Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
IMS. MÄR eres 23. NAPLÓ Kibővített ülést tartott a megyei (Folytatás a 2. oldalról.) például a pécsváradi járás déli részén es a mohácsi járásban a tejtermelés. Felszólalásának további részében a rét és legelőgazdálkodás megjavításával foglalkozott. Sürgette, hogy minder* járásban legalább egy kitűnően kezelt rétet hozzanak létre. A beruházások elosztásáról beszélve elmondotta, hogy nem engedjük meg a beruházások elaprózódását. — Sok még a papírmunka! -r- mondta, majd a tervkészítés és ellenőrzés rendszeresebbé tételéről, szükségességéről beszélt Nem kell únos- untdg különböző jelentések kérésével zaklatni a tsz-eket. Egy-egy ellenőrzés alkalmával elemző módon végezzük a tsz-ek vizsgálatát, s mindjobban érvényre kell juttatni azt a helyes élvet, hogy a megyei szervek elvi, a járásiak pedig gyakorlati irányítók legyenek. SZEKERES LÁSZLÓ a sasdi járási pártbisottság titkára.: Korszerű majorokat építsünk Gondolni kell már az új, korszerű majorok kialakítására. Az állattenyésztésben gondozóproblémák is vannak. Igaz, hogy egyre több fiatal jön vissza a termelőszövetkezetekbe, de az is igaz, hogy ezek nem nagyon vállalnak munkát a nagy lekötöttséggel járó állattenyésztésben. A szakmunkásképzésről szólva megemlítette: igen jó példa van erre a Bikali Állami Gazdaságban. Jó lenne valahogy ehhez hasonlóan megoldani a szakmunkásképzést. — A talajerózió nálunk igen nagy probléma. Megyei szakemberek kidolgoztak egy talajvédelmi tervet. Ez nagyon helyes. Mi azon leszünk, hogy ez a terv megvalósuljon. Megalakult nálunk, a járásban a víz- és talajvédelmi társulás. Ettől a társulástól nagyon sokat várunk. Szekeres elvtárs helyeselte a tervben foglaltakat, majd arról beszélt: igaz, hogy a sásdi járásban is fedél alatt vannak az állatok, de a régi, átalakított istállók nem alkalmasak nagyüzemi termelésre. NEMESKÉRI LÁSZLÓ, « Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója Téli tanfolyamok az üzemekben Felszólalásában javasolta, hogy a téli hónapokban a termelőszövetkezetek küldjenek tagokat az ipari üzemekbe, ahol sokoidalú hasznos fcilkép- zést kaphatnak különböző szakmáikban. A Baranya megyei Építőipari Vállalat is fogad tsz-tagókat lakatos, csőszerelő, szivattyúkezelő, villanymotorkezelő és egyéb szak mákban. Véleménye szerint ezt mozgalommá tehetne tenni a megyében. Nem úgy, hogy a kiképzett tsz-tagok specialisták legyenek egyes szakmákban és aztán már csak az- zal foglalkoznának. Maradnának továbbra is a növénytermesztésben, vagy kertészetben tehát régi beosztásukban, csak technikai, műszaka tudásaik gyarapodna, amit a mezőgazdaság egyre fokozódó gépesítése mellett sokoldalúan kama tozta ihatnának. DUDÁS JÓZSEF, az állami gazdaságok megyei igazgatója Tegyük érdekeltté az embereket! — A növénytermesztés feltételei jobbak, mint az állat- tenyésztésé s még nálunk az állami gazdaságokban sincsenek arányban az állattenyésztési eredmények a növénytermesztési eredményekkel. KüJö nősen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben kell. még sokat fejlődni — mondotta. — fe abban tótom eat a pmb- Ämäft, különösen a szarvasmarba tenyésztésiben, hogy nincs elegendő szakember. Nincs kellő gond fordítva megfelelő szakemberek nevelésére. Nem elégséges csak addig eljutnunk, hogy az ag- ronómus és a brigádvezető rendelkezzen kellő szakértelemmel. Szükséges, íhogy a jövőben a megye területén beliül intézményesen is segítsük elő az állattenyésztési szakemberek kiképzését. Az anyagi érdekeltséget illetően is intézkednünk kell, mert ha nem találják meg számításaikat, nagyon szűkében teszünk a szakmunkásoknak. Felszólalásának további részében beszéltt többek között az összevonásokkal kapcsolatosan az emberek, a dolgozók problémájáról s szólott arról: az összevonások előfeltételeit, meg ke® teremteni előbb s ne csak a szűk vezetőség értsen vele egyet, hanem a dolgozók többsége ml Az összevonás csak így lehet sikénes. NÉMETH KÁROLY az MSZMP Központi Bizottságának titkára Minden erőnkkel segítsük e terv megvalósulását Németh Károly hangoztatta: az előterjesztéssel egyetért. A terv jó, ha a végrehajtás is ilyen jó lesz, akkor nem maradnak el az eredmények. Olyan tervről volt itt magasszínvonalú vita, amely egybevág a Központi Bizottság mezőgazdasági politikájával. Ezen a tanácskozáson minden ágazat részletes eligazítást kapott arra vonatkozólag, hogy milyen irányban fejtsen ki erőfeszítéseket A legdöntőbb most, hogy minden erőnkkel segítsük e terv megvalósulását. Most mindennél fontosabb a helyszíni segítés. A mezőgazdasági osztályokon nem az igazgatási, hanem a tanácsadási, segítő munkát kell erősíteni. — hangoztatta jnajd arról beszélt, hogy Baranyában szép eredményeket értek el az elmúlt évben. Itt a hozzászólók között voltak, akik összehasonlították ezeket az eredményeket egyes nyugati országok terméseredményeivel. Helyes, ha büszkék vagyunk az eredményeinkre, de ne felejtsük el, hogy az említett nyugati országokban 8—8-szor kevesebb ráfordítással állították elő a baranyaihoz hasonló mennyiséget. Ez azért figyelmeztet bennünket valamire, ezen a területen is utol kell érni ezeket a nyugati országokat. Helyes az országon kívülre tekinteni, mert miránk egy elmaradott mezőgazdaság maradt és még csak a kezdetén vagyunk a szocialista mezőgazdaság kialakításának. Baranyában nem is egészen kedvező időjárás mellett öt százalékkal túlteljesítették a tervet Pedig a szocialista nagy üzem még csak a kezdeti Időszakban vám. Nézzünk egy példát! 1952-ben, amikor Magyar- országon még döntő volt az egyéni gazdaságok aránya, hasonló száraz év —, sőt talán még kedvezőbb is — volt, mint 1962-ben. Akkor országos átlagban 6,4 mázsa kukoricát takarítottunk be holdanként, tavaly pedig 14,5 mázsát, természetesen májusi morzsoltban számolva. Ez a tény is világosan bizonyítja a szocialista nagyüzem fölényét. De bizonyítja más is. A magyar mezőgazdaság történetében eddig csak két alkalommal sikerült 10 mázsán felüli búzatermést betakarítani holdanként Mégpedig 1961-ben 1962-ben; Sok szó esett itt a tehetőségekről. Véleményem szerint is ezekre kell most a fő figyelmet fordítani. 1962 január elsején például Baranyában nem kevesebb, mint 3000 szarvasmarha férőhely volt üresen, de ugyanebben az időpontban kihasználatlanul állt 35 000 sertésférőhely is, nem beszélve a 8500 kocaférőhelyről, amelyből szín ten ebben az időpontban 3000 kihasználatlan volt. Ezek is kihasználatlan területek, befagyott beruházások, amelyek nem hoznak hasznot. Helyes, hogy korszerű eszközökről, istállókról beszélünk, de lehetőségeink most még olyanok, nogy Sokan azt mondják: az anyagi érdekeltség elvének beveze-| tése ,a premizálás a gyenge termelőszövetkezetek megerősítő -1 sének egyik módszere. Az anyagi érdekeltség elvének bevezetésére nemcsak a gyenge termelőszövetkezetekben van szükség, mindenütt. hatunk. Ezek mind mind. tartalékok. Olyan feladatokra kell most a figyelmet fordítani, ahol újabb beruházás nélkül nagyobb eredményeket lehet elérni. Szó volt itt a területnagyságról is. A tsz egyesüléseknek nem vagyunk ellene. Azonban itt a legdöntőbb: ezzel a tsz- tagok többsége egyetértsen. Fischer elvtárs elmondotta: milyen eredménnyel járt náluk az egyesülés. Ez igaz, de az is igaz, hogy nincs olyan gazdaság .amelyben jó üzemszervezéssel, jobb munkával ne lehetne jobb eredményt is elérni. Még akkor is, ha az kisebb területű. A párt mezőgazdasági politikája továbbra is az, hogy erősítsük a közös gazídaságokat. Ez a főcél. És ezt mutatja az is, hogy ebben az évben terven felül mintegy 3000 traktort hozunk be. De szólni kell a közös gazdaságok szerves részéről, a háztáji gazdaságokról is. A törvényes keretek között lévő háztájit nem szabad visszaszorítani. Ki kell használni a háztájiban lévő lehetőségeket az alapszabály keretén belül. Tudomásom szerint Baranyában az elmúlt évben 7600 szarvasmarhával és 24 000 sertéssel csökkent a háztáji állatállomány. Pedig van takarmány. Meg lenne a lehetőség. Többször feltették a tsz-parasz- tok a kérdést: „Mondják: jövőre is fejhetem a tehenet?’’ Nyugodtan kijelenthetjük nem csak jövőre, de még tíz év múlva is. Nem taktika minálunk a háztáji kérdése, mintahogy nem taktika az anyagi érdekeltség elve sem. A baranyai példa is világosan bizonyít. Ha nem alkalmazzák az elmúlt évben helyesen az anyagi érdekeltség elvét a termelőszövetkezetben, nem lett volna 19 mázsa holdanként* átlag májusi morzsoltba átszámítva kukoricából. Foglalkozni kívánok még a gyenge termelószövet&ezetefe kérdésével is. Baranyában 10 tsz-elnök vállalt gyengébb termelőszövetkezetet. „Az erősebb segítse a gyengét”-mozgalom keretében. Ez nagyon helyes. Azonban figyelni kell mindkét tsz-re, nehogy a gyenge megerősödjön és az erős legyengüljön. De figyelni kell a közepes termelőszövetkezetekre is. A patronálás is helyes, jó dolog. Helyes lenne azonban áttérni az általános patronálásról a konkrét .patronálásra. Olyan patronálásra, amikor a szövetkezet vezetésében fele- hanem1 lősségteljesen részt veszünk év J elejétől év végéig. Szó volt itt a vezetés kérdéséről is. Véleményem szerint azt kell a jövőben termi, amit saját emberségünkből meg tudunk oldani azt ne bízzuk másra, azt ne várjuk mástól. így gyorsabban, eredményesebben és jobban dolgozhatunk — fejezte be hozzászólását Németh Károly elvtárs. NOV1CS JÁNOS, a megyei pártbizottság titkára Nagy feladatok elé állít a késői tavasz Ezután Növícs János elvtárs,. a megyei pártbizottság titkára válaszolt a hozzászólásokra Válaszának befejező részében kitért a közvetlenül előttünk álló feladatokra. íavaly ilyenkor 30 000 hold volt szárítatlan. Most 108 000 hold vám. A munka sürget. És ebben az évben is mintegy 12—13 százalékkal kell növelni a terméseredményeket az elmúlt évhez viszonyítva Ilyen szemszögből is vizsgálná kell az előttünk álló feladatokat Sok múlik most a jó szervezésen, a traktorok éjjel-nappali üzemeltetésén. — Bízunk abban, hogy a nehéz időjárás ellenére is megoldjuk az előttünk álló feladatokat. RAPAI GYULA, a megyei pártbizottság első titkára Nagyon tartalmas tanácskozás volt Rapaá Gyula elvtárs a következő szavakkal zárta bé az első napirendi pont vitáját: — Nagyon tartalmas tanácskozás volt ez. Olyan tanácskozás, amely hosszabb időre szükségtelenné tesz hasonló értekezleteket. Ezután a megyei pártbizottság második napirendi pontként a választási tapasztalatokról és a tanácsok összetételéről szóló jelentést hallgatta meg, majd a kongresszusi versenyt értékelték és odaítélték a kitűzött díjakat. Először az országgyűlésen Dezse Béláné országgyűlési képviselőt, a szentlőritici termelőszövetkezet sertésgondozóját már a kora reggeli órákban sem lehet lakásán találni kell használnunk azokat az épületeket, eszközöket is,; amelyek az egyéni gazdaságokból ránk maradtak. Nagyon helyesen szólt itt; Zámbó elvtárs a mezőgazdasági technológiáról^ A legalapvetőbb műveletek is nagyon fontosak. Ha például nem vetjük! el az előírt mennyiséget búzá-; ból, akkor hiába műtrágyá-; zuntk, hiába várunk nagy tér-; mést. Ez viszont azt is jelenti:! amíg nem tanultuk meg, hogyan lehet Bánkúti búzát tér-! meszteni jól, addig nem tudunk intenzív búzát sem jól termeszteni. Nagyok a lehetőségek, mert nem megfelelő nálunk még az állatgondozás sem,; az állategészségűgyön fe javft— Menjen csak fiam erre egyenest, aztán a harmadik utca után eléri a szérűskerteket, ott már nem lesz messze a tsz sertéshizlaldája. Dezsénét csak ott lehet megtalálni ilyenkor — igazít útba egy fejkendős, idős asszony. Negyed órai gyaloglás után valóban elérek a szérűskertek- hez. Az utcasortól alig egy ha- jításnyira van a tsz-major, azonban olyan sártenger veszi körül a kazlakat, épületeket, sertésólakat, hogy félcipőben nem könnyen jut át az ember. Két csinos fiatalasszony sürgölődik az ólak körül, éppen most fejezték be az etetést. — Alighanem a képviselőasszonyt keresik, mondja Dezse Béláné társa. A „képviselőasszony” mosolyogva jön előre, szeméből már rég kitörölte az álmot, öt óra óta talpon van. — A tegnapi nap, milyen volt? — Sok minden történt velem tegnap. Mondhatnám, életem egyik legérdekesebb napja volt. Már korán, reggel fél 3- kor keltem. Vonattal jöttem be Pécsre, aztán Pécsről gépkocsival mentünk Budapestre, az országgyűlés ülésére. Míg mosolyogva beszél, eljátszom a gondolattal, ha valahol máshol találkoznék vele, elhinném-e, hogy a szentlő- rinci termelőszövetkezet sertésgondozója? S rhintha megérezte volna a gondolatomat, egy kis epizódot mesél az egyik gyűlésről. — Szirmai elvtárs bemutatott az egyik miniszterhelyettesnek. — Tudom,' egy pedayógusnő Szabolcsból — mondta a miniszterhelyettes. — Nevelőnő valóban, csak éppen nem Szabolcsból, hanem Baranyából, s nem gyerekeket, hanem kismalacokat nevel — így Szirmai elvtárs. A miniszterhelyettes nem akarta elhinni, végül is a tenyerem döntötte el a vitát. Valóban. A tenyere mutatja csak, hogy kétkezi munkás, hogy sokat dolgozik. — 743 munkaegységem volt a múlt évben. Azért meg kellett dolgozni keményen. Aztán ismét a tegnapi élményeiről beszél. — Mielőtt még megkezdődött volna az országgyűlés, körüljártam a termeket, megnéztem mindent, amit csak lehetett. Nagyon tetszett nekem a parlament. Találkoztam régebbi ismerősömmel, Nagy Dániellel is, aki ugyancsak OFT (Országos Földművesszövetkezeti Tanács) tag, s nagy örömömre szolgált, hogy éppen itt találkozhattunk. I Volt időnk városnézésre is. Rapai Gyula elvtárs volt az idegenvezetőnk. A legnagyobb élményt azért Kádár elvtárs délutáni beszéde jelentette. Körüljárjuk az épületeket a sertésólakat. — A nagy tél ellenére egyetlen elhullás sem volt nálunk. Több mint száz kismalacot fialtak a kocák az elmúlt hetekben, valamennyi egészséges Aztán visszavált ismét az országos dolgokra. — Nagy elismerés fogadta Kádár elvtárs bejelentését az amnesztia rendeletről. Ez az intézkedés is azt mutatja, hogy a népi demokráciánk szilárd alapokon áll. Hétfőn-kedden a költségvetés tárgyalásával folytatjuk ismét az ország- gyűlési vitát. mAMÁM \
