Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

PBBKCÁK Ml napiét 3 T» ér »éMfc Hárommillió forintos tartalék Negyvenkét for hit n munkaegység értéke Belvárdgyulám TANNAK HELYEK, ame­lyek minduntalan emlékeket ébresztenek az emberben. így vagyuk én Belvárdgyuiával. 1953-ban történt. Néhány he­tes újságíró voltam és első ón­álló feladatként azt kaptam: írjak valami érdekes dolgot BeK'árdgyuIáról. Kimentem. Nyár volt. fiiílesztő meleg, csépeltek. A csárdával szem­ben volt a szérű, parféit) ó szállt a gépből. Nem is csépel­tek, inkább lézengtek. Hárman dolgoztak és öten nézték. Fag­gatni kezdtem az embereket. Először csak hürnonögtek, aztán amikor látták, hogy előveszem a jegyzetfüzetemet és felírom panaszaikat, volt aki három- szor-négysaer is szólásra je­lentkezett. Zuhogtak a pana­szok. Jegyzetfüzetem mindkét oldalon betelt, pedig csak egy eséplőcsapattal beszéltem. Megírtam. Megint kiküldött * szerkesztőm: keressek vala­mi- pozitívumot is. Összeka­partam valamit. Harmadnap ismét kutattam. Egy hétig ké­szült a report, s nem jelent meg. Túlzottan sok volt ben­ne a panasz. Tíz év tett Sí aaőta. A csárda mock is ott *BL mellette a tez-iroda. Azt mond­ja* itt a régi csárda helyén épül majd ki a kultúrába köz­pont Erről még csak beszél­nek. de ■ nagy víztározójuk már épül, amelyben halék úsz­kálnak majd és amelyből há­romszáz holdat öutÖBJnek Azt is tervezik, hogy a víztározón csónakázni Debet majd és a kiránduló* Jó halászlévé* fo­gyaszthatnak, De sokaik »né­ni nt. lehet ott majd rántott csirkét és esirkepapr&ést la kapni. AZÓTA MEGNŐTT Belvárd- gyula. Legalábbis a belvárd- ayulad termelőszövetkezet. *— Csati akozott hozzá Olasz, Hás­ságy, Bárján. Erről az egyesü­lésről beszél Királyi ESmő mi­niszterhelyettest aki a földmű­velésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta és kitüntetéseket ad át a miniszter nevében, — Több nemzetiség van eb­ben a nagy családban — ma­gyarázza — s mégsincs vessae- kedés. összefogtak és ennek meg lett az eredménye. Egy hold szántóm 2986 forint gaz­dálkodási eredmény jut és a tagok 42 forintot kapnak mun­kaegységenként. Hallgatják a nvirwsxtertve- lyetteot éa tapsolnak. Herr Ferenc és Katies Já­nos Magyarsarlósról jött. Ök is kimondták: január elsejétől kezdve együtt dolgozna* a belvárd gy ulaiakkal. — leérik, munkájukkal bizonyítják be, méltók a beívárrigyulaiatohoz, a hásságyi afkjioz, az o.aszíak- hoz és a bárjániakhoa Evekkel ezelőtt ezeknek a falvaknak a lakossága még tücsköt bogarait mondott egy­mása, most meg a közös cél érdekében együtt dolgoznak Éa unom veszekednek. / Közel hárommillió forintja van a tsz-ne* tartalékban és azt mondják: akármilyen lehet az időjárás, ők ebben az évben is kifizetik a negyvenkét fo­rintot. Az olaszíafc kászámftol­ták, hogy amióta Belvándgyu- lával egyesülték, egy év alatt közel egymillió forinttal kap­tak többet a tagok, mint jani­kor Olasz még külön gazdálko­dott Néhány érvet ezelőtt még három autóbusz vitte Belvárd- gyuláról az embereket a vá­rosba.. Most meg? Igen, most is van autóbusz problémájuk. De mennyire különbözik ez a néhány évvel ezelőttitől! Hátai Dezső a birjára üzem­egységből jött. azt mondja, ne­héz nekik átjárníok más üzem­egységbe. Nincs elég közleke­dési eszköz. A szállítást nem oldja meg a vontató, a teher­autó. ök autóbuszt szeretné­nek venni. Megvan hozzá a pénzük, miért ne vehetnék meg. Puszner Gyulané olaszi és Gera Antalné a hásságyi' üzemegységből támogatja a kérést. Sőt meg is toldják: a buszt tapasztalatcserére, ország járásra im fe1 lehetne használ­ni, meg a gyerekeket is st- hordbataáflc vei* az iehoiéba. Erdélyi Irén. a ternoelősaö- vetkeaet KíSZ-titkára, Sokas menyecske ruhába öltözött éa egy ugyanolyan ruhába öltte­tetett babéit ad át a miniszter- helyettesnek. Az összefogás jel képeként adja a babát és az* mondja: „Visszajöttünk, mert megtaláltuk a számítáaunkat Egyetlen fiatal sem kívánkozik el innen .. .* TÍZ ÉT ROHANT K fe­lettünk. Talán már nem is em­lékeznek az emberek arra, amikor az újságírónak csak pa naszkodná tudtak. Az emberek idősebbe* lettek, de gondolko­dásiak is megfontoltabb. Kü­lönben ugyanazok az emberek nem lettek volna képesek olyan termelőszövetkezeti gaz­daságot létrehozni, amelybe más megyékből is jőrmek ta­pasztalatcserére. Tíz évvel ezelőtt ivem talál­tam itt elégedett embert. Most meg elégedetlent nehéz találni. Nagy a változás, és est a nagy ! változást az új politika, az em­berek megértése hozta. habi János Mezőgazdasági s/.akelőad ások A mezőgazdasági höeynbó- nap eddigi legkiometkedóbb előadása hangzott el saerdán délelőtt Belvárdgyulán. A SZÖVOSZ és a Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó Vállalat szer­vezésében Fehér Károly agrár­mérnök, a Magyar Mezőgazda­ság című hetilap á Hatten yésss- tési rovatának vezetője beszélt a saa rvaamarhatenyésztő» idő­szerű kérdéseiről. A bárom községből — BelvárdgyuHárőL Olaszról és Hássógyról — te- sr/esereglett közönség körében sok szövetkezett állatgondoaó foglalt helyet, • különösen az itatásos borjún évelőéről foly­tattak komoly szakmai vitát Ugyanezt az előadást Bóty- ban is meginmételték szerdán délután. A MÉSZÖV és a me­gyei könyvtár mintegy hatvan szakelőadást szervez ebben hónapban. A legkülönbözőbb mezőgazdasági területek szak tekintélyei látogatnak el aa alkalommal a megye községei­be, * nemcsak előadást tarta­nak, hanem vitát is kezdemé­nyeznek a szövetkezeti és ál­lami gazdaságok dolgozói kö­rében. „JHúziák találkozóin“ „Múzsák találkozója” cím­mel hirdetnek irodalmi, zenése baléttműsort a falragia.syojf ég mi kíváncsian néztük meg az előadást, — mit rejt ez a sokat se j tető ami Indokolt érdeklő­désünket fokozta az a körül­mény is, hogy ez a műsor nem egy vagy legfeljebb két alkalommal Ikerül * közönség • elé, hanem sorozatosain: Pé­csett és a vidéken is. Egyál­talában nem mindegy, bogy az amúgyis meglehetősen sok hangverseny, eszfcrád és műso­ros est között válogatható kö­zönséget milyen színvonalú, tartalmú és milyen művészi, teljesítményű produkciókra hfv juk be — esetleg, siker esetén megnyerve a további látogatás ra, vagy egy időre elriasztva az ilyen jellegű műsorok meg­tekintésétől. „Múzsák talátko- zó”-ját látták már Szigetváron, bemutatták a Harkányban üdülőknek, gyógyuióknak, Pé­cseit pedig a középiskolás hang verseny béri ők tekinthették meg ez idáig. Summázva el­mondhatjuk, hogy sikerrel. A siker titka? Talán elsősor­ban a szerencsés, bár ponto­san meg nem határozható mű­fajt képviselő összeállítás. A cím elárulja a tartalmat: mú­zsák találkoznak a színpadon, a különféle művészetek: a mu­zsika, költészet, tánc múzsái; egy kicsit • talán rendszertelen egymásuánbain. Debussy és Bartók zongoramuzsikáját kö­veti az eltáncolt Kék Duna és a Hattyú halála, hogy utána Ady, Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád, verseit hallhassuk. A második rész egységesebb: a táncok Debussy és Gershwin zenéjére elevenednek meg, a felhangzó zongoraművek szer­zői — De Falla, Prokofiev, Ha- csaturján — is ennek a komnak szülöttei. A három műfaj ön­magában művészi és szép anyagát lehetett volna némileg jobban összehangolni, bár ezen a látszólagos rendszertelensé­gen az összekötőszöveg próba segíteni. Agócsy László, lva- trpkti Mátyás éa Vámos Ferim L| onostóri Jánosék fcony­I * * bájába és éléskamrájá- ! ba két nap óta zuhog a hóié. I De olyannyira, hogy a ház- i gondnok, valamint a PIK ér- : tesitésén kívül is kénytelenek voltak szervezett intézkedése­ket tenni nagyobb bajok elke­rülése érdekében. Például pvc- lepedőket szögeitek a plafon­ra. A lepedőkből külön erre a célra szerkesztett lefolyókon át jut a víz a székeken, aszta­lon, cementlapon elhelyezett te kn ők be, lavórokba, lába­sokba, mosófaaekakba, felmo­sóvödrökbe, i csak ők a meg­mondhat«, még hányféle edénybe, melyek fölött a nyug­díjas családfő vállalta ei a gondnokságot, amíg a többiek munkában vannak. Este ter­mészetesen felváltva végzik ezt a különleges munkát; már­mint az edények igazgatását a lefplyók alatt, kiöntésüket, újbóli elhelyezésüket, a kö­vezeten támadt tócsák feltör­lését és ehhez hasonlókat. Ám ha mégegyszer annyian laknának a Rákóczi út 73/a. sz. n. emeleti lakásában, ak­kor is belefáradtak volna már a komoly fizikai erőkifejtést igénylő munkába és az állan­dó izgalomba, hogy valame­lyik pillanatban a plafonon átcsurgó hólével együtt nya­kukba szakad a vakolat, eset­leg a födém is, Ezért kérték meg ismételten a ház gond­nokát, s telefonáltak a PIX- nek: szánják már meg ökoi; tönkre megy a bútoruk, s ha netán a családfőt is sürgős el­intéznivalók szólítják el a la­kásbői, annak az első emele­ten lakók is kárát látják, mert mindent «Dönt majd a víz. Közben természetesen nem voltak restek, vizsgálódtak a padláson és letisztogatták a te­tőről a havat, amennyire a derekukra kötött kötél segít­ségével az lehetséges volt A házgondnok és a PIK azonban még ennyit sem tettek. A ház- gondnok csupán tanácsot adott: rakjanak a csurgások alá több lavórt, a PIK-től vi­szont a gondnokhoz »tanítot­ták őket. Mi iess Monostoriakat? H. M. Felejthetetlen emlék A z ember örül annak, hogy 1« éves elmúlt. Nagykorú lett egészen fiatal korában” — mondotta Visy Má­zz ria, egy ifjú pécsi választópolgár a közelmúltban. Alizva keli bizonygatnunk, hogy Visy Mária véleményé­ben városunk és megyénk több mint negyedmillió szavazójá­nak valamennyi új választója osztozhat. A fiatalok, amióta csak világ a világ, mindig arra várnak, hogy felnőjenek, vagy ahogy mondani szokták, nagyok legyenek- Számukra a „nagy­ság”, a felnőttség, az egyenlőség tényleges elismerése az, hogy szavazná mehetnek, s a társadalom teljesjogú tagjaként nyíl­váníthatják véleményüket. Ezért ünnep és felejthetetlen emlék minden fiatál számára az első szavazás napja. A fiatal választók öröme máris megmutatkozik abban az aktivitásban, amely az ifjú választók gyűléseit jellemzi. Mint ismert, sok ilyen gyűlést tartottak az utóbbi időben. Pécsett kettő is volt, az egyiken a KISZ KB titkára, a másikon a KISZ KB osztályvezetője szólt a fiatalokhoz. Összehívták a fiatalokat a vidéki városokban és a járási székhelyeken is. Mindemellett a KISZ-taggy ülések is felköszön tik az új szava­zókat, s hamarosan ki fogják tölteni azokat az emléklapokat is, amiket ez első szavazás után meg fognak kapni. Szinte valamennyi gyűlésem, illetve fiataloknak tartott összejövetelen jellemző volt a résztvevők nagy száma, fokozott érdeklődése. Az idei választásoknak van egy olyan jellegzetessége* amely mindem korábbi és ezt követő választástól eltér, még­pedig: a mostani 18 évesek, a legfiatalabb szavazók egyidősek a népi demokratikus rendszerünkkel. Számukra már ezért is maradandó lesz az idei választások emléke. Amikor ők uyyaa- is a nagykorúságukat, a szavazati jogúkat ünnepük, a népi de­mokráciát )® köszöntik vele, hiszen csak az tette lehetővé, hogy — Visy Mária szavaival élve — egész fiatal korban válasz- szanák. Nyugaton, a demokratikus voltukkal annyira kérkedő kapitalista országokban szó sem lehet ilyen kedvezményekről. Mint ismert, Franciaországiban, Amerikában és Angliában egy­aránt csak 21- évüktől szavazhatnak a fiatalok, bár még ezt is nagyon síik megkötöttséggel korlátoztok. Ilyen megltfitőttségels közé tartozik a félévhez vagy több esztendőhöz szabott egy­helyben lakás, iskolai végzettség és más, amivel az ifjú vá­lasztók nagy tömegeit (gondoljunk a vándorló munkanélkü­liekre') fosztják meg a szavazás lehetőségétől. S vájcban, Európa egyik legrégibb tőkésonnságában. * nőknek még ma sincs szavazati joguk, a svájci lányok és asszonyok éppen a közelmúltban tüntet­te* e jog elnyeréséért. Nálunk a 18 évnél idősebb nők (miként » férfiak is) nemcsak választók, hanem választhatók is. Zengő Margit, a Pécsi Kesztyűgyár II éess dolgozójának például nemcsak azért ünnep február 24-e, mert előszűr szavaz életé- ben, hanem azért is, mert jelölték a H. kerületi tanács tagjai sorába, a ezen a napon döntenek a megválasztásáról. És es csak egy példa, Rizsámyi Irént, a Pécsi Kerxterfomógyár mun- kásnöjét nem kisebb helyre, az országgyűlésbe jelölték, pedig csak néhány évvel idősebb Zengő Margitnál. Példájuk is iga­zolja, hogy nálunk a fiatal nő* érvényesülésének sincs határa és törvénysaabta gátja. Az új szavazók, az ifjúság eltet beláthatatlan perspektí­vákat tár fél a szocialista jövő. Az idősebb nemzedék reájuk hagyja azokat a szép házakat, amelyeket ma UJ-Mecsekalján épít, s az új vagy újjávarázsolt gyárakat, amelyek a Petőfi által megénekeüt bőség alapjait vetik meg. Ez mind a fiatalofl:á lesz; a ma ifjúsága már átlépi a kommunista társadalom ka­puját is. Mindebből nyilvánvaló, hogy az ifjúságnak elsőrendű érdeke, hogy igent szavazzon a szocializmusra, s a szocialista építésen munkálkodó jelölteiket válasszon. H a körülnézünk az életben, megállapíthatjuk, hogy a fiatalo-k megértették ezt. Az ifjú választók szava­zása már meg is kezdődött. Mert ennek, tettekben megnyilvánuló szavazásnak kell értékelnünk azt a tényt, hogy a megye ipari üzemeinek 394 ifjúsági brigádja közül 261 a szocialista cím elnyeréséért küzd, a 131 ezt ■ címet meg is szerezte. Hason!óképpen ennek vehető az a példátlan tanulási íáz is, amely ifjaimikaí magával ragadta. Csaknem 22 és fél­ezer fiatal jár Baranyában valamilyen politikai oktatásra, » több, mint négy és félezer azoknak a száma, akik az általános és középiskolák, illetve egyetemek esti tagozataira iratkoztak. Ez a szám a tavalyinaik majdnem kétszerese. A ki tanul, az bízik a jövőben és a társadalom tárlatedban,.. Aki szocialista brigádba lép, s küzd a cím elnyeréséért, a* eszményinek tartja a szocialista ember fogalmát.. • A mi ifjú­ságiink már a szocializmus neveltje, s erre fogja leadni * szavazatát is, ' M. I* KÜLÖNÖS VILÁG a Pécsi Közlekedési Vállalat kapun belüli világa A műhelyeket valóságos kis autóbuszváros veszi körül. Minden autóbusz egy-egy ház, melyben embe­rek élnek, dolgoznak, szege­cselnek, kopácsolnak, forrasz­tanak, stoppolnak, motorokat bőgetnek, lámpákat villogtat­nak. Csakhogy ezekből a há­zakból mínusz húsz fokos hi­degben sem ered füst a ma­gasba, ablakaira a fagy min­táz játékos jégcsipkét, még­sem szűnik meg bennük az élet, sőt! — Ha hideg van, sokkal több munka adódik — mondja Gabb József garázssofőr csep­pet sem szemrehányó hangon — több a befagyás például. Teszem azt, megy a busz. A gépkocsivezető nyugodtan rá­lép a fékre és nincs fék, pedig a feszmérő hat légkört mutat, ami semmiféle gyanúra nem adhat okot — ilyenkor kénytelen a ve­zető behozni a buszt — mond­ja Martonossy Lajos, akinek a kocsijára most került fel az íj gumi —, mert az utasok biztonsága mindekének előtt raid. — S akkor aztán jön az érék rosszat tartő fekvés a kocsi liatt — mutatja Gabb József t 00 személyes Ikarusz (úját — és * jégdugó keresés... Az udvart, melyben az autó­buszok nagy többségét javít­ók, jégbuckák és jeges tócsák i arkitják. Ezek közé kell lefe- 1 tficM, ha az autóbuszok atvú- | AlTÓBUSZVÁROSBAN ismerteti felváltva az előadást — auráikor mi megnéztük, Vár­nai Ferencen volt a sor, aki jó pedagógiai érzékkel muta­tott rá a zene, a költészet, i képzőművészetek és a tánc <m szefonódására. Néhány monda­tával is sikerült hallgatóságai megismertetnie a művek szer. zőível, a műfajjal és a korral 1«, melyben az előadott művek megszülettek. És persze a siker titkát keres­ve szólnunk kell a népszerű eSőadóművészekről is. Jancsi Andrieime egyszer őségében U megkapó versmondását, Bórsav Pál zongoraművész gazdag ár- myalású zongorajátékát mindig szívesen hallgatja a közönség. Hogy a pécsi balettegyüttes fiatal tagijainak szerepléséről ne is beszéljünk. Valóban, a Liszt-termet megtöltő fiatal­ság lelkesedését éreztük a leg- őszintébbetek, legsrfvbőlljövöbb- nek. Ok érők meg talán leg- maredéfcta 1 anabbití a at, amit Árva Eszter, Handel Edit, Sti- rnác Gabriella, Csífó Ferenc, Debreceni István eltáncolt. — Fodor Antal koreográfiáiról elegendő, ha azt mondjuk: még az ezerszer elcsépelt Kék Dunához is tudott újszerűt, modemet teremteni. Valahol itt rejtőzik a ^Múzsák taláI- kozójá”-nek igazi értéke: be­lelopja a nézők-hallgatók isme­retébe Debussy, Bartók, Pro­kofiev muzsikáját, mindezt vonzóan teszi: tánccal, verssel támogatja a hatást. És csak örülhetünk annak, hogy ifjú közönségünk mindezt szívesen fogadja! Feflefkesfllve Károly Ban­diék is „rátettek” két éjjelt a javításra a múlt héten. A har­madévesek most már valóban önállóan dolgozhattak, s most utólag arra is büszkék, hogy megállták a próbát. Károly Bandi például IS—IS kocsit javított ki a legnehezebb na­pokban, s még sebességváltó- cserét, sőt a nagy figyelmet igénylő hüvelyezést is elvégez­te egyedül. A garázsmesteri iroda, Sal­lósi Károly ablakokkal körül­vett birodalma az autóbusz­város szivében van. Asztalán vaskos napló — tán húsz kilós is lehet — ebbe minden javí­tásra érkezett autóbuszról be­jegyzés kerül. Még nincs tíz óra, de mór tizenhárom kocsi állt be, és három elakadt autó­buszról érkezett jelentés: egy a Tulipán csárdánál, egy Fe­hérhegyen, egy pedig a Zsol- nay Vilmos utcában várja Körösi Lászlót, a vállalati autómentőt. — Sajnos, nincs rendes men­tőautónk. Hatvanas Ikarusszal járok. Masszív, darus kocsi kellene. Az én ,,mentő”-kocsim olyan típus, amihez már alkat­részeket sem gyártanak. Már ért oíyan szégyen — két hét­tel ezelőtt —, hogy kétszer egymásután a TEFU százlá­búja mentett M a hőből. Aa autómén«! valamivel többet lát a világból, mint a műhelyben dolgozó kollégái. ■ Észreveszi például, hogy aa utak felsaórásával állandóan baj van. Egyik zord januári napon a „mentő” azért vergő­dött egy éjszakán át Hird és Vasas között, mert nem akadt senki, aki felszórta volna a je­ges utat — Ma még karamlboloatunk is a síkosság miatt Igaz, csak 1500 forint kár lett belőle, de na a Köztisztasági Vállalatnál jobban megszervezték volna az ú tszolgál a tot, ezt is elkerülhet­Időjárásjelenté* várható Időjárás maM i lUlr felhős, párás M6. Néhány helyen hószáfllngózás. As mákon síkos­ság. Mérsékelt szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5—mínusz 10. Legmaga­sabb nappatl hőmérséklet holnap l-tám « 1»k MS«* zári keretük a hfbát. Igaz, hogy van vattakabátjuk, meleg nad­rágjuk a szerelőknek, dé az nagy hidegben kevés, ilyen­kor meg átázik. — Rendes fiúk ők — álla­pítja meg róluk Martonossy kollégájuk — ha nein lenné­nek azok, nem lett volna köz­lekedés az elmúlt hetekben a pécsi utakon. Csak csodáltuk őket: este kilenc órától éjfélig beállt ide húsz-harminc de­fektes kocsi, és reggel vala­mennyit üzemképesen adták át Ezek a tények, ám a dicsére­tet minden szerelő elhárítj-i magáról, noha sokszor össze­tettek nappalt éjszakával, hét­köznapot ünnepnappal. — A Renner Karcsi volt benn legtöbbet, és a Németh elvtárs. Sokan valóságos monkahő- sök lettek ezekben a napokban a Közlekedési Vállalatnál. Weigert György a KlSZ-fiata- lok példaképévé vált, a fiata­labb szerelők közűi Deutsch István, Sági László, Késmárki János tették vonzóvá a még ifjabbak előtt a munkát Büszkék vagyunk rájuk — igy beszél Károly Bandi harmadéves autószerelő ta­nuló —, meri tőlük láttuk, hogy milyen is az igazi meló... bocsánat — munkai A vállalat kultúrtermében termelési tanácskozáson éppen arról tárgyalnak: milyen fel­adatok várnak a központban és az autóbuszokon dolgozók­ra. A szerelők „megfigyelői" is benn ülnek, a munka azért zavartalanul megy tovább. Az egyik műhely végében Körösi László „autómentő”-jén dolgoznak, mert várják már a segítséget az elakadt buszok. Kubai Károly stopplámpát ja­vít, Gabb Józsefet újabban beérkezett autóbuszhoz hív­ják, a lakatosok ajtókat hoz­nak ismét működésbe, a kár­pitosok üléseket öltögetnek, Sallósi Károly garázsmester­nél csenget a telefon. Autóbu­szok jönnek, mennek és időn­ként felsivit egy megjavított fék. MINDENKI dolgozik a pécsi közlekedés központjában. 1 Zuliatag a konyhában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom