Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

r 1963. Április m. MÄPld 3 I MÁV Pécsi Igazgatóságának 1962. évi mérlege: ~©0 ~ ~~ " ' Ot magvas kitüntetés A versenyxásxlókat tegnap délelőtt adták át Tegnap délelőtt zsúfoláság megtelt a MÁV pécsi sport­csarnoka. A gyönyörűen fel­díszített teremben három egyenruhás vasutas tartotta a -vörös selymű, arannyal át­szőtt versenyzászlókat, a MÁV pécsi Igazgatósága dolgozói jó munkájának elismerő jel­vényeit. Az ünnepség a Him­nusz hangjaival kezdődött. Az elnökségiben helyet foglalt Harmati Sándor elv-társ a MÁV vezérigazgató helyettese, Kár­páti Ferenc elvtáxs, a Baranya megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Krekó Ferenc edvtárs, a vasutas szak- szervezet elnökségének tagja, továbbá a meghívott vendégek és kiváló vasutasok. Kinczli József elvtárs a vasutas szak- szervezet megyei bizottságának titkára nyitotta meg az ün­nepséget, majd Tóth János elvtárs a MÄV pécsi Igaz­gatóságának vezetője mondott beszédet. „Jó zárszámadást ünnepelhetünk“ — Talán szokatlan már az 1962-es eredményekről be­szélni — mondta bevezetőül Tóth elvtárs — de megtörtént a „zárszámadás” és erre büsz­kék lehetünk. Az elszállított utasok száma még soha ilyen nagy nem volt, közel másfél millióval haladta meg az elő­ző évit. Az áruszállítási ter­vünket 9 százalékkal túltel­jesítettük, árufeladásunk a tíz évvel ezelőttinek 207 szá­zaléka volt. Kedvezően ala­kultak a műszaki mutatók is. Személyszállító vonataink — 92,3 százalékban menetrend­szerint közlekedtek. A teher­kocsi kihasználás 0,77 száza­lékkal javult, amely 26,910 kocsi megrakását tette felesle­gessé. Tóth elvtárs ezután arról beszélt, hogy a múlt évi szép eredmények mellett látni kell az 1963-as év lemaradásait is. Több fontos műszaki-gazda­sági mutatóban elmaradt a teljesítés a tervektől. Kétség­telen az időjárás nagyban be­folyásolta a tervek teljesítését, ruégís arra kell törekedni, hogy az év hátralevő felében behozzák a lemaradást. A legmagasabb kitüntetés Tóth János elvtárs után Harmati Sándor, a MÁVV ve- zérigazgatóhelyetbese méltat­ta a pécsi igazgatóság múlt évi munkáját. Mint mondot­ta. ritkán fordul elő. hogy egy igazgatóságon belül ennyi kitüntetést kelljen kiosztani, de szívesen tesz eleget ennek a kötelességnek. A MÁV pécsi Igazgatóságának felügyélete alá tartozik az a vasúti cso­mópont is, amely a múlt évi teljesítései alapján a munika legmagasabb kitüntetését az MSZMP Központi Bizottsá­gának versenyzászlaját nyer­te el. Ez a kiváló munkát vég ző vasúti csomópont a dom­bóvári, mélynek dolgozói a legmagasabb kitüntetés mellé megszerezték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját is. Valószínű, hogy ezt a két magas kitüntetésit Kossá István miniszter elvtárs ked­den személyesen adja át a dombóvári vasutasoknak. — A MÁV pécsi Igazgató­sága — folytatta Harmati elv­társ — kiválóan megszervezett gazdasági munkája mellett nagy súlyt fektetett a dolgo­zók képzésére, a szocialista brigádmozgalomra, a munka­versenyre. A párt- és szak- szervezeti bizottságok jól moz­gósították a dolgozókat a leg­fontosabb munkák elvégzésé­re. Csak így történhetett, hogy — a VIII. kongresszus tisz­teletére indított verseny len­dületét felhasználva —.a pé­csiek a vasútigazgatóságok kö­zötti versenyben 816 pontot szereztek s ezzel az első helyre kerülve elnyerték a Vasúti Főosztály, és a Vasutas Szak- szervezeti Központ kongresz- szusi zászlaját, valamint a TV. negyedéves, ugyancsak első helyért a Vasúti Főosz­tály és a Vasutas Szakszerve­zeti Központ vörös vándorzász Iáját is. Helytállás a hidegben — Nem kétséges — mondta végezetül a vezérd-gazgatóhe- lyettes — hogy kiváló mun­kát kellett végeznie a pécsi Pályafenntartási Főnökség­nek is, mert a szolgálati he­lyek közül elsőként nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Elisme­rés illeti a pécsi < csomópon­tot is, — az állomás, a fűtőház és szertár dolgozóit, — akik az „Élüzem” kitüntetés mellé az MSZMP Baranya megyei Bizottságának kongresszusi zászlaját is odatehetik. Az ünnepség kővetkező pontjaként Kárpáti Ferenc elvtárs a pártbizottság osztály­vezetője szólalt fel. Köszön­tötte a vasutasokat a kitünte­tések elnyerése alkalmából és többek között hangsúlyozta „azt a nehéz és fáradtságos munkát, amit télen a vasutasok végeztek, mindenki nagy elis­meréssel fogadta”. A kemény tél bizonyos lemaradásokat okozott az építőiparban és a vasutasoknak sok szállítani- valójuk lesz, amíg nekik se­gítenek. A bányák és egyéb ipari üzemek is azt várják a vasutas dolgozóktól, hogy pon­tosan és időben kopjanak nyersanyagot, illetve pontosan szállítsák el megtermelt árui­kat. A vasút nagy feladatok előtt áll, de bízunk abban, hogy méltóak lesznek a múlt évi munka nyomán elnyert kitüntetésekre. Több mint egymillió forint jutalom Az ünnepség hátralevő, ré­szében került sor az Élüzem oklevél kiosiztására, a Vasut- igazgatóság és a Vasutas Szak- szervezet megyebizottsága ál­tal kitűzött versenyzaszlók átadásra, amelyek . közül egyet Baranya megyéből a szentlőrinci államás nyert el. Ezen kívül több szolgálati hely részesült vezérigazgatói elismerésben, számos szolgá­lati hely igazgatói elismerés­ben és pénzjutalomban. Rab György a PFT főnökség dol­gozója kormánykitüntetést, többen miniszteri elismerést kaptak. A különféle címeken kifizetett jutalmak összege meghaladta az 1 millió 200 ezer forintot. Lezárult a mohácsi ügy A Népszabadságban „Gyá­vaság” címmel riport jelent meg a mohácsi Uj barázda Tér melőszövetkezetről. A riport megállapította, hogy egy éve, amióta Józsa István a tsz el­nöke, azóta rohamos fejlődés­nek indult- a közös gazdaság, s több mint kétszerese volt a tagok jövedelme is. Mindezek ellenére, a jó munka mellett Józsa István és a tsz intéző bizottsága több súlyosabb hi­bát is elkövetett. Ezt szóvá tették többen is, sőt néhányan éppen ezeket- a hibákat fel­nagyítva intrikáltak a tsz-ve- zetöség ellen. Ezek között volt Pozsgai György is, akit ko­rábban leváltottak brigádve­zetői tisztségéből. Józsa Ist­ván, a tsz elnöke ettől az em­bertől tartott a legjobban. Ép­pen ezért megkérte Baris Ist­ván elvtársat, á mohácsi járá­si pártbizottság titkárát: se­gítsen elintézni, hogy Pozsgai György valamilyen módon ne vegyen részt a tsz zárszám­adási közgyűlésén. Baris elv­társ javaslatára ezután a mo­hácsi rendőrségre idézték Pozsgai Györgyöt, s így gá­tolták abban, hogy elmond­hassa a tsz-tagság előtt vád­jait. Egyúttal azonban azt is megakadályozták, hogy a tag­ság bírálja el: igazak-e a vá­dak, vagy sem. A Népszabad­ság riportja ezt az esetet sú­lyos politikai hibának minő­sítette. A Baranya megyei Pártbi­zottság Végrehajtó Bizottsága már a cikk megjelenése előtt foglalkozott a Mohácson tör­téntekkel, s ugyancsak politi­kai hibának minősítette Baris István és Józsa István elvtár­saknak ezt a cselekedetét. Mindkettőjüket figyelmezte­tésben részesítette a végrehaj­tó bizottság, s határozatában kötelezte a mohácsi vezetőket: hívják össze ismét a közgyű­lést az Uj Barázda Termelőszö­vetkezetben, s ezen nyíltan, ta-kargatás nélkül mondják ^ a tagságnak, hogy a jó gaz­dasági eredmények elérése közben milyen hibákat kö­vettek el. Ä közgyűlés dönt­sön ezután, hogy bizálmat szavaz-e a vezetőségnek vagy sem. A határozat végrehajtá­sáért a megyei PB titkára és a megyei tanács elnöke lett felelős. A végrehajtó Bizott­ság határozatát végrehajtot­tuk: a tsz intéző bizottsága és pártvezetősége közös tanács­kozáson tárgyalta a történte­ket, s hosszas, részletes vita után elfogadta a közgyűlés elé kerülő beszámoló szövegét. Ezután a kommunisták tag­gyűlésen vitatták meg a tsz ügyeit, s úgy határoztak: a közgyűlésen a tsz-vezetőség mellett foglalnak állást, s mindent megtesznek, hogy. a jövőben megsizünjék végre a tsz-ben az intrikálás, pletyka, rágalmazás. Ugyanakkor azon-i ban a kommunisták kötelesek elsősorban őrködni, hogy a tsz-ben a nyílt, bátor bírálat mindenkor szabadon érvénye­sülhessen. Ezután került sor ápr. 24-én este az Uj Barázda Tsiz közgyűlésére. Józsa Ist­ván, a tsz elnökének beszá­molója után mindegyik tsz- tag szót kapott, aki csak szó­lásra jelentkezett Köztük volt Pozsgai György is* A közgyű­lés a vitában elutasította Pozs­gai és mások alaptalan vád-; jait, s ezeket rágalmazóknak minősítette. \ tagság megáil­lapítotte, hogy valóban tör­téntek hibák a vezetésben, de sem Józsa István, sem más- tsz-vezető kezéhez becstelenül szerzett haszon nem tapad. A tsz vezetőinek becsületéhez kétség sem fér. Éppen ezért egységesen bizalmat szavaztak nekik, s felszólították a veze­tőséget: javítsák ki a hibá­kat, tovább munkálkodjanak a közös gazdaság javára. A megyei pártbizottság meggyőződése, hogy Mohácson a közgyűléssel helyreállt a tsz-demokrácia, s úgy a tag­ság, mint a vezetőség okult a történtekből, a hibákból. Még egyszer nem lesz „monácsi ügy”, mert Baris István elv­társ és Józsa István elvtárs is elismeri: helyes volt nyílt, őszinte szóval a tagság elé áll­ni, s ezentúl is így kell beszél­ni a közös ügyekről. Novics János, a Baranya megyei f Pártbizottság titkára. Kiosztották a személyi igazolványokat A Leöwey Gimnázium, az Ipari tanuló Intézet és a Mű­vészeti Gimnázium után, teg­nap délután 3 órakor a Nagy Lajos Gimnáziumba látogattak el a Pécs városi és járási Rendőrkapitányság vezetői, hogy az iskola mintegy 200 1947-ben született tanulójának! átadják a személyi igazol­ványt Az ünnepség után az iskola kultúrcsopartja hangu­latos műsorral kedveskedett a 16 éves társaiknak. A jövő takarmánya Biztató kísérletek az algatenyésztéssel A hazai algakutatás indulása két baranyai nyugdí jas mezőgazdász, Székely Fe­renc és Kenéz Kálmán nevé­hez fűződik. A Hazafias Nép­front Mezőgazdasági Akció- bizottságának megbízásából két évvel ezelőtt kezdték meg a kutató munkát a kökényi kenderáztatóban, majd a su- monyi és pellérdi halgazdaság illetve tsz területén. A zöld kenyér Az algakutatás világszerte élénken foglalkoztatja a tu­dósokat. A tengeri kék alga a sűrűn lakott Japánban például már régen az egyik legfőbb emberi táplálék. Az Egyesült Államokban egyes kutatók úgy foglalkoznak az algával, mint a jövő kenyerével.- Ha a századfordulóra az emberiség száma eléri az 5 milliárdot — márpedig ez a jelenlegi gyors szaporulat mellett könnyen lehetséges — akkor komolyan felmerül a kenyérellátás gond­ja. A szűzföldek egyre inkább fogyóban vannak, s a dzsunge­meg- lek, őserdők kiirtása túlságo­san körülményes ahhoz, hogy megérné a fáradságot. S mivel A legkiapadhatatlanabb ke­nyérforrás pedig az alga a ma­ga 40 000 fajával és óriási sza­porulatával. Jóformán minden költség vagy befektetés nélkül évente ötször-hatszor lehet lehalászni, s magas tápértéke miatt kiváló emberi táplálék. „Ha a XX. század meghozta a fekete kenyeret, a XXX. század meghozza a zöld kenyeret” — vélekednek az amerikai tudó­sok. Az izek professzora Ha szakácsról hal­lunk, kuktasapkás, kövér férfi jelenik meg a képzeletünk­ben. Ez a szakács nem hord kuktasap- kát kendő van a fe­jén, mert Katona Jó­zsefre a neve. A Zs<jJnay gyárban kezdte pályáját. El­készített néhány száz ezer desszertes tálat, aztán a vendéglátók­hoz kerül Miután a forintból is lebl’ok-. költ néhány százez­ret. duplát főzött a presszógépnél. Negy­ven éves ,s elmúlt n.ár, 'mire sz*kácsní lett. örült ennek. Mái kislánykarában na­gyon szeretett főzni. Apja is megdicsér­te, ha odaáüt a tűz­hely mellé, többet és jobbízűt evett, ha ő csinálta az ebédet. Az édesanyja azért nem féltékeny kedett a tudományára, ha­nem beavatta a ragu­leves készítésének tit kaiba. Ilyen ragu­levest főzött a Arany- kacsában és ilyent főz ma a KIOSZ Ét­teremben is. Minden­kinek ízlik. Van otthon három szakácskönyve és el­olvassa az újságok ételreceptjeit is. So­hasem volt szakács- tanfolyamon. Min­dent a maga eszével és jé gyakorlati ér­zékével csinál. Van néhány kreációja is, a mecseki, sertéskaraj és más. Az előbbit — mármint a sertéska­rajt —- vajjal készíti sovány húsból. Azt mondja, a betegék is megehetik. Amikor az Arany­it ácsában főzött — 1956—61 között — pr^ea&aorok jártak oda ebédelni. Ott szálltak meg az NB I-es futballisták is. A német vadászok igé­nyesebbek voltak: a Nádorban éjszakáz­tak, de az Arany- kacsába mentek enni. Sziszegve kanalazták a halászlét, de ami­kor megették, kihív­ták őt a konyháiból, hogy gratulálhassa­nak. A KIOSZ Éltterem­ben nem ilyen ha­lászlét főzték. Ami- Kor átjött, látta, hogy itt belevágtják a hagymát. így nyers íze volt a halászlé­nek. ö előbb meg­főzte, — egy kis fok­hagymát 'is tett hozzá — utána átpaszíroz­ta, majd paprikalek­várt és paradicsom­pürét tett hozzá. — Eredmény: a régi „aranykacsások” ma a KIOSZ-hoz járnák halászlét enni. És pörköltet, vesevelőt, meg pirított májat is. Ahová megy, oda ván dorolnak az emberek. Még nem mondták neki, hogy a főztje rossz. Elégedett. Sajnálja, hogy két és fél év múlva nyugdíjba megy. örül annak, hogy az unokája is olyan főzőkedvű, mint ő volt kislány­korában. Azt mondja, szakácsnőt nevel be­lőle. Művészetnek neve­zi a szakmáját. Tud­ja, hogy az ő művé­szete után nem ma­rad fenn szobor, épü­let vagy festmény, könyv vagy más. Az ő művészete az em­berek emlékezeté­ben él, azokban, akik konyháról konyhára vándorolnak utána. 6= Magyar s»; Az alga mint takarmány De túl minden jövendölésen, az algatenyésztésben valóban óriási értékek rejlenek, hiszen ha emberi táplálkozásra alkal­mas, akkor az állatok takar­mányozására is kiváló. Székely Ferenc és Kenéz Kálmán két év alatt minden szabad percét .ennek a munkának szentelte s ma már komoly adatok állnak rendelkezésükre. Megfigyelé­seiket egy most készülő tanul­mányban összegezik. Munká­jukra felfigyelt az Állatélet­tani Kutató Intézet vezetője, dr. Tangl Harald is, akihez az első 6 kiló száraz fonalból ké­szült őrleményt vizsgálatra be- küldték. A vizsgálatra küldött anyag tulajdonságait illetően megér­kezett a válasz Budapestről. A Székely—Kenéz féle Chlorella (Zöld Alga) 83,34 százalék szá­razanyagot tartalmaz, nyers proteintartalma 23,32, tiszta proteintartalma 22,55, nyers zsírtartalma 2,50, nyers rost­tartalma 24,88 százalék. Érde­mes mellékelni Tangl Harald véleményét: „Az alga kiváló takarmány, tápértékben vetek­szik a jó pillangós szénával, csak kevésbé ízletes. Ezért ké­rődzőkkel ajánlatos szecskáz­va silókukoricával kevertén etetni.” A két kutató tavaly három ízben halászott le alga fonalat a pellérdi kis vízgyűjtőben, augusztusban, szeptemberben és októberben. Egy négyzetmé­terről 2 kiló nyers fonalat nyertek. Számításaik szerint egy holdról 186 mázsa darál­ható száraz algát kapnának. Egy hold vízről így 11,6 mázsa fehérje nyerhető, mely 220 mázsa árpának féléi meg, vagyis 11 hold föld termésé­nek Algatenyésztés kettős céllal Mégs ml akadályozás hát az algatenyésztés nagyüzemi el­terjesztését? Egyrészt az újtól való idegenkedés, másrészt a sikertelenségtől, kudarctól va­ló félelem. Az első elképzelés, az algatavak létrehozása, költ­séges lett volna s nem csoda, ha idegenkedtek tőle az illeté­kesek. A kutatók újabb elgon­dolása azonban megfontolan­dó, mert kettős haszonnal jár­na. A javaslat az, hogy Bara­nya savanyú talajait algate­nyésztéssel hasznosítsák, oly módon, hogy a lecsapolt sávo­kon létesítsenek kertészetedet a tsz-ek és a sávok közötti ár­kokban — ahol a vizet össze­gyűjtötték ■— tenyésszenek al­gát. Az elgondolásban igen sok fantázai van, de a terv még részletes kidolgozásra vár. A két ambiciózus kutató munká­jában sokat segítene, ha a me­gyei szervek támogatnának egy kísérleti telep létrehozását a megyében (melyet Veszprém megyében az idén már meg is fognak valósítani). A gondolat végül is Baranyából indult ki, mely könnyen meglehet, az elkövetkezendő 10—20 évben forradalmasítani fogja a hazai takarmánytermesztést. — Rné — A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat útépítő férfi mun­kásokat vesz fel az alábbi munkahelyekre: . Oroszló, Szentlörinc, Villány, Nagyharsány, Pécsvárad, Szederkény, Újpetre Felvétellel kapcsolatos fel­világosítás * a munkahelyen, vagy a vállalat központjá­ban. A felvett dolgozók úti­költségét megtéríti a válla­lat. Szükség esetén szállás, vagy lakóhelyre való szállí­tás megfelelő létszám esetén biztosítva. — Szerszámot, munkaruhát azonnal a vállalat. Cím: Pécsi Köz­úti Üzemi V. Pécs, Köz­társaság tér 5 sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom