Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

BAXCrUS ÍT MAPLÓ a-***> As íggyűlés keddi ülése Jó lenne a beruházásokat korábban befejezni Dr. Donhoffer Szilárd, Baranya megyei képviselő felszólalása Teljesítette első negyedéves tervét a komlói Kossuth-bánya Március végéig még 800 vagon szenei termelnek Tiszteit Országgyűlési A kormány beszámolója sze­rényen szólt az elmúlt évek eredményeiről. Nyugodtan te­hette, mert mindenki számára nyilvánvaló. Nem kell számok­ra hivatkozni, mindenki tudja, hogy ilyen fejlődés ilyen rö­vid idő alatt soha sem fordult elő a magyar nép életében. A népgazdaság fejlődése, az élet- színvonal emelkedése, a nép ínűvelődése és mindaz, ami számokkal mérhető, a fejlődés­nek csak egyik oldala. Nem marad eä mögötte az a változás, amelyet ugyan nem lehet számokkal kifejezni, de mind az egyes ember, mind az egész nép életében legalább egyenrangú az anyagi javak­kal. Megváltozott az a nehezen meghatározható valami, amit közhangulatnak, poli­tikai légkörnek lehet ne­vezni és változnak az em­berek. Az a politika, ame­lyet legjobban az a megál­lapítás ad vissza, hogy aki nincs ellenünk velünk van. olyan széles népi egységnek vetette meg az alapját amelyre a magyar történe­lemben nem volt példa. — Ma mindenki ebben a tár­sadalmi rendben, a szocializ­mus teljes felépítésében ke­resi a maga és családja jövő­jét. Amikor tudományos után­pótlásunk fiatal tagjai Nyugat­ra mennek tanulmányútra, már senki sem mérlegeli lehe­tőségként, hogy nem térnek vissza. Valamennyi visszatér .azzal, hogy jelenleg még né­hány országban jóval maga­sabb ugyan az életszínvonal, de még sem kívánnának abban a rendszerben élni. Jórészt ez a számokban nem kifejezhető változás vezetett az amnesztia-rendelethez. Az amnesztia bizonyítja, hogy a szocializmus végérvényesen gyökeret vert az országiban, mégpedig nemcsak a gazdasá­gi berendezkedésben, hanerrt az emberek szívében is. Egy­úttal tanúságot tesz a szocia- hsta-human izmusról, amely emnek tudatában mindenki­nek módot ad aura, hogy származástól, a múltban el­meg kell állapítanunk, hogy az emberek számottevő része, gyárban, bányában, mezőgaz­daságban, építőiparban, tudo­mányos intézetben, tervező in­tézetben, hivatalban erejének Legyen szabad ezután né­hány szót szólni az egészség­ügyről is, amelyről már elég sok szó esett. Valóban úgy van. hogy az egészségügy fejlődése igen nagy volt az elmúlt évek­ben, mégis elmaradt az általá­nos fejlődés mögött, nem tar­tott lépést azokkal a követel­ményekkel, amelyeket az ipa­rosodás, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, népünk kulturális felemelkedése és az orvostudomány haladása tá­masztott. Különösen nehéz a követélményeknek megfelelni az ország egyes területein, bár nehézségek kétségtelenül min­denütt fennállnak. így nagyon nehéz olyan területen, amelyek fejlődő bányákkal, ipari üze- j mekkel rendelkeznek, mint amilyen például Pécsett és Ba­teljes igénybevételével dolgo­zott és azon igyekezett, hogy munkatársait is magával ra­gadja. Sokan lelkiismeretesen és pontosan dolgoztak, de nem vittek különös lendületet mun­kájukba. Végül volt olyan ki­sebbség, amely óvakodott a feltétlenül kelleténél többet dolgozni. Még mindig sok a papírosmunka, a rossz munka- szervezés, a felelősséget sokszor inkább tologatják, mint vál­lalják stb. tanyában. Minden ilyen he­lyen tehát különösen fontos volna meg gyorsítani, de legalább a kijelölt időpontban befejez­ni a folyamatban lévő be­ruházásokat és felújításo­kat, az előkészületben lévő­ket a tervezett időpontban megindítani és a későbbie­ket lehetőség szerint előbb­re hozni. A párt- és kormányhatáro­zatok alapján Pécsett megin­dult a szilikózis kutatás, a to­vábbi fejlődéshez azonban már külön intézmény szüksé­ges, amely otthont nyújtana a szilikózis gyakorlati feladatai­nak és a kutatásnak egyaránt és az ettől elválaszthatatlan légzéspszihológiánaik és pato­lógiának. Nem nagy létesít I tnényre gondolunk, hanem szerényre, amely 20—29 ágy- gyal, rendelőkkel, megfelelő felszereléssel és kutatórészleg­gel rendelkezne, s akár az egyetem, akár megyei egész­ségügyi intézmény keretében működhetne önálló egység­ként. A költségvetést általánosság­ban és részleteiben elfogadom. Dapsi Károly budapesti kép viselő hozzászólásában iparpo­litikánk egyik fontos kérdé­sével, a vállalatok átszervezé­sével foglalkozott. A költség- vetést elfogadta. Katona Sándor Osongsád megyei képviselő felszólalása után az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt eL Az országgyűlés délután Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló ár. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képvi­selő a mezőgazdasági szakem­berképzéssel foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Mokri Pál Komárom me­gyei képviselő ewebek között a lakásépítkezéseknél tapasz­talható hibákat, fogyatékos­ságokat tette szóvá. A költség­vetést elfogadta. Váci Mihály Szabolcs-Szatí­már megyei képviselő arról be­szélt, hogyan könnyíthetnénk meg a tanyai és a felüsd gyer­mekek továbbtanulását. Dr. Kulcsár Gyula Komá­rom megyei képviselő, a sok tapasztalattal rendelkező ipa­ri szakember nyelvén szólott a költségvetéshez. A törvény­javaslatot elfogadta. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő elmondotta, hogy a kemény tél, s a kései kitavaszodás ellenére jó mun­kaszervezéssel teljesíthetjük a mezőgazdaság idei termelési előirányzatait. A költségvetést elfogadta. Több képviselő nem jelent­kezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Vass Istvánné lezárta a vitát, s megadta a szót Tí­már Mátyás pénzügyminiszter nek. A pénzügyminiszter rész­letesen válaszolt a hozzászó­lásokra, s hangsúlyozta: a kép viselők észrevételeit, indítvá­nyait a pénzügyminisztérium szakemberei és az illetékes fő­hatóságok gondosan tanulmá­nyozzák, s figyelembeveszik a költségvetés végrehajtásakor. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az 1963. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett ősz- szegekkel egyhangúlag elfo­gadta. A Komlói Szénbányászati Tröszt legnagyobb termelő­üzemének, Kossuth-bányának dolgozói örömmel adták hírül hétfőn, hogy egy héttel a ha­táridő előtt teljesítették első negyedéves tervüket. Egyide­jűleg vállalták, hogy március végéig tervükön felül még 800 vagon szenet adnak a nép gazdaságnak. A Kossuth-bányaiak példa­mutatóan tettek eleget egyéb kötelezettségeiknek is. így pél­dául az összüzerm teljesítmé­nyük 11 kg-mal több az előírt nál. A tonnánkénti termelési költséget 15 forinttal szorítot­ták a kívánt alá, ami csak­nem kétmillió forint megta­karítást jelent negyedév alatt. Eredményeik közé sorolható a szállítás koncentrálása. A szál Irtási útvonalak megváltozta­tásával három gumiszalagot, kötélpályát szabadítottak fel, a hozzá tartozó létszámot más területre helyezték. Ezzel csökkentek a szállításnál adódó zavarok is. Folytatják a cseh hálós fejtés előkészíté­sét Július elsejétől már üzemszerűen megkezdik a ter­melést ezzel a fejtésmóddal A második és negyedik szint között kialakítottak * egy napi 75—80 vagon szenet adó kon­centrált termelőhelyet. Itt a December közepétől március derekáig az építőmunkások­nak átlagosan 25,6 százaléka volt fagyszabadságon. A hideg miatt januárban és februárban csak a tervezettnél átlagosan huszonnégyezer dolgozóval ke­vesebb munkást foglalkoztat­tak. így ebben a két hónapban a termelési terv ötvenöt száza­lékát teljesíthették, több száz­millió forint értékű munkával adós maradt az építőipar. Most már valamennyi épít­kezésen megkezdődött a mun­ka. Az építkezéseken — ahol az anyagellátás lehetővé teszi — már a második negyedév­ben meg kell kezdeni a terme­léskiesés pótlását. Ehhez azon­ban sok új munkaerőre lesz szükség. Az Építésügyi Mi­nisztérium vállalatainak már a második negyedév elejétől nyolcezer—nyolcezerötszáz új munkást kellene felvenni, sőt az év második felében még mintegy kétezer új dolgozót korábbi egy helyett két fej­tést művelnek egyszerre. így ugyanazzal a szálüátóberende- zéssel, amellyel korábban 38—40 vagon szenet továbbí­tottuk, most 75—80 vagon szenet mozgathatnak. A» egyik fejtésben Nagy Dezső 120 fős ifjúsági csapata dol­gozik, a híres Béke-brigád, amely már büszkén viseli a szocialista brigád címet. A másik fejtést Verb Imre 110 tagú csapatára bízták. A ha­sonló munkafeltételek vetél­kedés! kedvre bírták a Verb- csapat tagjait is. Legutóbbi megbeszélésükön elhatározták, ők is beneveznek a szocialista brigádmozgalomba és verseny­re kelnek a Béke-brigáddal. Ennek a bányarésznek a mielőbbi leművelése azért is érdeke az üzemnek, mi vél tel­jesítmény és önköltség szem­pontjából egyik leggazdaság- tailanabb munkahelye. Ha az itt található szén napszintre kerül, három és félezer méter hosszú vágatot tudnak fel­szabadítani a fenntartási ki­adások alól, ami önköltség terén jelentős megtakarítást hoz. Egyben azt is lehetővé teszi, hogy 1964-től teljes egészében mélyebb szintű bá­nyamezőkre korlátozódik a termelés Kossuth-bányán. akarnak munkába állítani, hogy pótolhassák a téli kiesést. 400 ezer forint parkosításra Pécsett az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága, hason­lóan az elmúlt évekhez, ebben az esztendőben is jól felkészült a tavaszvárásra. 1 A kerület parkjaiban és sé­tányain 125 padot helyeznek el és ezzel egyidóben mintegy 100 ezer tó virágot ültetnek ki, melyeket az I. kerületi tanács saját kertészetének üvegházá­ban termesztettek. 1963-ban 400 ezer .forintot költ az I. kerületi tanács par­kosításra, virágok kiültetésére, ezért helyes lenne, ha a lakos­ság is gondot fordítana a vi­rággal beültetett területek és parkok épségére, tisztaságára. A szilikózis-kutatásnak intézményt kellene létesíteni Tizenegyezer új munkást vár az építőipar követett hibáktól és bűnöktől függetlenül részt vehessen az egész nép jövőjének, a szo- eäaiizmusmaik felépítésében. — A párt és a kormány or­szágépítő és átalakító mun­kájának eredmény* nem­csak népünk előtt nyilván­való, hanem elismerést ara­tott az egész szocialista vi­lágban, sőt figyelmet kel­tett kapitalista országokban is, mindazokban, akik nem teljesen elvakultan szemlé­lik a világ folyását. Az elmúlt évek eredményei bizonyítják a követett politika, a legfelsőbb szintű tervezés realitását és helyességét. Azonban a legjobb tervből is csak kemény munkával lesz valóság. Az eredmények tehát egyúttal bizonyítják, hogy az elmúlt években komolyan dol­goztak ebbén az országban. A helyes általános politikai irány vonal, a jó és reális legfelsőbb szintű — tervezés és a vézett komoly munka egyúttal bizto­síték az elkövetkezendő évek­re, a szocializmus teljes fel­építésének sikerére. Mindezek mellett van a jö­vő eredményeinek egy másik forrása is. Erre utaltak a kor­mány részéről elhangzott nyi­latkozatok és a felszólalások egész sora. amikor a legfon­tosabb közvetlen feladatként jelölték meg a színvonal eme­lését az étet minden területén So ktesé mély ébben elemes- any, a* Anrift ésrft arankáját, VMkAAAAAAAAAAAAAAAyWyyywywyWVVWWyyvyyVYyyyXAA/MkAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA CJielszakadt kőrak K. J. vidéki otvasőnlk azt ír­ja levelében: a társasági élet­ben a dolgok mit sem változ­tak, a bensőséges családi kap­csolatok kiépülése most is úgy történik, hogy vezető állásúak hasonló rangút keresnek társ­nak, általában szívesen most is csak „felfelé” barátkoznak az emberek s szinte elképzelhetet­len, hogy egy tanácstitkár tár­sasági viszonyban legyen egy pályamunkással. Érdekelt és izgatott ez a vé­lemény, s mert nem egyedülál­ló, megnéztem a valóságban, mi igaz belőle s mi item, jogos-e egyáltalán a probléma üyen módon való felvetése. Így jutói tam Villányba. A bor és a társaság rokonok, s egy öreg pincemesternél, aki ráadásul még itt is született, nincs jobb emlékező. Herr An­tal, a pincegazdaság vezetője Teleki Sándor birtokosnál szol gélt hosszú évekig. r-r A társaság „krémje” ab­ban az időben az úri kaszinó­ban tömörült — mondja. Az „intelligencia” Telekiékhez járt, ahol a vadászatokon, zsú- rokon, házi bálokon szeretett vendégként kopogtattak Tiborc József főjegyző, Tóth Dezső fő­szolgabíró, Vörös bankár és koscher Kázmér esperes. Egyébként főhadiszállásuk Hermann szállodájában volt, ott biUiárdoztak, tarokkoztak, söröztek délelőttönkint. A leg­gazdagabb villányi földbirto­kost, Albrecht főherceget nem is láttuk. Ahogyan az inteltt- genciánák az úri kaszinó, az iparosoknak az iparos-olvasó­kör volt a főgyutekezöheiyük. A parasztok és a munkások kü lön csoportot képeztek, őnekik még helyiségük sem volt. IJgyik körből átjutni a másik­ba?... Nos, ahhoz nagyon sok pénz kellett volna. Hát ilyen volt régen a társasági élet Vil lányban. És most? Ezzel a kérdéssel Barabás Jó zsef igazgatóhelyetteshez fordu lak az iskolában. — A családok most ts össte­járnak — dől hátra székében — Mindenki a neki legjobban megfelelő társsal. Kicsodák?... Ahogyan én tudom az OTP ve zetője, a Tüzép vezetője, a gép állomás igazgatója jó ismerő­sök. Arnold János tsz-elnök Máder főagronómussal barátko zik. Az orvosok külön képez­nek egy társaságot. A pedagó­gusok is inkább egymáshoz jár nak. — Barabás elvtárs személy szerint kivel érintkezik? ügy értem, kihez megy el munka­idő után esetenkint családjá­val? — Az állami gazdaság agro- n6musa.it ismerem közelebbről. Például Heineréket. Van úgy, hogy összeverődik a társaság és kimegyünk a pincékbe. Mi­ről beszélgetünk?... A TV műsoráról, könyvekről, sport- eseményekről, politikáról. Saj­nos kezdenek feTbomlard ezek a családi barátságok. Miért? ... Az emberék Mkább közös szó­rakozásokon vesznek részt. Csa ládi esteken. Annyiból jobb, hogy megismerik egymást a kó zös intézménynél, vállalatnál dolgozók és mondjuk, együtt ül hét a segédmunkás felesége is az igazgatóéval... de a családi szűkebb összejövetelen az em­ber egyéni problémáit is meg­beszélheti barátaival. A tanácson Sárkány Ferenc- né elnököt keresem, de beteg, otthon fekszik. Rajos János vb titkár szívesen kifejti vélemé­nyét. — Most is vezetők vezetők­kel barátkoznak?... De miért is keresem a magamhoz való társaságot? Szerintem nem is a beosztás, az hogy vezető, vagy nem vezető dönti el a dolgot, hanem az értelmi sztn- vonal, a közös érdeklődési te­rület. Akit a motorozás vonz, a technikai csodák, nem biztos hogy le tudja kötni ilyen témá­val a másik, embert. A kultúr - ház jól tölti be nálunk az em­berek közötti összekötő szere­pet, azt, hogy mindenki megfe­lelő társasági életet élhessen. A múltban miből állt a társa­sági élet? ... Borozás, kártyá­zás, vadászat. Ezek a dolgok ma is nagy szerepet töltenek be falun a tarsas életben, de ezen felül már nagyobb igé­nyek varnnaJe. Sok TV-klub­unk van. A kultúrháznak ti­zenegy szakkörében mindenki választhat kedve szerint. Kép­zőművészet, fotózás, színját­szás, irodalmárkodás. Valójá­ban itt verbuválódnak igaz ba­rátokká az emberek. Megisme­rik egymást, örülnek, hogy partnerre akadtak és aztán vi­szik az asszonyt is. — Lehetségesnek tartja, hogy egy vezető beosztású em­ber a legalacsonyabb beosztás ban lévővel tartson baráti, csa­ládi kapcsolatot? — Lehetségesnek tartom, I bár a gyakorlat nem ezt mu­tatja. De nem azért, mert a vezető lenézi a kisebb képes­ségű dolgozót, hanem, meri más iránt érdeklődnek. Vi­szont a közös szórakozóhelyek­re együtt járnak. Én Nagyhar sányból kerültem ide, ott is ilyen „összerázódás” történt. Nem vagyunk angyalok, két­ségtelen, szívesen lát otthoná­ban is az ember olyat, akitől függ, vagy akit magánál több­re tart, akinek mérvadó a vé­leménye. Ám a kiegyenlítődés itt is érezhető. Például Villány­ban huszonegy autó-, száznál több TV-tulajdonos van. Mű­veltségben, világlátásban is egyenrangúak leszünk s akkor a társasági élet is más lesz. A tsz-ben azt mondják, idén negyvenkét forintot osztottak. Gond van, de azért jól élnek mz emberek. Fiatalokat kérde­zek, milyen társaságra vágy­nak?... Utazni szeretnének, Balatonra, Bükkbe, külföldre. Igényük sem merül fel arra, hogy különös társasági kap­csolatokat létesítsenek vezető­ikkel. „Ha valaki nagyon uta­zik rá, hát együtt nyaralhat az igazgatóval!” — mondják. Mi van abban, ha az igazgató el­menne a lakásukra?... Miért „pláne ez?”... És a vezető hogyan véleke­dik? Formalizmusból tartsak kapcsolatot olyannal, alát nem érzek közelebb állónak? A munkásokat közelállónak ér­zem, hiszen családom minden tagja az, onnan kerültem: ki. Aki ezt a „fonalat?’ elveszti, az úgyis átutazó a „székben”! Megnézek még egy dolgot a faluban, a keresztapaságot Régebben szokás volt magas beosztású embereket kereszt­apának hívni. Emlékszem, egyszer mondta valaki: Ráko­sit háromezren hívták meg egy év alatt keresztapának. Villányból nem kér ma senki ilyesmit. A fejlődés tenger­ként mossa ezeket a szokáso­kat, éppen úgy, mint a körö­ket. K. J. olvasónk levelében valamiféle modern „úri kaszi­nó” gondolatát pendítette meg. Most a valóság ismeretében egy konkrét példán keresztül láthatja: nem érdemes félte­nie a szocializmus demokra­tizmusát. Nincs kitől! SZÜTS IRTVÁN / 1 * Baranya megyei képviselők a folyosón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom