Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

4 ftíAsmo 1963. MÁRCIUS 26. Eltorlaszolják a Jenyiszej régi medrét Épül a világ legnagyobb erőműre Hétfőn megkezdték a Jenyi­szej folyam régi medrének el­torlaszolásai, h-ogy létrejöjje­nek a világ legnagyobb erőmű­vének építéséhez szükséges fel­tételek. Nagyteljesítményű bil- lenőtéherautók ezrei hordják órákon át a 15 tonnás betonpi­ramisokat és hatalmas kőszik­lákat a töltésre és a partokra, ahonnan nagy robajjal zúdul­nak a kőóriások a folyó vízébe. Az eltorlaszolási munka a víz­műépítés egyik legnagyobb tel­jesítménye világviszonylatban. A régi meder eltorlaszolása után megkezdődhet az ötmillió köbméter beton lerakása, a 130 méter magas és 1060 méter hosszú nagygát felépítése. A krasznojarszki vízierőmű, amely 1965-ben adja az első áramot, hatmillió kilowattos teljesítőképességével a világ legnagyobb erőműve lesz. Éven te 20 milliárd kilowattóra ára­mával eléri a kujbisevi és a vólgográdi nagy erőművek együttes teljesítményét. A ter­vezett 12 gépegység mindegyi­ke 500 000 kilowatt teljesítőké­pességű lesz. Nyikita Hruscsov hétfőn szí­vélyes üdvözletét küldte a si­ker alkalmából a krasznojar­szki vízierőmű építőinek, akik részt vettek a Jenyiszej-folyó medrének eltorlaszolásában. A szovjet kormányfő telefo­non beszélt Andrej Bocskinnal, az építés vezetőjével, éppen ab ban az időpontban, amikor be­fejezték a meder eltorlaszolá­sát. Bocskin jelentette Hrus­csovnak' a munka „jófl halad, sikeresebben, mint ahogyan magunk is gondoltuk volna”. * A nagy szibériai folyam ellen indított döntő roham, amely hétfőn reggel kezdődött, hat és fél óra hosszat tartott, az ere­detileg előirányzott 48 óra he­lyett. Vízierőművek építésénél a világon első ízben valósítot­tak meg ilyen bonyolult hidro­technikai feladatot. Tárciyaláso?* s francia kormány és a bányászok HÖZÖtt Vasárnap délelőtt és délután két ízben találkoztak a két­száznegyvenezer sztrájkoló francia bányász, illetve a kor­OCüllöLdi kerek MOSZKVA Szipka József, a Magyar Nép köztársaság moszkvai nagykö­vete, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja hétfőn bemu tatNozó látogatást tett Mihail Szuszlovnál, az SZKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tag jánál. Szuszlov szívélyes, ba­ráti eszmecserét folytatott a nagykövettel. RIO DE JANEIRO Droppa Gusztáv, a Magyar Népköztársaság rio de janedrói követe a közelmúltban látoga­tást tett Brazília több északke­leti államában. Látogatása so­rán tárgyalásokat folytatott a politika, a gazdasági és a kulturális élet neves képvise­lőivel a két országot érintő ke­reskedelmi és kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. VARSÖ A hétfőn megjelent lengyel Tápok első oldalon közük, hogy A. Zawadzki, a lengyel állam­tanács elnöke és J. Cyrankie- wicz miniszterelnök táviratban üdvözölte a magas tisztségükre Ismét megválasztott Dobi Ist­vánt és Kádár Jánost. Marian Naszkowski a lennel külügy­minisztérium megbízott vezető­je ugyancsak táviratban üdvö­zölte az ismét külügyminiszter­ré választott Péter Jánost. BfiCS Tízezer bécsi kísérte utolsó útjára a szerencsétlen szülők iránt megnyilvánuló országos részvét mellett eltemetett Dag­mar Furich 12 éves balett-nö­vendéket. aki az operai balett­iskola zuhanyozójában esy be­teges hajlamú gyilkos áldozata lett. MOSZKVA Március 17-e és 25-e között a Mars-1. bolygóközi állomással újabb rádióösszeköttetést te­remtettek. A rádióösszekötte­tés idején a föld és az. állomás közötti távolság elérte a 106,276.000 kilométert. SAO PAULO Sao Paulo lakosai vasárnap szinte megrohamozták az „űr­hajózás és világűr” kiállítást, mert ezen a napon ott tartóz­kodott Pavel Popovics és And- rijan Nyikolajev. Mindenki a közelükbe igyekezett jutni, ke­zet akart szorítani velük. A szovjet vendégek több, mint egy órán át autogrammokat, fényképeket osztogattak. Este Nyiko'ajev és Popovics labda­rúgómérkőzésen vett részit. BELGRAD Adolfo Lopez Mateos mexi­kói köztársasági etnök, a belg­rádi Politika latin—amerikai tudósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette: Mexikó mé­lyen hisz a tárgyalásokban, mint minden probléma megol­dási módjában, s ez vonatkozik Kuba esetére is. Erőteljesen fel lépünk az ellen — nvmdotta —, hogy a kubai problémában bármiféle erőszakot alkalmaz­/„inak, BONN A Német Szövetségi Köztár­saság hadügyminisztériuma ki­dolgozta a Bundeswehr hadi­tengerészeti erői kötelékébe tar tozó tarpedóromboljó őrnaszá­dok rakctafelfogy vérzésének tervét. A Die Welt hétfői jelen­tése szerint a hadügyminiszté­rium a közeljövőben megkezdi a terv valóraváltását. A terv­vel kapcsolatban légvédelmi ra kétákról, valamint olyan raké­tákról van szó, amelyekkel szá­razföldi és tengeri célpontok vehetők tűz alá. BÉCS Az Osztrák Kommunista Párt országos értekezlete hatá­rozatot hozott, amelyben azt ja vasolja az osztrák kommunis­táknak. a párt híveinek és vá­lasztóinak, hogy az április 28- ra kitűzött köztársasági elnök- választáson a Szocialista Párt jelöltjére, Adolf Schärf, jelen­legi köztársasági elnökre adják szavazatukat* Áramszünet Áramszünet lesz 26-án 8—12 óráig hálózatkarbantartás miatt a követ­kező területen: Magaslati út, Felső­havi dűlő, 2—10, 2—13, Tettye dűlő 1—9, 2—8/1., Tettye tér, Zsigmond u. 42—14. Áramszünet lesz továbbá 26-án 12—16 óráig hálózatkarbantartás miatt Gyükés, Dömörkapu, Bor­bála-telep, Istenáldásvölgy, Lám­pásvölgy és Fócsbányatelep terü­letén. Áramszünet lesz 27-én 8—12 óráig hálózatkarbantartás miatt Rigó u, Fürj u.. Basamalomi út, Basama­lomi dűlő, Nagyhidi út területén Áramszünet lesz 27-én 12—16 óráig hálózatkarbantartás miatt a Fel- szabadulás út 2—10, 97—113-as szá­mú házig. Áramszünet lesz nagyfeszültségű hálózatépítés miatt 27-én 7—17 óráig az alábbi községekben: Szőke, Szil­vás, Bosta. Szalánta, Németi, Po­gány, Szőkéd, Eszterág puszta, Katalin puszta, Turony és Csai- nóta. — Köszönetét mondunk mind­azoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett ha­lottunk Székely Antalné temeté­sén megjelenésükkel. koszorúk, virágok küldésével mélységes fáj­dalmunkat enyhíteni i-yekeztek. A gyászoló család. mány képviselői. Este a tár­gyalásokat felfüggesztették, anélkül, hogy a következő megbeszélés időpontját kitűz­ték volna. A jelentések szerint a leg­keményebb vita a béremelés mértékéről folyt. Algériai küldöttség Kairóban Kairó (AFP—Reuter). Bume­dien hadügyminiszter vezeté­sével vasárnap repülőgépen huszonkéttagú algériai kül­döttség érkezett Kairóba. A küldöttség ellátogat Damasz­kuszba, Bagdadba és Szanaa- ba is, hogy az arab egység kér­déseiről tárgyaljon. A Reuter kairói jelentése be­számol arról, hogy vasárnap Nasszer elnökletével ülést tartott az EAK elnöki tanácsa és végrehajtó tanácsa, hogy megvitassa a Szíriával és Irak­kal eddig folytatott tárgya­lások eredményeit Szeretett édesapánk, nagy­apánk, apósunk, sógorunk és rokonunk Walter József 62 éves korában elhunyt. Temetése 29-én, pénteken fél 4 órakor lesz a központi te­metőben. Gyászoló család Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyapa, testvér és kedves ro­kon Dr. Szí bér István nyugdíjas március 24-én 88 éves korában elhunyt. Temetése 27-én, szerdán 4 óra­kor lesz a központi temetőben A gyászoló család köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett férjem, édesapám, fiunk, vőnk Gulyás Róbert lőmester temetésén megjelentek, koszo­rúkkal, virágokkal, vagy más módon fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk, az I. üzem párt-, szakszervezel és üzemvezetőségének, vala­mint a Bányaipari Technikum IV. osztályának és a bányász zenekarnak. A gyászoló család Ezúton mondunk köszönetét a kedves rokonoknak, ismerő­söknek, jóbarátoknak, jó szom­szédoknak, akik szeretett ha­lottunk I Alcinese Péter temetésén megjelenésükkel, koszorúk, virágok küldésével mélységes fájdalmunkat enyní- 3 teni ievekeztek. Külön mon- 5 dunk köszönetét a Fémioari V. * dolgozóinak megjelenésükért. Gyászoló Alcinese és Eisemann család i ____________;_______________ k öszönetnyilvánítás Köszönetét mondok a kedves széleskörű rokonságnak, akik drága jó férjem Fodor Ferenc temetésén megjelenésükkel, ko­szorúk, virágok küldésével fáj­dalmamat enyhíteni igyekez­tek. Külön mondok köszönetét a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak a pécsújhegyi ze­nekar taglalnak, a pártnak és fértem közvetlen munkatársai­nak, valamint a 1ó ismerősök­nek és a környék lakóinak a szép koszorúkért. Gyászoló özvegye KÖSZÖNETNYÍL VANIt * ' Ezúton mondunk köszönetét mind azoknak, akik szeretett halottunk Gödi István temetésén megjele­nésükkel, koszorúk, virágok kül­désével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk kö­szönetét a Vas- és Műszaki Nagy- ker. V. vezetőségének, dolgozói­nak, az Allatforgalmi Vállalatnak, valamint a pécsi kirendeltségének. A gyászoló család. — HALÁLOZÁS: Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett, jó édes­anyánk, anyósunk, nagymamánk, tlcdmamánk, testvérünk és kedves rokonunk üzv. Somogyi Józ;cfné Balaicza Teréz március 24-én 67 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 26-án, kedden fél 4 óra­kor lesz a pécsszabolcsi ‘emelő­ben. A gyászoló család.* Az országgyűlés hétfői ülése (Folytatás a 3. oldalról) lődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1963-ban is, hasonlóan az előző évhez. A szocialista országok bővülő együttműködését szol­gálja a létrehozandó közös bank és ennek keretében a sok oldalú elszámolások rendszere. Ujabh lépés Gíércs iervünh valóra vált ásúbun Továbbiakban a pénzügymi­niszter rámutatott arra, hogy — 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmé­nyek között indult, Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős téli újabb ne­hézségeket akozott. A rendkí­vüli hidegek és havazások, majd újabban az ár- és belvíz miatt a termelésben sok a ki­esés és a többletköltség. Első­sorban a nehézipari ágak és az építőipar károsodott az időjá­rás miatt. A mezőgazdaságban főleg az őszi munkák elmara­dása és a tavaszi munkák késői indítása jelent problémát. A rendkívüli intézkedések egész sorára volt szükség a közleke­désben. — Mindent 6sszevetve a több Ietköltségek és károk 600 mii líó forint körüli összegre te­hetők. És mindez még nem tartalmazza az ár- és belvi­zekkel kapcsolatos további károkat, az utak. töltések, épületek helyreállításának költségeit, ami óvatos becs­lések szerint is 300—400 mil­lió. A károlt helyreállítására a költ ségvetés tartalmaz bizonyos élő irányzatokat. — Bár az időjárás számos te­rületen a feladatok módosítá­sára kényszeríti a gazdasági ve zetést, mégis az elmúlt hóna­pok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségveté­sünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen megvan a lehe­tőség a termeléskiesés pótlásá­ra, a többletráfordítások ellen­súlyozására. Különösen nagy je len tősége van annak, hogy a vállalatok export-szállítási kö­telezettségeiknek eleget tegye­nek. A miniszter beszédét e sza­vakkal fejezte be: — Pártunk politikája, a tö­megek bizalma elősegíti e fel­adatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a kö­vetelményeket a vezetők mun­kájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk gyorsítá­sának objektív követelményé­vé vált. A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknáz­zuk ki nemzetközi viszonylat­ban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta le­hetőségeket — Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költség- vetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóraváltásá- ban, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában. — Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány 1963 évi ál­lami költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatát fogadja el. A pénzügyminiszter után dr. Erdei Feemc, a terv- és költ­ségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Hangsú­lyozta: az 1963. évi költségve­tésről benyújtott törvényjavas­lat feletti vitában, az ország- gyűlés hét bizottságában 44 képviselőtársunk vett részt Mind a költségvetési előirány­zatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai tőre« véseket, amelyeket a költségvetés vég­rehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter kifejtett, a bizottságok egyértelműen he* lyeslik. Dr. Erdei Ferenc javaslatára ezután a képviselők elhatároz­ták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általá­nos és részletes vitáját együt­tesen folytatják le. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság póttagja szólalt fel. A költ­ségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogad­ta. Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós elnökleté­vel folytatódott a tanácskozás. Ortutay Gyula, Gács Miklós, dr. Noszkay Aurél és Goszto- nyi János felszólalása után ebédszünet következett. Az ebédszünet után az or­szággyűlés Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta a költ­ségvetési törvényjavaslat vitá­ját. A vitában dr. Sályi István, Galló Ernő. dr. Várkonyi Im­re, Vaskó Mihály és Z Nagy Ferenc szólalt fel. Újabb szü­net után az elnöklő dr. Beresz­tóczy Miklós Klaukó Mátyás, dr. Petri Gábor, Kollár József, Csorvási Sándor, Varga Jó- zsefné és Inokai János képvi­selőknek adta át a szót. A kép­viselők a törvényjavaslatot el­fogadták. A? elnöklő dr. Beresztóczy Miklós javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt tíz órakor folytatják a törvény- javaslat vitáját. Baranya föladatai a mtíModik fitóyps A növénytermesztés helyzete és a főbb Március 22-én, pénteken kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen a megye mezőgazdaságának fő problémáit és feladatait vitatták meg. A tanácskozásról la­punkban tudósítás jelent meg, de ez termé­szetszerűleg nem ölelhette fel az összes te - adatot. Mai számunkban megkezdjük a me­zőgazdasági szakbizottság által kidolgozott tervek Ismertetését. Külön foglalkozunk a növénytermesztéssel, a rét- és legelőgazdál­kodással, az öntözéssel és a szakemberképzés problémáival. A mezőgazdasági termelés 1962. évi ered­ményeit a későd kitavaszodás, a nyári aszály és az előző esztendő gyenge takarmánytermes kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek ellenére a mi megyénkben az országos átlagnál kedve­zőbben alakult a mezőgazdasági termelés Főleg a növénytermesztésben növekedtek a hozamok. A szántóföldi növénytermesztésben a főtermékék értéke mintegy egyhamnadával haladja meg az elmúlt esztendeit. Az áru­termelés volumene megyei szinten mintegy 18, országos szinten pedig csak 5 százalékkal nőtt. Ha az 1961. évi felvásárlást vesszük alapul, akkor 1962-ben növényi eredetű cik­kekből 34, vágóállatból és állati termékekből pedig 9 százalékkal vásároltunk fel többet, mint az előző évben. NŐTTEK A TERMÉSÁTLAGOK A növényi eredetű árutermelés növekedése elsődlegesen a szántóföldi növénytermelés kedvező eredményeivel függ össze. Megyénk­ben a kedvezőtlen időjárás kisebb mértékben éreztette káros hatását, mint országosan, sőt voltaik növények, amelyekre ez az időjárás kedvezően hatott. A főtermékék értéknöve­kedését a nagyobb átlagtermés mellett a szántóterület múlt évinél jobb kihasználása, a vetésszerkezet változása is befolyásolta. A vetésszerkezetben bekövetkezett változás pél­dául mintegy 10—12 százalékkal járult hozzá a termékérték növeléséihez. A múlt évi ter­méseredmények azt mutatják, hogy felülmúl­tuk nemcsak az 1951—60-as, de a felszaba­dulás előtti 1931—40-es termésátlagokat is. A búza holdanként! hozama — az elmúlt évihez viszonyítva országosan csökkent — a a megyében megközelítette az ötéves terv végére előirányzott országos átlagot A ked­vező átlagtermést az állami gazdaságokban elsősorban az intezívebb termesztési körül­tennivalók mények, a termelőszövetkezetekben pedig aa intenzív búzafajták vetésarányának növeke­dése eredményezte. Kukoricából az ideihez hasonló (19,1 qAth.) átlagtermés a felszabadulás óta nem volt a megyében. A szálastakarmányok termésered­ménye már nem mondható ilyen kedvező­nek. Különösen szembetűnő a hozamok évről évre való csökkenése lucernából és vörös- herébőL A hozamok növelésében nagy szerepet ját­szott a műtrágya-felhasználás is. Az állami gazdaságok az elmúlt évben területegységre számítva, mintegy 91 százalékkal, a termelő­szövetkezetek pedig megközelítően egynegye­dével használtak fel több műtrágyát, mint 1961-ben. Hibaként mutatkozik azonban, hogy az istállótrágya mindinkáb háttérbe szarul. Az istállótrágya kezelésére mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazda­ságok kevés gondot fordítanak és a felhasz­nálás sem tart lépést az állatállomány gya­rapodásával. Az állami gazdaságokban pél­dául 1959/60-ban száz holdra 39,2, 1960/61-ben 29,8, 1961/62-ben pedig 31,1 számosállat ju­tott. A számosállat-létszám növekedett, de nem nőtt ezzel egyidőben a trágyázott terü­let. 1960-ban a terület 17,8, 1961-ben 15, 1962- ben pedig 16 százalékát istállótrágyázták. Hasonló a helyzet a termelőszövetkezeteknél is. A termelőszövetkezetekben száz holdra 1960-ban 13,9, 1961-ben 15,1, 1962-ben pedig 18 számosállat jutott. És most nézzük az is­tállótrágyázást ugyanezekben az években. A százalékok az istállótrágyázás elhanyagolását mutatják. A tsz-ek 1960-ban a szántóterüle­tük 13, a következő évben 13,1, tavaly pedig mindössze 12,2 százalékát istállótrágyázták. JOBB TECHNIKAI FELTÉTELEK Némileg növelte a növénytermesztés hoza­mait az öntözéses gazdálkodás bővülése is. Az állami gazdaságok az elmúlt évben több mint hétszer akkora szántót öntöztek, mint az előző esztendőben. Arányait tekintve: az állami gazdaságok szántóterületének közel négy, a termelőszövetkezeti szántónak pedig valamivel több mint egy százalékán folyt öntözéses művelés. Jelentős munkaerő-megtakarítást jelentett mind az állami gazdaságokban, mind a ter­melőszövetkezetekben a vegyszeres gyom­irtás szélesebbkörű alkalmazása. A vegysze­rezés az állami gazdaságok kukorica veié®, kerületének több mint 90, a termelőszoveU.a4 < I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom