okokat megelőzni. Dr. Doroszlai József rámuta­tott arra, hogy a motorok ki­pufogócsövéből kikerülő gázok, illetve szénmonoxid hanyagság, vigyázatlanság esetén nemcsak a gépkocsivezetőre, hanem a lakosság bizonyos rétegeire is veszélyesek lehetnek. Főkép­pen azokról van szó, akik a garázsok közvetlen közelében laknak. Adott esetekben itt Beváljék a Pályáméin páncélos! A második negyedévben egy sor remek filmet hoz­nak Pécsre, hogy a TIT Balázs Bé’a Filmművészeti Körének bemutassák. Az első különlegességet, Andr­zej Wajda Csatornáját már látta a filmklub közönsége vasárnap. Most ánrilis 28- án Eizenstein lenyűgöző al­kotását, a Patyomkin pán­célost mutatják be. Utána Vittorio de Sica remek fiSm- jében gyönyörködhetnek a kör tagjai, melynek címe: Csoda Milanóban. De le­vetítik a Szent Johannát is, jiínius kilencedikén pedig Reonir híres francia filmje, a Nagy ábránd jön Pécsre. A negyedévet a Bumeráng című amerikai alkotás zár­ja le. A vetítések előtt filmesztétikái előadás lesz. megelőző tenni. Dr. Róka Edit, a Pécsi üze­mi Vándor Bőrgyógyászat üzemorvosa A láb gombás meg betegedéseinek sethiológiája és klinikuma című előadásában utalt arra, hogy ez a betegség annyira elterjedt, hogy nép­betegséggé vált. Dr. Mezei Klára, a Pécsi Üzemi Vándor Bőrgyógyászat orvosa a láb gombás megbetegedéseinek megelőzésével és gyógyításával foglalkozó előadásában sürget­te, hogy cseréljék ki az üzemi fürdőkben található farácso' kát, mert azok a fertőzés for­rásai. Dr. Kőhegyi Imre, a Pécsi Bányaegészságügyi Szolgálat orvosa a bánya-balesetekről tartott diavetítéssel kísért elő­adást. Elmondotta, hogy a dél­utáni műszakban a leggyako­ribbak a balesetek. Ennek több oka van, részben az, hogy a dolgozok bizonyos százaléka otthon is tevékenykedik dél­előtt, s többé-kevésbé mér fá­radtan indul munkahelyére. Az okok között szerepel az él­kohol és az is, hogy a dél- utános harmadban gyengébb az ellenőrzés, mert a felső műszaki vezetés áltáléban dél­előtt jár munkába. Dr. Lichner György, a« uránegészségügyi szolgálat képviseletében tartott előadást Statisztikai adatokkal igazolta, hogy a hathatós megelőzési munka eredményeként az uránbányászatban sem több a baleset, illetve a táppénzes napok száma, mint a szénbá­nyászatban. A fentieken kívül még számos, érdekes é® fi­gyelmet keltő előadás hangzott el. A tudományos ülésen részt vettek az üzemegészségügyi ellenőrző ’brigád legkiválóbb tagjai is. Balázs Józsefné a Vöröskereszt megyei titkára köszöntötte a brigád jelenlévő tagjait, majd kitüntetéseket nyújtott át. Ondók Sándorné, a Baranya megyei Építőipari Vállalat üzemi ápolónője, Kurucz Zsuzsa, megyei üzemi főnővér, a Vöröskereszt kiváló dolgozója, dr. Floszmann Gab­riella, a Pécsi Kesztyűgyár és a Posta üzemorvosa, — dr. Meláth Ferenc, a Pé­csi Porcelángyár üzemor­vosa, dr. Földessy Dénesné. a Posta üzemi ápolónője Érde­mes Műnkért című vöröske­resztes kitüntetést, Barchett Éva, a hidasi lignitbánya, Mé­száros Béláné, a Pécsi Kesz­tyűgyár és Kovács Gyuláné, a Pécsi Porcelángyár üzemi ápo­lónői Jó Munkáért című vö­röskeresztes kitüntetésben ré­szesültek. Nőiig Pálné, a PKV, Bodó Imréné, a Pécsi Dohány­gyár, Szendrödi Gyuláné, a Sopiana Gépgyár üzemi ápoló­női, dr. Dános László, a Elom­lói Széntröszt főorvosa és dr. Miskolczy Vilmos megyei és városi üzemi főorvos pedig tárgyjutalmat kaptak. (3latang.&lá$ (B&g,ádast Tiszta és kedves kiskocsmá­ban szikár, széplej ű öregember füstölget a pohár íölött és oda­fülel, amint Baricsné kocsmá- rososszonytól érdeklődöm: — Nevét nem tudom, de vagy ötszáz nótát tart a fejé- ' ben. Énekel is ha kell, mag­nóra. .. Baricsné sem ismeri. Az öreg átszól az asztaltól: — Énekelni mi is tudunk. Amikor harmincnégyben a filmgyárban... A pultnál álló zömök férfi leinti az öreget. „Nem minket keres; Szabolcs bácsi, látja hiszen ..." — Milyen filmgyárban? — Pesten. A Rákóczi induló nevű filmben én is játszottam. Meg ez is, itt e! — int a sön- tésnél állóra. — Hozd el az újságot! Szabolcs apó kinyújtja hosz-, szú lábait s kényelmesen elter­peszkedve a széken figyeli rajtam a hatást, amit filmgyá­ri szereplésének említése itt a bogádi kocsmában remélhetően kivált belőlem. Csodálkozom is, persze. — Mit keresett a filmgyár­ban? — Húsz pöngőt meg a kvár­télyt ... — Nem úgy, hanem hogy minek ment oda? — A Gyöngyösbokrétával. Innen Belgádról tizenhatan voltunk, férfiak, nők. A filmen én voltam a szőlősgazda s ami­kor beléptem, a többiek éne­kelték, hogy... Aztán el is dúdolgatja mindjárt az első strófát: „Meg érett a szőlő feketére, Árván maradt annak a tőkéje, Te is árván maradsz kisangyalom...” — .. .hogy a rosseb! Látja már elfelejtettem, pedig igen szép volt. A hangom is elment. Hirtelen elhallgat, belebá­mul a pohái-ba ... keresi a har­minc esztendőt. Bokrétás lá­nyok. .. fehéringes legények..; fekete csizma, fekete mellény, fekete kalap... meg a csillag- tánc, meg a hírnév... Énekel­tek és táncoltak. Szabolcs Já­nos hetven esztendős, táncos lába inasodott, elnehezült, szeme áttetsző, szemöldöke sárgás-fehér. Rostás József hoz za az újságot. „Nemzeti Ma­gazin”. Ez a címe. Első olda­lon gróf Zichv kalocsai érsek portréja, a következő oldalon kép-montázs Gyöngyös bokré- tások. Az alsó képen Rostás áll feleségével a Nemzeti Szín­ház előtt — népviseletben. — Tudja milyen falu ez? — kérdi az öreg. — Itt sokan énekelnek. Kincsesbánya a toll forgatónak. Kérdezze csak meg az igazgató urat fönt az isko­lánál, 6 tudja. Valóban tudta. Nemcsak Zá- konyi László, hanem felesége is, a magyarszakos tanárnő. Harminc esztendőt „húztak” le eb)|pn a faluban és munkássá­guknak gyümölcse már akkor szembeötlik, amikor megpil­lantja az ember a domboldal 8a épült iskolát. Aligha hiszem, hogy Baranyában akad még ilyen nagyszerűen felszerelt és szép iskola, ilyen csodálatos környezetben, mint itt Bogá- don. Hatalmas kert, az épület körül sziki a virágokkal díszí­tett partoldal, az alagsorban „műhely” gyalupaddal, szer­számokkal, motoros vízvezeték berendezés (a gyerekek fabri­kálták) fönt két tanterem, mo­zigép, fizikai felszerelés, csont­váz nylon-burokban, biológiai szertár. A tantermek parkettá­sak és bent a tanári szobában... Nos hát, megvan részben, amit kerestem. Mennyezetig érő vitrin s a vitrinen túl egv eredeti „bo­gádi szoba” sajátos bútorzat­tal berendezve. Zákonyiné ve­zeti a honismereti szakkört és amit itt iátok, az a szakkör gyűjteménye. A gyerekek egy idő óta járják a kö’ség házait

Next

/
Oldalképek
Tartalom