Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

4 íllAPtÖ 1963. februA* tt. ' Megvalósult a nemzetiségiek teljes egyenjogúsága Ognyenovics Milán elvtárs nyilatkozata Kié lesz a zászló? Ognyenovics Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Baranya megye kép­viselőjelöltje pénteken este Po- gánybam tartott választási gyű­lést. A nagysikerű választóbeszé­de után Ognyenovics elvtárs nyilatkozatot adott lapunk munkatársának, a magyaror­szági nemzetiségiek helyzetéről, a választások előtti hangulat­ról és a délszláv lakosság ha­gyományápolásáról, kulturális életéről. — Az elmúlt hetekben több baranyai községben pártáin.: Versenden, Monyoródon, Átán, Szőkéden, Felsőszentmárton- ban, Kásádon, Alsószentmár- tonban; jelölő és választási gyűléseken vettem részt. Talán még egyetlen országgyűlési és tanács választásra való készü­lődés sem mozgatta meg úgy a )iemzetiségieket: délszlávokat <js németeket, mint éppen az 't,tiáei. A nemzetiségiek nagy ér­deklődést és lelkesedést mu­tattak a jelölőgyűléseken. Vé­leményem szerint ez a dolog szorosan összefügg azzal, hogy az elmúlt évben még tovább erősödtek a termelőszövetke­zetek ép a dolgozók sokkal biz- tosítottabbnak látják létalapju­kat. Egész sor termelőszövet­kezetben ugrásszerű fejlődés következett be, hogy többet ne említsek, az átai termelőszö­vetkezetben az 1962 évi zárszá- j máriáson az előző évi 12,77 Ft- [ os munkaegységgel szemben j 30 forintot osztottak ki, Pogány ! ban pedig az előző évi 11 fo­rint helyett 35 forintot fizetett a termelőszövetkezet munka­egységenként. A zárszámadó közgyűlések olyan népünnepé­lyeikké váltak ezekben a dél­szláv falvakban, mint akár a búcsú. Ma már minden frázis nél­kül elmondhatjuk, hogy ná­lunk megvalósult a nemzeti­ségiek teljes egyenjogúsága. Éppen most a jelölőgyűlé­sek alkalmával tűnt ki, hogy olyan községekben, ahol ma­gyarok, délszlávok, németajku- ak élnek — nem az a lényeg, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem az, hogy milyen a mun­kája. Az is előfordult, hogy az egyik községben a délszláv je­löltet éppen a délszlávok nem fogadták él; helyette inkább más nemzetiségűt választottak, aki munkája névén valóban rá­szolgált a bizalomra, örvende­tes jelenség, hogy ma már mindinkább az ilyen szempon­tok a mérvadók. A nemzeti­ségiek a legnagyobb baráti egyetértésben élnek például Mohácson, Versenden, s itt Po- g íny ban is. De sokáig sorol­hatnám még a neveket Az emberek a termelőszövetkeze­tekben közelebb kerültek egy­máshoz, s ma felelősséget érez­nek az államigazgatásért is. De nemcsak az államigazgatás­ban, hanem a társadalmi és a tömegszervezetek bármelyiké­ben megtaláljuk a nemzetisé­gieket. Azt hiszem o Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének a legszebb és legnemesebb feladatainak egyike, hogy a nemzetiségiek közötti barátságot még jobban elmélyítse. Magyarországon a nemzeti­ségiek anyanyelvű oktatása már rég megvalósult. Pécsett van egy koEégiummal ellátott délszláv iskola, aihol a gyere­kek anyanyelvükön tanulhat­nak. Egy-két hely kivételével minden olyan községben, ahol délszlávok is élnek, heti 3 órá­ban tanulják anyanyelvűket a tanulók. Természetesen kisebb problémák adódnak amelyek a közeljövőben megoldódnak. Lehetőség nyűt arra is, hogy az iskolai tankönyveken túl szép irodalmi műveket is olvashas­sanak anyanyelvükön a dél­szláv nemzetiségűek. A megyei tanács minden esztendőben megfelelő összeget juttat arra, hogy. a könyvtárakat szerb­it orvát nyelvű szépirodalmi könyvekkel lássa el, A kormányzat minden tá­mogatást megad ahhoz, hogy a nemzetiségi népi hagyomá­nyokat a községekben feltárják és ápolják. Ezt a célt szolgál­ja a tervbe vett, Mohácson lét­rehozandó nemzetiségi múze­um. A vallás és a babona gyö­kerei a felszabadulás előtt mé­lyen élték a délszláv lakosság­ban. Azóta óriási a fejlődés. Az emberek már maguk ér­zik, hogy szükségük van a tanulásra. Legtöbb hlyein, ahol esti iskolát hoztak létre, a délszláv dolgozók is szorgal­masan látogatják. Különösen népszerűek a tsz-Akadémiák. A nemzetiségi dolgozók is szilárdan támogatják pártunk és kormányunk eddigi helyes politikáját és egyöntetűen sza­vaznak majd a Hazafias Nép­front jelöltjeire —•, fejezte be nyilatkozatát Ognyenovics Mi­lán elvtárs. (Hamar) Ax elmúlt év május 1-én a Könyvbarát mozgalom megyei szervezőbizottsága versenyt hix detect „A könyvbarát mozga­lom legjobb Baranya megyei járása” címért, az ötéves terv­időszak idejére. Erről — annak idején — a Dunántúli Napló­ban is hírt adtunk. A járási könyvtárak évi sta­tisztikai adatai és jelentései alapján, az eddig elért ered­ményeket összegezve, meg­kezdtük a verseny értékelését, a versenyfeladatokban írt szem pontok alapján. Vajon kié lesz első ízben a vándorzászló? Melyik járásból neveztek be legtöbben, hány könyvtár ka­pott kulturáltabb, jobb elhe­lyezést, hogyan emelkedett a könyvállomány, az olvasók és kölcsönzések száma, hol volt a legtöbb rendezvény (író­olvasó találkozó, könyvbarát est, kiállítás stb.) ezek a kér­dések kerülnek elbírálásra. — Már most jelezhetjük, hogy a versenyfelhívásban írt nyere­ményeken felül a Megyei Könyvtár a legjobb járási és községi könyvtár részére 1—1 db. 3000 Ft értékű, háromré­szes új szekrényt is adomá­nyoz. Kétségtelenül születtek szép eredmények, elsősorban — és ez döntő tényező — az, hogy a tömegszervezetek több járás­ban magukénak vallják a könyvtárat, megváltozott a szemléletük és megkezdődött egy olyan folyamat, mely el­indítója lehet ama célkitűzés­nek, hogy a könyvtárak min­denütt kulturális központok le­gyenek s fontos társadalmi üggyé váljanak. E megválto­zott szemlélet és társadalmi hatás tükröződik a könyvtára ; anyagi és erkölcsi támogatásá­ban. Reméljük, hogy mind a ván­dorzászló és bútorok megnye­rése, mind a személyi jutalma­zások ösztönzőleg hatnak a to­vábbiakban 9 ez meglátszik majd az ez évi eredményeken. Bár az egész megyében el­terjesztettük a Könyvbarát ! mozgalom , versen yfelWvásátj melyből kitűnik, hogy a ver- j seny folyamatos. Mégis újból | meghirdetjük azt az idei évre is a már ismert feltételek mellett. Kérjük a könyvtárak vezetőit, legyen mindennapos gondjuk a Könyvtarát mozga­lom s akik még nern kapcso* i lódtak bele: vegyenek részt i abban. A vándorzászló és a jutal­mak ünnepélyes kosztása áP- i rilis 4-én, hazánk felszabad;*- lásának évfordulóján lesz. Józsa Dénes l’irmka megyei könyvtárom 1963-ban külföldi túrát is terve* a Pécsi Dózsa motoros túraklub A mintegy hetven tagot szám látó Pécsi Dózsa motoros túra- iklub célja a balesetmentes közlekedés elősegítése, műsza­ki jellegű előadássorozatok szervezése, túrák és KRESZ versenyek rendezése . A jó idő beálltáig folyama­tosan a KPM által szervezett KRESZ-t ismertető előadás- sorozatokon, egészségügyi és a külföldi KRESZ-t ismertető foglalkozásokon vesznek részt a klubtagok A nyár folyamán terveznek egy 1500 kilométe­res túrát is, amelynek útvona­la a Balaton északi partvidé­két. a Mátra és Bükk környék nagyobb városait érinti majd. i Idén első ízben külföld túráé is szeretnének indítani. A ter­vek szerint a motorosok 4—5 napos útra indulnak a jugosz­láv tengerpartra. Időjárásjeientéi Várható időjárás vasárnap estist) mérsékelt délkeleti mái, felhoz párás, ködös idő. Az ccstáft egyes részein elsősorban dél« és a h<l- napi nap folyamán hőszáningózásL Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5. mínusz 8, legmagasabb nappali h&n&s&xlet holnap mínusz 3, plusz egy fok között. 1962 legjobb felvételei Dr. Szász János, Mecsek Fotoklub: Apály. A TETTES ISMERETLEN? Betörők, garázdálkodók, zsebtolvajok, sikkasztok, ami­kor rendőrkézre kerülnek, vallomásaikban szinte kivétel nélkül refrénként visszatér a mondat: „Azt hittem, nem jönnek rá”. Rosszul hitték. Úgy gondolták, ha bűnük ki is derül, de az ismeretlenség­be rejtőzve, nem éri őket utói az igazságszolgáltatás, s a bűnügyi iratait a „tettes isme­retlen” szignóval idők múltán majd irattárba kerülnek.;. RENDŐRKÉZEN A GARAZDÁLKODŐ BANDA A megye rendőri szerveihez érkezett feljelentések között valóban számos a „tettes is­meretlen” jelzés. Kétség kí­vül, hogy az ilyen bűnügyek elkövetőinek kinyomozása sok munkát igényel, de a nyomozók fáradozása nem marad eredménytelenül. Az „ismeretlen tettes” kinyomo­zására számos mód, módszer áll a rendőri szervek segítsé­gére. Az egyik — s ez bizo­nyítja a rendőrség és a dol­gozók jó kapcsolatát — a la­kosság segítsége. Ennek a jó 1 kapcsolatnak köszönhető pél­dául, hogy Pécsett egy brutá lis, garázdálkodó bandát si­került a napokban ártalmat­lanná tenni. Néhány nappal ezelőtt, feb­ruár 11-én Kreitl Nándor tett feljelentést „ismeretlen tette­sek” ellen. Az idős, hatvan éves ember február 10-én es­te 9 és 10 óra között 'az Aradi vértanúk útján ballagott ha­zafélé, mindkét kezében egy­egy ötliteres demizsonnal. Az utcán — mint feljelentésében mondotta — „három fiatalem­bert láttam, akik körülbelül 15—15 méteres távolságban álltak egymástól. Amikor az egyik mellett elmentem, az füttyel jelzett, amikor a má­sik kettő megtámadott”. A lesben állók közül az egyik kétszer arcul ütött, s amikor az idős ember az ütéstől meg- tántorodott, a másik a demi- zsomt kezdte ráncigálni- A dulakodás során az egyiknek sikerült a demizsont kitépni az idős ember kezéből... Kreitl Nándor segítségért kiál­tott. A kiáltásra a támadók megijedtek, futásnak eredtek és futás közben a demizsont eldobták. „Nem tudom kérem, kik voltak a támadóim” — mondotta a néhány perc múl­va odaérkező rendőri örömek. Az eiébb még a verekedéstől, kiabálástól hangos utca csen­des volt, a garázdálkodóknak sikerült eltűnniük. De sikerült-e valójában? Nem. Nem, mert a segítség­kiáltásra kinyíltak a házak ablakai és az egyik lakó fel­ismerte a futva menekülők egyikét, sőt azt is elmondot­ta a rendőrnek, hogy a fiatal­ember hol lakik: ott a köze­lükben. A kapott tájékoztatás jónak bizonyult és a rendőr­ség V. Rudolf, Zs. Ernő és B Károly fiatalkorúak személyé­ben elfogta és letartóztatta az „ismeretlen tetteseket”* A nyomozás során kiderüli a?, is, hogy ez a társaság egy magánlaksértés ügyében már megjárta a rendőrséget, s ügyük rövidesen bíróság elé került volna. Most a galeri bűnlajstroma a magánlaksér­tésen kivül a garázdaság bűn­tettével tetézve kerül majd bírói tárgyalásra. EGY VESZEDELMES BÜNÖZÖ Veszedelmes bűnöző tartot­ta félelemben Pécsudvard és Pogány környékét. Egymás­után érkeztek a feljelentések a rendőrségre „ismeretlen tettes” ellen. A múlt év au­gusztusában T. Gyuláné tett feljelentést, amelyben elmon­dotta, hogy Pécsudvard és Pogány között egy ismeretlen férfi megtámadta és erősza­koskodni kezdett vele. Egy motoros közeledett az ország­úton, ez mentette meg, mert a támadó a motorost észre­véve, elfutott. Szeptember 2- án H. Lászlóné feljelentése érkezett a rendőrségre, szin­tén ismeretlen tettes ellen, aki az átai vasúti megálló és Kisherend között a földre te- perte és erőszakoskodott vele. Szeptember 16-án ismét Kis- herendről érkezett feljelen­tés: egy asszony kézitáskáját lopták el a benne lévő pénz­zel együtt. T. Gyuláné és H. Lászílóné azonos személyleírást adtak támadójukról: körülbe­lül 170 centi magas, fekete hajú, kreol bőrű; 25 év kö­rüli, kék over ál volt rajta*., Valószínű; mindkét asszonyt ugyanaz a férfi támadta meg. A személyleárásit a megye ren­dőrőrsei megkapták és a jár­őröket utasították: ha a le­írásnak megfelelő személyt meglátják, — igazoltassák. A rendőrök éberségét bizonyít­ja, hogy a személyleírás alap­ján egy hónapon belül Orsós János nagyárpádi lakos sze­mélyében sikerült a támadót elfogni. Nemcsak a két asz- szony megtámadását, hanem a női táska ellopását is be­vallotta. A személyleírás pontossága és a rendőrség „figyelő szeme” vezetett az „ismeretlen tettes” elfogásá­hoz. NYOMRA VEZET A NYOMOZÖKUTYA Nagy segítséget jelentenek az „ismeretlen tettes” kiderí­tésében a jó szimatú kutyák is Az idomított farkaskutyák szinte „ajtóig” vezetik a rend­őröket Jól példázza ezit az elmúlt hónapban történt egyik betörés tettesének leleplezése. Martinék Lajos, pécsi lakos, január 25-ről 26-ra virradó reggel telefonon jelentette a rendőrségnek, hogy „ismeret­len tettes” éjjel betörte laká­sának ablakát, majd az ott talált holmik egy részét össze­csomagolva távozott. Úgy lát­szott, hogy a betörőt valaki vagy valami megzavarhatta, mert hirtelen ugorhatott ki az ablakon és ruháját elszakítot­ta, egy kis szövetfoszlányt ta­láltak az ablak bádogpárká­nyán. A rendőrség egy farkas­kutyával azonnal a helyszínre érkezett, a szövetet megsza­goltad ták a kutyával és a ku­tya elindult a nyomon .. • Nem telt el fél óra sem, a betörés helyétől nem messze lévő ház egyik ajtajánál állt meg a kűtya. Az .ismeretlen tettes” az ágyban már az „igazak álmát” aludta és a csodálkozástól ugyancsak ke­rekre nyitotta szemét, amikor a kopogásra ajtót nyitott és az ajtó előtt rendőrt látott állni. A batyu ott volt az ágy mellett, nem is próbált, nem is lehetett tagadni. BUNDA AZ „ISMERETLEN TETTESEN” Nem ritka eset az sem, ami­kor a károsult fogja el az „ismeretlen tettest”. Pécsett, a Vízügyi Igazgatóság egyik nődolgozója a Mecsek cuk­rászdába ment, kabátját — ruhatáros nem volt ■— be­akasztotta a ruhatárba. Ami­kor kifelé jött, meglepődve látta, hogy értékes bundája helyett egy elnyűtt kabát lóg a fogason. Feljelentést tett „ismeretlen tettes” ellen. Né­hány nap múlva az utcán egy fiatal lányon megpillantotta bundáját Azonnal szólt a ren­dőrnek. A lány a rendőrségen először tagadott „Vettem a bundát” — mondta határozot­tan* „Hol, mikor, mennyiért?” — volt a következő kérdés, amire néhány perc múlva sí­rás és beismerés volt a vá­lasz... AKI ÖNMAGÁT LEPLEZTE LE Az „ismeretlen tettes” ki- nyomozásában legnagyobb eredménnyel a tapasztalt, a körülményeket alaposan is­merő nyomozók tevékenykod; nek. Nemrég sotwaaitos pince­betörésekről érkezett jelentés. Nyom sehol Mindössze az egyik pincénél találtak egy Molnár János névre szóló blankettát. Nehéz, vastag be­tűkkel írott név. A rendőr zsebre tette és bent a rendőr­ségen a nyomozók „konzíliu­mot” tartottak a -kis cédula I fö-ött. „Ez a Járni írása — megismerem a betűit ezer kö­zül is, isten tudja, hányszor volt már büntetve” — mond­ta az egyik nyomozó. Néhány napon belül már a fogdában ült Molnár János. Egy bizony­lat volt az a cédula, más ne­vére kiállítva, de én ráhami­sítottam az én nevemet” — mondta Molnár János, aki í fiatal, 32 éves kora ellenére ; már több, mint 10 évet töltött börtönben. „VÉGÁLLOMÁS” Nem menekül az „ismeret­len tettes” akkor sem, ha az ország másik részére utazik, mert az országos körözés min­denütt megtalálja- Nemrég Pécsett, Ujmeszesen betörtek az egyik ruházati boltba. A betörő a boltban átöltözött Később a Regős utcai fűszet- üzletet látogatta meg, aztán Vácra utazott újabb „vadász- terület” utgn Kutatva, majd Békéscsaba volt a következő állomás. A végállomás! Az országos körözés itt érte utói, s az „ismeretlen tettes” is­mertté lett A bűnügyi iratokon mind gyakrabban kerül már áthú­zásra az „ismeretlen tettes’, szignó és írják mellé a tet­tes nevét* Garay Fenn«

Next

/
Oldalképek
Tartalom