Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

■tton

IkapiA

3

Az országgyűlés hétfői ülése

i*ei 10.6 szazakéit, a sajtetésoéS 9.6 százalék vofl't a munkaidővé s/.teseg. Hasonló okok miatt számottevő a muirtkaiiclőveszte- ség az építőiparban is.

. — Fontos feladat a bés2flet- gaadálkodás további javítása is. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el a beruházástól, a fogyasztástól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezen a területen még korántsem kielégítő a gazdálkodás színvonala. A vállalati igazgatók, főmérnökök, sőt főkönyvelők egy része a napi termelési problémák mellett nem szentel kellő figyelmet arra, mi van a raktárakban, az udvarokon, mit mutatnak a nyilvántartások, hogyan történnek a megrendelések.

— A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például: az Április 4 gépgyár felesleges készteteiniA ü'Mu. ■ 1MEL december 31-1 felmérés szeréit mintegy 52 millió faréit -writ. A feleslegnek mintegy negyedrésze importanyag. A felesleg jórészt előszállításai, kétszeres megrendelésből és nagymértékben abból származik, hogy program változások esetén a stem író zást nem hajtják végre kellő gonddal.

— Gyakran a felügyeleti

szerv döntése hozza nehéz hely zetbe a vállalatokat A Borsod nádasdi Lemezgyár például mi nőségi okok miatt körülbelül 700 tonna lemezanyagot nem akart átvenni a Dunai Vasmű tői. A vaskohászati igazgatóság azonban utasította a gyárat a nem megfelelő minőségű anyag átvételére.

— A készletgazdálkodásban férni álló fogyatékosságokat és azok szigorúbb megítélését is jelzi, hogy az iparban a büntető kamat több mént négyszeresére emelkedett.

korszer naég, gazdaságosság, választék

Az ipar mindéin területén na gyobb figyelmet keS szentelni a külkereskedelem kö- t eteiményeinek.

Alapvető érdekünk, bogy a kor szerű termékek, a világpiacon gazdaságosan értékesíthető rak kék gyártását gyorsan valósi t- «ik meg- Sajnos, ma még nem egyszer megdöbbentő huzavona, közömbösség tapasztatható áj, korszerű termékek bevezetésénél, s meglepő az a kitartás, amely a cégi, a gazdaságtalan cikk konzerváláséira irányul.

A gépiparban az utóbbi hálom évben elfogadott nagyszámú új gyártmány prototípus nak körülbelül felét gyártják csak sorozatban.

A miniszter ezután az exportcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentőségéről szólt, majd kitért az importtal kapcsolatos néhány kérdésre.

— Import vonalon főként a géprendelések megalapozottsága hagy kívánni valót — mondotta. — Néha a túlzott sietség miatt nincs idő a kedvezőbb kereskedelmi feltételek biztosítására, az is előfordul, hogy sebbel-lobbal beszerzett gép azután az üzemeltetési feltételek hiánya miatt az udvaron áll. Az anyagimportnál is előfordulnak ilyen természetű hibák.

— Külkereskedelmünk és

iparunk együttműködését

mind az exportlehetőségek felkutatása és kiaknázása, mind bizonyos importok gazdaságosabb megoldása tekintetében fokozni kell, mert a korszerűség. a gazdaságosság és a megfelelő választók igényeit a világpiaci verseny egyre élesebben hozza felszínre. Bár e területeken tapasztalható némi haladás, mégis a devizagazdálkodással kapcsolatos rendkívül fontos elvek sok vállalati vezető mindennapi munkájában nem érvényesülnek úgy. ahogy az indokolt lenne, pedig színvonalas vezetés ezek figvelembevétele nélkül ma már nem lehetséges.

— Az elmondottakból is következik, hogy

vállalataink gazdálkodásában egyre inkább a termelés minőségi követelményei ke- rü’nck az előtérbe, mert ezek jelentik gazdasági fejHődé- 1 síink kulcsát.

Sínnek szem előtt tartásával kell javítanunk tervezési és közvetett szabályozási, ösztönzési rendszereinket is.

— A Pénzügyminisztérium a közelmúltban a gépiparban megvizsgálta a műszaki fejlesztés problémáit. Ez a reví- z’ó többek között megállapította: sok helyütt a műszaki fejlesztéssel foglalkozó részlegeknél alacsonyabb a mérnökök és a szakmunkások keresete, mint a kevesebb felkészültséget igénylő helyeken. Előfordul az is, hogy az a vállalat, amely újat produkál, hátrányosabb helyzetbe kerül a maradival szemben, a létszám, a béralap, az anyagi érdekeltség tekintetében.

A pénzügyminiszter a továbbiakban arról beszélt, hogy a műszaki fejlesztési alap rendszere is — bár jelentősen •ifibbre «Stt « váBzdato*

munkáját, ftt-ott változtatásra szorul. A műszaki-fejlesztési eszközöket összpontosítani kell azokra a helyekre, ahol a legjobban gyümölcsöztethetők, ahol az álló- és forgóeszközök

mellett * ^szellemi eexkOaSk*'

is biztosítottak.

— A műszaki fejlesztés előmozdításának ösztönzése igen fontos feladat. Ezt a céh szolgálja például az az elképzelés is, hogy a korszerű kiváló minőségű és gazdaságos termékeknél az eddiginél rugalmasabban alkalmazzuk az árkiegészítések, felárak rendszerét

— A munka színvonala emelésének fontos eszközei a számvitel, kalkuláció, az ügyvitelgépesítés, amelyek tisztábban mutatják a gazdasági összefüggéseket

— Állami vállalataink gazdálkodásában jelentős mozzanat, hogy zömmel ebben az évben szervezik át az iparirányítást Az iparirányítás átszervezése az irányító minisztériumoktól megköveteli a jő előkészítést, a káderek megfelelő kiválasztását. Szükséges emellett az is, hogy tervezési, beruházási, pénzügyi bérrendszerünk az új adottságokat nyomon kövesse. Ugyanakkor a pénzügyi szervek feldolgozzák a nyereségrészesedési rend szer tapasztalatait azzal a céllal, hogy az új szervezeti formák mellett, hogyan lehetne ezt a hasznos ösztönzőt még eredményesebben alkalmazni.

sabb előrehaladást tehet elérni. A kialakítandó közös tervező szerv legfontosabb feladata: koordinálni a beruházási,

Negyvenmilliárd forintos beruházás

— Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata.

— A beruházások előkészítése sok tekintetben javult.

Fejlődött a tervszerűseg, egyVeres Péter, Itku Pál és Darvas József a parlament folyosóján.

Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot irá nyoz elő, amiből 40,4 milliárd a beruházás. Ez az összeg

S—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél.

— Beruházási előirányzatunk elsősorban a II. ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgál ja. így: az év folyamán befejezik az ajkai erőmű bővítését, asz Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat rekonstrukcióját, a Berentei Vegyiművek pvc üzemét; az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő Székesfehérvári Présmű és öntöde, valamint az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése. Befejezik a Budapesti Hájtóműgyár fejlesztését, a Debreceni Orvosi Műszergyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű rekonstrukciójának munkálatait és elkészül a Tatabányai Tejüzem is.

—- Folytatják a Pécsi Erőmű bővítését, a Duna menti Hőerőmű, a Dunai Vasmű hideghengerművének, a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának és a Békéscsabai Konzervgyárnak építését, a Budapesti Harisnyagyár korszerűsítését. Az elmúlt napokban helyeztek üzembe a Dtinai Cement- és Mészmű első kemenceegységét.

Ezután a miniszter a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt.

— Nyilvánvaló, hogy ha valahol nagy szerepe van a központi irányításnak, úgy ez a beruházások területe, mert ez legszorosabban összefügg a jövőnkkel. A szétaprózás helyett az időbeli egymás utál sorolás • helyes módszer.

fejlesztési terveket, ami lehetőséget nyújt a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztésére.

Jelentő» fejlődé» a mezőgazdaságban

re több helyen fordul elő költségmegtakarítás. Mégis nemegyszer találkozunk — gazdaságossági, telepítési, s egyéb szempontból — elő nem készített, kellően nem tisztázott programokkal. így a megvalósítás során derül ki, hogy a beruházás többe kerül, rosz- szabb eredményt hoz, mint ahogy azt a tervezés periódusában pártfogói állították. így például a Fémlemezipc ri Művek sátoraljaújhelyi gyáregységénél először 27 milliós költséggel számoltak, majd az ismételt módosításnál az előirányzat elérte az 58 milliót

—• A Nehézipari Minisztérium a Kispesti Fűtőerőmű beruházását eredetileg 280 millió forinttal és 1960. évi üzembe- helyezési határidővel irányozta elő. Ezután a határidőt 1961., később 1962-ben állapították meg, módosult az előirányzat összege is, amely jelenleg 354,7 millió forint.

Ilyen és hasonló hibákat jelzett a Beruházási Bank az Oroszlányi Palatörőműnél, a visontai külfejtésnél, a Forte Fotokémia rekonstrukciójánál, a Nyíregyházi Konzervgyárnál és máshol is.

— A nagyarányú módosítások főként az előkészítés során elkövetett hibákra vezethetők vissza, amelyek nagy részét körültekintőbb munkával elkerülhették volna.

— A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem követelményeit szem előtt kell tartani a beruházásoknál is.. A szocialista együttműködés, a termelés fejlesztésének koordinálása óriási tartalékokat rejt magában. Meg vagyunk győződve arról — hangoztatta a miniszter —, hogy a KGST keretében az eddiginél is gyorEzután Tímár Mátyás így

folytatta:

— A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához.

A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben is a bosszú- és középlejáratú hited. Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél.

— E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha férőhelyek száma 38 000-rel, a borjú férőhelyek száma 14 300-zal,' a sertés férőhelyek száma csaknem százezerrel növekedjék.

— A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyümölcstelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egy harmadát kell végrehajtani. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni.

— A második ötéves terv 650 000 hold öntözését írja elő és ebből ez év végére 500 000 hold öntözése valósul meg. 132 000 holde» talajjavítást végzünk.

— A mezőgazdasági géppark és különösen a termelő- szövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költség- vetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít.

Az év során 3 600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Emellett tovább folyik a használt erő- és munkagépek átadása is.

Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése.

— A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jól dolgozók színvonalára. Erre a célra a beruházáson, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményeken túl — a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek, hogy a szükséges termelés intézkedések megvalósításával együtt, a közös munkában részt vevő tagság részére, megfelelő, legfeljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jövedelemszintet tudjanak biztosítani és ösztönzésre pénzelőleget adjanak. A pénzügyi támogatás folyósításának előfeltétele a jó szakmai vezetés és a helyi adottságoknak megfelelő termelési-szervezési intézkedések kidolgozása és végrehajtásuk biztosítása.

— A tervezési és a szervezési munka irányításában a járási és megyed tanácsaink és mezőgazdasági osztályaik tevékenysége korántsem áll a megfelelő szinten. Sok esetben a „mindenhova valamit” elv vezeti őket, pedig ez nem vezet eredményre. A szakemberek kihelyezésénél jellemző például, hogy a jól működő szövetkezetekben nem egyszer két-három embert is fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge termelőszövetkezetekben egyáltalán nincs szakember. Igv nem sokra megyünk az erre a célra rendelkezésre bocsátott mintegy 150 millióval.

— 1963-ban felső- és középfokú mezőgazdasági szakképzésre 262 millió forintot fordítunk. Több mint 1000 hallgatót vesznek fel egyetemeink és a nappali tagozatokon 750 mezőgazdasági mérnök és állatorvos kap diplomát.. Tizenkilenc felsőfokú technikumban képeznek agronómusokat. Örvendetes a szövetkezeti tagok fokozott tanulnivágyása; jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetkezeti tág vesz részt — levelező formában — a középes felsőfokú képzésben.

— A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából fontos feladat, hogy tovább javítsuk az anyagi érdekeltség hatásfokát. E tekintetben jelen tós a szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztésére a közelmúlt

ban hozott határozat. A tej fel

vásárlást árának emelése, valamint a leellett üszőik után nyújtható 4000 forintos állami támogatás, javítja a szarvas- marhatenyésztés jövedel mezősé gét a közösben és a háztáji gazdaságokban.

— Termelőszövetkezeti gazdálkodásunk további megszilár dításában is fontos szerepe van a számvitel, nyilvántartás nagyobb megbecsülésének.'Sokhe lyütt e téren még bőven akad kívánnivaló

Az életszínvonalat növelő intézkedések

A miniszter ezután az 1963. évi költségvetés közületi kiadásairól beszelt. Az előző évhez képest az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal, az igazgatási, rend és jogbiztonsági kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvédelmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint.

Tímár Mátyás az egészség- ügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során a kórházi ágyaik száma meghaladja a 75 ezret. Ez igen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy a IL ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát.

— Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak eíL, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama.

— Az oktatás valamennyi szintjén nő a tanuló-létszám.

Az általános iskolákban a be íratkozottak száma majdnem eléri a 1,5 milliót, a középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény.

Gyors ütemben nö a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma, s a nappali tagozaton meghaladja a 44 ezer főt. Gyors ütemben növekednek ma tudományos kutatás fejlesz tését szolgáló összegek is.

Lakásépítési programunk

1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő. Ebből 2,7 mii liárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitel ezésben, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magán erőből létesül hosszúlejáratú hitellel.

— Az említett egészségügyi-, szociális-, kulturális és komrnu nális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg.

— Elsősorban a főváros és legnagyobb városaink — Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Sze ged — kommunális ellátásának

rülményeinek a javítására i& Elsősorban a belterületi utak jobbá tételére, közvilágításra, ingatlanok tatarozására, orvos- és pedagóguslakás építésére szánt összegek emelkednek. A megnövekedett előirányzatok növelik a felelősséget az anyagi eszközök felhasználása lekin tétében az új tanácsok és végrehajtó bizottságok számára.

— Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon kívül a költségvetés számos más tétele is szoros kapcsolatban van a la kosság bevételeivel és kiadása: Ved. Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak.

Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. Így ez évben megreformáltuk a már több. mint 15 éve változatlan házadó rendszert, amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott.

A házadó reform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tartarozására.

Emellett valószínű, hogy a ked vezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt ad nak majd bérbe.

— A költségvetés a tervvel

összhangban egyéb éietszínvonalemelő intézkedések fedezetét is biztosította. A január 1>‘ ével végrehajtott árrendezés és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január—februárban jelentősen

emelkedett Például a niotorké rékpárok forgalma az elmúlt év hasonló időszakához képest megkétszereződött

— Az év elejém felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt és lehetővé, vált, hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetésnélküli sza badságot vegyenek igénybe.

Sümegi János Nógrád megyei és Dezse Béláné Baranya megyei küldött.

fejlesztésére biztosítottunk magasabb előirányzatokat. E vidéki centrumok kulturális, egészségügyi, gazdasági súlya is egy re nagyobb jelentőséget kap Növekedésükben kifejezésre jut a „vidék” évszázados elmaradottságának gyorsuló felszámolása. Fokozódó fejlődést tapasztalhatunk a kisebb városoknál is.

— A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap elölrány zafcá nagyobb lehetőséget, nyúj tarnak a feStra lakosság étetkőTovábbi életszínvonal növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megva'ó- sulásának arányában kerülhet sor.

— Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk, hogy külkereskedelmünket továbbfejlesszük Elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, de a tőkés országokkal is. A fejfPolytam a 4. oldalon,)

I

i

T otytstét mt 1 «jMJnSM