Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! í1ttcs DUI1IMITUI.I 1963. JANUÁR rt [ CSÜTÖRTÖK ) A MA6YA0 SZOCIALISTA ÉVFOLYAM. ARA: 50 FILLÉR 13. SZÁM A szocializmus világméretű győzelme elkerülhetetlen Hruscsov elvtárs beszéde az NSZEP VI. kongresszusán Berlin (TASZSZ). A Német Szocialista Egységéért VL kongresszusa szerdin délelőtt folytatta munkáját. A délelőtti ülés elején N Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kapott szót. A kongresszus küldöttei és vendégei lelkes és hosszas éljenzéssel fogadták N. Sz. Hruscsov megjelenését a szónoki emelvényeik Kedves Elvtársaim, Barátaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja — az egész szovjet nép forró üdvözletét önöknek, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa küldötteinek, a párt valamennyi tagjának, a Német Demokratikus Köztársaság minden dolgo zójámak! — kezdte beszédét az S7.KP Központi Bizottságának első titkára Ezután hangsúlyozta meggyőződését, hogy az NSZEP kongresszusa dicsőséges fejezetet ír be a német munkásosztály részéről a szocializmusért folytatott harc történetébe, fontos tényezővel járul hozzá az egész szocialista rendszer további erősödéséhez, a kommunista világmozgalom fejlődéséhez. Hét év alatt megkétszereződik iparunk termelése A Szovjetunió kommunistái, miként más országok kommunistái is, a legfontosabb feladatot abban látják, hogy munkájukkal, harcukkal minden vonalon erősítsék a szocialista közösséget, e közösség helyzetét a világpolitikai küzdőtéren, erősítsék és még ösz- őeforrottabbá tegyék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat — mondotta N. Sz Hruscsov. Ezzel összefüggésben beszélt azokról a sikerekről, amelyeket a Szovjetunió népei eddig a kommunizmus építésében elértek. A cári Oroszország gazdaságilag messze elmaradt a legfejlettebb európai országok és az Amerikai Egyesült Államok mögött abban az időpontban, amikor a munkásosztály a boi- acyikok pártjának vezetésével kezébe vette a hatalmat. Ma a Szovjetunió erős szo- i eialista hatalom, amely az 't ipari termelés színvonalát i tekintve már régen maga mögött hagyta az európai országokat és közvetlenül a nyomában halad egy olyan hatalmas tőkés országnak, mint az Amerikai Egyesült Államok. Azon felül, hogy gyorsan növeljük az ipari termelésünket, a tudományos-technikai haladás új csúcsait is elérjük. Az űrhajók megépítéséhez ugyanis hatalmas ipari bázis, a tütü mány és a technika magas fejlet! ~ége szükséges. Az űrhajók hazánk ipari és tudományos-technikai felvirágzásának legjobb mutatói. A nagy Lenin arról az időről álmodott, amikor égési, országunkat elborítja a villamoserőművek sűrű hálózata. Ma már nincs messze az az idő. amikor Lenin szavai maradéktalanul valósággá válnaK Elég egyetlen példát említeni. Csupán a brhtszki vizierőmű kapacitása felülmúlja hazánk összes vizierőműveinek 1948. évi együttes kapacitását. Amikor a XXI. kongresszuson elfogadtuk a népgazdaság fejlesztésének hétéves tervét. Nyugaton sokan nem hittek e $crv realitásában. A kételkc- VKk most már elhallgattak. A hétéves terv négy esztendeje alatt az ipari termelés 45 százalékkal emelkedett a tervben előirányzott 39 százalékkal szemben. Ha továbbra is ilyen eredményesen végezzük munkánkat — s ebben mi nem kételkedünk — akkor a hétéves terv végére iparunk nem 80 százalékkal növeli termelését, hanem mintegy megkétszerezi azt. Gyorsítja fejlődésének ütemét a mezőgazdaság is. Nyugaton gyakran emlegetik, hogy a Szovjetunióban nagy eredményeket értek el az ipari termelésiben, de — mondják — a mezőgazdaság munkája akadozik. Az imperialista urak azonban hiába akarják magukat iljenféle ábrándokban ringatni A tények eloszlatják illúzióikat. Az elmúlt tíz év alatt a gabonatermelés és az állati termékek előállítása a Szovjetunióban másfplszer-kétszer lett nagyobb. Meggyőződésünk, hogy a párt által hozott intézkedések feltétlenül elvezetnek oda, hogy hamarosan teljes mértékben fedezni tudjuk összes szükségleteinket a mező- gazdasági termékekben. Az SZKP Központi Bizottságának novemberi plénuma fontos határozatokat hozott a népgazdaság irányításának további megjavítása érdekében. A pártszervezeteknek és vezető szerveinknek a termelési elv szerint történő átállításával a népgazdaság pártirányítását még szakszerűbbé, konkrétabbá és céltudatosabbá akarjuk tenni, közelebb akarjuk vinni a vállalatokhoz, az építkezésekhez, a kolhozokhoz és a szóvhozókhoz A plenum határozatainak végrehajtása még kedvezőbb feltételeket teremt a termelőerők további hatalmas fejlesztéséhez, közelebb hozza a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Pártunk egész tevékenysége a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Programunk hangsúlyozza: „Mindent az emberért, az ember javára!" A hétéves terv négy esztendeje alatt hazánkban a nemzeti jövedelem 31 százalékkal nőtt Ugyanezen idő alatt több mint 50 millió szovjet polgár költözött új lakásba. Országunk iskoláiban negyvenkétmillió ember tanul, a felső- és középfokú szakoktatós! intézetekben körülbelül 5.5 millió a diákok száma Évenként több mint százhúszezer mérnököt képezünk ki. Alkotó értelmiségünk magasan lobogtatja a szocialista kultúra zászlaját Békeszerződés mindkét német állammal N. Sz. Hruscsov ezután korunk egyik legfontosabb és legélesebb nemzetközi kérdésére, a német problémára tért át. Mint mondotta: A volt hitleri birodalom helyén két állam, a béke- szerető szocialista Németor szag cs a militarista, re- vansiszta, imperialista Németország található. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaság területén egymagában kapitalista szigetként áll Nyugat-Berlin. Ez a jelenlegi Németország reális képe. t- két német állam békés együttélésének biztosítása, a kialakult helyzet valóságnak megfelelő figyelembe vétele — ez nemzetközi jelentőségű feladat. Az első pillanatra úgy tűnhet, hogy attól az időtől kezdve, amikor javasoltuk a két német állammal kötendő békeszerződés aláírását és a nyu[ gat-berlini helyzetnek az ilyen alapon való rendezését, semmi j i sem változott. Négy év telt el: : és még most sem valósult meg | a békeszerződés. Nyugat-Ber- | linben még mindig fennáll a I régen elévült megszállási rendszer. Nyugat-Németor- ] szágban a nyugati hatalmak agrpszív köreinek védelme i alatt virágzik a revansizmus j és a miljtarizmus. Egyesek azt í mondhatják, hogy az idő úgy- j szólván kárba veszett, hogy a i szocialista országok a német békeszerződés kérdésének éles felvetésével semmit sem értek el. De akik így gondolkodnak, azok nem látják vagy egyáltalán nem értik a végbement változásokat. Ha elgondolkod- j nak és elemzik az ezekben az ; években bekövetkezett események alakulását, akkor el kell ismerniük, hogy a kérdés felvetése óta sok víz folyt le és komoly változások történtek. A Német Demokratikus Köztársaság helyzete megszilárdult. Az Önök köztársaságának hosszú ideig nem volt meg mind«i lehetősége ahhoz, hogy hatásosan védelmezze szuverénitását. A nyugat-berlini határ nyilt kapu volt, amelyet az aknamunkát végző erők akadálytalanul és büntetlenül használhattak fel nemcsak arra, hogy a szó szoros értelmében kiszívják Önökből az életerőt és a köztársaság j dolgozóit évenként több mil- i liárd márkától fosszák meg, hanem arra is, hogy aláássák magának a szocializmusnak a pilléreit. 1961 augusztus 13-án véget ért ez a lehetetlen helyzet. 1961 augusztus 13. történelmi jelentőségű nap a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésében. Önök cÜenőrzésük alá helyezték a nyugat-berlini határt. Ez fontos lépést jelentett a Német Demokratikus Köztársaság szuverénitásának megszilárdításában. Az NDK határainak igazi gazdája és őre lett és lehetővé vált, hogy megbízhatóan védelmezze állampolgárainak szocialista vívmányait és békés munkáját a kívülről irányuló merényletekkel szemben. És most, ha a szocialista országok legközvetlenebb érdekeinek szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, úgy a német békeszerződés megkötésének problémája nem ugyanolyan, mint amilyen volt az NDK nyugat-berlini államhatárainak védelmére hozott Intézkedések előtt Ebből persze nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a szocialista országokban, a hitlerista Németország ellen harcolt országokban csökkent az érdeklődés a békeszerződés megkötése iránt. Nem, egyáltalán nem csökkent. Sőt, ellenkezőleg, ez a kérdés most Is igen nagy fontosságú nemcsak a szocialista államok népei, hanem a világ valamennyi népe számára, amely a hidegháború megszüntetését és a világ békéjének szavatolását kívánja. A német békeszerződés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. Sem most, sem azelőtt sohasem kértük, hogy a ja- j vunkra vizsgálják felül az Európában meglévő határokat, j sohasem kívántunk semmi más előnyhöz jutni. A Szovjetunió olyan szerződés aláírását javasolja, amely pontot tesz a második világháború után, rögzíti a hitlerista Németország szézúzása után végbement változásokat. Rendkívül nagyjelentőségű az olyan rendezés, amely véget vetne a rcvansisták igényeinek és jogi alapul szolgál Európa háború utáni békéjéhez. Ez a rendezés egyformán érdeke mind a Szovjetuniónak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a többi szocialista országnak, mind a semleges országoknak, mind az imperialista tábor tagjainak, vagyis a kapitalista országoknak, amelyek a fasiszta Németország ellen harcoltak, — feltéve, ha a békés együttélés álláspontját vallják és nem akarnak egy új világháborút kirobbantani. A békeszerződés aláírása — e* az az út, amely az európai légkör egészségessé tételéhez, a második világháború maradványainak elhárításához, a békés együttélés szilárdabb alapjainak megteremtéséhez vezet. Ez teszi lehetővé, hogy megszűnjék, vagy megoldódjék az a csomó, amely akadályozza más kérdések megoldását Ezért mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonságának erősítése, velünk együtt törekszik a békés rendezésre Németországgal. Nézzünk meg egy ilyen fontos kérdést, mint a leszerelés Amig nem köük meg a német békeszerződ«*, addig nyilvánvalóan nehéz arra számítani, hogy komoly haladás mutatkozzék a leszerelési szerződés megkötésében. A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy a békeszerződést mindkét német állammal, vagy ezek egyikével meg kell kötni. A szocialista országok azt javasolják, hogy a békés rendezéssel Nyugat- Rerlinnek a szabad város státusát kell biztosítani. A szocialista országok készek arra, hogy e szabad városnak a legmegbízhatóbb garanciákat nyújtsák az ügyeibe való be nem avatkozást illetően, készek biztosítékokat nyújtani arra nézve, hogy Nyugat-Berlin lakossága szabadon válasz- sza meg azt a társadalmi-politikai rendszert, amely neki legjobban megfelel. Ezeket a biztosítékokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell szavatolnia. Mint erről már szó volt, az NDK, a Szovjetunió és szocialista szövetségeseik még azzal is egyetértenek, hogy Nyugat-Berlinben meghatározott időtartamra külföldi csapatok tartózkodjanak az ENSZ zászlaja alatt íme, ezeket a kérdéseket kell megoldani és meggyőződésünk szerint ezek a kérdések a közeljövőben meg is oldódnak. De hogy hogyan oldódnak meg, az nemcsak az egyik féltől függ. A szocializmus és béke erői felülmúlják az imperializmus erőit A szovjet kormányfő ezután részletesen beszélt az erőviszonyok megváltozásáról a szocialista országok javára és az imperialista tábor kárára. A két világrendszer harca — az erőviszonyoknak az utóbbi időben a nemzetközi küzdőtéren végbement megváltozása eredményeként — újabb szakaszba lépett. Az imperialisták visszavonhatatlanul elvesztették monopolhelyzetüket a nukleáris fegyve rek terén és már rég elvesztették fölényüket a nukleáris fegyverek célbajuttatási eszközeinek tekintetében. Az Egyesült Államok — az imperialista világ vezető nagyhatalma — elvesztette a földrajzi helyzetével kapcsolatos előnyét, elérhetővé, sebezhetővé lett a visz- szacsapás szempontjából. Az új erőviszonyok kedveznek a békeharcosok összefogásának, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének, és józanítóan hatnak az imperialista országok uralkodó osztályainak bizonyos körei re is. A nyugati államok legjózanabb képviselői, akik reálisan ítélik meg az erőviszonyokat. egyre gyakrabban kénytelenek elismerni, hogy a vitás kérdéseket a szocialista országokkal nem háború, hanem tárgyalások útján kell rendezni. Ami a szocialista világrendszert illeti, mi kiálltunk és kiállunk a békés együttélés megszilárdításáért, a két rendszer békés gazdasági versenyéért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért A szocialista országok gazdasága nő és erősödik, fejlődésének ütemében messze megelőzi a kapitalista világot. A szocialista országok ipari össztermelése 1962-ben az 1957-hez hasonlítva mintegy hetven százalékkal növekedett. A kapitalista világ ebben az időszakban mirftössze 25 százalékos növekedést ért el. A szocialista országok ipari termelése jelenleg a gazdaságilag fejlett kapitalista országok termelésének mintegy 64 százalékát te- j szí kL A szocializmus és a kapitalizmus új erőviszonya a nemzetközi küzdőtéréi kedvezően érezteti hatását azoknak az államoknak a helyzetében is, amelyek csak a közelmúltban vívták ki nemzeti függetlenségüket. Akarják vagy nem akarják az imperialisták, szá- molniok kell a valósággal. Más választás nincs számukra. Politikájuk kidolgozásánál kénytelenek figyelembe venni a szocialista országok növekvő erejét, gazdasági és katonai hatalmát, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődését. harcukat a függetlenségért, az imperializmus ellen, valamint azt a fokozódó küzdelmet, amelyet a kapitalista országokban élő dolgozó tömegek vívnak a monopóliumok ellen. Mindez .gyengíti az imperializmus állásait a nemzetközi küzdőtéren. Nemcsak mi mondjuk, hogy a világon az erőviszonyok a szocia’izmus javára változtak meg. Lényegében ezt ellenségeink is beismerik, amikor jk (Folytatás a 4. oldahmI