Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

IMS. MÄR eres 23. NAPLÓ Kibővített ülést tartott a megyei (Folytatás a 2. oldalról.) például a pécsváradi járás déli részén es a mohácsi já­rásban a tejtermelés. Felszólalásának további ré­szében a rét és legelőgazdál­kodás megjavításával foglal­kozott. Sürgette, hogy minder* járásban legalább egy kitűnő­en kezelt rétet hozzanak létre. A beruházások elosztásáról beszélve elmondotta, hogy nem engedjük meg a beruhá­zások elaprózódását. — Sok még a papírmunka! -r- mondta, majd a tervkészí­tés és ellenőrzés rendszere­sebbé tételéről, szükségességé­ről beszélt Nem kell únos- untdg különböző jelentések ké­résével zaklatni a tsz-eket. Egy-egy ellenőrzés alkalmá­val elemző módon végezzük a tsz-ek vizsgálatát, s mind­jobban érvényre kell juttatni azt a helyes élvet, hogy a megyei szervek elvi, a járási­ak pedig gyakorlati irányítók legyenek. SZEKERES LÁSZLÓ a sasdi járási pártbisottság titkára.: Korszerű majorokat építsünk Gondolni kell már az új, kor­szerű majorok kialakítására. Az állattenyésztésben gondozó­problémák is vannak. Igaz, hogy egyre több fiatal jön vissza a termelőszövetkezetek­be, de az is igaz, hogy ezek nem nagyon vállalnak mun­kát a nagy lekötöttséggel járó állattenyésztésben. A szak­munkásképzésről szólva meg­említette: igen jó példa van erre a Bikali Állami Gazdaság­ban. Jó lenne valahogy ehhez hasonlóan megoldani a szak­munkásképzést. — A talajerózió nálunk igen nagy probléma. Megyei szak­emberek kidolgoztak egy ta­lajvédelmi tervet. Ez nagyon helyes. Mi azon leszünk, hogy ez a terv megvalósuljon. Meg­alakult nálunk, a járásban a víz- és talajvédelmi társulás. Ettől a társulástól nagyon so­kat várunk. Szekeres elvtárs helyeselte a tervben foglaltakat, majd arról beszélt: igaz, hogy a sásdi járásban is fedél alatt vannak az állatok, de a régi, átalakított istállók nem alkal­masak nagyüzemi termelésre. NEMESKÉRI LÁSZLÓ, « Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója Téli tanfolyamok az üzemekben Felszólalásában javasolta, hogy a téli hónapokban a ter­melőszövetkezetek küldjenek tagokat az ipari üzemekbe, ahol sokoidalú hasznos fcilkép- zést kaphatnak különböző szakmáikban. A Baranya me­gyei Építőipari Vállalat is fo­gad tsz-tagókat lakatos, cső­szerelő, szivattyúkezelő, vil­lanymotorkezelő és egyéb szak mákban. Véleménye szerint ezt mozgalommá tehetne ten­ni a megyében. Nem úgy, hogy a kiképzett tsz-tagok spe­cialisták legyenek egyes szak­mákban és aztán már csak az- zal foglalkoznának. Maradná­nak továbbra is a növényter­mesztésben, vagy kertészetben tehát régi beosztásukban, csak technikai, műszaka tudásaik gyarapodna, amit a mezőgaz­daság egyre fokozódó gépesí­tése mellett sokoldalúan kama tozta ihatnának. DUDÁS JÓZSEF, az állami gazdaságok megyei igazgatója Tegyük érdekeltté az embereket! — A növénytermesztés fel­tételei jobbak, mint az állat- tenyésztésé s még nálunk az állami gazdaságokban sincse­nek arányban az állattenyész­tési eredmények a növényter­mesztési eredményekkel. KüJö nősen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben kell. még sokat fejlődni — mondotta. — fe abban tótom eat a pmb- Ämäft, különösen a szarvas­marba tenyésztésiben, hogy nincs elegendő szakember. Nincs kellő gond fordítva megfelelő szakemberek neve­lésére. Nem elégséges csak addig eljutnunk, hogy az ag- ronómus és a brigádvezető rendelkezzen kellő szakérte­lemmel. Szükséges, íhogy a jövőben a megye területén beliül intézményesen is se­gítsük elő az állattenyésztési szakemberek kiképzését. Az anyagi érdekeltséget illetően is intézkednünk kell, mert ha nem találják meg számí­tásaikat, nagyon szűkében te­szünk a szakmunkásoknak. Felszólalásának további ré­szében beszéltt többek között az összevonásokkal kapcsola­tosan az emberek, a dolgozók problémájáról s szólott arról: az összevonások előfeltételeit, meg ke® teremteni előbb s ne csak a szűk vezetőség értsen vele egyet, hanem a dolgozók többsége ml Az összevonás csak így lehet sikénes. NÉMETH KÁROLY az MSZMP Központi Bizottságának titkára Minden erőnkkel segítsük e terv megvalósulását Németh Károly hangoztat­ta: az előterjesztéssel egyet­ért. A terv jó, ha a végrehaj­tás is ilyen jó lesz, akkor nem maradnak el az eredmények. Olyan tervről volt itt magas­színvonalú vita, amely egybe­vág a Központi Bizottság mező­gazdasági politikájával. Ezen a tanácskozáson minden ágazat részletes eligazítást kapott arra vonatkozólag, hogy milyen irányban fejtsen ki erőfeszíté­seket A legdöntőbb most, hogy minden erőnkkel segítsük e terv megvalósulását. Most mindennél fontosabb a helyszíni segítés. A mezőgazdasági osztályokon nem az igazgatási, hanem a ta­nácsadási, segítő munkát kell erősíteni. — hangoztatta jnajd arról beszélt, hogy Baranyában szép eredményeket értek el az elmúlt évben. Itt a hozzászó­lók között voltak, akik össze­hasonlították ezeket az ered­ményeket egyes nyugati orszá­gok terméseredményeivel. He­lyes, ha büszkék vagyunk az eredményeinkre, de ne felejt­sük el, hogy az említett nyuga­ti országokban 8—8-szor keve­sebb ráfordítással állították elő a baranyaihoz hasonló mennyi­séget. Ez azért figyelmeztet bennünket valamire, ezen a területen is utol kell érni ezeket a nyugati orszá­gokat. Helyes az országon kívülre te­kinteni, mert miránk egy elma­radott mezőgazdaság maradt és még csak a kezdetén vagyunk a szocialista mezőgazdaság kia­lakításának. Baranyában nem is egészen kedvező időjárás mellett öt százalékkal túlteljesítették a tervet Pedig a szocialista nagy üzem még csak a kezdeti Idő­szakban vám. Nézzünk egy pél­dát! 1952-ben, amikor Magyar- országon még döntő volt az egyéni gazdaságok aránya, ha­sonló száraz év —, sőt talán még kedvezőbb is — volt, mint 1962-ben. Akkor országos át­lagban 6,4 mázsa kukoricát ta­karítottunk be holdanként, ta­valy pedig 14,5 mázsát, termé­szetesen májusi morzsoltban számolva. Ez a tény is világosan bizo­nyítja a szocialista nagyüzem fölényét. De bizonyítja más is. A ma­gyar mezőgazdaság történeté­ben eddig csak két alkalommal sikerült 10 mázsán felüli búza­termést betakarítani holdan­ként Mégpedig 1961-ben 1962-ben; Sok szó esett itt a tehetősé­gekről. Véleményem szerint is ezekre kell most a fő figyelmet fordítani. 1962 január elsején például Baranyában nem keve­sebb, mint 3000 szarvasmarha férőhely volt üresen, de ugyan­ebben az időpontban kihaszná­latlanul állt 35 000 sertésférő­hely is, nem beszélve a 8500 kocaférőhelyről, amelyből szín ten ebben az időpontban 3000 kihasználatlan volt. Ezek is ki­használatlan területek, befa­gyott beruházások, amelyek nem hoznak hasznot. Helyes, hogy korszerű eszkö­zökről, istállókról beszélünk, de lehetőségeink most még olyanok, nogy Sokan azt mondják: az anya­gi érdekeltség elvének beveze-| tése ,a premizálás a gyenge ter­melőszövetkezetek megerősítő -1 sének egyik módszere. Az anyagi érdekeltség elvé­nek bevezetésére nemcsak a gyenge termelőszövetkezetek­ben van szükség, mindenütt. hatunk. Ezek mind mind. tar­talékok. Olyan feladatokra kell most a figyelmet fordítani, ahol újabb beruházás nélkül nagyobb eredményeket lehet elérni. Szó volt itt a területnagyság­ról is. A tsz egyesüléseknek nem vagyunk ellene. Azonban itt a legdöntőbb: ezzel a tsz- tagok többsége egyetértsen. Fischer elvtárs elmondotta: milyen eredménnyel járt náluk az egyesülés. Ez igaz, de az is igaz, hogy nincs olyan gazdaság .amely­ben jó üzemszervezéssel, jobb munkával ne lehetne jobb eredményt is elérni. Még akkor is, ha az kisebb te­rületű. A párt mezőgazdasági poli­tikája továbbra is az, hogy erő­sítsük a közös gazídaságokat. Ez a főcél. És ezt mutatja az is, hogy ebben az évben terven felül mintegy 3000 traktort ho­zunk be. De szólni kell a kö­zös gazdaságok szerves részé­ről, a háztáji gazdaságokról is. A törvényes keretek között lévő háztájit nem szabad visszaszorítani. Ki kell hasz­nálni a háztájiban lévő lehe­tőségeket az alapszabály ke­retén belül. Tudomásom szerint Baranyá­ban az elmúlt évben 7600 szarvasmarhával és 24 000 ser­téssel csökkent a háztáji állat­állomány. Pedig van takar­mány. Meg lenne a lehetőség. Többször feltették a tsz-parasz- tok a kérdést: „Mondják: jö­vőre is fejhetem a tehenet?’’ Nyugodtan kijelenthetjük nem csak jövőre, de még tíz év múl­va is. Nem taktika minálunk a háztáji kérdése, mintahogy nem taktika az anyagi érde­keltség elve sem. A baranyai példa is világosan bizonyít. Ha nem alkalmaz­zák az elmúlt évben helyesen az anyagi érdekeltség elvét a termelőszövetkezetben, nem lett volna 19 mázsa holdan­ként* átlag májusi morzsoltba átszámítva kukoricából. Foglalkozni kívánok még a gyenge termelószövet&ezetefe kérdésével is. Baranyában 10 tsz-elnök vállalt gyengébb ter­melőszövetkezetet. „Az erősebb segítse a gyengét”-mozgalom keretében. Ez nagyon helyes. Azonban figyelni kell mindkét tsz-re, nehogy a gyenge meg­erősödjön és az erős legyen­güljön. De figyelni kell a köze­pes termelőszövetkezetekre is. A patronálás is helyes, jó dolog. Helyes lenne azonban áttér­ni az általános patronálásról a konkrét .patronálásra. Olyan patronálásra, amikor a szövetkezet vezetésében fele- hanem1 lősségteljesen részt veszünk év J elejétől év végéig. Szó volt itt a vezetés kérdé­séről is. Véleményem szerint azt kell a jövőben termi, amit saját emberségünkből meg tu­dunk oldani azt ne bízzuk más­ra, azt ne várjuk mástól. így gyorsabban, eredményesebben és jobban dolgozhatunk — fe­jezte be hozzászólását Németh Károly elvtárs. NOV1CS JÁNOS, a megyei pártbizottság titkára Nagy feladatok elé állít a késői tavasz Ezután Növícs János elvtárs,. a megyei pártbizottság titká­ra válaszolt a hozzászólásokra Válaszának befejező részében kitért a közvetlenül előttünk álló feladatokra. íavaly ilyen­kor 30 000 hold volt szárítat­lan. Most 108 000 hold vám. A munka sürget. És ebben az évben is mintegy 12—13 szá­zalékkal kell növelni a ter­méseredményeket az elmúlt évhez viszonyítva Ilyen szem­szögből is vizsgálná kell az előttünk álló feladatokat Sok múlik most a jó szervezésen, a traktorok éjjel-nappali üze­meltetésén. — Bízunk abban, hogy a nehéz időjárás ellenére is megoldjuk az előttünk álló feladatokat. RAPAI GYULA, a megyei pártbizottság első titkára Nagyon tartalmas tanácskozás volt Rapaá Gyula elvtárs a kö­vetkező szavakkal zárta bé az első napirendi pont vitáját: — Nagyon tartalmas tanács­kozás volt ez. Olyan tanács­kozás, amely hosszabb időre szükségtelenné tesz hasonló értekezleteket. Ezután a megyei pártbizott­ság második napirendi pont­ként a választási tapasztala­tokról és a tanácsok összeté­teléről szóló jelentést hallgat­ta meg, majd a kongresszusi versenyt értékelték és oda­ítélték a kitűzött díjakat. Először az országgyűlésen Dezse Béláné országgyűlési képviselőt, a szentlőritici ter­melőszövetkezet sertésgondo­zóját már a kora reggeli órák­ban sem lehet lakásán talál­ni kell használnunk azokat az épületeket, eszközöket is,; amelyek az egyéni gazdasá­gokból ránk maradtak. Nagyon helyesen szólt itt; Zámbó elvtárs a mezőgazdasá­gi technológiáról^ A legalapve­tőbb műveletek is nagyon fon­tosak. Ha például nem vetjük! el az előírt mennyiséget búzá-; ból, akkor hiába műtrágyá-; zuntk, hiába várunk nagy tér-; mést. Ez viszont azt is jelenti:! amíg nem tanultuk meg, ho­gyan lehet Bánkúti búzát tér-! meszteni jól, addig nem tu­dunk intenzív búzát sem jól termeszteni. Nagyok a lehető­ségek, mert nem megfelelő ná­lunk még az állatgondozás sem,; az állategészségűgyön fe javft­— Menjen csak fiam erre egyenest, aztán a harmadik ut­ca után eléri a szérűskerteket, ott már nem lesz messze a tsz sertéshizlaldája. Dezsénét csak ott lehet megtalálni ilyenkor — igazít útba egy fejkendős, idős asszony. Negyed órai gyaloglás után valóban elérek a szérűskertek- hez. Az utcasortól alig egy ha- jításnyira van a tsz-major, azonban olyan sártenger veszi körül a kazlakat, épületeket, sertésólakat, hogy félcipőben nem könnyen jut át az ember. Két csinos fiatalasszony sür­gölődik az ólak körül, éppen most fejezték be az etetést. — Alighanem a képviselő­asszonyt keresik, mondja De­zse Béláné társa. A „képviselőasszony” moso­lyogva jön előre, szeméből már rég kitörölte az álmot, öt óra óta talpon van. — A tegnapi nap, milyen volt? — Sok minden történt velem tegnap. Mondhatnám, életem egyik legérdekesebb napja volt. Már korán, reggel fél 3- kor keltem. Vonattal jöttem be Pécsre, aztán Pécsről gép­kocsival mentünk Budapestre, az országgyűlés ülésére. Míg mosolyogva beszél, el­játszom a gondolattal, ha va­lahol máshol találkoznék vele, elhinném-e, hogy a szentlő- rinci termelőszövetkezet ser­tésgondozója? S rhintha meg­érezte volna a gondolatomat, egy kis epizódot mesél az egyik gyűlésről. — Szirmai elvtárs bemuta­tott az egyik miniszterhelyet­tesnek. — Tudom,' egy pedayógusnő Szabolcsból — mondta a mi­niszterhelyettes. — Nevelőnő valóban, csak éppen nem Szabolcsból, hanem Baranyából, s nem gyerekeket, hanem kismalacokat nevel — így Szirmai elvtárs. A miniszterhelyettes nem akarta elhinni, végül is a te­nyerem döntötte el a vitát. Valóban. A tenyere mu­tatja csak, hogy kétkezi mun­kás, hogy sokat dolgozik. — 743 munkaegységem volt a múlt évben. Azért meg kel­lett dolgozni keményen. Aztán ismét a tegnapi élmé­nyeiről beszél. — Mielőtt még megkezdődött volna az országgyűlés, körül­jártam a termeket, megnéztem mindent, amit csak lehetett. Nagyon tetszett nekem a par­lament. Találkoztam régebbi ismerősömmel, Nagy Dániellel is, aki ugyancsak OFT (Orszá­gos Földművesszövetkezeti Ta­nács) tag, s nagy örömömre szolgált, hogy éppen itt talál­kozhattunk. I Volt időnk városnézésre is. Rapai Gyula elvtárs volt az idegenvezetőnk. A legnagyobb élményt azért Kádár elvtárs délutáni beszé­de jelentette. Körüljárjuk az épületeket a sertésólakat. — A nagy tél ellenére egyet­len elhullás sem volt nálunk. Több mint száz kismalacot fialtak a kocák az elmúlt he­tekben, valamennyi egészséges Aztán visszavált ismét az országos dolgokra. — Nagy elismerés fogadta Kádár elvtárs bejelentését az amnesztia rendeletről. Ez az intézkedés is azt mutatja, hogy a népi demokráciánk szilárd alapokon áll. Hétfőn-kedden a költségvetés tárgyalásával folytatjuk ismét az ország- gyűlési vitát. mAMÁM \

Next

/
Oldalképek
Tartalom