Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-09 / 57. szám
m3. MÁRCIUS 9. nach A 5 MIÉRT SZÉP? Kántor M. Andor faliképé Foto: Dr. Szász Háztartási gépek több mint 20 millió forintért Az elmúlt évben Pécsett és Baranyában 7233 mosógépet vásároltak. Hűtőszekrényből mintegy 1200 fogyott el, s ez a főváros után a legjobb eredménynek számít. 2100 porszívó, 400 villanytűzhely, 500 villanysütő, 1100 kétlapos villanyfőző és 300 villanyboiler talált gazdára. Ugrásszerűen megnövekedett a háztartási gépvásárlás j az év első napjaiban. Január 1-től február 23-ig 172. padló- kefélőt, 1000 centrifugát, 2000 mosógépet, a holtszezon ellenére 268 hűtőszekrényt és 578 porszívót adtak el az üzletekben. Az 1962-ben megvásárolt háztartási gépek értéke meghaladta a 20 millió forintot. A mai napon fenti cím alatt sorozatot indítunk lapunkban. Miért szép egy képzőművészeti alkotás, egy festmény, szobor, műemlék vagy épület? Heves festők, művészettörténészek, tervezők bíráló szemén kérész- tül méltatjuk a korszerűt, a szépet és ítéljük el a művé- szietlent — a közízlés alakítása céljából. Sorozatunk első két szárná- ban a Köztársaság téri óvoda épületét és az épületben lévő faliképeket tárjuk a műértő szeme elé. Most először a két faliképről mondja el véleményét Lantos Ferenc festőművész, a Művészeti Gimnázium tanára. — Először is felhívom nézőimet, illetve olvasóimat az óvoda emeletére, ahol Bizse János pécsi festőművész faliképé látható. Miért jó, miért művészi értékű ez a kép? Vizsgáljuk először azt, hogy megfelel-e funkciójának?! Mindenhol valami, itt az épület rendeltetése szabja meg a kép funkcióját, vagyis óvodában áll, gyerekek közül toborozza nézőit. Cél: foglalkoztassa, gondolkoztassa el az apróságokat, neveljen ösztönös érdeklődést, hajlamot a képek iránt. Ennél a képnél mit láthatunk? Azt, hogy tökéletesen alkalmazkodik a helyiség atmoszférájához. Vidámság, optimizmus, életöröm árad a képről. — De közelebbről mit ábrázol a festmény? Vitorlásokat, gyerekeket ragyogó napfényben, akik örülnek a nyaralásnak, a fénynek, a melegnek. Mi új az ábrázolásban? Az, hogy a Balatont szokatlan módon ábrázolja, a tér fogalmának újszerű felvetésével. Bizse a színeket, a feketét, sárgát, fehéret (a Balaton kékjéből egy csepp sincs), úgy válogatta össze, hogy a fekete szín a fény kontrasztjaként jelentkezik és a sárgában szemünk előtt állandóan fekete formák vibrálnak. A hagyományos előtér, középtér, háttér alkalmazását mellőzte, helyette az úgynevezett négydimenziós (három tér, egy idő) megoldást tette. A színek vibrálása, megfoghatatlan közelsége és távolsága az állandó mozgás érzését kelti. Amellett, hogy a fal síkját sem szabdalja fel, tehát nincs olyan benyomásunk, hogy még vagy húsz métert mehetnénk a falban, Bizse képe mégis a végtelenség impresszióját kelti. Akár a Balaton a valóságban. A nap izzó korongja szinte süti az ember arcát a benne gomoly- gó csavart mozgások forrón lüktetnek. Az állandó mozgást az öt gyerek alakja konkré- ttzálja. ök a központi figurák a képben, szerepük kifejezi az életben való szerepüket, azt, hogy minden őértük, a jövőjükért történik. összevetve mindezt, Bizse képe a maga korszerűségében nagyszerűen szocialista, magas művészi ranggal bir. A másik falikép, amely a földszinten van, Kántor M. Andor budapesti művész munkája. A kép dekoratív és azáltal, hogy nagy foltokra tagolt, szintén kelt bizonyos mozgást, de korántsem Bizsééhez hasonlót. Meleg színeiért is dicsérni lehet a művészt. A funkciójával azonban nem értek egyet. A gyerekek ideállnak, nézik, ujjal mutatnak a barikára, a gólyákra. Fantáziájukat nem a kép maga, összessége, kompozíciója, hanem az állatok keltik fel. A kép nem mond semmit nekik, nem készteti gondolkodásra, csak „megjelölésre” őket. Bár látszólag valósághű, sőt népies, mégis naturalista, idealista, formalista mű. Kidolgozása gyenge. Háttérben összeolvadt lombok jól ábrázolják a millió levelű fákat, de akkor mfért van a bárány feje aprólékosan kidolgozva? A gólyák lába érthetetlen. Egyébként is van benne valami képes mesekönyvszerű. Szerintem Kántor M. Andor képe gyenge alkotás”,.. * Mit szólnak a gyerekek a képekhez? Budán Ferencné, az óvoda vezetője szerint a gyerekeknek Kántor M. Andor falképe tetszik Jobban. De a szülők, látogatók egy részének is. A íolfó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 10. játékhéten Karcagon megtartott lottó- sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 18, 47, 65, 75, 89 Irány a kommunista világgazdaság * lj feladatok — elavult módszerek Bizonyságul, hogy a meny- nyiség egy ponton túl minőségbe csap át, Engels idézi Napóleont: „Két mameluk feltétlenül felülmúlt háromszáz franciát; száz mameluk egyenlő értékű volt száz franciával; háromszáz francia rendszerint felülmúlt háromszáz mamelu- kot; ezer francia mindig visz- szavetett ezerötszáz mamelu- kot”. Mi is valahogy úgy vagyunk, mint a jól szervezett napóleoni hadsereg a nyerserejű mamelukokkal — egy- magunkban kicsik és gyengék vagyunk, de ha összefogunk a baráti országokkal, erőink meghatványozódnak. Nem nagy szavak ezek: a szocialista világgazdaság valóban sokkalta több, mint az egyes országok népgazdaságainak összessége. A mennyiség itt minőségbe csap át. A termelés korszerű tervezése azt jelenti, hogy nem állhatunk meg az ország igényeinél, szükséges számolni a baráti, sőt még más országok szükségleteivel is. És fordítva: a jelentkező hazai szükségletek kielégítését nem szabad csak a magyar ipartól várni. Jobban elégíthetjük ki a szükségleteket, vagyis gyorsabban emelkedhet az életszínvonal, ha a tervezés átlépi az ország határait, s figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás hallatlan lehetőségét. Az üzemekben, sőt a miniszteriális és tervező intézetekben sokszor nem számolnak eléggé ezzel. A feladatok megváltoztak, s szemlélet, a gondolkodásmód sokban maradt a régi. A népgazdasági szintű elemzés ma már elégtelen Nemzetközi színvonalon kell a gazdaságosság és az egyéb kérdéseket vizsgálni. Az internacionalizmus — ez a politikai kategória — bevonult a gyakorlati közgazdaságtanba. Az átfogó módszereken (a nemzetközi szintű anyagi érdekeltségen, a közös beruházások telepítésén és finanszírozásán, stb.) most munkálkodnak a KGST különböző szerveiben. De a helyi módszerek részletei és a közgazdasági szemlélet aligha változnak a KGST intézkedéseire. Több objektív körülmény is ma még erősíti a nemzeti el- zárkózottságra törekvő idejétmúlt módszereket és szemléletet Az importgépek beszerzése nehézkesebb, bürokratikusabb, a tartalékalkatrész-ellátásban. gyakoriak a zavarok, nem egyszer az importtermékek árai is magasabbak a hazainál s ezzel valósággal ösztönzik az ipart, hogy minél több terméket maga állítson elő. Az ilyen és hasonló nehézségek, amelyeken szintén lehet és kell is változtatni, a mindennapi gyakorlatban tényleges súlyuknál nagyobb szerepet kapnak. Ha baj van egy külföldi berendezés minőségével, máris meg van rá az orvosság: „gyártsuk mi!” Korszerűsíteni, újítani lehet a külföldi masinán: „gyártsuk mi!” Ha netán késik a külföldi szállítmány, megint van rá előre gyártott recept: „gyártsuk mi!’: a szomszédok hibáinak feszegetése nem éppen helyénvaló, amikor jócskán akad sepregetni való saját portánkon is a minőség ügyében, a határidők dolgában. A szocialista világgazdaság nagy tartalékainak kiaknázását mint objektív tényező, nehezíti termelésünk jelenlegi eszervezete is. Amikor egy-egy vállalat, vagy ország új gyártási profilját kialakítják, szükséges a meglévő termelési hagyományokkal számolni, csal? így lehet a rendelkezésre álló gépeket, szakképzett munkaerőt, stb. jól hasznosítani. Ezeknek a hagyományoknak az eltúlzása fékezi a fejlődést, megmerevíti, konzerválja jelenlegi viszonyainkat. A temérdek termékféleség elaprózott, egyedi kissorozatú gyártása, ez maga is tradíció, amely lyel szakítani akarunk. Célunk kevesebb termékféle, gazdaságos nagy sorozatú gyártása Persze, nem könnyű átállni a megszokottból egy merőben új, gyakran sokkalta bonyo- lutabb termék fejlesztésére és gyártására. Áldozatot, kitartást, sőt tandíjat is követel, mégis — nem vállalati, hanem internacionalista szemüvegen nézve — megéri és gazdaságos. Kifejezetten szűk látókörű, nemzeti korlátoltság, a görcsös ragaszkodás minden egyes termék itthoni gyártásához. A műszaki- és gazdasági „érvek” tömkelegé látszólag az ország érdekei mellett szól, valójában az olyan szemlélet, amely esak a magyar ipart látja, sok kárt okoz a népgazdaságnak, elaprózza, korszerűtlenné teszi termelésünket. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi három évben a gépipar hat-hétszer annyi új termék gyártását kezdte el, mint amennyit véglegesen megszüntetett. A nemzetközi munkamegosztás követelményeivel ellentétes ez a folyamat, arra utal, nem vontuk még le kellően az 50-es évek sok kárt okozó autarkiás gazdaságpolitikájának tanulságait Sokan bizalmatlanok a nálunk később iparosodott országok termékei iránt. Gyakran még a szakemberek is lehetetlennek tartják, hogy ezek az országok is jó, olcsó, sőt a mieinknél korszerűbb termékeket gyárthatnak. Ez a nézet politikailag káros, közgazdaságilag tarthatatlan. Egyetlen szocialista országot sem lehet hagyományaira hivatkozva elmaradottságra kárhoztatni. Sőt, internacionalista kötelességünk tapasztalatokkal, szak emberképzéssel, műszaki dokumentációkkal — szerény képességeinkkel arányban — segíteni a baráti országokat. Nemcsak azért, mert misem kevesebb segítséget kapunk más, tőlünk fejlettebb, gazdagabb országtól, de jól felfogott gazdasági érdekeinket is ez szolgálja. Ha minden KGST-ország ipara és életszínvonala gyorsan fejlődik, ez nem csökkenti, ellenkezőleg, növeli az együttműködés lehetőségeit. A nemzetközi munkamegosztáshoz nemzetek, partnerek kellenek. Csak úgy tudunk nagy sorozatban műszert, speciális szerszámgépet, nehéz híradástechnikai berendezéseket gyártani, Ala a Pannóniában megnyílik a lakberendezési kiállítás Élénk színű vásznakkal, gya- luval, lécekkel, varrógéppel, kalapáccsal dolgoznak a „de- kor”-osok a Pannónia Szálló nagytermében, a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat szombaton nyíló lakberendezési kiállításának színhelyén. A kiállítás szombaton délelőtt 11 j órakor nyílik meg a nagykö- | zönség számára. Nem csoda hát, hogy már napok óta lázas tevékenység színhelye a terem, melyet most szobanagyságú fülkékre osztanak a lécekből és tarka vásznakból „épített” falak. Ezekben a fülkékben helyezik el a mostanában megjelent ha ezekből a cikkekből a fejlett iparú és magas életszínvonalú baráti országokban növekvő igény jelentkezik. A termékekért cserébe kapott cikkek, termelőberendezések, rádiók, háztartási gépek korszerűbbek, olcsóbbak lesznek a jelenleg nálunk gyártottaknál, ha azok nagy sorozatban készülnek, s egy-egy termék fejlesztésével a mérnökök és technikusok ezrei foglalkozhatnak. ' Nem véletlen, hogy a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a ma feladata. Agrárországok között aligha lehet számottevő munkamegosztásról beszélni. S most, hogy minden szocialista országban már megvannak az ipari alapok, a továbbfejlődés parancsa, objektív törvénye ez a szorosabb együttműködés. A termelő erők szétfeszítik nemzeti határainkat. A világméretű technikai és tudományos forradalom a kapitalista országokban is napirendre tűzte a gazdasági integrálódást, a nemzetközi munkamegosztást. A KGST-országok megértve az idő szavát, tudatosan és tervszerűen. szélesre tárják a nemzeti kapukat a termelőerők fejlődése előtt. Nem lehetünk rossz stratégák. Ahogy a nyerserejű mamelukokkal szemben a franciák szervezettségüket állították, ml a gazdag és nálunk sok tekintet- bn fejlettebb tőkés országokat szilárd egységünkkel, gazdasági, politikai és ideológiai öszeforrottságunkkal győzzük le a legalapvetőbb és legembe- ribb tevékenységben — a termelő munkában. Kovács József legszebb, legkorszerűbb bútorokat. Itt láthatja majd először a közönség a „Duna” elnevezésű dolgozószobát és a „Csillag” lakószobát Is, melynek bútordarabjai variálhatóságukban, nagyságukban _ a mai korszerű lakások igényeihez alkalmazkodnak. Bemutatják a kiállításon a csehsálo^ vák bútoripar egyik legsikerültebb összeállítását, az U. 300. jelű, 15 darabból álló lakószobát és azt a 049-es jelzésű, natúr színben készült szobaberendezést is, mely a közkedvelt „kombinált” bútorok legkorszerűbb változata. A magyar gyártmányú „Hangulat” és „Varia” bútorok is helyet kapnak a kiállításon és a „Dekor” elnevezésű konyhabútorral is — ennek minden darabja magasan fényezett, színes bútorlapok felhasználásával készült — berendeznek egy kisebb fülkét. A konyhát tökéletesen felszerelik az üzletekben mindenütt kapható korszerű háztartási gépekkel. A kiállítás rendezői azokra is gondoltak, akiknek berendezett lakásuk van, de szükségük lenne még néhány kiegészítő bútordarabra. Szép számmal mutatnak be számukra tv-szekrényeket, állványokat, virágtartókat, fotelokat, könyvszekrényeket. A Pannónia Szálló hallja melletti teremben a bútorkiál- lítással egyidőben kerámifi- bemutató lesz. A bemutatón mindazok a díszítőelemek szerepelnek, amelyek a modern lakberendezés elmaradhatatlan kellékéi. Képviselteti magát a kerámia-bemutatón a német finomkerámia, de jelen lesznek már a Pécsi Porcelán- gyár legújabb termékei is. A kerámia-bemutatón minden bemutatott dísztárgy megvásárolható. A kiállítás idején szinte állandó jellegű hidegkonyhai bemutatót tart a Nádor Szálloda. Béreljen mosáshoz^ takarításhoz háztartási kisgépet Belker. Kölcsönző Vállalat. Pécs, Bajcsy-ZsLlinszky u. 3. Kívánságra házhoz szállítjuk. Telefon: 10-06. Tavaszvaras a Mecseken Az autóbusz dohogva kapaszkodik a Mecsekre vezető szerpentinen, mintha a telet sz'dná, mely még márciusra is itt hagyta a jeges nyakrö 'ő- ket, mellyel óránként kell megküzdeni a sok próbát átélt busznak és ve zetőjének. Az Üdülő Szálló és a Dö- mör-kapu között már vidám duru- zsolásba kezn a motor. Ezen a részen doser takarította el az útról a havat. A Dömör- kapui végállomásnál hűvös szél csap alá a Misina tető felől. A vidámpark neonfelirata mintha enyhíteni akarná a széláradatot. Balra a Menedékház kéményei fttstfellege- ket pöfélcelnek. Az érkező vendéget kellemes meleg jogadja. A kisebbik teremben félhomály, a vendégek a tv-műsort figyelik. A televízió kép ernyője elé fekete hajkorona vet árnyékot, és kellemes althangján megszólal marika: — Parancsol?... — Egy márciusi sört és egy kis tavaszt! — Mi is ezt várjuk itt fönt a Mecseken. — Tudja, szép, szép a havas erdei táj, de mos. már egy kicsit sok belőle. Alig pár hónapja, hogy ide jöttem dolgozni Budapestről, de eddig nem láttam mást, mint fákat és vastag hólepelt. Aztán az a farkashistória is nagyon megijesztett bennünket. Abban az időben alig mertük kidugni itthonról az orrunkat Budapesten az MTK-hlubban dolgoztam. Oda csupa fiatal és vidám sportoló jár. Én nem rajongok a táncért, de nagyon tetszett, hogy a twist vagy a ma- dison hangjára azonnal táncraper- dültek. A hét végén itt is szól a zene, de vendégeink legtöbbje leül, ha ilyen tánczenét hall. Vendégeink kedvesek, udvariasak, soha sem türelmetlenek. Itt úgy érzem, hogy mindenki ráér. Senki sem siet, nyugodtan várnak a következő buszra. Az meg szinte egyedülálló, hogy a nők milyen ízlésesen, szépen öltözködnek! A napokban egy fiatalokból álló társaság jött be hozzánk. Vidámak, jó- kedvűek voltak és mindegyik hóvirágot szorongatott a kezében. Az a néhány szál fehér virág kedves hangulatot teremtett közöttünk. Úgy éreztük mindannyian, hogy hamarosan itt lesz a tavasz. El tudom képzelni, hogy milyen csodálatosan szép itt minden, amikor a természet újraébred, amikor az erdő fái egymásnak továbbítják a tavasz jellegzetes hangjait Megindul az úttörő- vasút, benépesül a vidámpark ét megtelik látogatókkal az állatkert. Ne vegye rossz néven, hogy így elkalandoztam ... — Parancsol?... — Még egy üveg sört és tavasztS Bisie János faliképé
