Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

m3. MÁRCIUS 9. nach A 5 MIÉRT SZÉP? Kántor M. Andor faliképé Foto: Dr. Szász Háztartási gépek több mint 20 millió forintért Az elmúlt évben Pécsett és Baranyában 7233 mosógépet vásároltak. Hűtőszekrényből mintegy 1200 fogyott el, s ez a főváros után a legjobb ered­ménynek számít. 2100 porszívó, 400 villanytűzhely, 500 villany­sütő, 1100 kétlapos villanyfőző és 300 villanyboiler talált gaz­dára. Ugrásszerűen megnöveke­dett a háztartási gépvásárlás j az év első napjaiban. Január 1-től február 23-ig 172. padló- kefélőt, 1000 centrifugát, 2000 mosógépet, a holtszezon ellené­re 268 hűtőszekrényt és 578 porszívót adtak el az üzletek­ben. Az 1962-ben megvásárolt háztartási gépek értéke meg­haladta a 20 millió forintot. A mai napon fenti cím alatt sorozatot indítunk lapunkban. Miért szép egy képzőművészeti alkotás, egy festmény, szobor, műemlék vagy épület? Heves festők, művészettörténészek, tervezők bíráló szemén kérész- tül méltatjuk a korszerűt, a szépet és ítéljük el a művé- szietlent — a közízlés alakítása céljából. Sorozatunk első két szárná- ban a Köztársaság téri óvoda épületét és az épületben lévő faliképeket tárjuk a műértő szeme elé. Most először a két faliképről mondja el vélemé­nyét Lantos Ferenc festőmű­vész, a Művészeti Gimnázium tanára. — Először is felhívom né­zőimet, illetve olvasóimat az óvoda emeletére, ahol Bizse János pécsi festőművész fali­képé látható. Miért jó, miért művészi értékű ez a kép? Vizs­gáljuk először azt, hogy meg­felel-e funkciójának?! Minden­hol valami, itt az épület ren­deltetése szabja meg a kép funkcióját, vagyis óvodában áll, gyerekek közül toborozza nézőit. Cél: foglalkoztassa, gondolkoztassa el az aprósá­gokat, neveljen ösztönös ér­deklődést, hajlamot a képek iránt. Ennél a képnél mit lát­hatunk? Azt, hogy tökéletesen alkalmazkodik a helyiség at­moszférájához. Vidámság, op­timizmus, életöröm árad a képről. — De közelebbről mit ábrá­zol a festmény? Vitorlásokat, gyerekeket ragyogó napfény­ben, akik örülnek a nyaralás­nak, a fénynek, a melegnek. Mi új az ábrázolásban? Az, hogy a Balatont szokatlan mó­don ábrázolja, a tér fogalmá­nak újszerű felvetésével. Bi­zse a színeket, a feketét, sár­gát, fehéret (a Balaton kékjé­ből egy csepp sincs), úgy válo­gatta össze, hogy a fekete szín a fény kontrasztjaként jelent­kezik és a sárgában szemünk előtt állandóan fekete formák vibrálnak. A hagyományos elő­tér, középtér, háttér alkalma­zását mellőzte, helyette az úgynevezett négydimenziós (három tér, egy idő) megol­dást tette. A színek vibrálása, megfoghatatlan közelsége és távolsága az állandó mozgás érzését kelti. Amellett, hogy a fal síkját sem szabdalja fel, tehát nincs olyan benyomá­sunk, hogy még vagy húsz mé­tert mehetnénk a falban, Bi­zse képe mégis a végtelenség impresszióját kelti. Akár a Balaton a valóságban. A nap izzó korongja szinte süti az ember arcát a benne gomoly- gó csavart mozgások forrón lüktetnek. Az állandó mozgást az öt gyerek alakja konkré- ttzálja. ök a központi figurák a képben, szerepük kifejezi az életben való szerepüket, azt, hogy minden őértük, a jövő­jükért történik. összevetve mindezt, Bizse képe a maga korszerűségében nagyszerűen szocialista, magas művészi ranggal bir. A másik falikép, amely a föld­szinten van, Kántor M. Andor budapesti művész munkája. A kép dekoratív és azáltal, hogy nagy foltokra tagolt, szintén kelt bizonyos mozgást, de ko­rántsem Bizsééhez hasonlót. Meleg színeiért is dicsérni le­het a művészt. A funkciójával azonban nem értek egyet. A gyerekek ideállnak, nézik, uj­jal mutatnak a barikára, a gólyákra. Fantáziájukat nem a kép maga, összessége, kom­pozíciója, hanem az állatok keltik fel. A kép nem mond semmit nekik, nem készteti gondolkodásra, csak „megje­lölésre” őket. Bár látszólag va­lósághű, sőt népies, mégis na­turalista, idealista, formalista mű. Kidolgozása gyenge. Hát­térben összeolvadt lombok jól ábrázolják a millió levelű fá­kat, de akkor mfért van a bá­rány feje aprólékosan kidol­gozva? A gólyák lába érthetet­len. Egyébként is van benne valami képes mesekönyvszerű. Szerintem Kántor M. Andor képe gyenge alkotás”,.. * Mit szólnak a gyerekek a képekhez? Budán Ferencné, az óvoda vezetője szerint a gye­rekeknek Kántor M. Andor falképe tetszik Jobban. De a szülők, látogatók egy részének is. A íolfó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 10. játékhéten Karcagon megtartott lottó- sorsoláson a következő nye­rőszámokat húzták ki: 18, 47, 65, 75, 89 Irány a kommunista világgazdaság * lj feladatok — elavult módszerek Bizonyságul, hogy a meny- nyiség egy ponton túl minő­ségbe csap át, Engels idézi Napóleont: „Két mameluk fel­tétlenül felülmúlt háromszáz franciát; száz mameluk egyen­lő értékű volt száz franciával; háromszáz francia rendszerint felülmúlt háromszáz mamelu- kot; ezer francia mindig visz- szavetett ezerötszáz mamelu- kot”. Mi is valahogy úgy va­gyunk, mint a jól szervezett napóleoni hadsereg a nyers­erejű mamelukokkal — egy- magunkban kicsik és gyengék vagyunk, de ha összefogunk a baráti országokkal, erőink meghatványozódnak. Nem nagy szavak ezek: a szocialista világgazdaság valóban sokkal­ta több, mint az egyes orszá­gok népgazdaságainak összes­sége. A mennyiség itt minőség­be csap át. A termelés korszerű terve­zése azt jelenti, hogy nem áll­hatunk meg az ország igé­nyeinél, szükséges számolni a baráti, sőt még más országok szükségleteivel is. És fordítva: a jelentkező hazai szükségle­tek kielégítését nem szabad csak a magyar ipartól várni. Jobban elégíthetjük ki a szük­ségleteket, vagyis gyorsabban emelkedhet az életszínvonal, ha a tervezés átlépi az ország ha­tárait, s figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás hallatlan lehetőségét. Az üzemekben, sőt a minisz­teriális és tervező intézetek­ben sokszor nem számolnak eléggé ezzel. A feladatok meg­változtak, s szemlélet, a gon­dolkodásmód sokban maradt a régi. A népgazdasági szintű elemzés ma már elégtelen Nemzetközi színvonalon kell a gazdaságosság és az egyéb kérdéseket vizsgálni. Az inter­nacionalizmus — ez a politikai kategória — bevonult a gya­korlati közgazdaságtanba. Az átfogó módszereken (a nemzet­közi szintű anyagi érdekeltsé­gen, a közös beruházások tele­pítésén és finanszírozásán, stb.) most munkálkodnak a KGST különböző szerveiben. De a helyi módszerek részletei és a közgazdasági szemlélet aligha változnak a KGST intézkedé­seire. Több objektív körülmény is ma még erősíti a nemzeti el- zárkózottságra törekvő idejét­múlt módszereket és szemléle­tet Az importgépek beszerzése nehézkesebb, bürokratikusabb, a tartalékalkatrész-ellátásban. gyakoriak a zavarok, nem egy­szer az importtermékek árai is magasabbak a hazainál s ezzel valósággal ösztönzik az ipart, hogy minél több terméket ma­ga állítson elő. Az ilyen és ha­sonló nehézségek, amelyeken szintén lehet és kell is változ­tatni, a mindennapi gyakor­latban tényleges súlyuknál nagyobb szerepet kapnak. Ha baj van egy külföldi berende­zés minőségével, máris meg van rá az orvosság: „gyártsuk mi!” Korszerűsíteni, újítani le­het a külföldi masinán: „gyárt­suk mi!” Ha netán késik a kül­földi szállítmány, megint van rá előre gyártott recept: „gyártsuk mi!’: a szomszédok hibáinak feszegetése nem ép­pen helyénvaló, amikor jócs­kán akad sepregetni való sa­ját portánkon is a minőség ügyében, a határidők dolgá­ban. A szocialista világgazdaság nagy tartalékainak kiaknázá­sát mint objektív tényező, ne­hezíti termelésünk jelenlegi eszervezete is. Amikor egy-egy vállalat, vagy ország új gyár­tási profilját kialakítják, szük­séges a meglévő termelési ha­gyományokkal számolni, csal? így lehet a rendelkezésre álló gépeket, szakképzett munka­erőt, stb. jól hasznosítani. Ezeknek a hagyományoknak az eltúlzása fékezi a fejlődést, megmerevíti, konzerválja je­lenlegi viszonyainkat. A te­mérdek termékféleség elapró­zott, egyedi kissorozatú gyár­tása, ez maga is tradíció, amely lyel szakítani akarunk. Célunk kevesebb termékféle, gazdasá­gos nagy sorozatú gyártása Persze, nem könnyű átállni a megszokottból egy merőben új, gyakran sokkalta bonyo- lutabb termék fejlesztésére és gyártására. Áldozatot, kitar­tást, sőt tandíjat is követel, mégis — nem vállalati, hanem internacionalista szemüvegen nézve — megéri és gazdasá­gos. Kifejezetten szűk látókörű, nemzeti korlátoltság, a gör­csös ragaszkodás minden egyes termék itthoni gyártásához. A műszaki- és gazdasági „érvek” tömkelegé látszólag az ország érdekei mellett szól, valójá­ban az olyan szemlélet, amely esak a magyar ipart látja, sok kárt okoz a népgazdaságnak, elaprózza, korszerűtlenné te­szi termelésünket. A statiszti­kai adatok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi három évben a gépipar hat-hétszer annyi új termék gyártását kezdte el, mint amennyit véglegesen megszüntetett. A nemzetközi munkamegosztás követelmé­nyeivel ellentétes ez a folya­mat, arra utal, nem vontuk még le kellően az 50-es évek sok kárt okozó autarkiás gaz­daságpolitikájának tanulsá­gait Sokan bizalmatlanok a ná­lunk később iparosodott or­szágok termékei iránt. Gyak­ran még a szakemberek is le­hetetlennek tartják, hogy ezek az országok is jó, olcsó, sőt a mieinknél korszerűbb termé­keket gyárthatnak. Ez a nézet politikailag káros, közgazda­ságilag tarthatatlan. Egyetlen szocialista országot sem lehet hagyományaira hivatkozva el­maradottságra kárhoztatni. Sőt, internacionalista köteles­ségünk tapasztalatokkal, szak emberképzéssel, műszaki do­kumentációkkal — szerény ké­pességeinkkel arányban — se­gíteni a baráti országokat. Nemcsak azért, mert misem kevesebb segítséget kapunk más, tőlünk fejlettebb, gazda­gabb országtól, de jól felfogott gazdasági érdekeinket is ez szolgálja. Ha minden KGST-ország ipara és életszínvonala gyor­san fejlődik, ez nem csökkenti, ellenkezőleg, növeli az együtt­működés lehetőségeit. A nem­zetközi munkamegosztáshoz nemzetek, partnerek kellenek. Csak úgy tudunk nagy soro­zatban műszert, speciális szer­számgépet, nehéz híradástech­nikai berendezéseket gyártani, Ala a Pannóniában megnyílik a lakberendezési kiállítás Élénk színű vásznakkal, gya- luval, lécekkel, varrógéppel, kalapáccsal dolgoznak a „de- kor”-osok a Pannónia Szálló nagytermében, a Pécsi Kiske­reskedelmi Vállalat szomba­ton nyíló lakberendezési ki­állításának színhelyén. A ki­állítás szombaton délelőtt 11 j órakor nyílik meg a nagykö- | zönség számára. Nem csoda hát, hogy már napok óta lázas tevékenység színhelye a terem, melyet most szobanagyságú fülkékre osztanak a lécekből és tarka vásznakból „épített” falak. Ezekben a fülkékben helye­zik el a mostanában megjelent ha ezekből a cikkekből a fej­lett iparú és magas életszín­vonalú baráti országokban nö­vekvő igény jelentkezik. A termékekért cserébe kapott cikkek, termelőberendezések, rádiók, háztartási gépek kor­szerűbbek, olcsóbbak lesznek a jelenleg nálunk gyártottak­nál, ha azok nagy sorozatban készülnek, s egy-egy termék fejlesztésével a mérnökök és technikusok ezrei foglalkoz­hatnak. ' Nem véletlen, hogy a nem­zetközi munkamegosztás fej­lesztése a ma feladata. Agrár­országok között aligha lehet számottevő munkamegosztás­ról beszélni. S most, hogy min­den szocialista országban már megvannak az ipari alapok, a továbbfejlődés parancsa, ob­jektív törvénye ez a szoro­sabb együttműködés. A ter­melő erők szétfeszítik nem­zeti határainkat. A világ­méretű technikai és tudomá­nyos forradalom a kapitalista országokban is napirendre tűz­te a gazdasági integrálódást, a nemzetközi munkamegosztást. A KGST-országok megértve az idő szavát, tudatosan és tervszerűen. szélesre tárják a nemzeti kapukat a termelő­erők fejlődése előtt. Nem lehe­tünk rossz stratégák. Ahogy a nyerserejű mamelukokkal szemben a franciák szerve­zettségüket állították, ml a gazdag és nálunk sok tekintet- bn fejlettebb tőkés országokat szilárd egységünkkel, gazda­sági, politikai és ideológiai öszeforrottságunkkal győzzük le a legalapvetőbb és legembe- ribb tevékenységben — a ter­melő munkában. Kovács József legszebb, legkorszerűbb búto­rokat. Itt láthatja majd elő­ször a közönség a „Duna” el­nevezésű dolgozószobát és a „Csillag” lakószobát Is, mely­nek bútordarabjai variálható­ságukban, nagyságukban _ a mai korszerű lakások igényei­hez alkalmazkodnak. Bemutat­ják a kiállításon a csehsálo^ vák bútoripar egyik legsikerül­tebb összeállítását, az U. 300. jelű, 15 darabból álló lakószo­bát és azt a 049-es jelzésű, na­túr színben készült szobabe­rendezést is, mely a közked­velt „kombinált” bútorok leg­korszerűbb változata. A ma­gyar gyártmányú „Hangulat” és „Varia” bútorok is helyet kapnak a kiállításon és a „De­kor” elnevezésű konyhabútor­ral is — ennek minden darab­ja magasan fényezett, színes bútorlapok felhasználásával készült — berendeznek egy kisebb fülkét. A konyhát töké­letesen felszerelik az üzletek­ben mindenütt kapható korsze­rű háztartási gépekkel. A kiállítás rendezői azokra is gondoltak, akiknek beren­dezett lakásuk van, de szük­ségük lenne még néhány ki­egészítő bútordarabra. Szép számmal mutatnak be számuk­ra tv-szekrényeket, állványo­kat, virágtartókat, fotelokat, könyvszekrényeket. A Pannónia Szálló hallja melletti teremben a bútorkiál- lítással egyidőben kerámifi- bemutató lesz. A bemutatón mindazok a díszítőelemek sze­repelnek, amelyek a modern lakberendezés elmaradhatat­lan kellékéi. Képviselteti ma­gát a kerámia-bemutatón a német finomkerámia, de jelen lesznek már a Pécsi Porcelán- gyár legújabb termékei is. A kerámia-bemutatón minden bemutatott dísztárgy megvásá­rolható. A kiállítás idején szinte ál­landó jellegű hidegkonyhai be­mutatót tart a Nádor Szálloda. Béreljen mosáshoz^ takarításhoz háztartási kisgépet Belker. Kölcsönző Vállalat. Pécs, Bajcsy-ZsLlinszky u. 3. Kívánságra házhoz szállít­juk. Telefon: 10-06. Tavaszvaras a Mecseken Az autóbusz do­hogva kapaszkodik a Mecsekre vezető szerpentinen, mint­ha a telet sz'dná, mely még már­ciusra is itt hagyta a jeges nyakrö 'ő- ket, mellyel órán­ként kell megküz­deni a sok próbát átélt busznak és ve zetőjének. Az Üdü­lő Szálló és a Dö- mör-kapu között már vidám duru- zsolásba kezn a motor. Ezen a ré­szen doser takarí­totta el az útról a havat. A Dömör- kapui végállomás­nál hűvös szél csap alá a Misina tető felől. A vidámpark neonfelirata mintha enyhíteni akarná a széláradatot. Balra a Menedékház ké­ményei fttstfellege- ket pöfélcelnek. Az érkező vendéget kellemes meleg jo­gadja. A kisebbik teremben félho­mály, a vendégek a tv-műsort figye­lik. A televízió kép ernyője elé fekete hajkorona vet ár­nyékot, és kellemes althangján megszó­lal marika: — Parancsol?... — Egy márciusi sört és egy kis ta­vaszt! — Mi is ezt vár­juk itt fönt a Me­cseken. — Tudja, szép, szép a havas erdei táj, de mos. már egy kicsit sok belőle. Alig pár hónapja, hogy ide jöttem dolgozni Bu­dapestről, de eddig nem láttam mást, mint fákat és vas­tag hólepelt. Aztán az a farkashistória is nagyon megijesz­tett bennünket. Ab­ban az időben alig mertük kidugni itt­honról az orrunkat Budapesten az MTK-hlubban dol­goztam. Oda csupa fiatal és vidám sportoló jár. Én nem rajongok a táncért, de nagyon tetszett, hogy a twist vagy a ma- dison hangjára azonnal táncraper- dültek. A hét vé­gén itt is szól a zene, de vendé­geink legtöbbje le­ül, ha ilyen tánc­zenét hall. Vendé­geink kedvesek, ud­variasak, soha sem türelmetlenek. Itt úgy érzem, hogy mindenki ráér. Sen­ki sem siet, nyu­godtan várnak a következő buszra. Az meg szinte egyedülálló, hogy a nők milyen ízlése­sen, szépen öltöz­ködnek! A napokban egy fiatalokból álló tár­saság jött be hoz­zánk. Vidámak, jó- kedvűek voltak és mindegyik hóvirá­got szorongatott a kezében. Az a né­hány szál fehér vi­rág kedves hangu­latot teremtett kö­zöttünk. Úgy érez­tük mindannyian, hogy hamarosan itt lesz a tavasz. El tudom képzel­ni, hogy milyen csodálatosan szép itt minden, ami­kor a természet újraébred, amikor az erdő fái egy­másnak továbbítják a tavasz jellegze­tes hangjait Meg­indul az úttörő- vasút, benépesül a vidámpark ét meg­telik látogatókkal az állatkert. Ne ve­gye rossz néven, hogy így elkalan­doztam ... — Parancsol?... — Még egy üveg sört és tavasztS Bisie János faliképé

Next

/
Oldalképek
Tartalom