Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

4 mmo 1963 FEBRUAR *. Új magyar filmek Jelenet a „Meztelen diplomata” című filmből. A Hunnia Filmstúdióban szám s játékfilm készült el az utóbbi időben, melyek bemu­tatásra várnáik és jó néhány film utómunkálatain most dol­goznak. Az utóbbi !dők egyik legnagyobb filmje a PÁR­BESZÉD, mélyet Herskó János rendező készített és a forgató- könyvet is ő írta. A film té­mája korunk egyik legnagyobb problémájával, az elvi és magánéleti őszinteséggel fog­lalkozik. Felteszi a kérdést és választ is ad rá. Lehet-e ha­zug, hamis illúziókból élni. A film terjedelme meghaladja a rendes kétórás filmek hosz- szát és így kétrészes filmként kerül bemutatásra Főszerep­lői: Semjén Anita bölcsész­hallgató — nem hivatásos szí­nész — és Sinkovics Imre. Mamcserov Frigyes Gergely Mihály OMLÁS című kisregé­nyéből készíti hasonló című filmjét. A film témája bá- nyászkömyezetből való és eSy hazugságban élő ember lelki­állapotának differenciált meg­nyilvánulásait dolgozza fel. — Hogyan tud tovább élni egy bányaomlás két hőse, akik kö­zül az egyik gyáván, a másik hősiesen viselkedett a sors­döntő órákban. Rényi Tamás Kertész Ákos MINDENNAP ÉLÜNK című könyvének a forgatását kezdte meg az év első napjaiban. Ré­nyi filmje ismét munkáskör­nyezetben játszódik és témájá­nak középpontjában a mun­kásszolidaritás, az anyagias­ság, életünk tisztaságának, őszinteségének a problémái állnak, Palásthy György az EGY AUTÓBUSZ NEM ALL MEG című film rendezője ismét víg­játékkal kísérletezik, címe: MEZTELEN DIPLOMATA, melyet Rejtő Jenő (P. Howard) ismert regénye a VESZTEG- ZAR A GRAND HOTELBAN — alapján Gyertyán Erűin dől gozott át film-forgatókönyvvé. Ezenkívül számos új ma­gyar film örvendezteti meg majd a közönséget. Galgóczi Erzsébet FÉLÚTON című kis­regényéből Kis József készí­tett filmet. Hamarosan bemu­tatásra kerül Kovács András alkotása is, az ISTEN ŐSZI CSILLAGA, melynek főszerep­lő: Avar István, Pécsi Ildikó, Töröcsik Mari, Páger Antal. Pálos György. Makk Károly is befejezte az UTOLSÖELÖT­Fmlák'apo! kapnak az első váiasztók A KISZ Központi Bizottsága az ország összes első ízben! vá­lasztópolgárát emléklappal ajándékozza meg, amelyet az ifjú választók gyűlésén, illet­ve a választáskor a szavazó­helyiségekben adnak át. — A KISZ Központi Bizottsága eze­ket az emléklapokat a napok­ban már szétküldte a megyei és járási bizottságoknak. Az ország csaknem vala­mennyi megyéjében és járásá­ban megrendezik az „ifjú vá­lasztók gyűlését” amelyre az először szavazó fiatalokon kí­vül az „idősebbeket is” meg­hívják. Itt közösen beszélik meg a fiatalok problémáit és fe1 készítik „az újoncokat” az első választásra. TI EMBER című új filmjét, melynek forgatókönyvét Husz- tr Tamás írta. Ez a film is, mint Makknak az utóbbi film jei, izgalmas filozófiai és lé­lektani problémákat feszeget egy érdekes alaphelyzetből ki­indulva. AZ ASSZONY A TELEPEN című film Fehér Imre alkotá­sa s a Budapest Filmstúdió­ban készül. A filmnek külső felvételeit Pécsett forgatták Főhőse egy vezető állású kom­munista asszony. AZ OLDÁS ES KÖTÉS című új magyar film Lengyel József hasonló című novellá­jából készült és a fiatal Jan- csó Miklós rendezte. Főalakja egy fiatal orvos, aki önvizsgá- lédásai által döbben rá arra. hogy benne mennyire kevés a humanizmus. Hámos György MICI NÉNI című kisregényé­ből ugyancsak Mamcserov Fri­gyes készített filmet MICI NÉNI KÉT ÉLETE címmel. Az érdekes vígjáték mai éle­tünk problémájából, a lakás­hiányból indul ki és megmu­tatja, hogy egy jóindulatú fia­tal házaspár hogyan kényez­tet egy idős asszonyt, aki la­kásába fogadta őket. Az érde­kes alap&zituációból többfelé ágazó vígjátéki helyzet adó­dik, melynek főszereplői Kis Manyi, Páger Antal, Tóth Ju­dit, Szokolai Ottó, Mezei Má­ria. Újjárendezik a monoki Kossuth-házat A monoki Kossuth-házat az elmúlt években jelentős költ­séggel tatarozták, kicsinosítot­ták. Az idén a belső renová­lásra, az ajtók és az ablakok felújítására kerül son, majd újjárendezik a szobákat. A fő­városból, a Magyar Történeti Múzeumból több értékes tár­gyat, képet, festményt és bú­tort visznek Monokra. Hazánk nagy fiának szülőháza már az év második felében „megfiata­lodva fogadja” a látogatókat. A mohácsi kórház sebé­szeti osztályán az egyik ágyon hatéves kislány feleszik. Gesz- tenyebama hajában a nagy piros masnit hol az egyik, hol a másik ápolónő igazítja meg. Szeretik, babusgatják ezt a széparcú csöppséget. Hogy ne unatkozzon játékbabákat, ké­pes, színes kis füzeteket tet­tek az ágyába. Azokat nézege­ti, takargatja a játékbabákat, meg ne fázzanak. Arcra egész­séges kislánynak tűnik, aki kacagva futhatna most szálló hópelyheket fogni, vagy ród- lizhatna, mint a többi kisgye­rek. De nem tud ágyából ki­mozdulni. Nem, mert mindkét lábán az ujjak végei szinte feke­ték ... Szomorú előzménye van en­nek. A Mohács városi Tanács Kórházának a kislányról írt látleletében többek között ez áll: „Előzmény: Hajas Mária állami gondozott gyermeket 1063 január 19-én vettük fel osztályunkra lábának égési sérülése miatt. A sérült el­mondása szerint az előző na­pokban nevelőanyja büntetés­ből kizavarta a havas udvar­ra, ekkor cipője átázott s lá­ba igen fázott. Nevelőanyja később látva a gyerek meg­fagyott lábát, a tűzhely forró sütőjében melegítette, ekkor égési sérülést szenvedett. El­Technikai újítások a pécsi bábszínházban Árnyjőték, mozgatható díszletek, korszerű fényhatások A téli hónapokban is jó szolgálatot tesznek a művelődési autók A falvakban, a távoli vidé­keken télen is jó szolgálatot tesznek a művelődési autók. Különösen az alföldi tanyavi­lágban és a dunántúli kisköz­ségekben nagy szerepük van a kultúra terjesztésében. A járási székhelyekről kiindulva rendszeresen látogatják az ap­ró településeket, könyveket és diafilmeket kölcsönöznek, sőt filmeket Is vetítenek. A megyékben jelenleg negy­venkilenc művelődési autó jár­ja a falvakat, s terjeszti a kultúrát. Számukat az elkövet­kező években még tovább nö­velik és így eljutnak majd a legtávolabbi településekre is. A pécsi bábszínház együtte­se a közelmúltban tért haza Budapestről, ahol a nemzetkö­zi bábművészed szövetség kon­ferenciáján nagy sikerrel sze­repelt. Az öntevékeny csoport 1951-ben alakult. Évente mint­egy 80—100 előadást tart Pé­csett, de rendszeresen elláto- i gat a megye kisebb községei­be is. A pécsi bábszínház mű­vészi munkáját az új utak, új művészi formák, új elgondolá­sok keresése jellemzi. A közel­jövőben is tartogatnak néhány kedves meglepetést gyermek nézőiknek. 1958-ban vendégszerepeit Magyarországon a kínai árny­színház, amely különösen a „Hattyú és a béka” című árny- játékával aratott osztatlan sikert. Most a pécsiek is ha­sonló technikai megoldásokkal kfeérle'eznek, de csak a feb­ruárban sorrakerülő bemuta­tókon lépnek színre először Weöres Sándor és PákolHz István verseinek árnyjáték il­lusztrációjával, amely egyben Magyarországon az első ko­moly árnyiáték kísérlet Mun­kájuk során egyre inkább a oécsi művészek seeíf'éeére tá­maszkodnak Az em'ített ámv- iáték zenéiét Tillai Aurél és Farkas Ferenc pécsi zenemű­vészek szerezték. De ezzel a magyar vonatko­zásban újszerű kísérlettel még nem merült ki a pécsi bábszínház úi technikai meg- 'Vrtí'-aína'k tárháza. fW''i'V /'V szerűbbé tenni a bábjátékot mintegy mege1everítve a me­sét Énnek érdekében mozgat­ható dfsz’e^eket, változó ereiű •fípipv- V »a + j5 c,o V P f maznak, sőt nem egy esetben élő személyt is szerepeltetnek, aki a színről irányítja a báb- szereplők játékát. Modernség­re törekvésük a klasszikus szövegkönyvek újszerű átdol­gozásában is érvényre jut. — Munkájuk nyomán bizonyára az első magyar árnyiáték kí­sérlet is sikerre talál és hama­rosan a hazai bábszínházaknak is állandó műsorszáma lesz. mondta még, hogy nevelőany­ja igen durván bánt vele, többször sebesre verte." Az előzmény után a látleletben többek között ezt írják: „All alatt másfél centi hosszú... zúzódásos eredetűnek látszó több napos sebzés látható Bal könyökön tízfillérnyi duzzadt, kékesen elszíneződött bőrterü­let, ezen belül rizsszemnyi pörkölt seb. Jobb első, —har­madik. ötödik lábujj köröm­percének hegyén tízfillérnyi, illetve babnyi, sötétkék hó­lyag. Jobb sarok talpi felszí­nén egy kétszer tíz fillérnyi és két lencsényi feketén el­színeződött hólyag. Bal láb negyedik és ötödik ujjának hegyén babnyi bőrelhalás. Bal sarok talpi felszínén két len- csényi elhalt, fekete bőrterü­let... Vélemény: A fent leírt sérülések az előzményben el­mondottak szerint keletkezhet tek (a lábujjak sérülését való­színűen fagyás, a sarkakét égés okozhatta). Nem tudom, hogy egy alig hatéves kislány mit tud el­követni olyant, ami miatt bün­tetésül kizavarják a hóba, s azzal sem törődnek, ha meg­fagy a kis lába. A fagyott lá­bat aztán szinte megsütik. — Nincs erre más szó mint: em­bertelenség. Ki ez a család? Kiik azok. akik nevelésre magukhoz vesznek egy kislányt és mint a leggonoszabb mostohák úgy bánnak vele. Kocsis József és felesége, homorudi lakosok. A rendőrség körzeti megbí­zottja jön rá az esetre, és ér­tesíti a mohácsi járási tanács gyámügyi előadóját, aki azon­nal átmegy — a Duna jegén — Homorúdra. A kislányt a körzeti védőnő és a gyámügyi előadóinő — ugyancsak a Duna jegén — szánkón húzzák át Mohácsra. így kerül a kór­házba. A mohácsi járási rendőr­kapitányság természetesen azonnal bűnvádi eljárást indít Kocsisné ellen. A vád: ifjúság elleni bűntett és súlyos testi sértés. Mint mond a homorudi rendőrőrs? A kislányt 1962 februárjában vette a család | magához. Kocsisék már a nyár j folyamán sem úgy viselkedtek Két tudományos kutató tanácstagjelölt Egy kis Somogy megyei köz­ségből, Törökkoppányból in­dult el dr. Kolta János tudo­mányos kutató az élet útjára. A községházán járlatlevele- ket állított ki, és intézte a gaz­dák ügyes-bajos dolgait. Nagy szeretettel és lelkiismeretes­séggel végezte ezt a jogász ember képzettségéhez nem ép­pen illő munkát éppenúgy, mint jelenleg a tudományos kutatást a Dunántúli Tudomá­nyos Intézetben, vagy a hall­gatók oktatását a jogi egyete­men. Nehéz volt az útja idáig. A törekvés és a küzdés külö­nösen sajátja Kolta Jánosnak. A körigazgatásból egy országos pályázaton e’ért kiváló ered­ménye alapján neves kutatók invitálták a tudományos terü­letre. De itt sem szakadt el az élet lüktetésétől; közigazgatási és gazdaságföldrajzi témákon dolgozik. Ennek az. eredménye az eddig megjelent több mint 200 tanulmánya. Miindez azonban csak az érem egyik oldala. Nyolc esztendős tanácstagsá­ga alatt ki tudja hányán ke­resték fel a Leöwey Gimnázi­umban, ahol fogadóóráit tart­ja? És segített mindig, hol ta­náccsal, jó szóval, máskor meg a hivatalos helyen való eljárás sál. Sokoldalú képzettsége szá­mos társadalmi szerv élére predesztinálta. A tudományos és ismeretterjesztő társulatok körében szintén ismerős a ne­ve és egyénisége. A Dunántúli Tudományos Intézet főmunkatársa dr. Ba­bies András. 19 esztendővel ez­előtt még csak szerény hóna­pos szobában dolgozott az in­tézet, de ő már tevékenyke­dett és szőtte a távlati törté­netkutatás terveit. Most a megvalósulás útján halad fő témájának kidolgozása, a ma­gyarországi kőszénbányászat történetének megírása. A mun ka során ismerte meg a bá­nyászokat. róluk, életükről, küzdelmeikről már közvetlenül a fe’s7«b?dulás után is jelen­tek meg tollából úttörő jelle­gű tanulmányok. Megszerette ezeket a nehéz munkát vég­ző embereket, és talán ez in­dította arra is, hogy a kutató­szoba magányát időnként a ta­nácstagi szoba zajával cserélje feL A tanácsok megalakulása óta részt vesz a munkájukban, Pécsett az Anna, a József és a Zetkin Klára utca lakói tud­nák leginkább megmondani, hogy Babies András nemcsak mint tudós végzi lelkiismere­tesen a munkáját, hanem mint tanácstag is. A Magyar Törté­ne’mi Társulat Déldunántúli Csoportjának az elnöke. öt megye fiatal tudósainak az útját egyengeti, saját munká­ja és közéleti tevékenysége mellett. Számos kutató első kéziratait ő rendezte sajtó alá, és sohasem távoztak tőle az ezen a pályán indulók szíves útbaigazítás nélkül. A szeredet legbiriosahb jele a ragaszko­dás. Dr. Kolta János és dr. Babies András a tudós, a ta­nácstag e7.t tapasztalja válasz­tókerületében. És ezt ismeri el a közügyekben való fáradozás legszebb jutalmául is. vwvwwyvvwwvwyyvwwwwvwww vwwwwvwvwvywwwwwwywww vyyyyyvvvwvw wvvwv> ŰZŐDÖN, TERMÉSKŐ-FAL AK KÖZÜL ACÉLOS CS/LLO- a.isu csq. bukkan elő' és torkolata lassan a Hold tányérja fele fordul. fOSL ALJON HELYET. S/R. ' most működéséé hozzuk A SU&tÓRSZORŐT. . Forr/ngton A VETÍTÖ'ERNVÓ'RE TEKINT. a következő pillanatban... mm i Valentyin Ivanov tudományos, fan­tasztikus regénye alapján írta-- Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. ...OLYAN ERZES'FOGJA El. MINTHA GYORSAN ZUHANÓ REPÜLŐGÉPEN ÜLNE. SZTYEPPES TA'J KEPE BONTAKO­ZIK KI ELŐTTE. EGY TÓVAL. A MAGASBÓL LATJA. MIND KÖZELEBBRŐL és közelebbről. AZTA'N véget ér a Embertelenség a kislánnyal, ahogy az rendes nevelőszülőktől várható lett volna. Megtörtént olyan eset is — a tanúk elmondása sze­rint —, hogy amikor a kis­lány letört egy paprikát, a nevelőanyja büntetésből a földből kihúzta a paprika szá­rát és azt etette meg vele. összekötözték a kislány ke­zét, hogy ne tudjon a kenyér­hez nyúlni ... Kizavarták ősszel gazt szed­ni. Fázott a kis keze a har­matos fűtől... az egyik ho­morúd! ember megsajnálta, helyette megszedte a gazt, mert — mint a kislány mond­ta _ „nagyon megvernek, ha n em viszek haza”. Látta ezt az embertelen bánásmódot Kocsisné anyja is, s nem egy­szer kérte lányát: adja oda a kicsit, majd ő felneveli, mert már nem tudja nézni hogy néha mit tesznek a kislány­nyal. Nem kerül többé vissza a kis Marika Kocsisékhoz. Nincs ennek a családnak erkölcsi alapja Marika további nevelé­séhez. Anyja helyett any ia kel­lett volna hogy legyen Ko­csisné, szerctetet, igaz otthont nyújtva a kislánynak. Ezt vál­lalták! De a szeretet helyett embertelenséget, otthon helyett „kifelé”-t kapott. S most ez, a szomorú kö­vetkezményekkel járó eset. — A lábán néhány ujjvég elhal, lesz amelyik ujja meg­rövidül — mondja az orvos. Mi rosszat tehetett amiért ilyen büntetést érdemelt — nem tudni. De mi rosszat is tehet egy hatéves kislány? De milyen büntetést érdemel az a nevelőanya, aki — készakar­va vagy gondatlanságból — így bánik egy rábízott kis élettel. A bíróság majd eldön­ti. Példás büntetést az em­bertelen nevelőanyának! A kislány anyja él! Azt is tudja, hogy hol nevelték ed­dig a gyermekét. Nem tudom, Marika anyja most hol lakik. De kiáltani kellene utána: ha anya vagy, nyilalljon szívedbe a vágy gyermeked után, vedd magadhoz, ne bűnhődjön gyermeked a te vagy más hi­bája miatt. Kiálltam kellene. Talán meg­j hallaná. GARAY FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom