Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

tm. február l MAP1Ó S Kilencvenöt személygép­kocsi a legközelebbi antó-nyereméoy- betétkönyr sorsoláson N^jvenhatmilliót kap negye öntözésre a Az Országos Takarékpénztár február 14-én a MOM művelő­dési házában rendezd a gép- kocsinyeremény-betótkÖTiyvek Egy év alatt 8200 holddal nő az öntözött terület A kertészetek mellett megkezdik a szántóföldi kultúrák, takarmánynövények, gyümölcsösök és szőlők öntözését hetedik sorsolását Ez a taka­rékossági forma egyre népsze­rűbb lesz, jelentősen növek­szik a 'betétkönyvek száma, s ennek arányában több kocsi jut a nyerteseknek. Ezúttal 95 gépkocsit — Hillmann, Moszk­vics, Simca, Wartburg, Tra­bant, Skoda és Renault autó­kat — sorsolnak ki. A gépkocsikra takarékosko­dók már készülhetnek a kő­vetkező, májusi húzásra, amelyre január 31-ig váltha­tók új takarékbetétkönyvek. A sorsolásig ismét bővül majd a kihúzásra kerülő kocsipark, s köztük ismét lesz „sztár”: a legújabb konstrukciójú — ke­reskedelmi forgalomba nem kerülő — Wartburg Coupé típusú kocsi. Romanid nyelv- és olvasókönyv jelenik meg Dr. Magyar Zoltán debrece­ni tanár romanid nyelv- és olvasókönyvet írt a* általa alkotott új műnyelv iránt ér­N agy szabású öntözési anké­tet rendezett csütörtökön a TIT Bartók klubjában a Me­gyei Tanács, az állami gazda­sági és termelőszövetkezeti, valamint járási tanácsi szak­vezetők, a Vízügyi Igazgató­ság, valamint más öntözésben érdekelt társszervek részvé­telével. Az ankéten Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese ismertette Baranya megye öntözés fejlesztési programját, a távlati terveket, valamint az 1963 évi feladatokat. Bejelen­tette, hogy a megye a tavalyi 8 millióval szemben az idén 46 millió forintot kap öntözés fejlesztésre, mely ÚJABB 8200 HOLD SZÁNTÓ­FÖLDET ÉS KERTET TESZ Öntözhetővé Baranyában. Ez olyan lökést ad az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésének, hogy ezzel az ütem mel megvalósíthatjuk az ere­deti tervet, mely szerint az ötéves terv végére 30 000 hol­dat fognak öntözni Baranyá­ban. 1 A továbbiakban elmondotta, hogy megyénknek nincsenek ramnak a megvalósításához, melyhez megvannak az adott­ságaink. Az ma már senki előtt nem lehet vitás, hogy kell-e, érdemes-e öntözni, hi­szen az állami gazdaságok és tsz-ek elmúlt évi öntözési ta­pasztalatai bizonyítják, az ön­tözés termésfokozó hatását Még akkor is érdemes öntöz­ni, ha ez csak termés bizton­ságot ad, tehát megszünteti a termésnek évről évre való in- ( gadozását. De többről van szó, arról, hogy az öntözés növeli a termést, sőt egyes növény­féleségeknél megkétszerezi a holdanként! termésátlagot. Ezért a feladat végrehajtásá­hoz, a 46 milliós beruházás jó felhasználásához már most fel kell készülni, öntözési szak ember igen kevés van Bara­nyában, és kevés a képzett szakmunkás is. Az öntözési szakmunkás képzés már folyik Siklóson, de még több csopor­tot lehet és kell is kiképezni, mert ebben az évben ÚJABB 200 ÖNTÖZÖGÉP- KEZELÖ SZAKMUNKÁSRA VAN SZÜKSÉG a tsz-ekben. öntöző berende­zésenként legalább egy gépészt és két öntözéses növényter­mesztő szakmunkást kell kiké­pezni. Ezeknek a szakmunká­soknak 10—15 százalékkal ma­gasabb bér jár. Meg kell gyor­sítani a . tervezési és kivitele­zési munkát is. E téren nagy feladat hárul a Vízügyi Igaz­gatóságra. Az öntözéses tsz-ek­ben be kell rendezkedni az éj­szakai öntözésre is, hogy a ta­valyinál jobban ki tudják hasz­nálni a bemdezéseket. Bara­nyában az elmúlt évben egy berendezés átlag 816 órát üze­melt, ami rosszabb az orszá­gos átlagnál Az előadást vita követte. A hozzászólók sok hasznos ja­vaslatokat tettek az öntözési program megvalósítását illető­en. Felmerült egy megyei ön­tözőgépjavító, illetve szerviz gondolata is. mely a villányi gépjavító keretén belül mű­ködhetne. Az ankét továbbá leszögezte, hogy az öntözéses gazdaságokat fokozott ütem­ben kell ellátni gépekkel hogy megbirkózhassanak a nagyobb termések betakarításával Meg­állapították, hogy az öntözés fejlesztésének két útja van Baranyában öntöző fürtök és víztározók létesítése. A mohá­csi öntöző fürt — több tsz tár­sulásából — még ebben az öt­éves tervben elkészül, s ebben a körzetben újabb 11 000 hold föld válik öntözhetővé. Ha­sonló mesterséges öntözőrend­szer megépítésére van lehető­ség Mohács szigeten, valamint a siklósi járásban. Továbbra is legfontosabb feladat a kerté­szetek, zöldségtermő területek öntözése, rá kell térni azon­ban a szántóföldi kultúrák, gyümölcsösök és szőlők öntö­zésére is, mert ezek a növény- kultúrák ugyanolyan jól meg­hálálják az életet jelentő vizet. deklődők számára. A tan­könyv rövidesen nyomdába kerül. öntözési hagyománya; s ezért a kezdeti lépések nem men­nek zökkenő nélkül. Fel kell készülni ennek az óriási prog­A társadalmi bíráskodás fejlesztéséről Interjú dr.,Kocsis Mihállyal, a Pécsi Tudományegyetem tanárával A DUNÁN Befagyott a Duna vize. — s a mohácsi rév két partján azóta áll a tábla: „A jégen az átkelés tilos!” — És mi legyen a szigettel, — no meg a szünidős diákokkal? — a tábla marad, a karaván halad: a falusiak lovastól, szánostól közlekednek a fehérré vált, „nagy kék országúton" Vízben itt a mohácsi oldalon a három jégtörő hajó. Körülöt­tük szüntelenül őrködnek a vízgyűrűre, nehogy kár! 'egyen bennük a roppant erejű jég, — s ha majd megindul a jég, ezek fogják összeroppantani a jégtáblákat. Varga Gyula A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a társadalmi bírásko­dás további megerősítése és fejlesztése érdekében 1962. évi 24. számú törvényerejű rende­letével intézkedett. Ennek a rendeletnek néhány új voná­sáról beszélgettünk dr. Kocsis Mihály elvtárssal, a Pécsi Tu­dományegyetem tanárával. — Miért időszerű a társa­dalmi bíráskodással való fog­lalkozás? — volt az első kér­désünk. g — Nem véletlen, hogy az Elnöki Tanács ezt a rendele­tet megalkotta. A rendelet bevezetése maga is foglalko­zik ezzel a kérdéssel, mert azt mondja, hogy a dolgozók szo­cialista tudatának és erkölcsi felfogása fejlődésének követ­keztében kell a kérdésnek új szabályozást adni. Ez a beve­zető hivatkozik arra is, hogy a nálunk már működött társa­dalmi bíróságok hasznos ta­pasztalatokat szolgáltattak. A XXII. kongresszus, ná­lunk a VII. és még inkább a VIII. kongresszus joggal je­lölte ki a társadalom fejlődé­sének azt az irányát, amely szerint eddig az állami hiva­talok, állami szervek által el­látott feladatokból mennél többet lássanak el a társada­lom szervei, illetve maga a dolgozó nép. — A törvény végrehajtásá­nak milyen hatása lesz a bí­róságok munkájára? — Jelentős hatása lesz. Ed­dig a bíróság feladatai közé I tartozott a becsületsértés, rá­galmazás és könnyű testi sér­tés bűntetteinek elbírálása. ;Ezek adták a járásbírósági i büntető bírói munkának a zö­mét. Igaz ugyan, hogy nem általában, hanem csak abban az esetben kerülnek ezek az j ügyek a társadalmi bíróság elé, ha ezeket egy vállalat dol- J gőzéi egymás között követték el: mégis jelentősnek kell mon­dani azoknak az ügyeknek a számát, amelyek ezentúl nem kerülnek járásbírósági tárgya­lásra. A társadalmi bíróság által elbírált ügyek egy része to­vább folytatódhat a járásbíró- ; ságok előtt, azonban — s ez j a súlypontja a kérdésnek — a társadalmi bíróság jószolgála­tán átszűrve, szám szerint csökkennek ezek az ügyek. | — A rendelet végrehajtásá­nak milyen hatását várhatjuk a társadalomra? — " Elsősorban azt várom, hogy a társadalom érdeklődés­sel, bizalommal fogadja ezt az intézményt, belátja ennek fontosságát és egyben hasznát Is. Azt várom, hogy a dolgozó nép ezt a bíróságot sajátjának tekinti, úgy érdeklődik iránta és működését, határozatait mint a saját társadalmi szer­vének működését és határoza­tait tiszteli is. A dolgozó nép érdeklődése legjobban akkor segítheti en­nek az intézménynek a műkö­dését, ha olyan embereket kül­denek a társadalmi bíróság tagjaiul, akik ennek a szerv­! nek hívei és akik megfelelnek azoknak a követelmények­nek, amelyeket ez a törvény- erejű rendelet a társadalmi ; bíróság tagjaitól vár, "vagyis élvezik a közösség bizalmát, erkölcsileg kifogástalanok. A I dolgozók fokozottabb részvé­tele a viták megoldásában a | felszabadulás után folyamato­san megtörtént már. Gondo­lok a népbíróságokra, munkás­bíróságokra és a jelenlegi ül­nök-bíráskodásra. Úgyszólván mindezek a bírói munkát vég­zett dolgozók nemcsak kifo­gástalanul látták el munkáju­kat, hanem közülük igen szá­mosán kiemelkedően jól vé- | gezték el munkájukat és ezt I bizonyos vonatkozásban a tár- f sadalmi erők erkölcsi tőkéje­ként értékelhetjük. — A társadalmi bíróságok­nak mint a rendelet is meg­i határozza, a szakszervezetek a gazdájuk. Milyen feladat hárul ezzel kapcsolatban a szakszer- | vezetekre? — A rendelet szabatosan megjelöli a szakszervezetek munkáját a társadalmi bíró­ságok megalakításával kapcso­latban. Én szeretnék azonban i arra rámutatni, hogy a szerve­zet kialakítása után fokozott, az eddiginél rendszeresebb ha­tást kell kifejteni a szakszer­vezeteknek, hogy ezek a meg­alakított társadalmi bíróságok ténylegesen és jól működje­nek. Nincs kétségünk afelől, hogy ez a várakozás maradék­talanul teljesedik. A KISZ Baranya megyei Bizottsága 1963 évi külföldi utaztatásának teljes programja SZOVJETUNIÓ: Nap Ind. idő Részv. díj Zsebpénz 1. Kiev—Moszkva 11.5 X. 28. 1700.— 480.50 Ft 2. Kiev—Moszkva 11.5 X 1. 1700.— 480.50 Ft •3. Moszkva—Leningrád 12.5 VII. 2. 1850.— 528.50 Ft 4. Moszkva—Krim—Kiev 18.5 VI. 21. 2600,— 800.50 Ft 5. Moszkva—Kaukázus—Kiev 18.5 NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: VIII. 21. 2600.— 800.50 Ft 1. Binz 12 VI. 19. 1600.— 441.— Ft 2. Kühlüngsbom 12 VI. 18. 1600.— 441.— Ft 3. Zwickau—Karl M. Stadt 12 VIII. 13 1550.— 441.— Ft 4. Drezda—Lipcse 8 IV. 23. 1280.— 270.50 Ft 5. Weimar—Lipcse 8 III. 25. 1280.— 270.50 Ft 6. Erfurt—Freyburg—Halle 14 VI. 23. 1850.— 527.— Ft 7. Szilveszteri út 8 XII. 28. 1350.— 270.— Ft CSEHSZLOVÁKIA: 1. Prága 4.5 III. 31. 780.— 200.— Ft 2 v Prága—Karlovy Vary 7.5 V. 7. 1150.— 346.50 Ft 3.'Prága—Karlovy Vary 7.5 V. 15 1150.— 346.50 Ft 4. Prága—Karlovy Vary 7.5 V. 28. mo­346.50 Ft 5. Prága—Karlovy Vary 7.5 X. 19. ll 50.— 346.50 Ft 6. Pozsony—Trencsén 5.5 V. 26. 800.— 248.50 ■Ft 7. Pozsony—Trencsén 5.5 VIII. 8. 800.— 248.50 Ft 8. Sobesin—Prága 10.5 VII. 5. 1400.— 484.50 Ft 9. Sobesin—Prága 10.5 VIII. 1. 1400.— 484.50 Ft 10. Bmo—Pozsony 5.5 VIII. 22. 800.— 248.50 Ft 11. Prága 4.5 VII. 27. 780.— 200.— Ft LENGYELORSZÁG: 1. Varsó—Gdynia—Sopot 12 VIII. 9. 1560.— 434.— Ft 2. Autóbuszkirándulás T IV. 26. 1210.— 300.— Ft ROMANIA: 1. Bukarest—Mamai a 12 VII. 26. 1900.— 561.50 Ft Jelentkezés az augusztus előtti utakra 111. 1-ig, az augusztus l-től induló utakra 111. 30-ig — a területileg illetékes (járási, városi) KISZ-bizottságokon. ________________•__________________________________________________________________________________________________ y vvvY¥YwvyvyYwvywvy>YwvwvYy>^ yvwvYYwvvYwyyyyvyyvwioi^ yywwwyvwywvwwv) 5 Valentyin Ivanov tudományos, fan­tasztikus regénye alapján írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. A Rajna parti várkastély £s egEsz kornyéké- zart TERÜLET. RÉGEN SS LEGENYEK ŐRIZTÉK. MA A TENGEREN TÚLI NAGYHATALOM HADEREJÉNEK EGY KÜLÖNLEGES OSZ­TAGA TARTJA TÁVOL TŐLE A KIVANCSISKODOKAT Sue Arhthur Forrinrton amerikai kollegájának mer- híva’sara jött ide... AßlSSSäb A HÍRNEVES,angol ATOMTUDÓS KOCSIJA ELŐTT AZON- BAN MEGNYÍLIK A HEGY BELSEJÉBE VEZETŐ NEHÉZ ACÉLKAPU. Mr. MacNill MA'R VA'RJA. lem uram. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom