Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
WS3. FEBRUAR 14. ' hiapió 5 A közúti balesetek okairól A balesetek száma 23,4 százalékkal nőtt — Ittasan volán mellett Ügyeljenek jobban a gyalogosok is A Dunántúli Napló január első napjaiban már beszámolt erről, bogy Baranya megyében 1962-ben a közúti balesetek miként alakultak. A statisztikai adatok a közúti balesetek emelkedését mutatják az 1961. év 290 közúti balesetével szem ben 1962-ben 358 volt a közúti balesetek száma. Egy év alatt tehát a balesetek 23,4 százalékkal emelkedtek. & statisztikában talán a legszomorúbb, a halállal végződő balesetek száma- 1962-ben közúti baleset következtében 40 személy halt meg. 1961-ben is aránylag magas vodit a halálos balesetek száma, akkor 23 személy halt meg. Baranya megyében korábban még egyetlen évben sem halt meg annyi ember közúti baleset következtében, mint 1962-ben. A súlyos sérülések száma is magas — 267 volt — A súlyosan megsérültek egy része maradandó sérülést szenvedett, s így egész életükben viselni fogják a baleset következményeit. Első helyen: a szabálytalanul közlekedő gyalogosok Vajon mi vei. magyarázható s. balesetek emelkedése, mire Vezethető vissza az, hogy 1962- ben a korábbi évekhez képest lényegesen több baleset fordult elő. Tény az, hogy elsőbbségi jog meg nem adásából, figyelmetlen vezetésből, gyorshajtásból, előzési szabályok megszegéséből irányjedzés elmulasztásából, stfo. is történtek balasetek. Ezek számszerű megoszlása azonban azt mutatja, hogy elsősorban nem ezek megsértése miatt következett be a nagyfokú emelkedés. A baleseti okok vizsgálatánál azt lehet megállapítani, hogy a legtöbb balesetet az ittas járművezetők és a szabálytalanul közlekedő gyalogjárók okozták. Az okok között első helyen a szabálytalanul közlekedő gyalogjárók által okozott balesetek állnak. 1962-ben gyalogjárók összesen 67 balesetet okoztak a megyében. A leggyakrabban az fordult elő, hogy a gyalogjáró minden figyelem és körültekintés nélkül lépett le a járdáról az úttestre, féktávolságon belül a gépjármű élé került, így a gépjármű vezetője a baleset elhárítása érdekében már sem mit sem tudott tenni. Az ilyen esetek gyakran végződtek súlyos vagy halálos sérüléssel- Sok gyalogjáró, teljesen helytelenül, arra gondolt, hogy esak a gépjármű vezetőjét terheli figyelési kötelezettség, és egyesek úgy értelmezték a közlekedési szabályokat, hogy majd szabálytalanságuk láttán a gépkocsivezető is megáll. A gyalogjárók egy része nem gondolt arra, hogy a gépjárműnek megfelelő idő és távol-1 »ág kell ahhoz, hogy egy szabálytalanul, az úttesten áthaladó gyalogjáró előtt meg tudjon állni. A rendőrség balesett járőre számtalan esetben kizárólag a gyalogos felelősségét állapította meg a bekövetkezett balesetért, s ezekben az ügyekben a gépjárművezetőkkel szemben nem indult eljárás. A régi KRESZ-hez hasonlóan az új KRESZ is foglalkozik a gyalogjárókra vonatkozó közlekedési szabályokkal. A gyalogos baleseteket is csak úgy kerülhetjük el, ha nemcsak a járművezetők, hanem a gyalogjárók is maradéktalanul eleget tesznek a KRESZ előírásainak. A szülőknek többet kell foglalkozni a gyermekek helyes közlekedésre való nevelésével, mért a tragikus kimenetelű gyermekbalesetek szintén elszaporodtak. Második helyen: az ittas veielés A baleseti okok között második helyet az ittas vezetés foglalja ed. 1962-ben ittasság miatt 63 baleset történt a megyében. Sajnos, a szigorú intézkedések ellenére is rosszabbodott é téten a helyzet. Példáid 1962. I. félévében 24, II. Sfllévében 39 ittasság miatti szen speciális jogszabályok írják elő az itt követendő magatartást. Nem engedhető meg ezen a területen semmiféle lazaság, nem engedhető meg, hogy ittas járművezetők halálra gázoljanak embereket, súlyos sérüléssel járó baleseteket okozzanak. A járművezetők, a vállalatok vezetői egyaránt tartsák kötelességüknek az ide vonatkozó rendelkezések maradéktalan betartását, mivel rendőrségi és bírósági eljárással egymagában eredményt nem lehet elérni. A fentiek során a gyalogjárók és az ittas járművezetők által okozott balesetekkel foglalkoztam, mivel e két baleseti ok adta ld a nagymérvű emelkedést. Tény az, hogy minden közlekedési szabályt pontosan be kell tartani, azonban a szomorú statisztikái adatokra figyelemmel, fokozottabban kell ügyelni az említett balesetekre. Amennyiben sikerül elérni, hogy a gyalogjárók fegyelmezettebben közlekedjenek, és ittas járművezetők ne üljenek a kormánykerék mellé, úgy minden bizonnyal 1963-ban lényegesen kevesebb közúti balesettel számolhatunk. Természetesen ehhez szükségies, hogy az illetékes tanácsi szervek minden szükséges intézkedést megtegyenek, jelöljék ki a gyalogátkelőhelyeket, helyezzék el a közúti jelzőtáblákat, hogy a járművezetőknek és gyalogjáróknak legyen mihez alkalmazkodni. Dr. Nagykálőzi Zoltán közlekedési ügyész. baleset történt, így fél év alatt 62,5 Százalékos volt az emelkedés- Az ittas vezetés miatti balesetek megnövekedésének több 'cfca van. Voltak olyan felelőtlen gépjárművezetők, akikkel szemben semmiféle intézkedés nem használt. Például T. T. komlói lakost a pécsi járásibíróság 1962. május 11-én ittasságból eredő baleset miatt 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, a rendőrség ugyaniakkor a jogosítványát is bevonta. Nevezett az elítélés után 15 nap múlva jogosítvány nélkül és ittas állapotban isimét motorkerékpárra ült és újabb balesetet okozott. Hasonló esetek gyakran előfordultak, s ezek az esetek a balesetek számát emelték. A rendőrség az ittas vezetők jogosítványát bevonta, az ügyész ség ellenük vádiratot nyújtott be, a bíróság szigorú ítéletet hozott, ennek ellenére javulás nem mutatkozott. Ez arra is visszavezethető, hogy egyes szervek, vállalatok nem tettek meg mindent az ittas vezetések visszaszorítása érdekében. Amíg a Pécsi Közlekedési Vállalatnál ittas vezetés miatti baleset nem is fordult elő, és a pécsi 12. sz. AKÖV-nél mindig kevesebb ilyen baleset történik, addig egyes termelőszövetkezeteknél, vállalatoknál éppen az ellenkezője tapasztalható- A Pécsi Közlekedési Vállalat, és a 12-es AKÖV nagy gondot fordít a munkafegyelem megerősítésére, ezeknél a vállalatoknál a nagy létszám ellenére a közúti forgalomban tanúsított magatartás is megfelelő. Ezzel szemben az eknúít évben voltak olyan termelőszövetkezetek és kisebb vállalatok, ahol a járművezetők ittassága fölött szemet hunytak, így sok mező- gazdasági munkagéppel, egyéb járművei számtalan baleset történt Előfordult olyan eset is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a megtörtént baleset után közölte a rendőrséggel, hogy szigorúan vonják felelősségre a vontatóvezetőt mert ők már sok esetben tapasztalták, hogy ittasan vezetett Arról azonban egy szót sem írtak, hogy akkor miért nem vonták fegyelmi úton felelősségre, miért nem helyezték más munkakörbe, ezzel ugyanis elejét vehették volna a további balesetnek. Szélesebb keid társadalmi összefogásra lenne szükség annak érdekében, hogy minden egyes szervnél vegyék komolyan a közlekedési szabályokat és saját maguk intézkedjenek a felelőtlenség felszámolása érdekében. Az új Büntető Törvény- könyv és az új KRESZ e vonatkozásban semmiféle engedményt nem adott, továbbra is szigorúan tiltja a vezetés közbeni szeszesital fagyasztást, a szeszesital hatása alatti gépjárművezetést A Btk. 194. §-a félreérthetetlenül lerögzíti, hogy 6 hónapig terjedhető szabadságvesztéssel, vagy 1 évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő, aki szeszesital hatása alatt lévő állapotban vasúti, légi vagy vizijárműyet, vagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszes ital hatása alatt áú. Amennyiben pedig az ittasság miatt, vagy más közlekedési szabály megszegése miatt valaki közúti balesetet okoz, úgy a Btk. 258. §-a szerint súlyos sérülés esetén 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel, halál okozása esetén pedig 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E mellett lehetőség van arra is, hogy a gépjárművezetéstől eltiltsák- A gyárimunkástól, az orvostól, a tisztviselőtől a munkahelyen lévő fegyelmi szabályzat egyaránt megköveteli, hogy józanul lássa el feladatát. A közúti forgalomban résztvevő személyekre ez fokozottabban vonatkozik, MKÖZLEMÉNY, Ipari vállalatok; kisipari termelőszövetkezetek és magántulajdonban lévő tűzoltó. poroltó, haboltó stb. készülékeinek félévenkénti ellenőrzését, karbantartását és javítását az 1963. febr. l-től a Bonyhádi Vasipari KTSZ végzi EVldig e munkát a Mezőg. Gépjavító Váll. végezte, ezért az állami gazdaságok, gépállomások és mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével, felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy szerződéskötés céljából keressék fel a BONYHÁDI vasipari KTSZ-t, Bomyhád, Rákóczi út 20 sz. Telefon: 60. DJ tánciskola kezdődik február l»-éa, kedden este 7 órakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.) Tanít: Fellnemé. Beiraitikozás a Művelődési Ház Irodájában. autórádió' javítás, -átalakítás Autórádióját rövid idő alatt megjavítjuk. Autórádiójában a legtöbb meghibásodást a vibrátor okozza, vállaljuk a készülék átalakítását a legkorszerűbb tranzisztorok alkalmazásával, hat havi garanciával. Tolnai Fémipari és Szerelő KTSZ Tolna. Telefon; 11, A 6-os országos főútvonalhoz 3 ta-ra, Portré helyett egy képviselőjelöltről Magas, szikár férfi, közel a hatvanhoz. Enyhe, kissé ironikus mösoly bujkál a szája szegletében. Megfontolt, még a cigarettát is ráérős mozdulatokkal veszi ki a csomagból. Minden mondatot türelmesen ki kell tőle várni, elég szűkén méri a szót... Körülbelül ezek voltak az első benyomásaim Pataki Mi- hályról, a pécsi széntröszt igazgatójáról, amikor először megláttam. Most, hogy évek múltán újra az irodájában vagyok, látom, nem változott. Olyan, mint régen volt. Tempós mozdulatokkal nyúl a telefonkagyló után, mint valamikor. Úgy hallottam, hogy nagyon fiatal volt, amikor a pécsi bányákhoz került. — Igen, az voltam. Alig töltöttem be a tizenharmadik évemet, amikor dolgozni kezdtem ...Ez persze régen volt, még 1917-ben... = mondja kurtán. — És utána7 — Utána aknaács lettem. A felszabadulást követően megválasztottak a pécsi bányák üb-elnökének. Akkor még így hívták a szakszervezeti titkárt ... Később Pestre kerültem vezérigazgatónak, majd külföldi munkára akartak küldeni, de hát nekem nem tetszett. Úgy gondoltam, jobb lesz közel a gyökérhez, így visszajöttem Pécsre. így lettem 1956. végén a pécsi tröszt igazgatója. Két év múlva országgyűlési képviselőnek is megválasztottak. — És most újra jelölték! — akartam mondani, ám nem lehetett. Egy trösztigazgató elfoglalt ember. Ketten is bejöttek hozzá; a beruházási osztály vezetője, meg a főkönyvelő. Az előbbivel az irodák tatarozásáról, átfestéséről tár- ! gyal, az utóbbival pedig a \ siófoki bányász gyermeküdülőről. Kályhákat akarnak beállítani a hideg napokra. Amíg a kályhaügyeket tárgyalják, körülnézek az irodában. Nagy, kisebb teremnek beillő helyiség, négy telefon- ' készülékkel. Gyakran csörög- [ nek. Az ajtó előtt titkár ül, aki megkérdi, hogy milyen ügyben keresik az igazgató elvtársat. Minden olyan irhát, mint az igazgatói irodáknál szokás... Amikor a két osztályvezető elmegy, arról beszél, hogy ennyi év után megszokottá vált számára ez a munkahely. Sok képviselői fogadónapot tartott már itt!... —i Bármennyire is megszokja az ember a dolgokat, gyakran eszembe jutnak a felszabadulást követő hónapok — mondja látszólag minden átmenet nélkül. — Tudja, akkor még az élet megindításáról volt szó. Kellett a szén, de nem volt fa, amivel ácsoltunk volna. Nem volt más választásunk: minden vasárnap kimentünk a Mecsekre bányafát vágni. Ez volt a szórakozásunk! ... Alig mondja ki, belép egy kékruhás, fiatal férfi, akiben az anyagosztály vezetőjét gyanítom. Jól sejtettem. Mintha csak az előző beszélgetésünket folytatnák, megindul a vita a bányafáról. Kiderül, hogy csak harminckét napra való tartalékuk van bányafából. Nagyon kevés, a trösztigazgató sóhajtva mondja, hogy amióta ezen a poszton szolgál, még sohasem álltak ilyen cudarul a bányafával. Ami a legrosz- szabb, még most sem szállítanak annyit, mint szokás. Takarékoskodni és takarékoskodni kell a bányafával... 5 — Nehéz telünk »olt! * folytatja Pataki elvtárs, omi- [ kor az anyagosztály vezetője í beteszi maga mögött az ajtót. | — Képzelje el, mindennap I ostromoltak bennünket. Az iskolák azzal jöttek, hogy ha nem adunk nekik szenet, nem lesz tanítás. A klinikák azt állították, hogy szén nélkül nem tudnak gyógyítani. A Siklósi Állami Gazdaság egyik embere azzal fenyegetőzött, hogy megfagynak a malacaik, hízóik és kocáik és ezért mi le- . szünk a felelősek ... — És kaptak szenet? — Igen, elküldtük őket az iszapszéntavakhoz. Igyekeztünk segíteni, arra törekedtünk, hogy mindenkinek jus| son egy-egy vagonnal. Csak ! hát nem ment egyszerre, mert olyan hirtelen és olyan sokan jöttek, hogy képtelenség volt a sok szenet elővarázsolni. A vasárnapi műszakok termelése is úgy elfogyott, mintha cukor lett volna ... Akkor még azoknak is jó ismerősük lettem, akikről azt hittem, hogy régen elfelejtettek!... — Azám, az ismerősök! —« kapok a lehetőségen. — A régi ismerősök is meglátogatják Pataki elvtársat? Például a régi munkatársai, azok, akik még ma is szekereit vagy fejtőkalapácsot fognak.., — Természetes, hogy eljön- ! nek! — hallom a választ. — ! Éppen a napokban volt itt , Giersig Károly, a bányalaka- | tos. Majdnem tíz évig dolgoz- ! tunk együtt, s most eljött, ' hogy elbúcsúzzon, mert nyugdíjba megy ... Elbeszélgettünk egy kicsit. Megittunk egy pohár italt, egy kávét, egyszóval j jól éreztük magunkat. A végén : megajándékoztuk Giersig elv- 1 társat, hiszen ennyit « nyugdíjaztatás előtt megérdemel az ember, különösen, ha régi munkatárs >— igaz?... — Igaz bizony! — mondom, hiszen most értettem meg. hogy miért mondta Pataki elvtárs a beszélgetésünk elején: Úgy gondoltam, jobb Iffz közel a gyökérhez... És azt is megértettem, hogy miért ’felölték újra képviselőnek. M. & Cf „...elől fan'! zenire $ aztán haifszerre.. Agócsy László új kötetéről A közelmúltban Jelent meg Agócsy Lászlónak, a Zeneművészeti Szakiskola tanárának, városunk zenei élete egyik legrégibb irányítójának új munkája, a Szolfézs példatár IV. kötete. A nagyjelentőségű, hosszú évek szorgos munkája eredményeképp napvilágot látott mű szerzőjétől mindenekelőtt arról érdeklődtünk, milyen előzmények után kezdett hozzá ehhez a munkához? — Vissza kell térnünk gondolatban 1945-ig, amikor Kodály Zoltán a város vendégeként több hónapot töltött Pécsett. Felvette a kapcsolatot a zeneiskolával és tervei alapján néhány csoporttal megkezdtük az új magyar zenei nevelésnek azt a módját, melyet Kodály rakott le. Az akkori munkában rajtam kívül Weininger Margit zenetanár és Maros Rudolf vett részt. Az a módszer, amit ma világszerte értékelnek és utánoznak — legyünk büszkék rá — Pécsről indult el. Lényege: „előbb tanít zenére, csak aztán hangszerre.” — Kodály megadta a módszert — folytatta Agócsy —, de nem volt tananyag. A zeneiskolában hangszeres tanítás folyt, tehát a szemléltetést, a lapról olvasást nagyobb részben műzenei anyagból kellett venni. És erre akkor még nem volt gyűjtemény. Ennek a hiánynak a pótlására állítottam össze néhány oldalas gyűjteményt Bach születésének 200. éves fordulójára, társra találva Horváth Mi- hályban. Miután ezt az első műzenei példákat tartalmazó gyűjteményt Örömmel fogadták országszerte a pedagógusok, sorra következtek a szolfézs-példatárak. Előbb a konzervatóriumi, illetve szakiskolai osztályok részéré írta még az I—IV. kötetet, majd Irsai Verával, a Fővárosi Zeneiskolák Központi Igazgatójával közösen az alsófokú III., illetve a legfrissebb, a Zeneműkiadónál most megjelent IV. kötetet. — Külön meg kell említenem azt a rendkívüli segítséget, amit Kodály Zoltán a középfokú példatárak szerkesztésénél nyújtott. Ezt az .oldalszámra is tekintélyes gyűjteményt, ami közel 500 oldalt tartalmaz, a Mester napokon keresztül javította és kritizálta. Sőt még azt is megtette, hogy amikor tíz évvel ezelőt,, éppen ezekben a januári napokban Pécsre jött a tiszteletére rendezett ünnepségekre, magával hozta és élőszóbeli utasításokkal itt adta át nekem a kéziratok Amint belelapozunk a most megjelent új kötetbe, túl azon, hogy külső formája is más, mint az előbbi példatároké volt, rendkívül érdekes világ nyílik ki az érdeklődő előtt A kötet kánonokkal kezdődik, majd a Madrigálok és kórusdalok című fejezetben praktikus módon olyan művek szerepelnek, melyek kiteszik egy leánykórus repertoárját. A műdalok zongorakísérettel című fejezet értéke, hogy a kíséretet maguk a gyerekek is eljátszhatják, ami szintén az aktív muzsikálást segíti elő. A továbbiak során több olyan példát is találunk éneklő és zenélő együttesekre, melyek nemcsak énekszóval és zongorával, hanem a zeneiskolában tanult hangszerek beiktatásával is előadhatók. Néhány változatos formájú és hangnemű magyar népdal mellett gazdag gyűjteményét tartalmazza a kötet a népek dalainak. Figyelemreméltó például az a három feldolgozás, ami Horváth Mihály pedagógus érzékét és hangszerelő készségét szemlélteti. A szerkesztők igen hasznosan alkalmazták azokat a tapasztalatokat, melyeket az előző füzetek használata jelentett. így például ebben a kötetben csak teljes műveket közölnek és szöveggel. A szövegfordítások egy része dr. Vargha Károly művészi munkája. De ki kell emelnünk még egy újítást, ami ugyancsak praktikussá teszi a füzetét: szöveges, magyarázó részt is találunk benne, ami az előbbi példatárakból nagyon hiányzott. Megtalálható mindazon zenei elemeknek a meghatározása, amit a növendékek a zeneiskolai évek alatt tanultak. És mivel a | régi közmondás dgr tartja: j forma ad rendet a dolgoknak, | nem hiányzik a formai alap- í ismeretek példák alapján való j ismertetése sem. Valóban, gaz- ' dag zenei kincset tartalmaz j ez a 148 oldalas füzet, melyet j haszonnal forgathatnak a ze- 1 neiskola utolsó éveiben, a továbbképzőben, esetleg a szakiskola alsó osztályaiban, de segédkönyvül bárhol, mert a IV. Példatár anyaga igen széles és különféle módokon tanítható. A zenetanit&s vonalán ií készül a reform. Mi ezzel kapcsolatban Agócsy László véleménye? — Ez a TV. füzet már anI nak szellemét vetíti előre: a : növendékek még aktívabb fog- i lalkoztatását, *és önálló munkájának irányítását, segítését. I így ez a könyv nem csupán példatár, hanem féligmeddig . tankönyv is. És a követKező gyűjteményeknek még tan- könyvszerűbbeknek kell lenniük. I Amikor Agócsy László további terveiről kérdezősködünk, így válaszol: |. ,— Előkészületben van a Zeneműkiadó gondozásában egy madrigál és kórusdal gyűjte- 1 ményem, amely teljes egészében dr. Vargha Károly verseit és szövegfordításait tartalmazza. Távolabbi célom: ; ha a zenei reform véglegessé válik, újabb zenepedagógiai művek írása, az ifjúság zenei nevelésének minél szélesebb körben való elterjesztése céljából.
