Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

V rj£m_ö 1963. JANUÄR IT ’ íofcllÁlJ . Légy lábak cs szépségápolás Tudjuk, hogy a régi Egyip­tomban a nők nagy súlyt he­lyeztek a szépségápolásra. Az előkelő egyiptomi nők naponta öt órát töltöttek kozmetikázás­sal és öltözködéssel. A nosszú szempilla már akkor is nagy divat volt. Akit pedig a ter­mészet mostohán látott el szempillákkal, légylábakkal ...pótolta a hiányt. „Szép’.’., hosz- . szú légylábakért fantasztikus áiQliat fizetlek. Feltehető, "tjwgy Cleopatra királynő is .légylábakkal árnyékolta mély­tüzű szemét. • Január elején furcsa iskolá­ban láttak hozzá a betűvetés tudományához. Az apátvaraedi erdő szélén áll, fából készült az oldala, t a falu végétől kezdve hat ki­lométeren át kell keresni, amíg előtűnik. Biztonsággal sem esti tanfolyamnak, sem nappali iskolának nem lehet nevezni, mert szürkefejű öreg­diák csakúgy található benne, mint „sorköteles” nebuló, asz- szonyféle legalább annyi, mint férfiember. S a viharral és egyéb folyékony égi áldással szemben nem cserép vagy be­tonfödél védi a benne okos- kodókat, csak egyszerű kát­ránypapír. A környező hajlé­kok közül mégis úgy emelke­dik ki, mint az Empire State Building, a messze New York­ban. □ Törökországban 5 és félezer lakosra jut egy or­vos, 12(J járásnak egyáltalán nincs orvosa és 10 ezer sze­mélyre jut tizenhét kórházi fé­rőhely — közölte a török egészségügyi miniszter. □ A PRÁGAI Duna-palota kiállítási termében brazil épí­tészeti kiállítás nyílott. A ki­állítás anyaga Lengyelország­ból érkezeit, ahol nagy sikert aratott. Prága után Bratislavá- ban és Brnóban is megrende­zik, ahonnan Magyarországra és Bulgáriába vándorol tovább a kiállítás anyaga. □ A TAVASZI lipcsei áru­mintavásáron a lengyel Vari- mex cég műszívet fog bemu­tatni. Olayyizczu furcsa' iskola Merthogy cigányok látogat­ják a tudásnak ezt az ottho­nát, s könnyű neki kiemel­kedni, hiszen apró viskók sí- várkodnak mellette. Mégsem illő megvetni senki fiának, mivel ez az iskola társadalmi munkával épült. Igen, a ci- gántjlakoseág társadalmi mun­kájával! Az apátvarasdi kiszesek so­rában több derék cigány fiú is tevékenykedik, ók fogtak ösz- tze a többi KISZ-legénnyel, s a kezük nyomán a viskók fölé nőtt ez az erdőszéli iskola. Se­gített nekik az erdőgazdaság is, fát kaptak onnét. Aztán ácsoltak, dolgoztak, « ezzel az iskolával összekalapáltak egy támadást tíz analfabétizmus ellen. Tizennyolc erdőszéli cigány hegyezi most benne a ceruzát és rója a kis a-t meg a b-t. Nagymiklósi Ferencné jár ki hozzájuk a faluból, ide, hat kilométerre tanítani. Az erdő- széli tizennyolc diáknak — öregnek, kicsinek, lánynak, asszonynak — nem kell Apát- varasdra járni. Kivéve azt a másik tizenkét erdőszéüt, — kerekképű lur­kókat —, akik már rendes korban járnak iskolába. De hát ők a legeslegújabb generáció. (FÖLDESSY) Az általános iskolában is megszűnnek a tanévvégi összefoglalók Az 1962—63-as tanévtől kezdve az általános iskolában is megszűnnek a tanévvégi összefoglalók. A rendelkezés valamennyi osztályra vonat­kozik. A most megjelent rendelke­zés célja, egyrészt még nyu- godtabb feltételeket biztosítani az oktató-nevelő munkához, és egyszerűsíteni a tanévzárás le­bonyolítását. Ezzel az intézke déssel tehermentesítik mind a pedagógusokat, mind a tanuló­kat, mert nem kell külön ké­szülniük az évvégi összefogla­lóra, amely a felső tagozaton 3—4 napot is igénybevett. „Községfejlesztés Baranya megyében címmel kiállítás nyílt Pécsett □ MÍG EURÓPA felett tom­bol a hideghullám, addig Bra­zíliában hőhullám uralkodik. A hőmérő higanyszála 40 C , fok körül mozog. Néhány na­pon belül öt személy kapott hőgutát. □ A SZOVJETUNIÓBAN 123 ezer televíziós adóállomás és 250 ezer reléállomás műkö­dik, s összesen 90 millió ember által lakott területre sugároz­nak műsort. Januártól kezdve egyedül a moszkvai televízió í háromféle műsort sugároz í majd. < □ A NÉMET Demokratikus ; Köztársaságban 19Í>9. óta dől- ' goznak a művészet tudomá- \ nyos szótárán. A kétkötetes szótár 10 000 címszót foglalj ■ magában. Az első kötet még > ebben az évben, a második j pedig 1964-ben jelenik meg. Tegnap délben a megyei ta­nács klubhelyiségében Bara­nya megye négyéves község­fejlesztési munkáját bemuta­tó kiállítás nyílt meg. A fala­kon táblák, rajzok, illusztrá­ciók egy-egy község létesítmé­nyeire vonatkozó adatokat mutatják. A beremendi sport­pálya és öltöző mellett láthat­ja a kiállítás látogatója a du- naszekcsői törpevízművet és a 12 kilométer hosszú vízveze­tékhálózatot, amelyet teljesen községfejlesztési alapból és 450 000 forint értékű társadal­mi munkával építettek a falu lakói. A kiállításon nemcsak a meglévő létesítményeket, ha- ; nem a jövőt és a terveket is ; láthatják az érdeklődők. Az | egyik táblázaton az idén épülő ! szalántai művelődési ház alap- ! rajza, a terem másik részében ; pedig makettje látható. Táblázatok mutatják be az ötéves terv főbb adatait és irányszámait, de megtalálhat­juk a baranyajenői iskola é> a szavai klubház alaprajzát és makettjét is. Fényképek mu­tatják be az 1958—62-ig Bara­nya egyes községeiben épüit ; nagyobb kulturális* oktatási, 1 szociális, kommunális és sport létesítményeket. Megtudhatj i a kiállítás látogatója azt is, hogy mennyi volt Baranya megyében 1958—1962-ig a köz­ségfejlesztési bevétel és kiadás egyes ágazatokra bontva Ugyanezt egy grafikon évekre bontva is bemutatja. A kiállí­táson egy tabló bemutatja az 1962-ben legtöbb társadalmi munkaórát teljesítő dolgozók fényképeit is. A „Községfejlesztés Baranya megyében” című kiállítás egy hétig tart nyitva és naponta reggel 8 órától délután fél 5 óláig díjtalanul megtekinthető Január 24-től Mohácson mu­tatják be a kiállítást, január 31-én pedig Siklóson nyílik meg, majd Sellye, Szigetvár, Szentlőrinc, Sásd, Pécsvárad és Komló lesz a kiállítás be­mutatásának színhelye. Magyar építészeti iuállíiás Stockholmban Január 18-án magyar épí­tészeti kiállítás nyílik Stock­holmban a Svéd Építőművé­szek Országos Szövetségének rendezésében. A kiállításra magyar építőművész-küldött­ség utazott Svédországba. A küldöttség tagjai: Rados Jenő nyugalmazott egyetemi dékán, a műszaki tudományok dok­tora és Amóth Lajos építész­mérnök, az IPARTERV osz­tályvezetője. A gyermekek előnyben a ruhaipar ez évi tervében A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó ni” '^árak­ban az idén tovább folytatják a különböző munkafolyamatok gépesítését. A műszaki fejlesz­tésnek ez a módja jelentősen hozzájárul az idén is az iparág termelésének növeléséhez. A ruhagyárak 1963-ban a tavalyi­nál 6,5 százalékkal több gyárt­mányt bocsátanak a bel- és külkereskedelem rendelkezé­sére. A tervezéskor a gyártmá­nyok csoportosításánál elsőd­legesen figyelembe vették a gyermekruházati cikkek keres­letének növekedését, amit ed­dig rendszerint szem elől té­vesztettek. Ez évben a lányka­ruhák mennyisége már meg­haladja az egymilliót, s ez 270 ezerrel több, mint a tavalyi volt. A fiúknak a tavalyinál száz­ezerrel több, összesen egymil­lió négyszázezer ruha -észül. Több lesz a gyermekkabát és ígv remélhetőleg a szülők könnyebben megtalálják majd a gyermeküknek legjobban ! megfelelő ruhaneműket Készülnek az új szaklexikonok Az Akadémiai Kiadó lexi­kon szerkesztőségének vezetői tájékoztatták a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát lexi­kális irodalmunk várható ese­ményeiről. Uj szaklexikonokat jelente­tünk meg — mondották —, amelyek egy-egy tudományág vagy a művészet szakembereit, művelőit- tájékoztatják, de ugyanakkor az érdeklődő nagy közönség ismereteinek bővíté­sét is szolgálják. Csupán az Akadémiai Kiadónál egész sor szaklexikon szerkesztési mun­kálatai folynak. A hatvan szer­zői ív terjedelmű atommag lexikont és az ugyancsak hat­van íves fotolexikont már nyomdába is adtuk. — A „Magyar Irodalmi Lexi­kon.” munkálatai meglehető­sen előrehaladtak. — A „Művészeti Lexikon” háromszáz íven — ebből mint­egy száz ív műmelléklet — is­merteti a magyar művészetet és egyáltalán mindazt, amit a képzőművészetekről tudni kell. — Több évre tervezzük a Természettudományi Lexikon megjelentetését. Ez lesz a leg­nagyobb szaklexikonunk. A mintegy hatszáz ív terjedelmű lexikon fejlődésükben ismer­teti majd az összes természet- tudományokat. A szerkesztő bizottságot Erdey-Gruz Tibor akadémikus irányítja. A. smzsemo .a SaaPanlánálegy repülőgép lakóházakra zuhant Eddig kilenc halott, huszonöt súlyos sebesült A Rio de Janeiro és Sao Paulo között közlekedő légijárat egyik Convair típusú személyszállító re­pülőgépe — fedélzetén 45 utassal és 5 főnyi személyzettel — kedden délután szakadó esőben közleke­dett Sao Paulo felé. A feltevések szerint a pilóta a menetrendben előirt időpontnál hamarabb kezd­te meg a leszállást és nem tudott leereszkedni a foglalt betonpá­lyára. Az alacsonyan köröző repülőgép Sao Paulo északi peremvárosa fö­lött repült, amikor lezuhant. A gép földszintes házakra esett, majl kigyulladt és a házakat Is lángba borította, — még a zuhogó eső sem oltotta el a fűzvészt. A kivonult tűzoltók 25 súlyos sebesültet és 9 felismerhetetlensé- gig összeégett holttestet * tudtak kiszabadítani az izzó repülőgép- roncsok közül. Négy személy még nem került elő és az sem isme­retes, vaion tartózkodott-e vala­ki a szerencsétlenség pillanatában a kigyulladt házakban. A jelentések emlékeztetnek rá, hogy ez volt november 26-a óta Brazíliában az ötödik nagyobb raplUőgépszerencsétlenség, (16.) Fetyükov a kályha mellett ücsörög. Hülye! Jó, hogy nem a tűzbe dugja válenikijét! A kapitány galléron ragadja és odébb perdíti. — Kotródj innen, te piszok, menj homokot hordani! A kapitány úgy viselkedik, mintha itt a táborban is hajón teljesítene szolgálatot. A pa­rancs az parancs, végre kell hajtani. Jócskán lefogyott az utolsó hónapban, mégis húz. Tartott, ameddig tartott, de csak beszegezték kátránypapír ral mind a három ablakot. Már csak az ajtónyíláson árad be világosság. Da hideg is. Pavlo utasítást ad, hogy felül azt is szegezzék be, csak alul hagy­ják szabadon, annyira, hogy meggörnyedve be lehessen lépni. Beszegezték. Közben három dömper is hozott salakblokkot és lerako­dott. Csak most már, hogy vi­gyék fel daru nélkül? — Kőművesek! Uccú, felmá­szunk — intett Pavlo, az észt Örömest, gyerünk! Suhov és Kilgas felkapasz­kodott Pavlowal az emeletre. A lépcső amúgyis szűk volt és Szenyka ráadásul leverte a korlátot. A falhoz tapadtak, nehogy leveszekedjenek. S a hó *is ráfagyott a lépcsőfokok­ra. Csúszott a lábuk. Hogy fog­ják az emberek felhordani a maltert? Nézték, hol kell falat rakni. Igen, ott. A félbehagyott fal­ról már lapátolták le a havat. Még fejszével le kell róla ha­sogatni a jeget, s le is kell söpörni. Kieszelték, hogyan szállítják fel a salakblokkot. Lepillan­tottak! Ez az! Minek a lépcsőn cipeikedni. Lentről négyen fel­dobják a salakblokkokat az Silányra, onnan ketten odébb dobják a födémre, még ketten pedig kézhez adják a kőmű­veseknek. így haladósabb is lesz. Fenn, ha nem is erős a szél, de fúj. Átjárja őket falrakás közben. No de a megkezdett fal mögött már védve vannak. Könnyebben bírják. Suhov felnézett az égre. El- ámult. A derűs égbolton már majdnem delelőn állt a nap. Csudára telik az idő munka kődben! A táborban annyiszor töprengett már, hogy van ez. Észrevétlenül peregnek a na­pok, egyik a másik után, de az ő ideje nem akar letelni, a szabadulás napja csak nem kö­zeleg. Lementek. A brigád már kö­rülülte a kályhát. Csak a kapi­tány és Fetyükov hordta a homokot. Pavlo dühbegurult. Nyolc embert tüstént kizavart a salakdombhoz. Kettőnek meg hagyta, hogy öntsön cementet a ládába és homokkal szára­zon keverje el. Vízért, szénért kergette a többit. — No, emberek, végeztünk a trógiikkal! — szólította Kilgas is kicsiny csapatát. — Ne segítsek? — ajánlko­zott Suhov. — De — bólintott Pavlo. Hozták a tartályt havat ol­vasztani. Állítólag dél van már. — Akörül lehet — bizony­kodott Subov is. — Delelőn jár a nap. — Ha delelőn jár, egy óra van, nem tizenkettő — mor­dult fel a kapitány. — Nobát! — hüledezett Su­hov. — öregeink még úgy tud­ják, hogy délben áll legma­gasabban a nap. — Az akkor volt, — recseg­te a kapitány. — Azóta már rendeletet hoztak és a nap egy órakor delel. — Kinek a rendelete ez? — A szovjet hatalomé! A kapitány a vitát elvágva, kiment a tróglival. Suhov csak magában prézs- mitált. Ej, hát már a nap is az ő rendeleteik szerint jár? Kalapáltak, kopácsoltak, Összevágtak négy tróglit. — Elég! Mostan szusszan­tunk, megmelegszünk, — mond ta Pavlo a két kőművesnek. — Szenka! Ebéd után ti is falat raktok. Üljetek le! Jogosan telepedtek a kályha mellé. Ebéd előtt már nem ér­demes megkezdeni a falazást. Maltert sem kevernek. Minek? megfagynaj A lassan át izzó szén már állandóan adja a meleget. De csak a kályha körül érezni. Másutt hideg a nagy csarnok, amilyen volt. Mind a négyen levetették a kesztyűt, s a kályha felett me­lengették a kezüket. A lábukat távolabb tartották. Tudnivaló^hogy lábbelit a tűzhöz közel tartani nem sza­bad. A bakancs bőre kireped, a válenkit 'átnedvesíti a gőz, s akkor nem melegít. A kály­hához érve pedig megég, ki­lyukad, másikat nem adnak, topoghatsz benne tavaszig. — Suhov... opászár. — kezd te a szót Kilgas. — Féllábbal már otthon van. — Az ám, a mezítlábával! — vetette oda valaki, közderült­ségre (Ivan Gyenyiszovics le­húzta nyűtt bal válenkiját. Kapcáját szárítja). — Suhovnak letelik az ideje. Kilgas maga huszonöt évet kapott. Szerencsésebbek vol­tak, akik még beleestek az elő­ző szórásba. Akkor mindenki­re egyformán tíz évet osztot­tak. De negyvenkilencben már más időszak kezdődött. Hu­szonöt év volt a norma. Sze­mélyválogatás nélkül! Tíz évet még kibír az ember, nem dög- lik bele. De huszonöt évet le­húzni?! A fene megette! Éppenséggel nem kellemet­len, ha valakire ujjal muto­gatnak: ez már szabadul! De Suhov hiszi is, nem is. Mit lehet tudni? Akik a háború alatt szabadultak volna, azo­kat külön rendelkezésig — negyvenhatig — visszatartották Megeshetett valakivel, hogy három évre öt év ráadást ka­pott. A törvényt ki lehet for­gatni. — Ne, még tíz! — mond­hatják. ha letelt az ideje. Vagy kényszerlakóhelyet jelölnek ki. I (Folytatjuk.) HÍREK — BARANYA megyében az utak mindenütt járhatók, természetesen csak óvatos vezetés mellett. Jelenleg két hóeke, egy hóturbina és 64 traktorvontatású fa-hóeke dolgozik az utak szélesítésén. Csütörtökön reggel egy tonna sót szórnak el a Pécs—komlói úton, utána az utat földgya­luval lekaparják. — 118 EZER forintot for­dít a MÉSZÖV az idén nép­művelésre Baranya megyé­ben. — RÉGI PÉCSI SIZÖK emlékezete szerint húsz esz­tendeje nem volt olyan jó mi nőségű hó a Mecseken, mint amilyen most borítja a Misi­nát és környékét. A PVSK sízöi az elmúlt vasárnapon 130 budapesti versenyző rész­vételével futóversenyt ren­deztek a Mecseken, a követ­kező vasárnapra pedig óriás műlesik ló versenyt tervez­nek a kisréti pályán. — MÁSFÉL MILLIÓ fo­rintot fizet kerületenként a városi tanács évente a vil­lanyhálózat fenntartásáért, javításáért a DÉDÁSZ-nak. Megállapodás jött létre a ta­nács és a DÉDÁSZ között, hogy a jövőben ezért az ösz- szegért a peremterületek köz világítását korszerűbbé te­szik, — A SZOKÁSOSNÁL több baleset történt a hideg idő beállta óta Pécsett, Az el­múlt napokban lábát törte Varga István és Sós Rózsa pécsi lakos. Berényi Istvánnét bokatöréssel, Körmöczi Ist­vánnét kartöréssel, Keszler Józsefet bokazúzódással szál­lították klinikára a mentők. . — A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság értesíti a lakos­ságot, hogy a mai naptól kezdve a hóval kapcsolatban az utak járhatóságáról ér­deklődők a 29-27-es új tele­fonszámot hívják. — SZERDÄN délelőtt 11 óra 25 perckor a Pécs kül­városi pályaudvaron a tolató­mozdony elütötte Szava Lász­ló 62 éves nagyvátyi lakost. A sérült kórházbaszállítás után meghalt. A baleset oká­nak és részleteinek megala­pítására a vizsgálat fo*a- matban van. — A JELENKOR írói pén­teken este a Tolna megyei Könyvtár rendezésében Szek- szárdon irodalmi estet tarta­nak. Az est pécsi résztvevői: Lázár Ervin, Pákolitz István, Pál József, Thiery Árpád és Tüskés Tibor. Szombaton es­te Véménden rendeznek iro­dalmi estet, amelyen Makay Ida, Pál József és Thiery Árpád szerepel. — A NAGYHARSÁNYI és a komlói kőbányákban meg­kezdték a gépiberendezések nagyjavítását. Az üzemek karbantartó műhelyeinek dől gozói vállalták, hogy négy nappal a határidő előtt pó­tolják a gépi berendezések alkatrészeit és elvégzik a kar bantartást. — A KOMLÓI gesztenyést munkásklub egy részében presszót nyit február else­jén a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat. A TELEVÍZIÓ műsora január 17-én, csütörtökön: 17.30: Hírek. — —17.35: Beszél­gessünk oroszul! — 17.55: Palet­ta. — Kisdobosok és úttörők műsora. — 18.25: A Magyar Hir­dető műsora. — 18.35: Hogyan lehetek 100 éves? — Orvosi ta­nácsok. — 18.45: Nagy pillana­tok, nagy felfedezések. — 19.05: Telesport. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: A jövő hét műsora. — 19.50: A TV mesekönyve. — 19.55: Tele-jocke i. — Zenés nyu­gatnémet film. — 20.20: Fórum. — a TV művészi folyóirata. — 21.50: Hírek. TV-híradó (ism.). Gépészmérnököt (megfelelő gyakorlattal) keres felvételre a 12 sz. Autóközlekedési Vállalat. Jelentkezés Pécs, Rét u. 43.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom