Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

4 NA«n.O 1963. MÄRCIOS IX Az iskolai nevelésről Dt. Oppe Sándor (Mecseki Fotoklub): Közöny. OKTATÁSI REFORMUNK | egyik alapvető vonása, hogy az iskolai nevelést alapos, tudó- | mányosan rendszerezett és el- | vileg-elméletileg egységes ala- | pokra helyezi. Ennek megíe- lelően kell az iskolai nevelést megtervezni. A közelmúltban Pécsett öt, a megye területén pedig hét iskolában rendeztek nevelőtestületi vitát a Nevelési Terv tervezetéről. A viták ál­talános jellemvonása volt, hogy a nevelők alkotó módon közelitették meg a tervezetben foglalt követelmények és for­mák összhangját, a tervezet tartalmát, az egyes tényezők mégterhelési arányát. A neve- ! lök szívesen fogadták a „vita- megbizatásokat”, megértették a feladat fontosságát, és ennek megfelelően tanulmányozták a tervezetet. A tanácskozások óta lemérhető általános jelen­ség, hogy a vitaszervező isko­lákban a Nevelési Terv' meg­ismerése helyesen befolyásolta a nevelőmunka további stílu­sát. legfőképpen a nevelést az eddiginél tudatosabbá tette Ugyanakkor a Nevelési Terv tervezetének megjelenése nem- ! csak a kijelölt iskolákban vál- j tott ki nagy érdeklődést, de ta­nulmányozása túlterjedt a kije- ' lölt iskola falain, mint például I Komlón, ahol a vitavezető is- I kólák a tervezetből juttattak egy-egy példányt a többi isko­lának is. Ezeket főleg az igaz­gatók, az osztályfőnökök és az osztályfőnöki munkaközösségi vezetők tanulmányozták, és ugyanakkor részt vettek a ki­jelölt iskola vitáján is. A viták alaphangja általá­ban az összehasonlítás volt — mennyit fejlődött minőségileg a tervezet? A nevelők a terve­zés szükségessége helyett a ter­vezés következtében jelentke­ző eredményekről beszéltek. Megállapították, hogy a terve­zet sokat feilődöft, a nevelők az új fejezetek beiktatásával támpontokat kapfak a teliesít- ménvszmt megáHanítákáhor. és eevben a tervezéshez is. A te­vékenységi formák nemcsak számszerűen csökkentek, de hizonyos mértékben csökken­tek a banális formák és az is- mé+iőáések is. Bár ezt teljes mértékben még most se sike­rült kiküszöbölni a tervezet­ből. Még mindig van marima- li.zmus ami különböző formák­ban jelentkezik, és a szülői ház megterhelése is aránytalanul marás, ami a terv megvalósu­lását feltétlenül megnehezíti. A VIT*KB4N a nevelés tér vezésének szükségességét álta­lában elfogadták, sőt gvakor- latilag is igazolták. Ennek elle­nére minden tantestületben KODOLANTI JÁNOSI A VAS FIAI I—EL Huszonöt évvel ezelőtt jelent tr.eg először Kodolányi János nagysikerű könyve, amely IV. Béla országmentő küzdelmeinek, az egyházi és világi urakkal, az osztrák herceggel és a hódító Batu kánnal, folytatott harcainak hömpölygő, izgalmas krónikája. Annak idején a regény figyel­ni ztetés volt a haladó és hazafias erők számára, hogy észleljék az f.»zágot fenyegető német fasiz­mus veszélyét. Be a könyv ma is élvézetes, tanulságos olvasmány. A. I. POLTORAK: MÜNCHENTŐL NÜRNBERGIG \ szerző tagja volt a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék szovjet delegációjának, s egyik szerkesztője A nürnbergi per című dokumentum-gyűjtemény­nek. Ebben a könyvében a per fő vádlottal, a legfőbb háborús bűnösök maguk vallanak a má­sodik világháború egy-egy sors­döntő pillanatáról. A könyv nem­csak kiegészíti a világháborúról és kulisszatitkairól való ismere­teinket, hanem lebilincselően ér­dekes is. RIDEG SANDORi LELKEK SZAKADÉKAI KÖZÖTT A Magvető Könyvkiadó most Rideg Sándor novelláinak gyűj­teményével Jelentkezik. A kötet­ben azok a novellák találhatók, am 'yek kötetben még nem je­lentek meg. Vannak közöttük re- pi-k és újak egyaránt. ADOLF BRANALD: A VASÜTKIRALY ’ a múlt század egyik legnagyobb pénzcsalója, Henry Bethel Strous- berg. vagy ahogyan nevezték, „az ipar Napóleonja” áll a regény k:. képpontjában. Történelmi ada- t-k. dokumentumok a múlt szá­zad nemzetközi pénzügvi, politi­kai. diplomáciai boszorkánykony­hájáról és szépirodalmi erények -r ezek alkotiák a Szlovákiai Széoirods’mi Könyvkiadó által kiadott, érdekes regény értéke’*. Megalkuvás nélkül Nyilatkozatok Hruscsov elvtársnak az irodalom és a művészet kérdéseivel foglalkozó beszédéről Közén iskolások szavalóversenye A városi Tanács v. b. műve­lődésügyi osztálya április 4., felszabadulásunk ünnepének tiszteletére szavalóversenyt rendez a középiskolai tanulók részvételével. Az Iskolai versenyeket már lebonyolítottuk. A városi dön­tőt április 2-án délután 2 óra­kor rendezzük meg a Városi Művelődési Házban (Déryné utca 18.) A versenynek az is célja, hogy felkutassuk a te­hetséges tanulókat, akik a szín­művész pályára alkalmasnak látszanak. A tehetségkutató verseny bí­ráló bizottságában a Színház- és Filmművészeti Fő skola ta­nárai is közreműködnek. Felnőtt és tanuló éldeklődő- ket szívesen látunk a városi döntőn. Városi Tanács V. B. művelődésügyi oszt. Az elmúlt héten az irodalom és művészet művelői és ked­velői számára a legnagyobb esemény az a beszéd volt, amelyet Nyikita Hruscsov mi­niszterelnök, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titkára mondott a Kremlben a párt és a kormány vezetőinek írókkal és művészekkel lezajlott talál­kozóján. A Hruscsov elvtárs beszédében elhangzott megál­lapításokról, azok jelentőségé­ről és lényegéről nyilatkozott Pécs irodalmi és művészeti életéneli két neves képviselő­je. ANTAL GYÖRGY, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója Bár a művészeti kérdésekkel kapcsolatban elhangzott Hrus­csov elvtárs nyilatkozatának a zenére vonatkozó része el­sősorban a zeneszerzőket ér­dekli, magától értetődik, hogy a műveket a közönség felé tolmácsoló előadóművészek sem maradhatnak semlegesek az ilyen fontos kérdésekben. A rendelkezésre áiló szöveg­ből megállapítható, hogy a nyilatkozat rendkívül körül­tekintő és perspektivikus. Ha Hruscsov kijelenti, hogy „mi nem akarunk valamiféle bí- rákká válni”, akkor ez nyilván annak elismerését jelenti, amit Kodály is többször hangozta­tott, hogy egy mű legjobb bí- I rája a nép és az idő. Ha ki- ! jelenti, hogy nem szándékozik senki tilalom alá helyezni semmilyen stílust, vatgy műfajt, akkor érdemes őt következte­tésének eredményéig követni, amikor körvonalazza azt, hogy mit vár a zenétől. A melodi­kus, tartalmas, az emberi lé­lekben erős érzelmeket keltő zene természetes követelmény, különösen egy olyan társada­lomban, amely egyre nagyobb tömegeket ölel magához hang­versenytermeiben és zenei in­tézményeiben egyaránt. Én még külön aláhúzom, ami mar egy Korábbi nyilat­kozatban eáiangzott, hogy mmaen művészén alitotásna k — es így a zenenek is — a legjoob hagyományokra kell támaszkodnia. Arról van szó tehát, hogy a korszerű tarta­lom fejeződjék ki korszerű 1 nyelven és formában, de ugyan I akkor olyan szilárd nemzeti és európai ta-ajon állva, ! ame.y biztos bázisa minőén j o.yan alkotásnak, amely nem- j csak a ma, hanem a jövő szá- | mára születik. Ha csak Kodály i és Bartók példáját idézzük, már akkor is mélységesen igaz példákat említettünk a fenti kijelentések alátámasztására. De feltétlenül figyelembe k*U vennünk azt is, hogy a leg­jobb és legkorszerűbb alkotá­sok értékeinek széleskörű fel­ismerése — mint azt pl. Bar­tók és Kodály példája bizo­nyítja, — hosszabb időt vesz igénybe. Ez természetes is, hiszen nem minden hallgató indul ugyanarról az alapról, amikor egy műről első hallás­ra képet alkot magának. Ha tehát mint zenepedagó­gus, mint karmester Ős ugyaiv- akkor mint zenehallgató is ál­lást kell foglalnom a ma szé­les körben tárgyalt témában, akkor röviden én is azt kérem a zeneszerzőktől, amit Takti- kisvili grúz zeneszerző így fo­galmaz meg: alkossanak a szerzők nagyszerű tartalmat hordozó műveket, amelyek ké­pesek igaz örömet szerezni az embereknek. TÜSKÉS TIBOR. a Jelenkor főszerkesztője Azt hiszem, ezekben a na­pokban a mi művészeti éle­tünket és az érdeklődő közön­séget is leginkább foglalkoz­tató dolog az a beszéd volt, amelyet a szovjet miniszterel­nök mondott el Moszkvában s a magyar lapok is közöltek. Amennyire a kivonatos ismer­tetésekből meg lehet ítélni — valóban jelentős dologról van szó, hiszen az SZKP KB. el­ső titkára nyilvánított véle­ményt irodalmi és művészeti kérdésekben. A beszéd első­sorban azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ame.yek a szovjet művészetben jelentkeztek a közelmúltban, főként az iroda­lomban és a festészetben. Ezek­nek a törekvéseknek hullám­gyűrűi hozzánk ír eljutottak. A művészi ábrázolás és kifejezés sajátosságaiból következik, hogy a szovjet művészettel kapcsolatban elmondott meg­állapítások tételes alkalmazá­sa más hagyományokkal ren­delkező művészetek számára, mint általában mindenfajta szolgai másolás és utánzás a művészetben, alighanem hibás lenne. Ugyanakkor vannak a beszédnek olyan elvi-eszmei megállapításai, amelyekre ne­künk is feltétlenül fel kell fi­gyelnünk, s tanulságait, ta­pasztalatait * hasznosítanunk kell. így igen elgondolkozta- tónak tartom azt a megálla­pítást, amely a művészetnek az emberi gondolkodás és tu­datformálás tekintetében be­töltött nagy szerepét hangsú­lyozza, s általában a művészi felelősséget, az alkotó erkölcsi magatartását húzza alá. — Ugyanis fontos megállapítás­ként hangzott el, hogy ideoló­giai-eszmei kérdésekben a bé­kés egymás mellett élés elve nem alkalmazható a gyakor­latban, s ez alkotóknak és szerkesztőknek gondját és fe­lelősségét eggiránt megnöveli. MINDEN MINŐSÉGBEN MINDEN ALKALOMRA MINDEN SZÍNBEN MINDIG DIVATOS A kendő S\ Tisztáséi yem 1X2,— Ft fTi Nylon 92,------132,— Ft-ig M uszlin 80,— Ft akadt egy-két nevelő, akik | ugyan nem a tervezést tartót- | ták feleslegesnek, hanem a na­gyobb eredményeket von*ak kétségbe. A vonakodás oha azonuan a legtöbb esetben a többletmunkától való félelem, a régihez való merev ragasz­kodás volt. A nevelők nagy íé- sze — az eredményesebb ne­velőmunka érdekében szívesen j vállalja az átmenetileg jelent-! kező többletmunkát, a na- j gyobb megterhelést. A Neve­lési Terv tervezetének beosz­tását jónak és logikusnak tar- ] tották, az egyes részek külön is érdekesek és irányt mutat­nak. A hozzászólások nagy része ; a tevékenységi formákkal fog­lalkozott, mint olyan terület­tel, ami könnyebben körvona­lazható, de szóba került — főképpen az iskolaigazgatók részéről — a nevelők pedagó­giai, pszichológiai felkészült­sége, az önképzés és a szerve­zett továbbképzés eredménye- j sebb formája. A nevelők jelen- tős része nagyon komolyan ér- j zi, hogy a Nevelési Terv meg- i valósítása nagyobb felkészült­séget igényel, amit csupán önképzéssel megoldani nem le- j hét — bár átmenetileg a jól | szervezett tantestületi vagy munkaközösségi viták is meg­oldanák a jelenlegi helyzetet. Ugyanez vonatkozik a szülők­re Is. A szülői értekezleteket komolyabbá kell tenni, mint olyan fórumokat, ahol a szü­lők pedagógiai műveltségével a lehető legtöbbet kell törődni. Minőségileg kell megjavítani a szülők iskoláját vagy az egyéb foglalkozási formákat, ame­lyek összhangot teremtenek az iskolai és a családi nevelés között. A vitákban nagy szerepet kapott az újfajta szocialista embertípus megformálása. Ez egyelőre távolabbi cél. A jelen­legi körülmények között még neun általános. Megvalósítása nagy mértékben függ a kör­nyezet szocialista tudatának alakulásától. Függ attól — ho- gyaij oldódik fei a feszültség az iskola tartalmi munkája és a környezet hatása kozott, ho­gyan számolódnak fel az el­lentmondások az iskolai köve­telmények és az egyéb neve­lési tényezők — főleg a csa­lád — követelményei között. Annak ellenére, hogy az új­fajta szocialista embertípus tá­volabbi cél, sok értelemben mégis „mozgósító ’ jellege van. Segíti a nevelés tervezését, megszabja a munka irányát, célját, biztosítja a folyamatos­ságot, a rendszerességet, a kö­vetkezetességet, a tulajdonsá­gok tervszerű bővítését. Visz- szahat a nevelő felkészültségé­re, szinte kötelezően jelentke­zik az önképzés, a magasfokú önképzés igénye. Sürgeti az egységes peaagógiai eljárások kialakítását, aminek viszont feltétlen következménye a testületi vita. Ugyanakkor a Nevelési Terv tervezetében az újfajta szocia­lista embertípus iskolai neve­lésének analízise helyenként túlméretezett. A szint és a kö­vetelmény között nincs meg minden esetben a kellő össz­hang. Főleg az esztétikai és a testi nevelés területén tapasz­talható a követelmények maxi- malizmusa, túlmérelezettsége. Kisebb mértékben a világné­zeti nevelés területén is. „A tanuló legyen igényes külseje tisztántartására, ren­delkezzék a kulturális étkezés, az esztétikus testtartás és test­mozgás készségeivel" — írja a tervezet. Az ilyenfajta igény es­jtyyywyyyyyywwwwvywwwvw ség gyakran nem a gyerektől; hanem a szülőktől függ. „Le- gyen igénye arra, hogy külön- oöző munkáiban felhasználja 2 népművészeti díszítéseket”, n z nem tantervi követelmény. ,i.egyen elemi ismerete arról, ,ogy a műalkotásokban, még a fantasztikus és csodás ele­mekben bővelkedő mesékben is, az e nberek élete, a valósá­gos világ tükröződik'’. Nem va­lószínű, hogy a gyerek ezt lát­ja. ,,Értse a fegyelmezettség és az aktivitás érteimét és szük­ségességét a taníhis folyamán.” Nem minden tanuló érti meg, de ha megérti, a gyakorlatban ez nem mindig pozitív irány­ban nyilvánul meg. ,Tudató- san keresse otthonában, az is­kolában, a társadalomban azo­kat a lehetőségeket, ahoi mun­kával hasznot hajthat." Ez cél­kitűzésnek nagyon szép. de elég távol van még az az ylő, amikor egy iskolai osztály többsége is megfelel ennek a követelménynek. „Legyen ké­pes a meghallgatott mű han­gulatának, érzésvilágának jel­lemzésére. Legyen képes az értékes és a selejtes zene megkülönböztetésére, legyen képes a műalkotásokat a tar­talom és a forma egységében élvezni és értékelni.” Ezen s téren még a felnőtteknél is elég sok a probléma, sőt a pe­dagógusok körében is. Ez az igény — iskolásokról lévén szó — egyelőre egy kicsit bizony túlméretezett. A tevékenységi formák ará­nyosítása még mindig nem ol­dódott meg. Általában két irányban oszlik meg — az osz­tályfőnök és a szülői ház. Az osztályfőnök kénytelen két feladatot megoldani. Az isko­lán, az osztályon belül szer­vezi a nevelőket, összhangot teremt a követelmények és a tananyag között, szintetizálja a különböző szakórákon el­hangzott és kellően meg nem erősített erkölcsi fogalmakat. Ugyanakkor a tevékenységi formák aránytalanul sok fel­adatot rónak a szülőkre. Meg­valósításuk sok esetben nehéz. A szülők egy része nem is tudja ezt vállalni, mert egysze­rűen munkakörülménye lehe­tetlenné teszi. Más vonatkozás­ban pedig a szülők pedagógiai kulturáltsága meglehetősen egyenlőtlen, a tanulók öntuda­tára, meggyőződésére pedig főleg 6—10 éves korban aligha lohet számítani. Sok az olyan tevékenységi forma, amely a szabadidőben is a felnőtt veze­tését igényli, tehát ismét csak a szülőt terheli. Ugyanakkor általában túlzott a tanulók ter­helése is. A tanórákon való részvétel, a tanulás és a fizikai munkára szánt idő meghalad­ja a felnőttek munkaidejét. Ha mindezekhez hozzászámítjuk j az egyéb kötelező foglalkozó- | sokat, a nyelv- vagy zeneórá­kat, akkor a kép — meglehe­tősen borús. A NEVELÉSI TERV meg­valósítása magasabb fokú lé­lektani, pedagógiai műveltsé­get követei minden nevelőtől, de különösen az osztályfőnö­köktől, továbbképzésük megol­dása sürgős probléma. A terv megvalósítása nagy mértékben a szülök magatartásán is mú­lik. Szükséges lenne, hogy a Nevelési Terv közérthető meg­fogalmazású kivonatát a szü­lök rendelkezésére bocsássák. Ismerjék meg a szülők aj. aiap- elveket, a követelményeket es a feladatokat, és nem utolsó sorban a formákat. Ebben az esetben a szülők részéről is több és hatékonyabb segítségre lehet számítani. Pályázati felhívás A Villányi Népművelési Ott­hon fotoszakköre és a Villányi Földművesszövetkezet pályá­zatot hirdet egy forgatókönyv­vázlat megírására. A vázlat nem lehet hosszabb öt ritkán gépelt oldalnál. A forgató- könyvből 10—20 perces doku­mentumfilmet készítenek, s ebben bemutatják a villányi szőlőtermelés munkáját a tőke­műveléstől kezdve a szüretig, valamint a bor kezelését, a pincemunkálatokat. A bekül­dött legjobb vázlatot 1200 fo­rint díjban részesítik. A pá­lyázatot lyC3. április 16-ig kell elküldeni a Villányi Földmú- vetuovetkez# igazgatósává­i nak, jeligés borítékban, ajánl­va. A vázlatokat zsűri bírálja el, s a díj elnyerése nem je­lent feltétlen kötelezettséget arra, hogy belőle film készül­jön. Népművelési Otthon fotoszakköre, Földmű­vesszövetkezet igazga­tósága, Villány. KOSZORÚT! 10 szál melegházi szegfüvei fe­nyőből 160,— Ft, fenyőből művirággal 100,— Ft-ért vásárolja meg a Rózsa virágüzletében! Rákóczi u. 40/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom