Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
r t. fkbbuak «. NAPLÓ 3 Elkészítették Baranya negye talajtérképét Az iregszemcaei Kutató h tézet kezdeményezésére a elmúlt év második leiében megkezdték a megye mező- i gazdasági területének feltérké- j pezését. A munka oroszlán-1 részét a gépállomások labora- : tóriumvezetői vállalták, akikj — a tez-ek segítségét is igény- bevéve gyors talajvizsgálati módszerekkel fél év leforgása alatt befejezték a nagy munkát. Közel 500 000 holdon vizsgálták meg a talajt, s február elsejére elkészítették a talajhasznosításá és talajismereti térképeket. A bérképek hasznos útmutatást nyújtanak a termelőszövetkezeteknek a szakszerű gazdálkodósban, másiészt alapul szolgálnak a nagy országos taJajtérkép elkészítéséhez. Jó ütemben halad a téti gépjavítás A szakemberek becslése szerint, ha eső nem jön köcabe, 12—15 nap múlva megkezdődhet a tavaszi munka a földeken. A megye gépállomásai ezekben a napokban is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a traktorok és munkagépek kijavítva áühassanak munkába. Jelenleg 244 műhelyszerelő és 308 traktoros, összesen. 5Ö2 fő dolgozik a gépállomási műhelyekben. Be kell pótolni a kemény tél okozta kiesést is amikor a járhatatlan utak miatt a szerelők napokon keresztül nem tudtak eljutni munka helyükre. A pécsváradi és palotabozsoki gépállomáson nehezen tudták k'fűteni a szerelő csarnokokat s a hideg még ily módon is hátráltatta a gépjavítást. Ezért vált többek között szükségessé, hogy a februárt Kétéves a TEMPÓ A legfiataí. M> pécsi ktsz a TEMPÓ, nagy fejlődésen ment át két év alatt. Akkor egy részleggel indultak, 86 fős létszámmal, ma hat részlegük van, 100 taggal. már teljese« a tavaszi előkészületnek szenteljék. A legtöbb gépállomáson teljesen leálltak a cséplőgépek és kombájnok javításával és kizárólag a tavassá munkákhoz szükséges traktorok, ekék, vetőgé- pek, műtrágyaszórók és más a tavaszi munkákhoz szükséges munkagépek javítását végzik. 0 At eredmények eddig biztatóak. A traktorok 42 százalékát. 340 traktort javítottak fai eddig. Ehhez tudni kell azt is, hogy a traktorok egy része egyáltalán nem szorul javításra. A 336 vetőgépből 150-et javítottak ki és természetesen elsősorban a gabona vetőgépeket, hiszen azokra lesz szükség először. A műtrágyaszóró gépek egész télen át üzemeltek a 359- ből mégis kijavítottak 310 darabot. Ezen a tavaszon nagy szükség lesz az ekékre is a korán beállott tél miatt sok őszi mélyszántás elmaradt a megyében. A 842 ekéből \340 -et javítottak ki eddig a gépállomások ami az indulásihoz elegendő. .Ezekben az utolsó hetekben komoly erőfeszítéseket kíván a gépállomásoktól az árvízvédelemre való felkészülés is. Az eredeti javítási ütemezéstől eltérően. félre kell tenni néhány munkát és soron kívül, kijavítani az. Sz.-80-as és Sz—100- as lánctalpas traktorokat, hogy veszély 1 esetén készenlétben álljanak. Zökkenőt okozott a gépjavításban az is, hogy az idén teljes gépesítésre kerülő tsz-eknek február 25-ig kijavított állapotban kell átadni a gépállomási gépeket. Február végéig összesen 135 erőgépet adnak át üzemképes állapotban a gépállomások a tsz- éknek s közülük 25-ben motor cserét kell végrehajtani. Ezt a munkát soron kívül végzik el a gépállomások, mivel a mp-st átadásra kerülő erőgépek javítását eredetileg későbbi időpontra tervezték. Ilyen nagy téli torlódás ellenére bizakodva várhatjuk a kitavaszodást és a gépek munkába állítását. Hogy a gépjavításban nincs nagyobb lemaradás ez annak köszönhető, hogy ezen a télen első ízben szakosították a gépjavítást. A fődarabok csere rendszerben történő javítása azt jelenti, hogy egy gépállomás csak bizonyos íőalkatrész javítását végzi. A szakosítás alapján az öntözőberendezések javítását a villányi gépjavító, a villamos fődarabok, dinamó forgórészek stb, javítását a kozármislenyi, az adagolók javítását a pécsváradi, a hidraulikus és pneumatikus berendezések javítását a szigetvári, a hengerfejek javítását ugyancsak a pécsváradi," a hengerfúrás, dugattyú illesztési munkákat a bólyi, a gumi- hüvelyek és tömlők javítását a villányi gépjavító, a műszaki gumiáruk javítását, ellátását pedig a mágocsi gépállomás, végzi. Ezekkel a cserejavításokkal meggyorsult a gép javítási munka és március elsejéig egymás és a tsz-ek igényeit teljesen el tudják látni a gépállomások. Egyre inkább előtérbe kerül a gépállomások gépjavító jellege ezt az is mutatja, hogy saját és tsz-ek szükségletén felül állami gazdaságoknak és más ipari jellegű vállalatoknak iss Végeznek javítást majd a táVáSz folyamán. Rövid i'dőn belül megvalósul az az igen ésszerű elv is, hogy a traktor motor cserét nem a gépállomások bonyolítják le közvetlenül, hanem a villányi gépjavító állomás szedi össze a cseremotorokat s elviszi Győrbe, Szolnokra. majd vissza is juttatja a gépállomásokra. Ezen felül a villányi gépjavító végzi majd a motor cserék után a garanciális hibák kijavítását is. Ezek még'csak kezdeti lépések, de máris sokat segítették a téli gépjavítási terv teljesítésében. Nehéz domb orzati viszonyai " iáit különlegesen gépesítik a sásdí járást Szerte 3 városban láthatja! • eúnfestő részleg mankóit: ük ízléses cégtáblákat, reklámokat. Képűnkön: a Fodrász KT"** f-''jiknl ü.-l 'ük cégtáblái’ festi C5spár János. A sásdi járás az ország egyik legdombosabb, legnehezebb terepviszonyokkal rendelkező járása, ugyanakkor népsűrűsége is kisebb az átlagosnál, és lakosságának jelentős része az iparban dolgozik. Ezek a körülmények tették szükségessé, hogy a mezőgazdaság gépesítése során ezt a járást különleges elbírálás alá vegyék. Az országban három járásra készítenek különleges gépesítési tervet s ezek közül egyik a sásdi járás. A tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomás szakértői közösen megkezdték a különleges gépesítési tervjavaslat készítését. E munka során pontosan felmérik a járás domborzati viszonyait, népsűrűségét, a lakosság foglalkoztatottságát, területi viszonyait és a termésátlagokat. A tervjavaslat jóváhagyása után a Földművelésügyi Minisztérium rendeli el a különleges gépesítést a járásban. ígéretek helyett — tettek n. A KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVEK megvalósításéban tanácsaink az elmúlt négy esztendő alatt jelentős eredrrén> e- ket mondhatnak magukénak. A bevételek növekedése évról- évre fokozódott. Mig 1958-ban a megyei községfejlesztési bevételek 31 millió forintot tettek ki, addig 1960-ban több. mint 70 millió forintot. A községfejlesztési bevételeket jelentős mértékben növelte az állami hozzájárulás, ami csaknem megegyezik a lakosság által befizetett összegekkel. Községi tanácsaink az elmúlt 4 esztendőben községfejlesztési alapból a következő főbb létesítményeket építették meg: 178 kultúr- házat, 53 autóbuszvárót, 64 iskolai tantermet, közel 600 003 négyzetméter járdát, 25 orvosi rendelőt, 22 orvosi lakást, 26 egészségű ázat, 63 tűzx»l tószertárt, 12 törpevízmüvet. 26 tisztasági fürdőt.’.. Ezeken kívül még számos egyéb építkezés bizonyítja, hogy a községfejlesztésre adott forintok jó helyre kerültek, a községíejlesziés valóban a lakosság érdekeit szolgálja. Nem vitás, hogy sok létesítmény megvalósítáiihoz a községek lakói társadalmi munkával járultak hozzá'. mert tudják;/ezzel is a közös célt segítik. Különösen a jó ivóvíz- hálózat területén szorgoskodtak a községek lakói. A községi tanácsok a Hazafias Népfront bevonásával elkészítették a második ötéves tevet a községfej lesztésd alap felhasználására. Ez a terv a községfejlesztési alap célszerű felhasználását segíti elő úgy, hogy a feladatokat sürgősségül* sorrendjében messze távlatokban megszabja. A KÖZLEKEDÉS ÜGY terén megyénk igen szomorú örökséget kapott a Horthy-korszaktól. Szétszórt, apró községeink, településeink jelentős része kimaradt az úthálózatból. Az elmúlt négy esztendő ezen a téren eredményesnek mondható: 10 község kapott kövesutat, & a jövőben fokozott fempófott» épülnek az utak. Csak nagy vonalakban tértietünk ki azokra az eredményekre, amelyek az elmúlt négy esztendő alatt megyénk művelődésügyének fejlődésében mutatkoztak. Az általános iskoláinkban a tanulóifjúság létszáma 36 610-ről 42 646-ra növekedett. A két tanácsválasztás közötti időszakban a körzetesítés következtében 58.2 százalékról 74.1 százalékra nőtt a szak- rendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos tanulók számaránya és 30 százalékkal emelkedett az általános iskola VIII. osztályát végzők száma. Kiépültek az iskolareform szervezeti keretei is és ma már osztott iskoláinkban 311 csoportban. 59 műhelyteremben és gyakorlóban összesen 10 175 felsőtagozat us tanulónk, az összes felsőtagozatosok 56 százaléka részesü.1 mezőgazdasági vagy ipari jellegű oktatásban. " AZ ELMÚLT TANÁCSVÁLASZTÁS ÖTA szinte ugrásszerűen fejlődött a felnőtt lakosság iskolai rendszerű tanulása 'is. Az általános iskolai esti és levelező oktatásában részvevők száma az 1959. évi 1437 főről mintegy 3000 főre emelkedett. A középiskolai felnőtt oktatásbán a fejlődés még nagyobb méretű. 1959-ben 786. 1962-b«n pedig már több mint '1600-an iratkoztak be a gimnáziumok, illetve különböző technikumok esti vagy levelező tagozatára. A két tanácsválasztás közötti négy esztendőben igen nagyméretű volt a fejlődés a tanácsok által szervezett és irányított | iskolán kívüli népművelésben is. Megnövekedett a népművelési tevékenység kiterjedése és hatása. Ezt a következő adatok szemléltetik: a megye valamennyi falujában közművelődési könyvtár működik, a könyvállomány 306 000-ről 390 000-re, r.z olvasók száma 42 ezerről 52 ezerre, *a kölcsönzött kötetek száma pedig 812 ezerről 940 ezerre emelkedett. A művelődési otthonokban a szakkörök száma 40-el, a műkedvelő csoportoké 150-el, az ismeretterjesztő előadásoké közel 2000- ret növekedett. Az ismeretterjesztő előadásokat ma már több, mint 200 000, a műsoros rendezvényeket közel 400 000 látogató hallgatta, illetve tekintette meg. Arádióelőfizetők száma 57 eaaiTŐl 62 ezerre, a televíziótulajdonosoké 419-rőa 6000-re növekedett. Ma már elmondhatjuk, hogy minden családban van rádió és a legkisebb községeinkben is televízió. AZ ELMÚLT NÉGY ESZTENDŐ kulturális fejlődése azt igazolja, hogy tanácsaink a kultúra ügyének jó gazdáivá váltak. Irányításukkal és sokoldalú segítségükkel hozzájárulta', hogy a gazdasági és társadalmi átalakulással párhuzamosan jelentősen előrehaladjunk a szocialista tudat fejlesztésében is. • • Ünnep Rózsafán Felújítják a „Valahol Eunpban“-t Országszerte nagy sikerrel vetítik a felújított magyar filmeket. A „Liláomfi”, a „Ludas Matyi"’ és a „Különös házasság” ..másodvirágzása” idején is milliós nézőszámot ért el. s- a közönség levelek egész sorában kérte a forgalmazókat: mutassák be újból a magyar művészek néhány más alkotásét is. A kérésnek eleget tesznek, s a következő hónapokban ismét, megjelenik a mozik vásznán a „Valahol Európában”, amely annak idején nemzetközi rangot szerzett a felszabadult magyar filmgyártásnak, valamint a , „Fel a fejjel” című vígjáté- A könyvkötő részleg 18 ezer forint értékű munkát végzett I kot Latabár Kálmán főszerep- ebben az évben a lakosság részére. Negyedévi tervüket már ! lésével és a nagysikerű élet- Ülteljesíteítck. ! rajzfilmet, a „Déryné”-t Magasra csap a jókedv. Nem csoda. Annyi tartaléka van a rózsafai termelőszövetkezetnek, mint a szigetvári járás összes termelőszövetkezetének együttvéve. Együtt ülnek az emberek. Együtt vannak a munkában, együtt a szórakozásban. Gyöke Jenő volt napszámos hetvenezret, Szekeres György volt uradalmi cseléd 64 0Ő0 forintot kapott a munkaegységek után... A konferanszié azt mondja: a cigányegyüttes következik. A munkában is, dalban is megállják a helyüket. Visszaújrázzák őket. Ismét cigánydalt énekelnek. Csupa ritmus a terem. Mosolyognak. Messziről jötték és amikor közéjük toppanok az öltözőben, körbe fognak. Mindegyik mondani akar valamit. Kőszegi Dezső magas, erős ember. Találkoztam már vele Sumonyban, a halgazdaságban. Ott találkoztam a többivel is. — Most itt dolgozunk. A mi községünk, Bánfa is ide tarto| zik ehhez a termelőszövetke- í zethez — magyarázza Kőszegi — Jó ezekkel az emberekkel együtt dolgozni. És jó a kereset | is. Én öt hónap alatt 17 600 fo- | rintot kerestem. — Én meg négy és fél hónap j-alatt 9000 forintot — veszi át a szót Kolompár József —. Ara.- I táskor két hét alatt a feleségemmel 3700 forintot kerestem. — Nekem hétezer volt a keresetem öt hónap alatt. Egyedül voltam — így Kolompár Rezső. ■*- öt hízót adtam el és két A cigány énekkar régi és újkeletű cigánydalokat énekel. darab két mázsásat vágtam — mosolyog Kőszegi. — Én most vettem házat 30 000 forintért — veszi át a szót ismét Kolompár Rezső. — Én most építek egy új házat. Téglából. Veranda is lesz — újságolja Kolompár Antal. — Nyolc süldőt adtam el a napokban — veti közbe Kolompár Sándor. Boldog emberek. — Sokat dolgozunk — magyarázzák —. Ha nincs más munka, akkor árkot ásunk. De, ha a tsz nem tud adni munkát, elenged bennünket a halgazdaságba is. A múlt évben onnan s elhoztunk körülbelül 100 000 orintot. ✓ Mindenkinek háza van. Házi a faluban: — És be is van ám bútorozva — mondja Kőszegi, aki a cigány-brigád vezetője —. Én is nemrég csináltattam hálószobabútort 8060 forintért. Színpadra hívják őket. Ismét taps, ismét boldog mosoly. A cigányok arcán is, a hallgatók arcán is. öt település lakossága ünnepel együtt. A jó munka bő jutalmát ünnepük —* boldogan
