Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

I. MÁRCIUS l WAP1Ó s Itt a fejtrágyázás ideje Kidig 4500 holdon végez­ték gf a fejtrágyázást a me­gye termelőszövetkezeteiben. A fejtrágyázást akadályoz­ta a nagy hó és a megkésett mútrágyaszállítás. A hóréteg az utóbbi napokban lényege­sen csökkent. Ezzel egyidő- ben ismét hideg hullám tört be az országba. Az idő most alkalmas a műtrágya kiszó­rására. Ha most nem hasz­nálják ki a termelőszövetke­zetek a lehetőségeket, akkor az olvadás beállta után csak 3—4 hét múlpa végezhetik el ezt az igen fontos mun­kát. Ez pedig komoly termés kiesést okoz. Igaz, hogy nem minden tér melőszövetkezetnek van elég nitrogén műtrágyája, de az is tény, hogy a megyében sok olyan termelőszövetkezet van, amely megkapta a ka­pásokhoz szükséges műtrá­gyát is. Ezek a termelőszö­vetkezetek bölcsön adhatná­nak olyan közös gazdaságok­nak, amelyek még a halászó sok fejtrágyázásához szük­séges műtrágyával sem ren­delkeznek. így áthidalhat­nánk az átmeneti nehézsé­geket. Ha kedvezőbb lesz az idő, megindul az ország ren des vérkeringése, megindul a műtrágya szállítása, akkor a kölcsön kapott műtrágyát minden termelőszövetkezet visszaadhatná. Hasonlóan kedvező az idő az istállótrágya kihordásá­hoz is. Eddig 5300 holdra hordták ki az istállótrágyát a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek több­sége azonban ahelyett, hogy elterítette volna az istálló- trágyát, kupacokba rakta. Ez nem helyes. Az' a termelőszövetkezet cselekedett helyesen, ame­lyik azonnal szétterítette az istállótrágyát a hórétegen, így a hólével együtt egyen­letesen szivárog le a földbe minden hatóanyag, nem be­szélve arról az előnyről, hogy a barna istállótrágya jobban magához szívja a hőt. Ez pedig meggyorsítja a hó olvadását. A munkák meg­kezdésének szempontjából vedig ez utóbbi sem lényeg­telen. Cikkünk dr. Rom Artnr egyetemi tanár sellyei előadá­sa alapján azzal a céllal író­dott, hogy a figyelmet a szar vas marhat enyésztél főbb kérdései felé irányítsa. A magyar szarvasmarhate­nyésztés fellendítése érdekében dr. Horn Artur egyetemi tanár kilenc évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémiától meg bízást kapott a magyar tarka Szarvasmarha-tenyésztésünk főbb kérdései Gazdaságosabb termelő állatok A genetikai kalkuláció azt a dán jersey keresztezésével mutatja, hogy ez a cél a leg- érhető el. könnyebben a magyar tarka és Vizsgáznak a borok Pécsett, a Szőlészeti Kutató Intézet kultúrtermében két napig „vallatták” a borokat ne­ves budapesti és helyi szakem­berek. 352 fajta és klón bor­termését bírálták el. Hatodik éve folyik ez a borbírálat, ame­lyet a múlt évben küllemi, fe- nológiai bírálat előzött meg Ebbe a bírálatba beletartozoU az is, hogy feldolgozás szem­pontjából melyik, szőlőfajta fe­lel meg a legjobban. Német MArtnn n S-rfilészeti Kutató súlya kb. 650 kg. évi tejhozama 3500 liter évi tejhozama élősúlyának 5,6-szerese zsír 3,9 százalék fehérje 3,4 százalék tögykapacitása: géppel 4 perc alatt kifejhető a tej 72%-a első ellés 31 hónapra hústermelése igen jó 50 százalékos jersey vérű ál­lomány előállítása esetén sike­rült olyan tehenet kapni, amely élősúlyának 7,1-szeresét adja tejben, zsír 5 százalék, fehérje 4 százalék és 26 hónapos korá­ban ellik. Igaz, hogy húsban 4 százalékos minőségkiesés mu­tatkozik. Az F. 1-ét csak 450 kilóig lehet hizlalni, mert to- vábbhizlalásnál a koraérés miatt erősen faggyúsodik. Ál­talában 100—150 kilóval kisebb mint a magyar tarka, mégsem okoz a húsban mennyiségi ki­esést, mert koraérése miatt gyorsabb a szaporodása és 4íz év alatt lényegesen nagyobb mennyiségű hústermelésre ké­pes. A fajtafconstrufceiőnál ter­mészetesen az időtényező is lé­nyeges. Szarvasmarha-állomá­nyunk jelenlegi helyzetében nem támaszkodhatunk a hosz- szú időt igénylő kísérletezésre, hanem minél előbb olyanná kell alakítanunk a magyar tar­kát, hogy az a leggazdaságo­sabban, legjövedelmezőbben termeljen. Ezt szolgálják a súlya kb. 400 kg évi tejhozama 3300 liter évi tejhozama élősúlyának 12-szerese ssír 5,9 százalék ’ehérje 4,4 százalék tögykapacitása: géppel 4 perc alatt kifejhető a tej 89%-a első ellés 24 hónapra hústermelése gyenge most már tízezres nagyságrend ben folyó kísérleteink. Hegfelelő takarmányozás Jelenlegi állományunknál ál tálában külterjes tenyésztést al kalmaznak. Az állatok naponta sokszor 8—10 kilométert is gya­logolnak, fölszednek 10 kg zöl­det, ugyanakkor a gyalogolás­sal, a zöld után járással leg­alább 14 kg zöldnek megfelelő kalóriát adnak le. Felül kell vizsgálni a legelőket, azokból az elhanyagol takat fel kell tör­ni és takarmányt kell rajta tér melni. Ez az eljárás sokkal hasznosabb az állattenyész­tés szempontjából, mint az ál­latok éhezhető j ártatása. Ami aztán megmarad legelőnek, azt ápolni és műtrágyázni kell. Dá­niában 1100 négyszögöl terüle­ten 30 tehén legel 5—6 napig. A legelőn szerzett takarmány­ból 18 liter tejed kell adniuk, a többi tejtermelésükhöz, ki­egészítő takarmányt kapnak. Igaz, hogy ezeken a legelőkön 25—30 centiméteres a herefű, tehát van mit harapniuk az ál­latoknak. Sürgős feladat a tejtermelés rentábilissá tétele. Ezért a te­henészetek dolgozóit érdekeltté kell tenni anyagilag is a rájuk bízott állatok ellátásában. Az anyagi érdekeltséggel egészsé­ges versenyszemlélet és ver­senymozgalom alakulhatna ki, ami népgazdaságunk érdekeit szolgálná. Az állattenyésztés minőségi munkát kíván, ha megfelelő színvonalú termelést akarunk elérni. A takarmányozás területén is szükség van szemléletváltoz­tatásra. Legtöbb gazdaságban megvonják a répát az állatok- ! tói, pedig a napi 30—40 kilós ; répaetetés feltétlenül tej hozam (többletet eredményez. Sok he- i lyen a szilázsra építették fel a j takarmánybázist és csalódtak. ; Ha szárazság van, nem termi meg a szilázs a szükséges meny nyiséget, ha jó az esztendő, még gépi erővel sem győzik a betakarítást S ha a betakarí­tás nem történik időben, akkor a szilázs elvénül, az állat ke­vésbé használja ki, így csak pa­píron kapják meg a fejadagju­kat A következmény: kondí­ciója leromlik. Meg aztán a szí lázs nem is igazán tejelő ta­karmány. Helyes tartós A szabadtartásra vonatkozó­an meg kell állapítani, hogy nincs olyan szabadtartásos is­iálló, ahol a termelés megnyug tató volna, annak ellenére, hogy 30 százalékos luxusfo­gyasztás jelentkezik az ilyen állományoknál. A szabadtartá­sos rendszer még kísérleti álla­potban van és egyelőre abban is kell maradnia. A korszerű tsz-major Beszélgetés fiatal tervezőkkel Intézet vezetője elmondottal tíz év szükséges ahhoz, hogy véglegesen megállapítsák me­lyik szőlőfajta jó és melyik nem. Már eddig is sok szőlő­fajta kiesett. Viszont jónak mu­tatkozik a Hamvas■ és a Mus- codelle. Különösen jó ezeknek a minősége, a Pataki fajta pe­dig minőségben és mennyiség­ben is jónak mutatkozik. A kí­sérleti intézet előzetes elisme­résre hat fajtát küldött a fajta­minősítő tanácsnak. Bődő János, a Pécsi Állami Pincegazdaság borászati osz­tályvezetője, aki a nemzetközi borversenyeken is zsűritag, egy furmintot kóstol a borbirálaton. Tíz-tizenöt nap múlva kezdődik a tavaszi rajt Komoly munka vár a gépállomási gépekre Négy éve alakult meg a Tsz- beruházási Iroda telepítés-ter­vezési csoportja többnyire fia­tal agronómusökból, építészek­ből, gépészekből, Fóthi Gabriel­la agronómus és Sánta J ános építész alapító tagok. Többnyi re a vidéket járják, most azon­ban a hótakaró és a nagy hi­deg megzavarta a helyszíni szemléket, máj őrhely-kitűzése­ket, berendezkedtek tehát a Széchenyi téri iroda emeleti rajztermében. a mezőgazdaság rohamosan. fejiouiK, óriási beruházások tör tén telt évről évre. De mennél gyorsabb a fejlődés, annál sű­rűimen változnak az épületek­kel Kapcsolatos igények is, s ennek megfelelően változnak a telepítési szempontok. — Négy évvel ezelőtt, mikor a csoport megalakult, még egesz más helyzettel álltunK szemoen — mondja Fóthi Gab­riella. — Baranya megye csu­pa Kis termelőszövetkezetekből auott, s nekünk ennek megfe­lelően kellett kialakítanunk a nnjorokat. Minden tsz kapott egy vegyes majort, amelyben az án a szarvasmarhától a ba­romfiig minden volt Később jöttek a tsz egyesülések, ki­alakultak a nagy 3000—4000 hol aas gazdaságok és megkezidő- óöit a szakosítás. Ebtapn az idő szakban a főmajort a központi községekben jelöltük ki s kö­réje a meUékmajorokat. Ma már ezen is túl vagyunk. A leg újabb irányzat szerint meg­szűnt a főmajor és egyáltalán major elnevezés. Most egyen­rangú állattenyésztési telepeket jelölünk ki a szakosításnak megfelelően. A siklósi és sellyei járásban már jobbára be is fejeztük a majortelepítéseket. Igen jól ha­lad a munka pécsváradi járás­ban. Tavaly 15 körzeti telepíté­si tervet készítettünk el, ami •0—70 községet érint. As idén » pécsi és mohácsi járást kezd­jük meg. Igaz, hogy ezekben a járásokban még kevés az egye­sült nagy tsz, így kénytelenek vagyunk sokszor elképzelt egye sülésekre tervezni. Ez azért nem teljesen hiábavaló munka, mert telepítési terveinket nem csak perspektivikusan, de már a jelenlegi beruházásoknál is fel tudják használni a később egyesülő tsz-ek. Milyen istálló-típusokat ter­veznek az újonnan kialakított majorokba? ‘ — A szeri ás építkezés szük- ségmegoioas volt —válaszolja Santa János. — Ma már nem foglalkozunk vele, most kife­jezetten masszív istállókat ter­vezünk az új majorokba. Igen sok az új istálló típus. Mi ter­mészetesen minden esetben a legkorszerűbbet, a helyi viszo­nyoknak legjobban megfelelőt választjuk. Az állatok megfe­lelő elhelyezése mellett ma már a legfőbb követelmény, hogy az istálló gépesíthető legyen, ami gazdaságosabbá teszi a tér melést és megkönnyíti a gon­dozók munkáját — Tehénistállók esetében a szabadtartásrói kiderült, hogy nem felel meg a mi éghajlati viszonyainknak. A bóiy i gaz­daság bácsfai szabadtartásos te hénistállóját is befalazzák. Ne­künk van egy tehénistálló típu­sunk, amelyet a mi kollektí­vánk tervezett a helyi adott­ságoknak megfelelően. Azt ter­vezzük most a tsz-majorokba. — Sertéshizlaldáknál a leg­modernebb 300-as és 600-as tí­pusokat használjuk, melyeknél az újdonság a belső etetés és a jó gépesíthetőség. Baromfinál kis létesítményeket már egyál­talán nem tervezünk, csak kom binátokat. Ilyen 20 000-es hús­csibe kombinát épül az idén Mágocson és Siklóson, 5000-es tojóház pedig Magyarteleken és Eaksán, Ilyen kombinátból egy járásban egy, legfeljebb kettő épüL Az istálló típusok­ról még csak annyit, hogy sok még a kísérletezés. Mi legszí­vesebben már típuselemekből készült istállókat terveznénk, melyek tetszés szeriint alakítha­tók át baromfi, vagy sertés, vagy marha istállóvá. Csehszlo­vákiában már készítenek ilyen fregoli istállókat, melyek a gyakran változó. ízlésnek megfelelnek. is Álig Miklóssal, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatósága főag- ronómusával a tavaszi mun­kák előkészületeiről és az in­dulásról beszélgettünk. — Néhány gépállomáson már a múlt héten kivezényelték pró baképpen a földekre a lánctal­pasokat, folytatták a tsz szőlő és gyümölcstelepífésekhez szűk séges mélyforgatást A munka azonban elakadt, két traktor húzott egy ekét, mégsem ment a dolog. A talaj olyan óriási mennyiségű nedvességet szí­vott be, hogy a gépek elsüllyed tek, abba kellett hagyni a mun­kát Ha eső vagy újabb hava­zás nem jön közbe, véle­ményem szerint lű—15 nap múlva indulhatnak a gépek. Ez eleve késést jelent, s számítani kell némi tavaszi munkatorló­dásra, annál is inkább, mert a I gépállomások feladatai a tava­lyihoz képest nem csökkentek, hanem nőttek. 156 UJ TRAKTOR ÉRKEZIK — A feladat nagyságát mu­tatja, hogy míg tavaly 1,9 mil­lió, az idén 2,1 millió normál­hold gépi munkát végeznek a gépállomási és tsz-gépek a me­gyében. A gépi munka minősé­gét is javítani akarjuk. Tavaly egy hold tsz-számtóra 6,2 nor­málhold gépi munka jutott, eb­ben az évben már 6,75 normál­hold gépi munkát szeretnénk végezni. Főleg a vetések élőtti talajmunkát akarjuk tökélete­síteni, hogy a vetőmag minél jobb magágyba kerüljön. —- Terveink valóraváltását segíti, hogy sok új gépet kap megyénk ebben az évben is. 1963-ban 155 új erőgépet ka­punk, ebből 50 UTOS traktor már meg is érkezett a tsz-ekbe. Naponta 40 liter tej Nagydíjat kapott az 1962. évi Mezőgazdasági Kiállításon a 9 éves 196-os Szegfű, Hőlmann Istvánná, a hugyagi Magyar-Szovjet Barátság Tsz gazdájának tehene. A szép küllemű te­hén maximális napi termelése több mint 40 liter, csaknem 5 százalék zsírtartalmú tej. A kiváló állatot nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozzák. Holmann Istvánná gondozza a Szegfűt. » További 50 D—1K érkezését most várjuk, ebből 25 a tsz-ek- be, 25 a gépállomásokra kerül. Ennek az új magyar négykerék meghajtású traktornak a lánc­talpasok helyettesítésében lesz igen nagy szerepe. Ezen kívül 50 UE—28-as négykerék meg­hajtású traktor is érkezik, mely nek felét a tsz-ek, falét a gépál­lomások kapják. Végül 5 SZ—100-as lánctalpast várunk a szőlő- és gyümölcstelepítések­hez. így 1963-ban összesen 1 889 traktor dolgozik majd Baranyában, 702 a gépállömáso kon a többi a tsz-ekben. -A gép állomások ezekben a napokban újabb 135 erőgépet adnak át teljes munkagép garnitúrával a tsz-ekmek. — örvendetes, hogy az erő- gépparkon belül változik a gé­pek minőségi aránya is. Ez az arány az univerzál gépek felé­tolódik el a körmős és vaske- rekű nehéz traktorok rovására. Ennek egyik nagy jelentősége az, hogy most már a talajmű­velést“ is könnyebb traktorok­kal végezhetjük és alkalmaz­hatjuk a régen hiányolt és csaknem elfelejtett kultivátort is a talajművelésben. ÚJABB 46 TSZ-T gépesítenek — Az újonnan érkezett és gépállomási gépeket első sor­ban a teljes gépesítésre kije­lölt tsz-ek kapják, 46 tsz-J gé­pesítenek teljesen az idén. Ä tavaly kijelölt termelőszövet­kezetek eddig 80 százalékra, a siklósi járásban és a Mo­hács-szigeten 90 százalékra van nak gépesítve. Azonban nem­csak a kijelölt tsz-ek kapnak gépeket, ezzel párhuzamosan folyik a gyenge és kis tsz-ek részleges gépesítése is. El kell érni, hogy minden kis, illetve gyenge tsz legalább saját uni­verzál szállító traktorral ren­delkezzék. A gépállomások fel­adata az, hogy a gyenge és kis tsz-ek összes egyéb gépi mun­káiét elvégezzék. Már szerző­dést is csak ezekkel a tsz-ekkel kötöttünk, s kiderült, hogy ezek a tsz-ek legalább annyi mun­kát igényelnek tőlünk, mint ta­valy. ha nem többet. így a ta­vaszi munkát is náluk kezd lük neg s igyekszünk a lehető leg­jobban elvégezni. I oly irányú átalakítására, hogy az hús- és tejtermelés szem­pontjából egyaránt gazdaságo­sabbá váljék. A követelmény: az állat élősúlyához viszonyítva sok tejet adjon, a tejben kon­centráltan jelentkezzék a zsír és a fehérje, tőgye a gépifejés- re minél alkalmasabb legyen és gazdaságos hústermelést biz tosítson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom