Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

/ I wmö 1963. MÄRCIOS rt. nSzo\ j .’unió bekapcsolódik az amerikai Tyres műholdak megfigyelésébe • Moszkvában közölték, hogy ] a Szovjetunió a legközelebbi ' jövőben bekapcsolódik a Tyros amerikai meteorológiád mű­holdak által szolgáltatott ada­tok vételébe és feldolgozásába és valamivel később a sokkal korszerűbb Nymbus mestersé­ges holdakat is követni fog­ják a szovjet földi megfigye­lőállomások antennái. Ismeretes, hogy a Tyros 120 •—130 kiló súlyú kis mestersé­ges hold. Eddig hat Tyrost bo­csátottak fel és az amerikai űrkutatásban példátlan módon valamennyi programszerűen rá is tért pályájára. A hat szput- nyit 700 kilométer magasság- ban nagyjában köralakú pá­lyán kering körülbelül 100 évig, de mivel a rádióberende­zések működését mindössze három hónapig tudják biztosi tani, már csak kettő küld jel­zéseket a földre. A Tyrosok a felhőtakaróról készült televí­zió felvételeket (fordulónként 32 felvétel) továbbítják a föld re. továbbá a bolygó hősugár­zásét mérik. Az ezekre vonat­kozó jelzéseiket a földön mag­netofonig adagra rögzítik. A már elfogadott program másak része a televíziós közve­títő műholdakra vonatkozik. Még az idén felbocsátják az Echo 2. nevű amerikai televí­ziós műholdat, amely mű­anyag- és alumíniumlemez- rétegekből áll. , Az amerikai szakembereik itt is érdekeltek abban, hogy a legkorszerűbben berendezett szovjet állomások résztvegye­nek kísérleteikben, hiszen az Echo 2. nem állandó és rend­szeres műsor továbbítására, hanem egyelőre csupán kísér­leti célokra alkalmas. Májusban új szovjet-ameri­kai tárgyalások kezdődnek, amelyeknek célja már egy kői csönösen egyeztetett fe.bocsá- tási program kidolgozása lesz. Közös tervek szerint bocsáta­nak majd fel olyan mestersé­ges holdakat, amelyek a föld mágneses mezejének mérését tökéletesítik. Moszkvában rá­mutatnak, hogy a múlt héten született megegyezés jó ala­pot teremt a további tárgyaié sokra, az együttműködés foko­zására. Ahol tíz évig; nem no In. Tudományos ftutató- állo más az úszó jégtáblán Hé.í-'n Teningrádból elutaz­tak az „Északi-sark 12” elne­vezésű újabb szovjet tudo­mányos kutatóállomás mun­katársai. Az állomást egy úszó jégtáblán fogják felállí­tani az Északi-Jeges-tenget keleti részén, a Vrangel-szá- gettől északra. 400 000 ember maradt haj­léktalan a bali-szigeü Agung vulkán kitörése nyomán. Ab­dul Rahman asszony, az Indo­néz Vöröskereszt vezetője, ki­jelentette, hogy valószínűleg más szigeteken kell letelepí­teni őket, mivel az a terület, ahol élték, súlyos károkat szenvedett a láva, a hamú és a vulkán által kiröpített kö­vek miatt. LegaiaDb tíz évbe telik, amig ezen a hatalmas területen ismét termést lehet betakarítani. !••• Sukamo elnök nemzeti sze­rencsétlenségnek nyilvánította az Agung tűzhányó kitörését és a nyugat-bomeói árvizeket, amelyek ugyancsak a közel­múltban tettek hajléktalanná sok ezer embert. A rendőrség őrhajói hétfőn megkezdték hétezer ember el- költöztetését a szigetről: eze­ket Báli északkeleti partjain körülzárták a lávafolyamok. A hajók a sziget déli részére, klungjungi menekülttáborba szállítják őket Eltelették Parragi Györgyöt Kedden » Farkasréti teme­tőben temették ei Parragi György Kossuth-díjas újság­írót A ravatalnál Siklósi Nor­bert, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének főtitká ra, Pálfy József, a Hétfői Hí­rek főszerkesztője mondott beszédet Az IBUSZ leszállít'a a főidénybeli külföldi autc busz-kirándulások diját Ezekben a hetekben már ti­zenhét különböző útvonalon, több mint száznegyven kirán­dulást szervez az IBUSZ a ba­ráti országokba. A turisták számára talán az egész év legkellemesebb meg­lepetése a május 1-e után in­duló külföldi autóbuszkirándu­lások részvételi díjának csök­kentése. Az árleszállítás ter­mészetesen a már meghirde­tett utakra is vonatkozik. Ez az ármérséklés általában 100—200—300 forintot is elér. Az árleszállítás minden olyan kirándulást érint, amelyet leg­alább részben autóbuszon bo­nyolítanak le. Az IBUSZ növelte az idén a nyugat felé irányuló idegenfor galmat is. A jelentkezések a tavaszi utakra természetesen már lezárultak, s így előrelát­ható, hogy a most következő hónapokban számos magyar tu rista keresi fel Ausztriát, Fran­ciaországot, Hollandiát, Görög­országot és Olaszországot, még- I pedig szintén a tavalyinál je- I lentősébb mértékben alacso­nyabb részvételi díj ellenében. ll.ir ;inra in(*j!Ő(,»a/.lnsí»«ána!í a otóves trrvltén Szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés A szarvasmarhatenyésztés a megye mező- gazdaságában kulcshelyzetet foglal el. Nem­csak azért, mert a legértékesebb emberi táp­lálékot, a tejet és a legnagyobb mennyiségű húst szolgáltatja, hanem azért is, mert a tej feldolgozása után visszamaradó mellékter­mékek, a fölözött tej, az iró és a savó te­kintélyes mennyiségű állati fehérjét bizto­síthat a kialakuló intenzív nagyüzemi sertés­ér, baromfi tenyésztésnek. Jelen tőségét növeli még az is, hogy az öntözéses gazdálkodás ki- terjesztésével nagyobb lesz a .szervestrágya- Ip.ény és a termésátlagok növekedésével igen nagy mennyiségű melléktermékkel is ke.i számolnunk. Gazdasági állataink közül a leg­több trágyát a szarvasmarha termeli és a gazdasági melléktermékeket is ez hasznosítja a legjobban. / Megyénk közigazdasági és természeti adott­ságait, valamint a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság tenyésztői hagyományait Í3 figyelembe véve, a közeljövőben feltétlenül a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését és ter­melékenységét kell az eddiginél jobban elő­térbe helyezni. A tavaly márciusi adatok azt mutatják, hogy megyénkben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése idején NŐTT A SZARVASMARHA-AT.I/^MANY, azonban évről évre csökkent a tehénlétszám. Ez pedig veszélyes lehet. 1962-ben például olyan kevés volt a vemhes üsző-létszám, hogy az a természetes tehénselejtezés folytán kieső létszámot sem tudja pótolni. A tehén és vemhes üsző létszám elsősorban a háztáji gazdaságokban csökkent. Ez pedig kihatással lesz az idei összállomány alakulására is. Ezt a csökkenést meg kell akadályoznunk. A tenyésztői kedv helyreállítása érdekében intézményesen és tervszerűen biztos alapokra kell helyezni a háztáji állomány, elsősorban a tehénállomány takarmányé!látását. Meg­felelő szervezéssel — minden esetben a kö­zös gazdaságok érdekének szem előtt tartá­sával — például bizonyos számú munkaegy­ség teljesítéséhez kötve, réthez, legelőhöz, árokparthoz, melléktermékhez kell juttatni a tsz-tagokat. Gondoskodni kell a háztáji gaz- »Hságokban született borjak sorsáról is. He­! Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, após, nagyapa, sógor és rokon idős Drávavölgyi József a Magasépítési Vállalat dolgo­zója, március 25-én 67 éves ko­rában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 2*-én, pénteken du. 4 órakor lesz a központi teme­tőben, A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett jó édesanya, anyós, nagymama, testvér és kedves rokon özv. Csapó Mihályné Bese Márta március 24-én 7* éves koréban elhunyt. Temetése 27-én, szerdán fái 2 órakor lesz a központi temető­ben. A gyászoló Fel hi wás m suKlcózis foglalkozási megbetegedésből kMcteknK baleseti járadékosokhoz, nyugdíjasokhoz Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetet­len drága jó édesanyánk özv. Zellei Ferencné Bratta Melánia elhunyta alkalmából fájdal­munkat bármi módon enyhíte­ni Igyekeztek. Külön is köszö­netét mondunk a Bm. Tanács VB titkársága dolgozóinak és az István téri Alt. iskola tariert karának, dolgozóinak és szülő, munkaközössegének megjele­nésükért és a küldött köszö­rűkért. Lelle Mária, Dr. Zellei Zoltán AZ SZTK Megyei Alközpontja • az alábbiakra hívja fel az érde­keltek figyelmét: A 12,1962. (XII. 1.) MÜ. M. számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy a szilikózisból eredő munkaképes- 1 ségcsökkenés folytán kártalanított 1 baleseti járadékosok, rokkantsági ; nyugdíjasok részére — az egyéb feltételek fennállása esetén — a korábbi ellátásuk helyett a jelen- . leg hatályban lévő nyugdíjtörvény szerint járó ellátás nyerjen meg­állapítást, feltéve, ha az így meg áUapított ellátás kedvezőbb. A hivatkozott rendelet szerint átcserélhető tehát: 1. A korábbi rendelkezések alap­ján 1962. évi augusztus hó 1. napja előtt szilikózisból eredő munkaké­pességcsökkenés folytán megálla­pított baleseti járadék százalékra, illetve fokozatra való tekintet nél­kül baleseti Járadékra, feltéve, ha a járadékos szilikózis veszélyes munkakörben (munkahelyen) mái nem dolgozik. *. Atcserélhetők az alábbi nyug­ellátások a jelenlegi nyugdíjtör­vény szerint megjárd baleseti rok­kantsági nyugdíjra: a) Öregségi, rokkantsági járadék, bányanyugbér és szilikózisból ere­dő munkaképességcsökkenés alap­ján megállapított baleseti járadék címén folyósított sajátjogú egyesí­tett ellátás. b) Az 1962. évi augusztus 1. napta előtt a különböző rendelkezések alapján megállapított öregségi, nem baleseti eredetű rokkantsági nyugdijak, amikor a baleseti jára­dék folyósítása a nyugdij megálla­pítása következtében lett meg­szüntetve. e) A* 1661. évi augusztus hó X. napja előtt szilikózis megbetege­dés alapján megállapított baleseti- rokkantsági nyugdíj. d) Olyan nyugdíjasok esetében is, amikor a szilikózisból eredő kártalanítás első Ízben a nyugdij megállapítását követően történt. A fent felsorolt nyugdíjasok esetében átcserélésre csak akkot van lehetőség, ha 1. az érdekelt szilikózis fertőzé­se* munkakörben (munkahelyen) már nem dolgozik. 1. S-lllkózisból eredő munkaké­pességcsökkenése egymagában el­éri vagy meghaladja az ötven szá­zalékot. 3. Az átcserélés folytán megálla­pítható ellátás kedvezőbb a ko­rábban megállapított ellátásnál. A hozzátartozók ellátása (özve­gyi, szülői nyugdíj, árvaellátás) is átcserélhetö, feltéve, ha a Jogszer­ző 66 százalékot meg nem haladó szilikózisból eredő munkaképes­ségcsökkenés alapján részesült bal­eseti kártalanításban és az elhalá- ; lozás 1962. évi Július hó 31. napját | követő Időben következett be. j Az alközpont felhívja az érde­keltek figyelmét, hogy az ellátá- i #ok átcserélése csak kérelemre ! hajtható végre. I Az átcserélés alapján megállapí­tott ellátás folyósításának ke*d9 Idejét egyéb feltételek, fennállás* esetén Is legkorábban az Igénybe­jelentés napját megelőző harmadik hónap első napjától kézdődően Is­iiét megállapítani. A munkaviszonyban nem álló nyug ujjasok, járadékosok átcseré­lés iránti kérelmükét az SZTK .üközponinál írásban vagy «óban terjesztheti..;: elő. A munkaviszony­ban álló dolgozók Ilyen irányú ké­relmükkel forduljanak a munka­helyükön működő nyugdíj előkészí­tő albizottságokhoz. Pécs, 1963. március hó. SZTK PÉCSI ALKÖZPONTJA Vasárnapi számunkban is közöl* tűk a fenti felhívást, melyből íz utolsó bekezdésből kimaradt agy ,nem" szó. Helyesen: A munka- viszonyban nem álló nyudijasok stb. Fájdalommal tudatjuk, hegy szeretett férj, édesapa, após, nagyapa, sógor, nagybácsi kedves rokon Dal]os József lakatos mester március 25-én, 71 éve* korában. rövid szenvedés után elhunyt, Temetése 29-én, pénteken au. 3 órakor lesz a központi teme­tőben. A gyászoló család lyes, ha a termelőszövetkezetek ezeket a bor­jakat közvetlenül a föccstej kiszopása után átvennék és mesterséges úton tovább nevel­nék. így átvándorolnának az értékes egye- deik a tsz-ekbe és a hizlaláshoz szükséges alapanyagot is biztosítani! lehet. Erkölcste­lennek és elítélendőnek kell tartani azt a je­lenséget, amely itt-ott még felüti a fejét Sokan a szorult helyzetet kihasználva, majd­nem ingyen, „borravalóért” vásárolják meg az eladásra felkínált borjaikat. Ez sem segíti a tenyésztői kedv növekedését. Annak ellenére, hogy 1960-hoz viszonyítva, jelentősen nőtt a szarvasmarhaállomény, a nagyiizemcsítés és a termelékenység dolgá­ban még elég rosszul állunk. A magas elő­állítása költségek nagymértékben abból adód­nak, hogy az állatok szétszórtan, kisüzemi módon vannak elhelyezve. Ez nemcsak az ellenőrzést, a szakirányítást nehezíti, a rossz munkakörülmények nagymérvű takarmány- pocsékolásihoz is vezetnek. A növendék férőhelyek, az elmúlt években érvényben lévő típusterveknek megfelelően épültek. Szabadtartásosak. A tsz-ek ezeket az istállókat átalakították, módosították, hol rosszul, hol jóL Egy tény: sehol sem üzemel­tetik a rendeltetésének megfelelően Gyakor­latilag az 50 férőhelyes növendékmarha- istállókban, amelyek szabadtartásosak, 25— 32 állatot tartanak lekötve. Ezek az istállók hidegek, nádtetőre voltak tervezve, de cse­rép került rájuk. A nagyüzemi tehenészetek kialakítása megköveteli, hogy a szétaprózott­ságot minél előbb megszüntessük. Feltétlenül szükséges, hogy 1964-tól beruházásainkat a tehénistállók építésére koncentráljuk. Első­sorban a meglévő 50 férőhelyes, magtárpad- lásos épületeket kell 108 férőhelyesre kiala­kítani, mert itt, a járulékos beruházások mar megvannak. Fontossági sorrendben a tehén- istállók után a mesterséges borjúnevelők kö­vetkeznek. Ezt a sorrendet három körülmény is indokolja: a gümőkór elleni küzdelem, a gazdaságosság és a háztáji borjúállomány elhelyezése. Az állatok koncentrálásának szükségességét figyelembe véve, egy telepen egy központi takarmányos felállítása látszik a legjobb megoldásnak. Az állattenyésztési telepek kialakításakor a szakosítási elveket figyelembe véve, azt keü követni, hogy a fő­majorba kerüljenek a tehénistállók és a mes­terséges borj újjevelők. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évek­ben AZ FŐT TEHÉNRE JUTÓ TEJTERMELÉS alacsony volt. A következő adatok mindennél jobban bizonyítanak: 1960-ban 1998, 1961-ben 1842 és 1962-ben 1969 liter volt egy-egy ter­melőszövetkezeti tehén évi átlagtermelése. Persze voltak ennél jobbak is, rosszabbak is. A Kzajki Úttörő Tsz-ben például az elmúlt évben is 4735 liter tejet adtak átlagosan a tehenek. Itt nem ás panaszkodnak, nem mondják, hogy ráfizetéses a tejtermelés. Két­ségtelen tény, hogy 1969 liter termelés mel­lett nem lehet jövedelmez» a tejtermelés. Még az elmúlt évben is, mintegy 80—100 olyan termelőszövetkezet volt a megyében, ahol a tej értékesítésekor még a nagyüzemi felár feltételeit sem tudták teljesíteni. Ezek a tsz-ek havonta, mintegy 55—60 000 forint nagyüzemi felártól estek eL Teheneink jó tejelők. A hiba inkább abban van, hogy állandó zavarok vannak a takar­mányéivá tásban. Ahol kiküszöbölték ezeket a zavarokat: ott nincs baj a tejtermeléssel sem. Ilyen termelőszövetkezet azonban nem sok van. A többségre még az a jellemző, hogy a béli takarmányhiány következtében előállott kondíció veszteséget a nyári jobb takarmány- ellátáskor kell pótolni. Tak ármány készletein - két tehát nyáron sem tucfjuk tejtermelésre hasE3iálni teljes egészében, mert abból a té­len legyengült szervezetet kell regenerálni. E tényből kiviláglik: nem szabod megenged­ni tovább a takarmánypocsékolást. A másik kritikus pont a növendéknevelés. Az ésszerűtlen takarékosság, a nem megfe­lelő minőségű takarmányozás következtében általában választás körül megcsöknek. Vál­tozást csak a mesterséges borjúnevelés hoz­hat. Az elmúlt években a megszületett bor­jaknak mindössze 8,5 százalékát nevelték fel mesterséges úton. Ez kevés. Ezt növelni kell Viszont csökkenteni kell a tbc-s tehenek számát Ezt is elősegíti a mesterséges burjú- nevelés. Az elmúlt év negyedik negyedévé­ben lefolytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy az összes szarvasmarhaáXkwnány. 7,7, a tehénállománynak pedig 14,7 százaléka tbc- pozitív. Érdemes megnézni a felvásárolt hízómar- hák átlagsúlyát is. 1960-ban megyei átlagban egy-egy eladott hízómarha átiegsúlya 516,3, 1961-ben 495, 1962-ben pedig 482 kiló volt. Tehát csökkent. Ezek a számok azt tnutatják, hogy ezen a területen is sok snég a tenni­való. ÁRAMSZÜNET Áramszünet lesz 27-én 8—14 órái* hálózat átépítés miatt a Márton és Könyök u.. Orsolya u., KataMn, Ady Endre u. páros oldal. Kamiin utcáig, Kossuth Lajos u. 75, 77. 79, 81, 83, 85, 87. sz. Vámház u. 3. S. 7, 9. sz. házakban. Áramszünet lesz 27-én 8—12 óráig hálózatkarbantartás miatt: Rigó u.. Fúrj u.. Basama lom: út. Basama­lomi dúló. Nagyhídi út területén. Továbbá 12—16 óráig a Felszabadu­lás út 2-440 , 97—113. sz. házig. . Áramszünet lesz 28-án 8—IS óráig hálózatkarbantartás miatt a követ­kező területen: Remény puszta* Postavölgy, Nagyárpéd. Nagyárpá- dl út. Bimbó u.. Orgona u. Viola t». Névtelen u.. Móra F. u. — AZ ORSZÁGOS IRODA közli, hogy március 33-4* fél 6 és fél 9 órakor a Liszt te­remben modern fazz-estet rendez. Közreműködnek S+H kvintett (Prága), Garay Attila, Szimusy Márta és Kalmár Zsuzsa. Jegyek kaphatók: Filharmónia elővételt pénztárában. Színház tér ». A SERTÉSTENYfiSZTfíSBEN IS SOK A TENNlVAlJÓ At. 1961. évi aszályra, takarmányMénjl» a sertésállomány igen érzékenyen reagált. A* 1961. évi 286 683 darabról az összállomány 1962-ban 254 042 darabra csökkent. Hasonló, sőt ennél nagyobbmérvű a kocaállomány csökkenése. Ennek eredménye látható ál érezhető a jelenleg kialakult szabadpiaci malac- és süldőáraknál is. A meglelő koc*. létszám kialakítását van hivatva megoldat az 1002/1963. évi FM és ÉGM. Mj együttes utasítása. A háztáji kocalctszám növelése és fenn­tartása elsőrendű népgazdasági érdek. Ezért a kocalegelő, pásztor, megfelelő számú apa­állat és bizonyos számú ledolgozott munka­egységhez kötött, természetesen térítéses ko­cánkönti 100 négyszögöl lucerna terület biz­tosítása a tsz-ek részéről mulasathatatlan feladat. Hogy mennyire indokolt ez, mutatja a következő tény is: a sertésállomány 76,7 százaléka a háztáji, egyéni és kisegítő gaz­daságok kezén van. A felvásárlásban enne* ellenére ezek a gazdaságok csak mindössze 12,4 százalékban mutatkoznak. A termelőszövetkezetek sertésállománya az elmúlt három évben állandóan fejlődött. 1960-ban 63 634, 1961-ben 75 380, 1062-ben pedig 84 722 sertés volt a termelőszövetkeze­tekben. összlétszámban nézve a fejlődés szép, a kocalétszám alakulása viszont csök­kenő tendenciát mutat. Ez nem is lenne kü­lönösebb hiba, ha a kocakihaszmálás mértéke és a hizlalás forgási sebessége ezzel párhuza­mosan növekedne, az elhullás! százalék pe­dig csökkenne. A kocalétszám csökkenését ** okozta, hogy a nem megfelelő férőhelyek miatt nagy volt az elhullás és így a termelő­szövetkezetek inkább azt a kockázatot vállal­ták, hogy szedett-vedett sertéseket vittek be a telepükre. Ezt mutatja a következő tény is. 1960-tól csak az állatforgalmd mintegy 79 760 süldőt helyezett ki a tsz-ekbe. Egy tény: e jelenlegi kocalétszám, súlyosbítva a nem ki­elégítő kihasználási százalékkal, malac- és süldőelhullással, a megfelelő hízóakioanva« előállításához kevés. ’ A további elhullások csökkentésének egyik módja a zárt sertéstenyésztő telepek Wajakí. tása. Ehhez viszont az szükséges, hogy min­den termelőszövetkezet annyi kocát tartson, amennyi a hízóalapanyag biztosításához Szük­séges. A cél ugyanis nemcsak zárt tenyéste- ték, hanem zárt telepek kialakítása is. Mint ismeretes, az elmúlt években a nagyarányú sertéselhufiásinak egyik oka a Brucellózis, s Voldagsen paratifusz és még számtalan be­tegség volt. Ezekkel az újonnan kislaka* nagyüzemi telepeken is számolni k>éÍL Ered­ményesen küzdeni ellene csak akkor lehe% f J h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom