Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
IMS. MÁRCIUS M. maplA" 5 Péemeii elSamSr MODERN JAZZ Csütörtök este lép fel a Liszt- teremben a prágai S+H kvintett; az a kis egydttes, amely az elmúlt evben — Karlovy Varyöan — első ízben megrendezett csehszlovák jazz-fesztiválon hatalmas sikert aratott. Úgy gondoljuk, hogy ez a zenekar megkülönböztetett figyelmet érdemel, mint egy tánczenekar, es szólnunk kell róla. Ezzel a kijelentéssel el is választottuk a tánczenekarok kategóriájától! Ez az együttes modern jazzt játszik és nem tánczenét; olyan muzsikát, ' olyan stílusban, amely messze van q mai értelemben vett tánczenétől is. Az S+H kvintett tulajdonképpen a prágai Marionett Színház zene- | karából nőtt ki. Vezetője Kard j Velebny. Fő hangszere a vibrafon, de játszik ezen kívül még marimban, tenorsaxofonon és bongon ts. 1955-ben végzett a Prágai Zeneaka* démián, dob és zongora szakon Zeneszerző is egyben. Mizsikáját tartózkodás, hűvösség jellemzi. — Nagytudású, képzett zeneszek a zenekar többi tagjai is. 'Konopa- sek — fuvola, baritonsaxof on, Julina — elektromos gitár, Áruét — bőgő, Polansky — dob.) A modern jazz stílusai — bebop, cool, hard bop — közül ők a cool-t játsszák, kristálytisztán, hamasl- lattanul. Műsoruk szerzői között ott találjuk Brubeck, Woods, Crow stb. nevét. A csütörtök esti műsorban közreműködik Garay Attila zongorán és Szirmay Márta énekesnő is. Az említett csehszlovák jazz-fesz- tiválon Garay Attila triója képviselte a magyar muzsikusokat, Szirmay Márta nemrég tért haza Varsóból. Ezen a hangversenyen olyan muzsikát hallhatunk majd, amelyről egyik jeles ismerője és művelője, Krautgärtner azt mondta, Hogy ,.közelíti az ifjúságot a modern szimfonikus és kamarazenéhez" Gustav Brom szerint pedig: „melyet nem lehet úgy „fél füllel” hallgatni. A közönségtől ugyanolyan figyelmet, mely átélést követel, mint mondjuk egy Bartók-műVÁRNAI F. Önzetlenségből jeles Térítésmentes véradónap Bükkösdön I véradáson az első véradó Kovács Ferenc, a bükkösdi kőbánya robbantómestere volt, aki feleségével együtt jelent meg a véradáson. Az első véradót a Vöröskereszt a minden véradónak járó tízórain, jelvéA TIT művészet! szakosztályának színházi munkabizottsága ma este fél 7 órakor rendezi meg a színházbarátok klubestjét. Dobai Vilmos, a színház főrendezője tájékoztatót tart Anouilh március 29-én bemutatásra kerülő Erkölcsös szerelem című színművéről. Közreműködnek a darab főszereplői: Ambrus Edit, Takács Margit, Bánffy György és Karikás Péter. Csak 18 éven felülieknek. Belépődíj nincs. Az előzetes vérvizsgáhaz veszik a vért Vasárnap a Vöröskereszt Bükkösdön térítésmentes véradónapot szervezett. Jelentkező bőven volt. Pontosan két- 6záztizenegyen jelentkeztek. Nemcsak a bükkösdiek. hanem még a környező falvak lakói közül is sokan eljöttek, hogy vért adjanak. Dinnyeberkiből tizenheten gyalogoltak Bükköseire, hogy vért adhassanak, Helesfára pedig autóbuszt küldött a véradó állomás, hogy a közlekedés ne okozzon gondot. A vöröskereszt szervezte térítésmentes véradónapon a több mint kétszáz jelentkező közül 172 adott vért. ötvenegy liter vért vettek a véradóktól, ami a pécsi kórházak vérellátásához egy hétre elegendő mennyiség. A bükkösdi gyermekotthon nagy segítőkészségről tett tanúságot, mert a vérvételhez rendelkezésre bocsátott helyiségeket és az intézmény dolgozói közüli is számosán adtak vért. A vasárnapi térítésmentes nyen és emléklapon kívül még virággal is jutalmazta. Vasárnap a véradónapon em berségből, önzetlenségből jelesre vizsgáztak a bükkösdi és a környező falvak lakói. Hill eb ranü Lajos 4Z H étfő Március 18-án Udvarról Mohácsra szállított kukoricát a majsi tsz tulajdonát képező pótkocsis vontatóval Kovács Nehéz idők, szép idők... 1948. tavaszán kezdődött a pécsi üzemek államosítása is. Egyik-másikából már odébb állt a tulajdonos, de a gyárak, a vállalatok többségében bent ült még a vezérigazgató vagy a megbízottja. S amikor bebekopogott hozzájuk az államosítással foglalkozó bizottságok valamelyik csoportja, feltűnő nyájassággal, barackpálin kás szívélyességgel ajnározták körül őket. Bakán József, a 12-es AKOV jelenlegi igazgatója is egy ilyen brigád tagja volt akkoriban, s a feladatuk a Városi Közművek (Gázgyár, villamosközlekedés stb.) birtokba vétele volt. — Soha nem felejtem azokat a napokat — mondotta — A2 olajgyárat, ahol Jusztusz út ék majdhogynem diadalkapuval vártak bennünket. Nagy-nagy előzékenységgel pincétől padlásig mindent megmutattak, és majd a nyelvüket nyelték le a nagy magyarázkodástól, igye kezeitől, de a hátunk mögött nem is egyszer oldalba lökdös- ték egymást, összesúgtak, éppen csak a nyelvüket nem öl- tögették ránk. Szerencsére nem futotta többre az erejükből. Aztán másra emlékezik. Arra, amikor őt is kinevezték vállalatvezetőnek. — Ez már negyvenkilencben történt. Egyik őszi napon behívattak a pártbizottságra, egyenesen a megyei titkár elé. Ma már furcsán hangzana egy ahhoz hasonló megbízatás: — „Bakán elvtárs, maga még ma délután egy órakor átmegy a gázgyárba és átveszi a vállalat vezetését ..” — Nem volt kísérőm sem, aki körülvezetett volna a gyár ban, aki bemutatott volna legalább a műszaki dolgozóknak, így hát annyiból állt a kinevezésem, hogy bementem az igazgatói irodába és a jelen levő mérnökökkel, művezetőkkel közöltem a tényállást. Nehéz, de szép idők voltak. Nehéz azért, mert minden gyakorlat nélkül el kellett kezdenie az irányító munkát, szép azért, mert lépésről lépésre bebizonyíthatta, hogy a tegnap még lenézett munkás vezetni, tervezni és irányítani képes Volt egy érdekes epizódja is a Zsolnay-gyár akkor még régi vezetőivel, akikhez szintén a párt küldte ki „tapasztalat- átadásra’’. — Márta nagysága volt a vezetője, a mindenese abban (íz időben a Zsolnay gyárnak — emlékezik visza. — Ha jól tudom, a grafikonos vezetés és az újtípusú statisztika alkalmazását kellett megmagyaráznom Márta nagyságának. Emlékszem még jól, férfiasán mély hangjára, amikor csodálkozva fogadta az új módszerek bevezetésére irányuló javaslatomat. Azt mondta: — Kedves Bakán úr, igazán meglepett a jó javaslataival. Tudja, mi nem csináltunk soha ilyet azelőtt. Itt veit ez a két fiók előttem, mint most is, és az egyik a bevételt, a másik a kiadást szolgálta. Arra kellett csak ügyelnem, hogy abban a fiókban mindig több pénz legyen, amelyiknek a margójára az volt írva, hogy — bevétel. Szóval jó humora volt Márta nagyságának. Persze nem arról van szó, hogy abban az időben mindent okosan és jól csináltak az új „honfoglalók”. — Még ma is restellem, hogy rá gondolok arra a sok furcsa szemléletre, ahogyan nem is egyszer szemléltük a dolgokat. Sajnos, valahogy úgy hittük, hogy akik azelőtt az íróasztalok vagy a rajzasztalok mögött ültek, azok nem lehetnek a mi embereink. Megbízhatatlannak tartottuk, megbélyegeztük őket. Pedig sok későbbi hi ódnak, bajnak elejét vehettük volna, ha... Na, de ezeken már túl vagyunk. Bakán elvtárs is 15 éve vezeti egyre nagyobb hozzáértéssel, rutinnal a gondjaira bízott vállalatokat, és éppen olyan jól tudja, mint a vele együtt felnevelkedett sok munkásigazgató, hogy mit jelent a szilárd szövetség a műszakiakkal, a dolgozókkal. Sándor udvari lakos. A sátorhelyi téglagyár előtt játszadozó gyerekek közül Rózsa András öt éves kisfiú körültekintés nélkül az úttestre szaladt, elesett, s a vontató első kereke keresztül ment a lábán. A baleset következtében a gyerek combtörést szenvedett. A balesetért nem okolható a vontató vezetője. Szerda Az FB 07—58 írsz. tehergép kocsival közlekedett a kővá- gószöEősi úton március 20-án Szekeres Gyula sellyei lakos. A saját tulajdonát képező EK 91—20 írsz. szóló motorkerékpárral, vele azonos irányban közlekedett Dömse Endre kő- vágótöttösi lakos. A motoros^ a gépkocsit megközelítve fokozta a sebességét és előzni kezdett. Mintegy 4—5 méter távolságra közelítette meg az autót. A gépkocsivezető kanyarodni kezdett, a motorkerékpár vezetője azonban már nem tudott megállni és a teherkocsi üzemanyag tartályának ütközött. A baleset következtében a motoros könnyebb sérülést szenvedett. A balesetet követési távolság be nem tartása, a gyakorlatlan, figyelmetlen vezetés okozta, amiért a motorost terheli a felelősség. Vasárnap Március 24-én Magvarmecskéről Gyöngyfa felé haladt Mátrai Sándor gyöngyfái lakos, a saját tulajdonát képező KR 17—66 írsz. motorkerékpárral. A 64/2 Psz. telefonoszlopnál ismeretlen körülmények között az útpadkára, majd a telefonoszlopnak hajtott, és sú lyos sérülést szenvedett. Mátrai Sándor feltehetően ittasan vezetett. retek vetésterületéinek pedig megközelítően 16 százaléikára terjedt ki. A növénytermesztésben a betakarítás elhúzódott és a korán beköszöntő téli időjárás miatt a tanácsi szektor őszi vetési előirányzatát nem tudta teljesíteni. Lemaradásuk őszi búzából megközelítően 10 000 hold, amit nagyobbrészt tavaszi takarmány-kalászosokkal és kukoricával kívánnak pótolni. A lemaradás ellenére is az intenzív búzafajták vetésterülete az őszi vetés alapján 21 százalékkal több, mint amennyi az előző gazdasági évben volt A rendelkezésre álló adatok szerint a tavaszi vetések nagyob része, mintegy 55 százaléka, a talaj nem kellő előkészítése miatt ez évben tavaszi szántásba kerül. A növénytermesztés múlt évi munkáit az előző évinél nagyabb gépesítettség jellemezte. A múlt évben a megye gépállománya megközelítően 125 millió forint értékű új géppel gyarapodott Az új gépek nagyobb részét — körülbelül 66 millió forint értékben — a termelőszövetkezetek vásárolták, többségben munkagépek formájában. Ezzel javult a munkagép-ellátottságuk. Javult, de még mindig nem kielégítő. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben mintegy 10—12 százalékkal több gépi munkát végeztek a termelőszövet kezetek szántóterületén, minit 1961-ben, nem lehetünk elégedettek. Nem, mert a gépállomási traktorok mindegyike átlagosan 28 százalékkal kevesebb időt töltött munkában, mint 1961-ben. Ez megmutatkozik abban is, hogy a gépállomások a tervezettnél mintegy 2 százalékkal kevesebb munkát végeztek. NAGYHOZAMŰ NÖVÉNYFAJTÁK A növénytermesztés területén annak ellenére, hogy jelentős eredményeket értünk el, az adott lehetőségeket még korántsem használtuk ki. Az elmúlt évben például az anyagi érdekeltség elvének jó alkalmazása mellett sokat jelentett az a tény is, hogy méüyszántott területbe vetettük a kukoricát és a tőszem, az előző évek gyakorlatától eltérően, nem 11— 12 ezer, hanem 15—16 ezer volt. A tsz-paraszt asszonyok nagyszerűen helyt álltak a munkában, megértették a tőszám növelésének jelentőségét, s azt a gyakorlatban jól alkalmazták. És még itt sem használtunk ki minden lehetőséget. Több termelőszövetkezet végzett az elmúlt években összehasonlító kísérletet. Szentdéne- sen és másutt azt vizsgálták: melyik kukoricafajta felel meg az ő adottságuknak a legjobban. Az új fajtákra a. termelőszövetkezetek gyakran maguk bukkantak rá valahol. Ezen a gyakorlaton változtatni kell. A jövőben a termelést irányító szervek dolgozódnak tájékozódniok kell — ez nem jelenti azt, jkogy a termelőüzem vezetői is ne tájékozódjanak —, milyen kutatási eredmények vannak, hol, milyen új fajtát állítottak elő. Ha ezeket az eredményeket ismerik, akkor következő lépésként már csak azt kell meg- határozniok: a mi adottságainknak melyik a legmegfelelőbb, melyik a legnagyobb hozamú. E célkitűzések megvalósításának érdekében a megye legjellemzőbb és egy-egy nagyobb területet átfogó, azonos viszonyoknak megfelelő termelőszövetkezetben, állami gazdaságban fajtakísérteteket kell beállítani és az itt bevált istákat kell az adott területen elterjeszteni. * MEGFELELŐ TRÁGYAKEZELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS Különös gondot kell fordítani a talajerő fenntartására is. Baranyában például nem kevesebb, mint évi nyolcmillió forint érték megy a levegőbe csak azért, mert helytelenül kezelik a trágyát. Az istállótrágya nagy érték, jó termésünk egyik alapja. Ennek megfelelően kell az istállótrágyát kezelni és felhasználni. Helyes, ha a termelőszövetkezetek rátérnek arra a jól bevált gyakorlatra, hogy a trágyázandó tábla szélére naponta kihordják az istállótrágyát és ott szakszerűen kezelik. Az istállótrágyának eddig mintegy 50 százalékát tavasszal használták feL Ha ezentúl napomként hordják ki, akkor elérhető lesz, hogy a trágya nagy részét nyáron is, illetve kora ősszel szántsák be. Az istállótirágya helyes kezelésén és felhasználósán túl a megyében jelentkező szer- vesainyagjhiány pótlása több intézkedés megtételét teszi szükségessé. Ezek a következők: Az intenzív búzák elterjedése, valamint a kombájnos aratás átlagossá válása szükségessé teszi, hogy a csökkenő gabonaszalmái pótolják a közös gazdaságok. A alomszalma pótlására legalkalmasabbnak látszik a nagy mennyiségben termeit kukorica szalmájának feltépése és alomként való felhasználása. Ha alorrlhiány nem jelentkezik, akkor a kukoricaszárat a szervesanyag pótlására kell alászántani, természetesen megfelelő mennyiségű műtrágyával kiegészítve. A szervesanyag visszapótlását szolgálja a gyökérmaradványokkal való szakszerűbb gazdálkodás is. A szálastakarmányokon belül e cél elérése érdekében is mintegy 10 000 holddal növelni keli a lucerna és a vörös- here területét, elsősorban az eróziónak kitett hegyesebb járásokban. Szükséges a zöldtrágyázandó területek növelése. Elsősorban olyan növényeket kell vetni zöldtrágyának, amelyek a mi adottságainknak a legjobban megfelelnek, legbiztosabb eredménnyel járnak. Ezek közé tartozik a napraforgó. Ebből következik, hogy ennek a területét kell növelni, mégpedig úgy, hogy kalászos területek tarlójába vessük és lehetőleg olyan területen, ahol öntözni is lehet. A szervestrágya növelése érdekében fel kell használná a fekált is. Hogy ez felhasználható legyen, arról a létrehozandó talajerő- gazdálkodási vállalatnak kell gondoskodnia. Ahol az előbbi módokon nem tudjuk a kívánt mértékűre növelni a szervestrágyázott területeit, ott át kell térni a kisebb adagú — 100—120 mázsás — istállótrágyázásra. Hogy a hatás mégis teljes legyen, az istállótrágyát műtrágyázással kell kiegészítem. A szervesanyag utánpótlás biztosítására — mint egyik legfontosabb terméshozamnövelő tényező — minden üzem készítse el a szer- vestrágya és műtrágya mérlegét, OPTIMÁLIS TŐSZAM Valamennyi növénynél a talajadottságoktól, a növények igényétől, a szervesanyag ellátottságától függően optimális főszámot kell biztosítani. Általánossá kell tenni például, hogy magyar búzából optimális időben vetve legalább 120, szovjet búzából 150, olasz búzából pedig 160 kilót vessenek holdankint. A kukorica tőszám növelésében már az elmúlt évben is szép eredményeket értünk el. Az eredmény azonban még mindig nem kielégítő. A cél: legalább 18—20 000 tő kukoricát hagyjanak meg holdankint a termelő- szövetkezetek. Ha meghagyják, akkor az 45x70, iyyetve a 40x70-es sor- és tőtávolság mellett a múlt évinél is nagyobb termésre lehet számítaná. Hasonló módon lehet növelni a cukorrépa termését is. Annak ellenére, hogy 1961-ben 106,9 mázsa cukorrépát termeltünk holdanként és 1962-ben ezt a mennyiséget sikerűi! megyeátüiagban 139,8 mázsára fölvinni, a lehetőségeket még mindig nem aknáztuk ki. Többre képes a baranyai föld. Cukorrépából meg kell hagyni legalább 73—75 000 tőszámot. Ez 40x18-as, illetve 40x20-as sor- és tőtávolságot 'jelent. Burgonyából is szép termést takarítottunk be az elmúlt évben. Érdemes megjegyezni a következő számokat: 1961-ben 43,7 mázsa burgonyát termeltek a termelőszövetkezetek megyei átlagban holdanként. 1962-ben 64 mázsa volt a terv és a közős gazdaságok 65,7 mázsát termeltek megyei átlagban. Szép eredmény. Azonban voltak termelőszövetkezetek, amelyek száz mázsán felüli termést is elértek burgonyából Ezek a tények is a lehetőségeket mutatják. Több termelőszövetkezetben kevés gondot fordítanak a burgonya tőszámára. Itt is növelni kell a tőszámot, mégpedig 20—23 000- re holdankint. MÉLYMŰVELÉS, TALAJVÉDELEM Ma már kevesebben ellenzák és egyre többen végzik a nyári mélyszántást Ennek előnyét különösen az elmúlt év mutatta meg, amikor a tavasai döntően mélyszán tott területekkel vártuk és az elvetett növény sokkal jobban bírta a szárazságot, mint az, ami tavaszi szántásba került. Általánossá kell tenni a nyári mélyszántást, amely a talajszerkezet javításán, tápanyagfeltáró hatásán túl üzemi szempontból is egyaránt előnyös. Több termelőszövetkezetben, mint például a beremendiben, évek óta sikerrel alkalmazzák a mélyművelést. Ez is kihasználatlan tartalék. Ahol a talajadottságok és a rendelkezésre álló géppark megengedi, alkalmazni kell a mélyművelési rendszert, részben forgatással, részben altalaj lazítással. Bátrabban kell alkalmazná — föléig száraz esztendőben — a díszktiilenes talajelőkészi- bést azokon a területeken, amelyeken előző évben mélyszántást végeztek. Baranya megyének mintegy 55—40 százaléka erősen lejtős, erodált terület Különösen erodált a sásdi, a pécsváradi járás, a szigetvári járás észaiki és a mohácsi járás északkeleti része. Ha nem akadályozzuk meg ezeken a területeken a természet további pusztítását, ennek komoly, a terméseredményekre kiható következményed lehetnek. Ezeken a területeken különösen nagy gonddal kell foglalkozni a komplex talajvédelemmel. Ez a feladat együtt jelentkezik a vízrendezéssel. Ezért ezeken a területeken lévő négy vízgyűjtőre: a Baranya-csatorna, a Ka- rasica, a Feketevíz és a Duna vízgyűjtőjére külön komplex talajvédelmi és vízrendezési tervet kell készíteni. A Baranya-csatorna területein megalakult már a vízrendezési és talajvédelmi társulat Ennek példájára kell hasonló társulatokat létrehozni. Addig is. amíg ezek a komplex tervek elkészülnek törekedni kell az elsőfokú talajvédelemre: a rétegvonalaik menti talajművelésre, szántásra, vetésre, növényápolásra. Az igényekhez mérten szélesíteni kell a gyomirtó vegyszerek alkalmazását és az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a növényvédelemre A vegyszerek széleskörű éltes) jesztése szükségessé teszi a tábla törzskönyvek felfektetését, azok vezetését is. HASZNÁLJUK KI A LEHETŐSÉGEKET! Meglévő, kihasználatlan vagy éppen nem eléggé kihasznált lehetőségekről vhn szu. Olyan lehetőségekről, amelyek itt vannak előttünk, minden nap látjuk őket, de eddig nem sokat tettünk annak érdekében, hogy ezek hasznot hajtsanak. A főcél most az: használjuk ki ezeket a lehetőségeket, mert termésben sok vagont jelentenek, pénzben pedig milliókat. Ha csak ezeket a lehetősegeket jól kihasználjuk, feltárjuk, akkor nagyot léphetünk előre a növénytermesztésben, akkor teljesíteni tudjuk azokat a feladatokai, amelyek a második ötéves tervben még ránk várnak.
