Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

pebküAb. l NAPLÓ 3 Ki a modern fiatal? fpAeftm. ízgalme» kérdés ex. Olyan, amelyet gyorsuló, fej­lődó életünk tesz fel nap mint reap Korszerű műveltség — modern irányzat — modern­ség .. 5 Mindmegaraiyí kifeje­zés, amely helyet kér az ok­tatási intézmények, az iroda­iam és művészet szótárában és fiatalok vitáiban. S nemcsak arról van szó, hogy e fogal­maik bedopóztak mindennapi életünkbe, hanem helye* vá­laszt is igényelnek. A minap is a fiatalok egy csoportjával folytatott beszél­getésünk egyszeresek ennél a kérdésnél akadt meg: tehát akikar tulajdonképpen Wh« modem fiatal? Sokféle volt a válasz, minden­ki a maga igazára esküdött. Egyik egyetemista lány a mo­dem fiatal legfőbb ismertető jegyét abban látta, hogy nem­csak humán érdeklődésű, ha­nem mindenekelőtt technikai, természettudományos. Egy ipa­ritanuló fiú pedig azt bizony­gatta, hogy erre elsősorban a szórakozás, a tánc adja meg a választ. A harmadik vélemény­csoport megfogalmazója egy tizenhétéves középiskolás lány volt, aki a modernséget első­sorban az öltözködésben, véli felfedezni. A legfontosabb az, — ahogy ő mondta —, hogy az illető divatosan öltözködik vagy sem. Volt aki megjegyez­te, hogy a kérdés eldöntésénél azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy ki hogyan látja a világ dolgait, melyik oldalon áll: egyszóval milyen a világnézete. A felsorolt nézetek is ér­zékeltetik, hogyha mindenki a maga oldaláról közelíti is meg a kérdést, a fiatalok keresik a helyes választ, kutatják a mo­dernség és az eszmeiség ösz- szefüggóseit. A téma időszerű­ségét bizonyítja az a sok vita és vélemény, amely mostaná­ban a TV kamerája előtt, la­pok és folyóiratok hasábjain elhangzik. Érdemes ebből a szempontból megemlíteni a Magyar Ifjúságban folyó vitát az igazi szerelemről, melynek egy műegyetemista levele adott váratlan fordulatot. A le­vél írója szerint „a jövőnek csak fizikusokra, mérnökökre és tudósokra lesz szüksége. S aki a jövőt komolyan veszi, annak nem szabad időt fecsé­relni régi köveket mutogató múzeumokra, háromnegyed­órás szimfóniákra, filmekre és színdarabokra”. Hisz, „a mű­vészetek sohasem vitték előre a társadalmat”. Nyíltan meg is mondja, hogy véleménye sze­rint „csak a műszaki alkat lesz életképes”, b nem irigyli sen­kitől, sem Mona Liza moso­lyát, sem Bartók „füleket ed­ző” muzsikáját. E szakbarbár vélemény élénk reagálást váltott ki a fiatalokból. Még olyanok is tol lat ragadtak, akik úgymond nem „hozzászóló emberek”. Kiss Dénes fiatal költő azzal válaszolt, hogy az életét ..Cho­pin legalább annyival tette értelmesebbé, szebbé, mint Einstein”. Hisz „Magyarorszá­gon soha ennyi gép nem volt az iparban, mezőgazdaságban és családi otthonokban, mint most, de soha ennyi szépiro­dalmi könyv, festmény és hangszer sem fogyott el”. Egy fiatal tanító így ír: „A jövő­ben valóban szükség lesz mér­nökre. fizikusra és tudósra. De pedagógusokra és más fog­lalkozású emberekre is. Építe­ni fogunk impozáns tehnika- házakat, de mellettük megma­radnak a múzeumok is.” Az idézett válaszok önma­gukért beszélnek. A fiatalok többsége érti vagy legalábbis érzi a jövő ifjúságának fejlő­dési irányát, a modernség, a korszerű gondolkodás tartal­mát. Velük együtt mondhat­juk tehát, hogy a modern ember nemcsak technikai érdeklődésű, ha­nem állandóan törekszik humán műveltsége gyarapí­tására is. Éi fordítva: ma már írók, művészek, — általában humán Műveltségű emberek sem- néb kűliMhetflc s* alapvető techni­kai ismereteket és készségeket. A modern ember harmo­nikusan sokoldalú. Tudomá­nyos világnézetével, egészséges szép életmódjával, korszerű, mértéktartó öltözködésével, okos szórakozásaival, tudásá­nak állandó fejlesztésével vív­ja ki környezetének elismeré­sét. Kiapadhatatlan energia fűti még több ismeret meg­szerzésére, mert minél többet tanul, annál inkább felismeri, hogy még mennyi mindent nem tud. S ilyen fiatallal egy­re többel találkozunk. Vajon nem számíthatjuk-e ide azokat a szocialista brigád tagokat, akik így élnek, dolgoznak és tanulnak? Azokat a gimná­ziumi tanulókat, akik a politechnikai oktatásban igye­keznek egyre több gya­korlati fogást elsajátítani és emellett nyelveket tanulnak, szépirodalmi könyveket olvas­nak, hangversenyre és tárla­tokra járnak? S ma már az sem szenzáció, hogy néhány elsóosztályú labdarúgónk és más élsportolónk esti iskolá­ba, egyetemre, főiskolára jár. S milyen jó hallani a fülnek a TV kamerája előtt, amikor a „Ki mit tud” játékvezetőjének kérdésére az operaáriákat éneklő fiú Így válaszol : „esz­tergályos vagyok, s csak úgy kedvtelésiből énekelek”! Igen, egyre mélyebb tartal­mat kap ez a (kifejezés, hogy modem fiatal. Hiába, divatos lett egy kicsit ez a szó, s ilyenkor megesik, hogy olyan­nal is felruházzák, amelyhez nem sok köze van. Az t] iránti érzék, az if- fuság egyik legjellemzőbb sajátja, ezért harcolni kell kibontakoztatásáért a techm kában és művészetekben egyaránt. De sokan összetévesztik a va­lóban modemet a modemke­déssel. Mintahogy az irodalom­ban a formalizmus és az aibsztrakcionizmus sem új for­mák keresése, hanem a régi, az élet által már elvetett for­mák feltámasztása, úgy az em­beri magatartásban is a mo­dernség hamis értelmezése ál- romantikát jelent, az erkölcsi züllés útjára visz. Mert nem minden, ami új1 vagy újszerűnek tűnik, egyben modem, haladó is. Ha ez nem \ így lenne, akkor az autóstop- < pót is támogatnunk kellene, & j a házibulikat is népszerűsít- [ hetnénk, mert mostanában jöt­tek divatba! Nem, a modem- i ség nem azonos a magánélet? zaboiátlanságával, a felelőt­lenséggel. Akik így viselked- i nek, rendszerint elfordulnak aj közösségi élettől, cinizmus jel- / lemzi őket, érzelmi életük si­vár, magatartásuk kulturá- J lattan, ízléstelen. Természetesen nem arról! van szó, hogy aki hódol a jazz- < nak és twistéi, az úgymond í nem rendes fiú vagy lány. A hangsúly azon van, hogy ho- j gyan járja a táncot, hogyan < öltözködik, hogyan viselkedik, — ízlésesen vagy sem A mo- \ demség nemcsak a modem- j kedéstől, hanem az egysíkú < sablonosságtóí, a begyöpösö- J dött konzervatív szemlélettől; is távol áll. A modernség a világ rend- \ jenek, fejlődési irányának < felismerése és szolgálata. Február 3-ig tart a szénszünet , A Művelődésügyi Minisz­tériumtól kapott tájékozta­tás szerint az országosan el­rendelt rendkívüli iskolai szénszünet február 3-án vé­get ér. Ott, ahol — szénhi­ány miatt — a tanítást nem tudják elkezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, Buda­pesten a fővárosi tanács ok­tatási osztálya — saját hatás­körében — további szünetet engedélyezhet, ezekben az iskolákban azonban a tan­évet meg kell hosszabbítani. A megyei (megyei jogú városi) tanácsok művelődés- ügyi osztályainak megkül­dött rendelkezés értelmében az iskolákban már február 3-án meg kell kezdeni a fű­tést, hogy az osztálytermek hétfőre, 4-ére kellően át­melegedhessenek. Az igazgatókat utasították, gondoskodjanak róla, hogy a bejáró tanulók számára is biztosítsanak tanulószobát és tanári felügyeletet. Próbafűtés Életszemlélet és gondolkodási mód, melynek segítségével az ember felismeri a kor köve­telményeit és részt vesz azok megvalósításában. Korunkban a modernség, a korszerűség alapvető ismérve a kommunis­ta eszmei tartalom, a marxiz­mus—leninizmus. Csakis a kommunista eszmeiségtől átha tott ember képes közösségi életre, aki úgy élvezi az élet örömeit, hogy nem sajátítja ki magának. Aki tisztelettel, meg­becsüléssel viseltetik mások iránt, akit szenvedélyes em­beri érzések fűtenek, % aki­nek kapcsolatait egyszerűség, természetesség és szerénység jellemez. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező és így gondolkodó ifjúság kdnevelése természete­sen sok munkát, harcot és időt jelent. De a folyamat már meg indult. S a cél, az eszmény so­kat jelent. Miközben a fejlő­dés állandóan bővíti, gazdagít­ja a modernség követelmé­nyeit, csiszolja az embert is, aki ilyenné akar válni. Kupka Sándor fi lottösorsolások februári menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a következő hó­napban csak a tárgynyeremény húzást tartja a fővárosban, a számsorsolásokat vidéken ren­dez:. Február 1-én Pilisvörösvá- ron, 8-án Zsámbékon, 15-én a Bács megyei Solton, 22-én Er­csiben húzzák a lottó nyerő­számait. február 25-én pedig a fővárosban tartják a februári tárgynyereménysorsolást. Megkezdték a próbafűtést a második új-mecsekaljai hét­emeletes épületben is. Koksz kályhákkal befutották, majd nyomás alá helyezték a földsziinti fűtőtesteket. Amint a hő­mérséklet fagypont fölé emelkedik, az egész épületet fűteni fogják, hogy elvégezhessék a hátralévő szakipari munkákat. Képünkön Sólyom József és Nagy Dezső szerelők a hőköz­pontban dolgoznak. Foto: Czakó Mészkőbányászok küzdelme a téllel AZ ÉGBE SZÖKŐ, függőle­ges sziklafalak alatt hóba, jég­befagyva, lassan éledezik a hatalmas kattan. A két ormót­lan bagger befulladva áll, de a szikla peremén, ahol csak egy kicsit is meg tudja vetni a lábát az ember, ott már sza­porán berreg a légfúrógép, s mázsás mészkőtömböket gör­getnek le a bagger kanala elé. De mihaszna gyülemlik az anyag, amikor a bagger mar­koló karja inaszakadtan hever a földön. A 20 milliméter vas­tag acélból sodort kötél gyen­gének bizonyult az emeléshez es előbb megroppant, majd kettészakadt az erőltetéstől. Pallos Márton, a bagger ke­zelője, két markos szerelővel javítja már reggel óta, de nem megy Az embertelen hideg még jobban megacélosítja a kötelet és ezt az erőt alattom- ban a szerelőktől lopja el, akiken már a pufajka és a vattabéléses kesztyű is alig enyhít valamit. Legalább a másik állana be, a tartalék bagger, amelyiken épségben van még minden. Azon meg Petié György vesző­dik. Forrasztólámpával akarja életre melengetni a lefagyott motort, de semmi haszna az erőlködésnek. Mégis erősebb az ember a télnél A kisebb mészkőtömbö­ket dömperek szállítják meg­állás nélkül a bunkerekbe, ahoi feszítővasaikkaü mozgat­ják „frissítik” szakadatlan, hogy össze ne álljon újra. Ha a motorok le is állnak, meg is rekednek néhány órára, azért a legtökéletesebb motor, az emberi szervezet dacol a hi­deggel. S ha néha lankad is, felfrissíti magát egy-egy bögre gőzölgő feketekávéval, amit öblös kannákban, futólépésben hordoz szét az alkalmi „presz- szós”. Persze a „dupla” nem bstokávéból, hanem javarészt cikóriából készült és nem presszógépen, hanem húszlite­res fazékban főzték az asszo­Alu fóliába csomagolt ételek A dolgozó nők második műszakjának megkönnyíté­sére, a fővároshoz hasonlóan rövidesen Pécsett is kapható lesz alufóliába csomagolt konyhakész étel. Téglaala­kú és négyszögletes vékony aluminium lemezből készült edényekben elörelátliaitólag hat féle ételt készít a Me- csekvidéki Üzemi Vendég­látó Vállalat. Az újdonság valamivel több nyersanya­got tartalmaz, mint az ed­digi félkész ételek, hiszen zsírról sem kell külön gon- i doskodni, paprikázva, fűsze- > rezve készítik őket, nyok, mégis nagyobb rangja van most minden más italnál. Éberen tartja az embert és ez a leglényegesebb. Sunyi ellen­ség lenne itt, a becsempészett alkohol minden cseppje, hi­szen egyetlen hibás mozdulat, egyetlen eltévesztett lépés, ha­lálos veszedelemmel járna A MÄRGABANYÄSZOK egy másik katlanban dolgoz­nak. Látszatra békésebb, ké­nyelmesebb körülmények kö­zött, mint a kőfejtők. Itt nem csattog a réseié kalapács, nem nyomakodik neki a falnak a robosztus markológép, összes felszerelésük a csákány, a la­pát és a vitlavontatású csil­lék. De itt is, ahol különben soha nem robbantanak, most sor került rá. Hoisizamg János robbantó­mester segít rajtuk két-három kiló paxittal, .hogy a meglazult falon fogást kapjon a csákány, így is lassan megy a munka, felét is alig teljesítik a nyári normának, pedig január eleje óte éjjel nappal, megszakítás nélkül dolgoznak. A vasárna­pok egybefonódtak a hétköz­napokkal. Mégis, amikor meg­kérdeztem, hogyan bírják pi­henés nélkül, az egyik fiatal bányász igen sajátos módon adott rá magyarázatot. — Azt úgy bírjuk, hogy va­lahol megtakarítjuk rá az erőt. A legényember így, a nősem­ber amúgy. . Abban azért egyetértenek, hogy a legjobb módszer még » csak a paxit, az megrogyasztj i a márgát és mindjárt meg is felezi vele az erőt. Nehéz hetek, nehéz hónapost. Különösen egy olyan vállalat­nál, mint a Beremendi Ce­mentgyár, ahol a cement-, ta mész-, a klinkertermelés, teljes mértékben a bányászok telje­sítményétől függ. Mégsem lehet azt mondám, hegy valamelyik termékből be­hozhatatlan hátralékuk szár­mazott. A legnagyobb gondjuk az, hogy a kész termékre nem kapnak elegendő vagont. Nem kapnak, mert máshova diri­gálta előlük a szénhiány n' - hitesére hozott felsőbb intéz­kedés. ÍGY ÄLLT élő hát az a furcsa eset, hogy noha a here- mer.diek nem szűkölködnek szénben, mégis a szár" ."ári hátráltatja a tervteljesítésü­ket f. Gs. „ I Qá tudaté ma hannachzai összehasonlíthatatlanul na­gyobb százalékban a PlK-al- kalmazottak, házfelügyelők fe­lejtették a járdákon a több hetes jeges havat. Megjegyzendő azonban, hogy mindezt nem kellett volna megírni, és a járdák marad­hatnának hóbuckások is, ha a kereskedelem bevezette volna a hóláncos cipők árusítását! (ERB) lehet látványos eséseket látni, 4. Tavaszra úgyis elolvad a hó... Végül természetesen azok­nak .van igazuk, akik helyes­lik, hogy a rendőrség többszöri figyelmeztetés után számtalan feljelentést tett a tanácsnál a mulasztást elkövetők ellen, és a tanács nem késett a pénz­bírságok kirovásával. Az egész­ben csak az a szomorú, hogy Téma mindig van. Sokszor í a járdán hever és ■'öbbször is l felbukkan. Lapunk például > néhány nap leforgása alatt > immár harmadszor tér vissza ! a most igen aktuális járda- J témára, az odafagyott, letapo­> sott, de letakaritatlan hóra, i jégre. Igaz, hogy a járókelők- ! nek hasznosabb, ha tiszta jár- ! dán közlekedhetnek, mint er- ) ről olvasni. Viszont mégiscsak ; kell néhány szót ejteni, mert a > járda manapság úgymond ! „közprobléma” lett. | Több olvasónk szóvátette, i hogy a járdák a rendőr-ég és ! a tanács illetékeseinek „elnéző, ; szemethúnyó ellenőrzése mi- ; att” jegesek és hókásásak. > Akadtak olyan vélemények is, ’ miszerint azért olyanok, mert ! a PIK-alkalmazottak, házfel- \ ügyelők, háztulajdonosok nem ; takarítják le. Mindkét tábor­nak igaza van tulajdonképpen, ’ de meg kell mondani, hogy: 1. A rendőrség elkövette azt a hibát, hogy nem alkalmaz kellő számú rendőrt és így for­dulhat elő az, hogy nem jut minden hótakarításra kötele­zett személyre két-két őrszem, akik szívós agitációval meg­győznék őket a sózás, hósep­rés szükségességéről, 2. A tanácsnak nincs ele­gendő szabálysértési űrlapja a hanyag „rászorulók” számára, sőt mi több, hivatali munkája mellett nem tud időt szakítani arra, hogy a város járdáit sa­ját apparátusával takaríttassa. Aztán: 1. A házfelügyelők, háztulaj­donosok, PIK-megbizottak egy része nem ér rá. 2. A PIK olyanokat is alkal­maz, akik a pénzt jobban sze­retik, mint a munkát, a töb­biek meg sót nem kapnak. 1 3. Ha tiszták a járdák, nem Egy példa a sok-sok közül: Mindmáig nem akadt senki, aki a József Attila utca 6. mim előtti járdáró1 egyszer is lekötötte volna a havat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom