Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

* NAPLÓ 1963, MÁRCIUS 1. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezlete Varsóban 1963. február 38-áo a Varsói Szerződés tagálla­mainál» honvédelmi miniszterei értekezletet tartottak. Az értekezlet megvizsgálta a tagállamok hadseregeinek helyzetével és az 1963. évi harekiképzési tervekkel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A tárgyalások a íeijes egyetértés Szellemében folytak. magától minden kiváncsi kér­dést munkájáról, tervedről. Első nagy sikere inkább nyug­talanítja, semmint örömmel tölti el. „Nem jó dolog, hogy az eled recenziók jóformán az első könyv megjelenése előtt láttak napvilágot. Előleget, kaptam még a második előtt. Minden zajos sikert,\ szenzá­ciót igazolni kell. És mi lest; ha nem leszek képes valóm' méltót írni?” „Szolzsenyicin tiszta ér-el­mével lenyűgözött, kedvessé­gével megindított”.— írja a riporter annak ellenére, hegy magától az írótól alig tudott néhány mondatot kicsikarni. Más forrásból jutott tudomá­sára, hogy ajánlatot kapott a regény filmesítésére, egy szín­darabja előadásra vár, régeb­ben verseket is írt, s talán még ma is ír. Két elbeszélése most jelenik meg, távolabbi terveiben pedig visszanyúl az első témához. A múlt év decemberében búcsút mondott, az iskolának. „Csendben, nyugodtan akarok dolgozni” — válaszolja hal­kan és határozottan, mint az olyan ember, aki nemcsak a múltát vállalja szívesen, de magát a szót „dolgozni” is szereti. A riporter arról is szól, hegy pár évvel ezelőtt halálos kór támadta meg, a tragikus véget csak a merész és áldo­zatos orvosi beavatkozás gá­tolta meg. A meg-megismétlő­dő kezelés most is még hóna­pokra megbénítja munkaked­vét. Feleségét, aki hitt benne ak­kor is, amikor börtönbe csuk­ták, és aki kiszabadulása után vele ment kényszertartózkor dásí helyéi«, a távok dzs&nv bulszki kerületbe, megkérdez­te a riporter, író lett volna-e a férjéből akkor is, ha nem, szakad rá a lágerélet sok, ke­serves napja és élménye. . — Nehéz erre válaszolni -i- mondta az asszony. Minden­esetre irodalmi műveltségre nemcsak amúgy vaktában tö­rekedett, Nála semmi sem tör­ténik Csak. úgy' véleíléidül.... Az újság képét is közli; magas,- szinte yüágító- homlók, feszesre szorított száj, kissé fáradtan és szomorúan pillám to tekintet. Arca után érthe­tő, hogy tanártársai nem erezi­tek, hogy jelentős íróval taní­tanak egy iskolában. Az ugyancsak Rjazánvbó! való Jeszenyin fata valahol: .■Szemtől szembe a személyi­ség nem válik láthatóvá. A nagyságot csak a távolság mutatja”. Selymes Ferenc Carapkin nyilatkozott az MTI genfi tudósítójának A Dunántúli Napló tegnap i befejezte az „Iván Gyenyiszo-i vies egy napja” című kisre­gényt, Kevés példát lehetne felhozni a világirodalomból, hogy egy kezdő és ismeretlen író heteli alatt világhíressé tett. Szolzsenyicin ezek közé tartozik. A rjazányi fizika tanár neve úgyszólván egyik napról a másikra lett ismert­té nemcsak hazájában, hanem világszerte, miután a Novij Mir lapjain regénye megje­lent. A Nagyvilág című folyóira­tunk mostani, -februári számá­ban közli az egész kisregényt és röviden bemutatja íróját is. Eszerint 1919-ben született a Don menti Rosztovban. Mate­matika—fizika szakos tanárnak tanult, a háború alatt gyenge egészsége ellenére is önként a frontra ment, már tüzérszáza- dos volt, amikor a háború utolsó évében koholt vádak alapján letartóztatták. N3'o’.c éret töltött különböző börtö­nökben és táborokban. Sokkal többet másutt sem tudnak róla- Ma Rjazányban él, egy emeletes ház kicsiny lakásában feleségével, aki ké­mikus és állhatatosan véde­kezik a külföldi és hazai új­ságírók ostromló kérdései el- i lan, A Lily er altima ja Rosszig | riportere is inkább környeze- J téről ír, tanítványait, koBé- | gáát faggatja, akik ma sem I igen érők, hogyan lett a 'zár- j kőzett, udvarias, pontos, a i többiektől semmiben sem el­ütő tanár egyszerre ühnepeit író. Legtöbbje nem is sejtette, hogy ír, aki gyanította, úgy hitte, fizikai könyvön dolgo­zik. Saófükansága miatt kissé különcnek tartották, és azért is, mivel öt évvel ezelőtt, ami kor R jazanybe került, azt kér­te igazgatójától, hogy csak 15 érára osszák be. később már csak heti 12 órát, az utóbbi esztendőben pedig esik kilenc órában tanított. Persze órái csökkenése- arányában fizetése is apadt: 50 rubelt keresett havonta. Órái után. hacsak nem akadt valami ügyes-bajos dolga, még a tanáriba sém kukkantott be, egyenesen ha­zasietett és dolgozott Irodalmi munkája lassan hetedt, A kisregényt már négy évvel ezelőtt fejezte be. „Min­den. sor egv évig hever előt­tem’’ — vallja a riporter un­szolására, miután az már Moszkvában is puhította és Rjazónybati négy napig a nya­kára járt. „Az iró és otvaső kapcsolaté a könyv” — ismétli többször és határozottan, és elhárít ország lérohanására. ,4 Szov­jetunió fegyelmezetten, józan megfontoltsággal oldotta meg a válságot, és tnőst az a cél, '■ hogy újabb válságok kirobban- ■ tását megelőzzük. Kérdés: Mi az ön véleménye ! a varsói szerződés é.s a NATO : megnemtámadási égj ezmé- ■ nyének lehetőségéről? Vétesz: A két nagy katonai és politikai csoportosuláshoz j tartozó államok megnemtá­madási szerződése reális intéz- , kedés, amely iránt világ szerte ' nggy az érdeklődés, jóllehet az j amerikai leszereld sí küldöttség egyetlen alkalommal sem reá-! gólt erre a szovjet javaslatra. Ennek oka is világos: az a ki- [ látás, hogy a két csoportosulás '' közölt nem lesz háború, erköl- j esi leg tönkretenné az amerikai: hadiipart, az Egyesült Államok j háborúra spekuláló nagytőké- ; seit. Az a körülmény, hogy a genfi leszerelési értekezlet! nmn Icájában a NATO tizenöt tagállama közül ténylegesen ! csak négy vesz részt, nem le­het kifogás a megegyezés ellen, i Kérdés: Mi a genfi Leszere­lési értekezlet további munka­programja? Válasz: Az említett két szov- í jet javaslat előterjesztése vem ! jelenti azt, hogy el állunk az értekezlet főfeladatának telje­sítésétől, az általános és teljes leszerelést szerződés kidolgo­zásától. Jelenleg az általános vita folyik, amely a semleges országai: kívánságának megfe­lelően nagyobb teret szentel az atomfegyverkísérlelek kérdésé­nek, de azután visszatérünk az általános és teljes leszerelés­ről szóló szovjet szerződéster­vezet pontok szerinti megvita­tására. Kérdés: Hogyan befolyásol­ják az amerikai atomfegyver- 1 kísértetek az értekezlet mun­káját? Válasz: Ismeretes, hogy Tel­ler és az Egyesült Államok 1 más katonai ideológusai az' amerikai atomfegyóerkísérle- j tek folytatása melleit kardos- j kodnak, mert szerintük ezek.! lehetővé teszik az atomfegyve- \ rek tökéletesítését, vagyis azt, < hogy az Egyesült Államok „ne | maradjon el” a Szovjetunió j mögött. 1 I Uoj á ráftj el eiftés A í e-nókiyttti kifteg idő Sovóbb tart. , Várható időjárás péntek éáhe derült, száraz, erősen hideg itt5. 2iía helyenként még élénk észak­keleti, holnap mérsékelt keleti szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hómérséklet a délkeleti megyékben mínusz 18—17. máshol mínusz 18—*8 lók kozott, helyen­ként mínusz 35 fok alatt. Legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap mínusz 5—18 fok között. i§z. K. Carapkin,*« Szovjet-] unió., képviselője a tizennyolc- | hatalmi leszerelési bizottság- j ban, csütörtökön fogadta Pi- j. rityj Sándor, a Magyar Távirati! Iroda'genfi különtüdósítóját és j válaszolt kérdéseire. Alább kö- ! zöljük a kérdéseket és Carap­kin válaszait. i t Kérdés: Milyen jelentősége i van a Getilben legutóbb éte- t erjesztett szovjet javaslatnak az általános és teljes lesaecelés ; szempont jáóóü? Válásé: A tessorélesi érte­kezlet munkájának újrafelvé- tele óta a Szovjetunió két ja- i vaslatot terjesztett, a i(zen­it yoleha talmi bizottság elé. Az első egy nyilatkozattervezet, I amely szerint az aláíró halai- J mák lemondanak arról, hogy i saját felségterületükön kívül bárhol atomfegyverek szállító- ! sóra. szolgáló stratégiai eszközö 1 két helyezzenek el. A második j javaslat megnemtámadási szer. ződés aláírását irányozza elő a j varsói szerződés és a NATO tagállamai között. ■ Nem szó szoros értelemben vett leszerelési javaslatokról van tehát szó, hanem olyan in­tézkedések indítványozásáról, amelyek már most megvaló­síthatók, s amelyek nemcsak a nemzetközi feszültség enyhü­lését mozdítják elő. hanem megtisztítják az utat az általá­nos és teljes leszerelés előtt is. Az Egyesült Államok a múlt év végén szintén terjesztett e;Ő részjavaslatot, mégpedig a véletlenből kirobbanó háború veszélyének megszüntetésére. 'Ez a. javaslat azonban tényle­gesen nem járul hozzá a há­ború Veszélyének megszünteté­séhez. Címe szemben áll lénye­gével. ami nyilván az amerikai li írszerzőszolgál at szükségle­teinek kielégítése, kedvezőbb pozíciók biztosítása a háborús erők számára. Kérdés: Van-e összefüggés a szovjet nyilatkozattervezet es a Karib-tengeri válság meg­oldása között? Válasz: A Kuba körül tá­madt válság tanulságait nem szabad figyelmen kívül hagyni A szovjet rakéták Kuba védel­mét szolgálták, amikor az Egyesült Államok egész hadi- aép ~.ie‘e készen állt a'sziget-i mögött. Nagy motorvásár komlói, siklósi, . mohácsi szakboltjaiban, március 1-15-ig. Btn. Kiskereske­delmi V. Any38M«2|itM2k férfi munkaerők felveszünk ! PÉCSI SZIKRA NYOMDA Az ÉM. Pécsi fipüteta«yag- fwatozó Válla l at gépkacwralwéó munkásokat felvesz íMeertcewa? s védtetot munkaügyi osztályán. Pécs Megyeri ót 56 sas. Kriszőswmro. v.smtás ísití-rzm nundms IsöaeCnare; miralazaiaiat, aifcik íetepíhelel­leti irtsWoyrwjfe Sous Zsuzsika eilutuytit tetiaúaáiu« ntfty gyti-' együtíécaésiitaielc ki- iejerée »tisafc A (riMuis eMAsd. i SiMMaitmTAWTAS üt bAWmfeat fejez- : Aök SÍ xnifidgieoftMiL, »Alk elhun^-t ! itfiisa. tétiem, <púu te rationuufc Xéwat István eHteUjogásakor Ko- . vnorétr te Tisdyok küldésé vei. te- i OHR« tuío mesjeienéKükkel fÁjdalmuakjit euyhitetu-k. Külön I hüKafcst és köszöneffinket fejez-1 ráli: ki az MSZMP Pécs várost M- awctta^temk. A szí k éti pértaiap- sservezet Anyagi támo­? aljunkért te » m. kér. timáes vh- «* * tenseete megrendezéséért. Óbv. lsére es Istvátmé és ft«, vshrmtot a rokonság. KÖSZÖNBrNYXLVANrrÁS Mindazodmak; akik szeretett drága édesanyámat, anyósomat Koroknyai Zsigmondné Tóth Júliát wtoleó útjára elkísérték, koszo- rulc. virágok küldésével; vagy réeavétiUrm-k tsáimily módon való kifejezésével nsélységes fájdatmunkat enyhíteni igye­keztek, ezutoo mondunk hálás köszönetét A porig sújtott, gyászoló leánya Zlmn» SstváBBé äs Série — MÁRCIUS 3-án Buda­pesten a Zeneakadémia nagy termében lép fel a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyes- I — EBBEN AZ RVBEN 9T1 kara Tillaí Aurél vezényleté-1 vagon gyümölcsöt fognak fed­ve! a Népművelési Intézet j vásárolni Baranya termelő- rendezésében megtartandó szövetkezeti és háztáji gaztía- „A mester és tanítványai ; ságatból a fötdművesszővel- című kt/rushantjvereenyen. ; kezetek. KÜSZÜMB0ÍIILVÍNRA8 emdotemiíttte tradatjuk, hogy szereteti Ä*v. Paimtki Jánosné éflóténdk 79. évőben eBruAyt, — Temetése szombaton IS óra­kor lesz « köBpontt temetőben, Oyásaolja .fja, lánya és a rokonság. — HAI.Ai,OZAS Fájdalommal tudattuk, hogy szeretett jó édes­anyánk, anyósunk, nagyanyánk, dédmamánk, testvérünk és kedves rokonunk orv. Prohászka Rezsö- né Gungl Borbála február 27-én > éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése március l-én, pénteken fél 4 órakor lesz a Pécsbánysíelcpl temetőben. eyaszoio özvegye és.La«iks.iaí:a,. 4L gyászoló család, Báláiéit szívvel köszönetét won. dunk sv etető férjem te nevelő­apa Weigand István temetésén megjetenteknek. » sréleskőrü ro- kuswfásnak, JHllter Jámosné tanár­nőnek, * VI. e. gyakorló iskola növendékeinek a küldött koszorú­kért és virágokért, amelyekkel fájdalmunkat enyhítették. I t Alekszandr Szolzsenyicin Kennedy kongresszusi üzenete a fajüldözés kérdéséről Kennedy elnök csütörtökön) rendkívüli üzenetet intézett a kongresszushoz és abban ké­ső bl* beterjesztendő törvény­javaslatok jóváhagyását sür­gette az amerikai iskolák faj­üldöző politikájának felszámo­lására és a nem fehérbőrű j amerikai állampolgárok teljes ; választójogának biztosítására. | Az elnök kénytelen volt be­ismerni,, hogy az Egyesült Álla­mok csaknem egész " területén ..a faji megkülönböztetés bor­zalmas járványa pusztít, amely súlyos károkat okos az Egye­sült Államok nemzetköz* te­kintélyének és * világban be­töltött vezető szerepének”. A kongresszusi üzenet emlé­keztet arra, hogy az Egyesült { Államokban manapság egy né­ger diáknak feleannyi esélye van a középiskolára való be­jutásra, mint a fehérbőrű diák­nak. A felsőoktatásban már csak egy harmad ez az esély. A munkanélküliség veszélye kétszer olya« erősen fenye­geti a négereket, mint a fehér- börűeket. Beismeri a kongresszusi üzenet, hogy ,,a törvény előtti egyenlőség nem mindig jelen­ti az amerikai négereknek az egyenlő elbánást és az egyen­lő lehetőségeket". Ezért fel­szólítja a kongresszust, hogy „újból erősítse meg a négerek választói jogait és azt a jogu­kat, hogy gyermekeiket . faji megkülönböztetéstől mentes iskolákba járathassák*. Végül (bejelenti az üzenet, hogy a Fehér Ház rövidesen három törvényjavaslatot ter­jeszt a kongresszus elé a faj- üldözés kérdéséről. Ezek közül az első a közoktatás problémá­jával foglalkozik és sürgeti a faji megkülönböztetés felszá­molását az állami iskolákban. A második indítványozza, hdgy legalább négy évvel hosszab­bítsák meg az 1957-ben meg­alakított polgári jogok bizott­ságának mandátumát, amely novemberben lejár. Végül a ! harmadik törvényjavaslat a } négerek választói jogainak biz- ‘ tosít ásóval foglalkozik majd. Kuba-ellenes hisztéria az Egyesült Államokban New York, (MTI). Az Egyesült Államok kard­csörtető kongresszusi képvise­lői nem érik be azzal, hogy újabb agresszív cselekedetek­re buzdítanak a szabad Kuba ellen és azt követelik, hogy az Egyesült Államok hozzon rend szabályokat a Kubával gazda­sági és kereskedelmi kapcsola­tokat fenntartó országok ellen. Rodgers demokrata képviselő (Florida állam) kijelentette: az Egyesült Államoknak be kell zárnia kikötőit azok előtt az országok előtt, amelyek meg­engedik, hogy hajójuk árukat szállítsanak Kubába. Rodgers kirohanásokat intézett Nagy- Britannia ellen, mivel az az utóbbi időben megengedte ki­lenc angol hajónak a kubai ki­kötők látogatását. Keating köztársaságpárti sze nátor azonban még Rodgerstis túlharsogja. Azt követelte, hogy szüntessék meg a gazda­sági segély folyósítását azok­nak az országoknak, amelyek bármiféle módon „segítik a kubai gazdaságot”. Az ilyenfajta felhívások kí­nos helyzetbe hoznak néhány kongresszusi képviselőt, akác attól félnek, hogy* ezeknek a javaslatoknak az elfogadása szakadást idézhet elő az ellen­tétektől amúgy*is feldőli nyu­gati szövetségben. így például Morse szenátor kijelentette, hogy a forrófejűéit által köve­telt Kuba-ehlenes blokád tör­vénytelen és attól tart, hogy Anglia, Kanada, és más orszá­gok „ sohasen járulnak hozzá”. Hogy Morse* szenátor aggo­dalmának reális alapja van, ezt bizonyítja többek között Selwyn Lloyd volt angol kül­ügyminiszter cikke a Saturday Evening Postban. Lloyd egy­j általán nem titkolja íelháboro­I dását Washington paranesural- mi törekvései miatt. „Egyesek • az amenlcai szövetségesek kö- ‘ ziíl egyre eIviselhetetlenebbé j válnak zsarolóőfÁkka?’ — írja. i A Kubát látogató hajókkal ! kapcsolatos washingtoni politi­káról szólva Lloyd hangot adott elégedetlenségének, ,.az angol kereskedelmi hajók el­len hozott barbár amerikai rendszabályok” miatt. Természetesen a Kuba-elle­nes kampányban részt vesznek az Egyesült. Államok leghüsé- ! gesebb latin-amerikai szövetsé­gesei is. Gonzalo Facio, az Amerikai Államok Szervezeté­nek elnöke múlt vasárnap » televízióban kijelentette, hagy az Amerikai ÁHomok Szerve­zete állást foglal egy újabb kubai blokád mellebi éa az Egyesült Államok jelöli majd meg e blokád megkezdésének időpontját. Természetesen az amerikai sajtó, rádió és televízió le. mindent elkövet, hogy szítsa ezt a kampányt és a végsőkig csigázza az amerikai nép ide­geit. " ' Összetűzések Elisabethville-hen EtieabethviUe (AP—Reuter) A csütörtökre virradó éjjel kisebb ' fegyveres összetűzés volt Elisabethville-ben az ide vezérrel); kongói egységek és a katangai rendőrség között ~~ jelentik nyugati hírügynöksé­gek, Az incidensnek a szer­I dára virradó éjjel már, volt I előzménye. Ekkor két katangai | rendőr és két kongói katona j vesztette' életét. A csütörtökre 1 virradó éjjel az összetűzések 1 során egy katangai rendőr I méghalt, egy másik pedig élet- 1 veszélyesen megsebesült. Mggkez#ití a mükorcs&iyázé és jégtánc világliajiitásás | Az olaszarszáoi eortiHd <t AtM- pezzuban csütörtökön reggel « \ férfiak kötelező gyakorlatainál ; megkezdődlek az 1SSS. érd mditor- i esolyázó és jégtánc világbajnokság \ küzdelmei. Az első szambán 11 or­szág IS versenyzője állt rajthoz az ] olimpiai stadioitbaM. A magkor j színeket Sbert Jenő képviselte. | meglepeti» volt, fropy te «t*6 ! kötelező gyakorlat v.lón a nyvgau- ; német Scfinellőorfér átír « metrón* • étén, mögötte, volt « kanadai j McPherson és a csehszlovák Dióin. J A budapesti Eurápa-bajnok, frttn- : eia Aláirt Ctrl mat ekkor még csak : 3. volt. A 2. gyakorlat «fa* wá'ftoeoft * j helyzet. A vezetést Dtvhi vette : ét — fichnetlőorfer. McPherson és a 4. helyre felkerülő Calinat előtt. Ebért Jenő az első két kötelező gyakorlat után egyformán * M. j helyen végzett. ! A kora délutáni órákban bornio- ; Utóitólc le a harmadik kötelező ■ gyakorlatot és « sorrend miién j sem változott Kérdés: Évfordulóhoz köze­ledvén, hiszen' 19(52. március 14-én látott munkához a tizen­nyolchatalmi bizottság — az a kérdésem, hagy az ön vélemé­nye szerint az emberiség irta közelebb van-e a háborúktól és fegyverektől mentes világ megvalósulásához, mind volt egy évvel ezelőtt? Válasz: Sajnos nem. Bár a Szovjetunió ezen az értekezle­ten is nagy erőfeszítéseket teli, hogy egyszer s mindenkorra végei vessen a fegy verkezési versenynek, a N A TO-fi ata Ima k agresszív katonai megállapo­dásai és intézkedései, lázas ütemű atom- és rakétafegyver­kezése, Nyugat-Németország alomfegyverekkel való ellátá­sa, ,valamint a KATÓ-hatal­maknak a leszerelési megegye­zést következetesen akadályo­zó magatartása vem teszi in­dokolttá a derűlátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom