Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
4 1%3. FEBRUAR 1i £ AZ IRODALOM TANÁRAI Bepillantás egy főiskolai tanszék tudományos tevékenységébe DOKUM ATORON mikrof il • met olvasgat és jegyezget dr. Kolta Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalmi tanszékének vezetője. Körülötte külföldről beszerzett és hazai mikrofilmek, az egyik asztalkán epidiaszkóp, az ablak mellett rádió, magnó, lemezjátszó — a szemléltető irodalomtanítás sokféle eszköze. Dr. Kolta Ferenc azonban nemcsak tanítja és neveli az új szellemiségű tanárjelölteket, nemcsak jelentős társadalmi munkát végez (újabban pl. tanácstagnak is jelölték), hanem jut ideje a tudományos kutató munkára is. — Jelenleg milyen témakör foglalkoztatja? — Egy eddig elhanyagolt terület: az ifjúsági irodalom elvi kérdései és története. Külföldön több kiadást is megértek már ilyen témájú művek. A Szovjetunióban például már 1950-ben elhatározták, hogy kidolgoznak egy olyan felsőoktatási tankönyvet, amely a tanárképzők hallgatóit az ifjúság irodalom problémáiról tájékoztatja. Az NDK-ban pedig most indítottak meg egy olyan folyóiratot, amely ezeket a kérdéseket vizsgálja. Fontos ennek . kérdésnek feldolgozása azért is, mert most foglalkoznak a magyar irodaiam monografikus feldolgozásával, s ez nem lenne teljes, ha az ifjúsági irodalomnak eddig fel nem tárt fejlődési folyamata nem szerepelne benne. Óriási nemzeti vagyont költöttünk és költünk az ifjúság kezébe adandó irodalmi művek megjelenésére, de ezeknek a műveknek tudományosan megalapozott kritikájával alig találkozunk. Ehhez is segítséget nyújthatnak a témakörömbe vágó kutatások. Fontossá teszik a nevelőképzési szempontot is. Mindaddig, amíg a tényanyagot tudományosan nem tártuk fel, az irodalom- szakos tanárjelöltek sem kaphatnak megfelelő képzést az irodalomnak arról a területéről, amelyet éppen leendő tanítványaik számára biztosítunk. — Mit értünk tulajdoniképpen ifjúsági irodalmon? irodalom-e az, amit nem az ifjúságnak írtak, de az ifjúság kisajátította magának, mint például a Robinsont, vagy a Tamás bátya kunyhóját? Avagy ide soroljuk-e a régi idők kedves műfaját, az iskoladrámát? Egyáltalában az iskolai irodalom beletartozik-e az ifjúsági irodalom fogalmába? Egyes kutatók csak a7 iskolán kívüli „házi” olvasmányok anyagát sorolják ide. Ez természetesen felveti a kérdést: csak szépirodalmat értsünk-e rajta vagy az ismeret- terjesztő műveket is? Probléma teh£t akad bőven. Még ilyen alapvető kérdésekben is. Az elmúlt esztendőt arra szántam, hogy a jelentős nemzetközi szakirodalom tanulmányozásávál az ifjúsági irodalom történetének elvi kérdéseit tisztázzam. — Sikerült-e rátalálnia a magyar ifjúsági irodalom kezdetedre? — Úgy gondolom igen. Az ifjúságnak először Erdősi Sylvester írt könyveket a XVI. század második negyedében (1527—31 között jelentek meg latin nyelvtanító könyvei magyar értelmezéssel). Érdemes megemlíteni Heiden Sebald: Puerilium Colloquio- rum, Formulae (1528) című művének magyar átdolgozását, amely a gyermeki beszélgetések formuláit tartalmazza. Saját korában nagy népszerűségnek örvendett, hat kiadást ért meg pár évtized leforgása alatt. Érdekes az a XVI. századbeli könyv is, amely az aritmetikád példákat novellisztákusan dolgozza fel. — Jelenleg milyen állapotban van az ifjúsági irodalomra vonatkozó kutató munkája? — Rövidesen befejezem a XVII. század történeti feldolgozását. Még ebben az évben el kell készítenem a négy főiskola részére az ifjúságii irodalom jegyzetét, amely ennek az irodalomnak különleges pedagógiai és esztétikai sajátosságait, valamint az ifjúsági irodalomnak jelentősebb régebbi és újabb íróit tárgyalja. Ezeken kívül április 1-re kell elkészülnie annak az általános iskolai tanárok részére írandó segédkönyvnek, amely egy munkaközösség közreműködésével készül, és 25 ifjúsági könyv szakmai és módszertani feldolgozásával segíti elő az olvasóvá nevelést. A TANSZÉK többi munkatársa is kiveszi részét a tudományos kutatásban. Dr. Pé- czely László főiskolai docens a tartalom és a versforma ösz- sze^üggéseinek a kérdéseit vizsgálja. Műve, amely rövidesen az Irodalomtörténeti Intézet kiadásában jelenik meg, nagymértékben elősegíti hegy a közfelfogás is értelmet és jelentőséget lásson a versformákban. Kutató munkája nagyban elősegíti a főiskolai | hallgatók irodalomelméleti képzését is, mert a tanárok és a diákok egyaránt panaszolják, hogy a középiskolai tantervben az irodalomelméleti légzésre kevés gondot fordi- j tottak eddig. Különösen a funkcionális verstan és stilisztika részesül mostoha elbánásban. Dr. Nemes István adjunktus Radnóti Miklós költészeté- j nek kiváló ismerője és kuta- | tója. Négy évi munkájának I eredményét a főiskola évkönyveiben megjelent tanulmányai is igazolják. Ezek Radnóti költőd fejlődését, nyelvének szókincsét tárgyalják. Az Aka- i démia Nyelvtudományi Intézetének füzetsorozatában rövidesen megjelenik Radnóti Miklós költői nyelvének képrendszere című értekezése. Dr. Nemes tehát a stíluselemzé seknek korszerű megvalósítású val kapcsolatban végez jelentős kutató munkát. Muszty László adjunktus nemcsak a főiskola hagyománykutató munkaközösségének agilis tagja, hanem számos nyelvtan- és irodalomtanítás módszerére vonatkozó tanulmány szerzője. A Művelődési Tájékoztatóban jelenne.« meg színes tanulmányai. Pécs alsófokú népoktatásának történeti feldolgozását is tervbe vette. Az iskolareform sok problémája közül „Az anyanyelvi oktatás egységéről” írt tanulmánya jelenik meg rövidesen. A tanszék legfiatalabb tagja Szederkényi Ervin tanársegéd a felszabadulás utáni irodalommal kapcsolatban végez kutató munkát. (T. L) Üj folyóirat A Televízió ügyes ötlettel lepte meg nézőit, FORUM címmel irodalmi „folyóiratot” indított. Még az irodalommal kevésbé barátkozó nézőket is érdeklődésre kényszeríthette a színvonalas, jól megszerkesztett műsor. Bóka László, Szabolcsi Bence, Németh Lajos, Tolnai Klári megszólaltatása után, a Fórum talán legszínesebb „oldala"-ként mutatkozott be Elbert János, aki az amerikai „beat generation”-r ól és a szovjet „új hullám” fiataljairól beszélt. A versek és Kassák Lajossal készített riport is nagyszerű volt. Ki kell emelni Ungvári Tamás őszinte kritikáját a kritikáról Megyénkben csaknem tízezer tv-tulajdonor van, A Fórumot szeretette, jogadták. Reméljük a jó kezdet után jó folytatást kapunk a szerkesztőktől. — TE SZÉKELY TŰLIA: (Uándúiiüth — A KÉRDÉSRE nem könynyú a felelet. A külföldi szak- irodalomban is eléggé kaotikus nézetek uralkodnak. A németek például a 18, sőt, 20 —22 évesek számára írt műveket is gyakran idesorolják A franciák és az angolok általában a 14 éves, az oroszok a 15—16 éves kort tartják határmezsgyének. De más problémák is felvetődnek. Ifjúsági Nagy emberek élete címmel I indított sorozatot a Móra Ferenc Könyvkiadó, melynek első kötetei között jelent meg a Pécsett élő és tanító Székely Júlia Vándorévek című munkája. Új kötete talán a Bartók mellett hozzá legközelebb álló témát dolgozza fel: Liszt Ferenc életéről ír, akinek zongoraműveit maga is játssza, tanítja, tehát a legközvetlenebb kapcsolat talajáról közelítheti meg mondaná valóját. A könyvet a kiadó „Tizenkét éven felülieknek” felirattal jelentette meg és ez a körülmény meghatározza a Vádor- évek erényeit és hibáit is. Nem könnyű feladat életrajzi könyvet írni a világhírű magyar zeneszerzőről. a virtuózról, az emberről. Számos regény, tanulmány jelent már meg róla az elmúlt évtizedekben, feldolgozták mozgalmas életének minden mozzanatát, munkásságának szinte minden ütemét. Székely Júlia mégis megpróbált valami újat nyújtani. Tömören. de ízléses írói eszközökkel mondja el Székely Júlia mindazt, amit Liszt Ferencről a mai fiatalságnak és a zenével ismerkedő felnőtteknek tudnia illik. A legmegbízhatóbb forrásokra: Liszt Ferenc leveleire, naplójára, a kortársak írásaira, korabeli feljegyzésekre alapozza mondanivalóját. Kiszélesíti a horizontot Liszt körül, amikor történelmi és társadalmi összefüggéseiben mutatja be a forrongó, izgalmas kort, a művészeti áram’atokat, azok képviselőit: költőket, írókat, festőművészeket, politikusokat és természetesen a kortárs zeneszerzőket, akik hatottak Lisztre, vagy akikre ő hatott szuggesztív egyéniségével: Beethovent, Chonint Paganinit, Wagnert — és Bartókot. Talán azok a könyv legérdekesebb és legújszerűbb részei amikor továbbvezeti a Liszt által megkezdett zenei munkásságot és eljut közvetlen utódként Bartók Bélához. Liszt öregkori művéről, a Csárdás macabre-ról írva felfedezi, hogy „olyan mű, mintha a hat tníncéves Bartók komponálta volna. Leginkább az Allegro barbárához hasonlít.” És Bartókra utalnak a könyv utolsó mondatai is, miután arról ír, hogy Liszt Ferenc a hideg német földben nyugszik „De valahol, Magyarországon ötéves kisfiú ül a zongora előtt. Nagyszentmiklós határában kóbor cigányzenészektől hallott egy dallamot, ezt pötyög- leti hallás után: Ég a kunyhó, ropog a nád...” Maga Liszt Ferenc, midőn nem sokkal halála előtt megírta önéletrajzát, életét öt fejezetre osztotta. Székely Júlia is ezt a felosztást követi. Minden fejezet — akárcsak a könyv címe — egy-egy Liszt-művet idéz és jelöl mottóként: Rondo di bravura az első zangorakom- pozíciók egyike, a csodagyerek-korról, a tehetség kibontakozásáról szól, a címével mindent kifejező Szerelmi álmok, a Vándorévek (Années de Ps- lerinage) a nyugtalan, utazásokkal, koncertekkel teli éveket mutatja be, azt hogy sokfelé volt otthona, mégis csak vándornak érezte magát. „Ma- gyarországról indult el, hogy majdan oda térjen vissza, s ugyanebben az országban adja át a világító fáklyát a zeneirodalomban közve'.lenül utána következő fáklyahordozónak, Bartók Bélának”, A vándor előbb .azonban Weimarban pihen meg: Sursum cord a — a nagy művek születésének időszaka és végül a Csárdás macabre, az utolsó esztendők története. Mindenütt az eseményekbe ágyazva és nem önmagukban. kiszakítva a korból Ismerteti a műveket, ad nagyvonalú áttekintést erről a gazdag életműrőL — nt — t pjr '*7SEFi HONVÁGY (A spittali volt D. P. Lager lakóinak). álnál már előle, de ott lapul linden kis árnyékban, s ha alkonyul szemedet lehunyni nem tudod Xuvikja házad felett ott huhog Hössentenéd, s ijedten Leled meg a szívedben. Körök, négyzetek, hegycsszögek Lándzsázzák keresztül köszöböd"' Ez '6, ez ő, ez is ő, suttogod Ha már kapud kilincsét megfogod Hössentenéd, s ijedten Leled meg a szívedben. És az utcán is látod, mit csinál Vár rád, követ és melletted megáll Könyörögsz néki, de el sose hagy ígérhetsz néki, el akkor se han-i S ha hössented ijedten Leled meg a szívedben. Spittal. 1962. AZ APOSTOL Martyn Ferenc Munkácsy-dijas pécsi festőművészünk illusztrálta Cervantes „Don Qu ijote” című könyvét. Most Petőfi „Az apostol” című munkájának egyik illusztrációját mu- atjuk be. Hírek a nagyvilágból C, i Kelly „Jégünnepély’ {Holly,,. y on ice) címmel Franciaországban forgatja re- vüfilmjét. Richard Reymer és BING CROSBY is szerepel a filmben, Charles Aznavour pedig dalokat énekel. * William Faulknemek, a nagy amerikai írónak konkrét elképzelései voltak valamiféle irodalmi ranglétráróL Wynne irodalomkritikusnak egy ízben kijelentette: „A versírás az irodalmi műalkotás legmagasabb foka. Ha valaki nem tud verset írni, áttér a kis történetekre, s ha erre sem képes, hosszabb novellákat ír. Aki még ezt sem tudja, az regényírásra adja fejéit. Én regényeket írok...” • * Konsztantyin Sztanyiszlav■ szkij születésének 100. évfordulója alkalmából a lenin- grádi pénzverdében emlékérmet vertek. Az érem g ;Jc oldalán a nagy rendező r/ortré- ja és aláírása, másik oldalán az általa alapított moszkvai Művész Színház emblémája látható. * Bert Brecht és Kurt Weil! Mahagomni városának dicsősége és bukása c. zenés darabját nagy lelkesedéssel fogadta legutóbb a londoni közönség. A kritikák is nagy elismeréssé, írnak a színműről és kiemelik, hogy a közönséget nagyon elgondolkodtatta a darab mondanivalója. * As „ftlet é» Irodalom” január S6-i száma egy teljes oldalon fiatal költő versét közli. A fiatal költők közűi sokan részt vettek 4 pécsi találkozón is. Az irodalmi folyóirat számábac olvashatjuk a pécsi Pál József „Honvágy” című nagyon szép veretű versét Is Kiállítás előtt Z&átnái Tí&O* Zsámár Tibor festőművész, a Pécsi Nemzeti Színház díszüetfestője már kilenc éve dolgozik a színházban, s mint akit a szezon a munkahelyéhez köt, művészetének javarészt a nyári szünet alatt hódol. Ez az oka, hogy téli tén.ájú képe alig-aüg akad. Legkedvesebb tája a Balaton környéke. Szűkébb hazájának a badacsonyi hegyeket és a szigligeti „Királynő szoknyája” nevű dombocskát tekinti. Másik ihlető- íe a Mecsek, Dadn- dol és az ürögi út környéke. Kifejezet fen realista fogalmazásban dolgozik, s csaknem kizárólag vízfestésseL Februárban Tóka Vendel szobrásszal együtt állítja ki az elmúlt két esztendő legsikerültebb alkotásait. A közönség elé kerülő mintegy húsz festménye között két-három pasztell is van. — Kedvenc képei? — Szerintem a legsikerültebbek a „Hajnal Béla-tele- pen”, a „Szigligeti udvar”, „Györöld széipkilátó” és a „Február Daindol- ban” című aquarel- lek. Nagyon szeretem még a cigány- gyereket ábrázoló pasztell portrét és az „Ürögi harangláb” című pasztel- lemet. Legszívesebben a víz tetősével foglalkozom. A panoramikus jellegű, párába vesző táj fog meg elsősorban. Kifogásolták, hogy az ember ritkábban szerepel képeimen. Meglátásom szerint az ember csupán része a tájnak, a szabad természetben nem szerepelhet olymódon alkotó munkájával, létezésével és tevékenységével, mintha a ma munkáséletének egy-egy mozzanatában ábrázolnám. Kíváncsian várjuk az új-mecsek- aljai kiállítást, ahol majd a közönség véleménye dönti el, helyes képzőművészi felfogás-e Zsámár Tiborc?
