Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMMrrüu m 1963. JANUÄR n. | FENTEK HAPLO k MASYA0 SZOCIALISTA MUMKÁSPÁBT BARANYA Mf GYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAHÁCS tAPJA * XX ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR L SZÁM A% ENSZ-csapatok Kolwezi elfoglalására indultak Pécseit fesz a fiatal költők országos találkozója Kennedy—Kusnyecor megbeszélés Ilűdié- és W-fiiiÜMor Ezerkétszáz hálószoba-bútor A Pécsi Bútorgyár az 1963-as évre 1290 fényezett „Mecsek” hálóbútor elkészítését vette tervbe. Az üzem kiváló dolgozói * nagyban elősegítik a terv sikeres teljesítését. A bútorgyár együk legrégibb dolgozója, Marké István szabász aki az anyagtakarékosság terén elért eredményeiért érdemelté ki a „Kiváló Dolgozó" jelvényt. Papp Ármin furnérozó a. „Kiváló dolgozó” oklevél tulajdono> 8 egyben az üzemi KISZ szervezet egyik legaktívabb tagja 99 Segítsék vaiéraváltem u pártunk politikáját Megyesxerte megkezdődtek a jelölőgyűlések Megyénkben február 24-én közel ötezer tanácstag kerül megválasztásra. Tegnap meg­kezdődtek a választások első lépései: a jelölőgyűlések. Szalántán a község iskolájá­ban tartották meg a jelölő­gyűlést. Sűrű pelyhekben hul­lott a hó ■ mégis zsúfolásig megtelt a terem. A szálántai dolgozók között foglaltak he­lyet a választókerülethez tar­tozó Németi, Bosta, Garé, Szil­vás, Pogány és Kökény köz­ségek küldöttei is. A jelölőgy ülést Dohoczki Lajos elvtárs, a Hazafias Nép­front helyi bizottságának tit­kára nyitotta meg. Az üdvözlő szavak után bejelentette, hogy a Hazafias Népfront megyei tanácstagul Tálos László elv- társat, a pécsi járási pártbi­zottság első titkárát, járási ta­nácstagul pedig Nieder Kál­mánná elvtársnőt, a szalántai általános iskola tanítónőjét ja­vasolja jelölni. „Segítsék va- lóraváltani pártunk politiká­ját” — mondotta befejezésül az előadó. A jelölés elhangzása után Hettesi György elvíárs, a pé­csi járási tanács v. b. titkára ismertette néhány szóban a je­löltek eddigi tevékenységét, hangsúlyozva, nincs nehéz fel­adata, mert mindkét jelöltet jól ismerik a gyűlés résztvevői. Hettesi elvtár* szavait köve­tően egymásután jelentkeztek felszólalásra. Zsiíkovics György Pogány község dolgo­zói nevében örömmel fogadta el a javaslatot, hangsúlyozva, hogy például Tálos elvtárs ed­dig is igyekezett segíteni a község problémáján, az ő munkájának i* eredménye többek között: épül a község kultúrháza, amelyet május 1-re szeretnének felavatni. Kerner Ádám, a szalántai tsz elnöke a tsz 700 tagja nevé­ben elfogadta a javaslatokat és kérte: megválasztásuk után segítsenek a beruházási prob­lémák megoldásában, a major kialakításában. Peternai Pál, a garéi dolgozók nevében fogad­ta el a javaslatot. Egymásután lendültek a karok a magasba, kértek szót, s nem hiányoztak a felszólalók közül az asszo­nyok sem. A felszólalások elhangzása után szavazásra került a sor s ennek eredményeként Tálos Lászlót megyei tanácstag, Nie­der Kálmánnét pedig járási tanácstag] elöltnek elfogadták. Az iskola úttörői virágcsokor­ral köszöntötték a jelölteket. J*I5%ilés 3 Bár fa i'cai isks'ia# A Bártfa utcai általános is­kola földszinti tantermét dél­utáni tanítás után két és fél órára nyüzsgő élet töltötte be. Eljöttek a környék lakói, hogy tanácstagot jelöljenek. Az elő­adó ismertette a választás je­lentőségét. a tanácstagok mun­káját. Ezután a jelenlévők mondták el véleményüket. Ja­vaslatot tették és ezzel mind­járt segítséget is nyújtottak az úi tanácstagoknak, hogy mi­ként kezdjenek a munkához. Nyolc óra felé közeledett az óra mutatója, amikor szava­zásra lendültek a kezek, hogy a városi tanáestagjelöltmek Krasznai Antal elvtársat, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkárát, kerületi jelöltnek pedág Dormann Máté- né tanárnőt elfogadják. A jelöltek közül elsőnek Tá­los László köszönte meg — min t, mondotta — „az előlege­zett bizalmat” s igyekezni fog ennek eleget tenni. Tálos elv- társ ezután többek között ar­ról beszélt, hogy csak a vá­lasztópolgárokkal együtt lehet eredményeket elérni, egy-egy probléma megoldásában a fa­lu mint egy nagy család fog­jon össze. Néhány számadattal illusztrálta a megye fejlődését, majd arról beszélt, hogy pár­tunk VIII. kongresszusa által kijelölt úton továbbhaladva az eddiginél is nagyobb eredmé­nyeket érhet el megyénk. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nieder Kálmánná köszön­te meg a bizalmat, majd a je­lölőgyűlés véget ért A M n szíerlaoács illése A Tájékoztatásí Hivatal közli: A Minásztertanác- csütör­tökön ülést tartott. A kor­mány elnökének előterjeszté­se alapján megvitatta és el­fogadta a Minisztertanács el­ső félévi munkatervét A kormány ezután olyő ügyeket tárgyalt Megszűnt az üllési gázkitörés Üllésen, a gázkitörés nyoi- .•adik napján, csütörtökön .lélelőtt megszűnt a gázömlés ós kialudt a harminc méte­res gázláng. Valószínűleg a béléscső alján a nagy nyo­mással feltört víz és gáz kö­vetkeztében keletkezett ka- vema beomlása fojtotta el a kitörést. A szakemberek most tanácskoznak a további i ntézkedésekrőL Az eseménnyel csaknem egyidőben , elkészültek az új» kút alapozásával és megkezd ték a fúrótorony szerelését. Hruscsov elvtárs Varsóba érkezett Varsó (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, vala­mint Nyikoiaj Podgomij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagja, az Ukrán Kom munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtö­kön este Varsóba érkezett. I Hruscsov és Podgomij úton a Német Szocialista Egység­párt Berlinben rendezendő VL kongresszusára néhány napot Lengyelországban tölt Wladys- law Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyrankiewieznek, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter tanácsa elnökének meghí­vására, Uj magyar találmány korróziót nem okozó hűtőfolyadék Az élelmiszeripar úgyszól­ván minden ágában és más iparágakban is technológiai követelmény a hűtés. A legel­terjedtebb hűtőfolyadék a . Marika h cÁnihé Bencze Katalin, az üzem fiatal fényezőnője, szorgalmas, oda- faló munkájáért kapta a „Kiváló Dolgozó” jelvényt. Jó műn- kája mellett feliratkozott az üzem fiatal újítói köze. Aczél István képriportja. „M ér ey napló” — ol vasom a kékfedelű füzet címét. — Mi ez? — kérde­zem Vass Máriáitól, a Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában — Pécsett. — Nem más, mint amit a címe mond — feleli és várakozóan figyel, mert biztos benne, hogy nem a méregnapló ellenőr­zése végett jöttem. De azért mégis fel­világosít, hogy ebbe jegyeik a vízvizsgála­tokhoz szükséges ve- gyianyagok mennyisé­gét: mikor mennyit kaptak, s miből meny nyit használtak fel. A vegyész technikus beszél belőle, amikor precízen kifejti a vizsgálatok lényegé1 munkája módszeré! és Anikónak, — ked­ves laboráns munka­társának — közre­működését a munká­ban. Mély lélegzetei vesz, amikor a fémé ra térek. — Maga szerint w lyen legyen a jó kép tkselő? — Azt hiszem, hogy egy képviselő­nek mozgékonynak és műveltnek kell len­nie — mondja — de persze értenie kell a politilcához is. — Szentséget ég! — mondom ijedten magamban — hogyan írjam én ezt meg? Ez nem „politikus” vá­lasz! Mi az, hogy a politikához i * érte­nie kell? Marika húsz éves. Annyinak vallja ma­gát. Pedig még nem töltötte be a huszadi- itat. Egy kicsit elpi­rul, amikor leleple­zem, hogy menyasz- szony. — Ezért húsz éves már és nem tizenki­lenc? — ugratom, de nem sértődik meg. Bálából elhatározom, *>ngy nem adok a szá­jba csupa pofit ikur á laszokat, megpró bálom bemutatni ter­mészetességében, úgy ahogy van s azt, amit mond. — Komolyan ilyen­nek képzeli azt a kép ■nselőt, akit ön sze- ■<tne látni az ország- ■vű lésbeit? — Komolyan — mondja, kerekre nyit ja szép nagy szemeit és bóUnt «■ * hogy nyomatékot adjon a szavának. S mintha méltatlankod­va hozzátenné: „Ej- ej, ezek az újságírók nem hisznek az em­berek!” De nem te­szi- hozzá, csak az én fantáziám próbálja foltozgatni saját rojt­jait. Szerencsére, hogy Rákóczi Anikó kise­gít. — Édesanya mond­ta nekem, hogy az idén már én is sza­vazok — mondja a világ legtermészete­sebb hangján. Úgy, ahogyan csak IS éves lányok tudnak felelős séget kívánó témákról beszélni. — Hiába, na — mo rog bennem a régi módszerekhez szokott zsurnaliszta lélek, — nem lehet ezekkel a lányokkal a terme­lékenység alakulásá­ról, meg a katangai diktátorról polemi­zálni! Pedig én azt akartam megmutatni 7z olvasóknak, hogy milyenek a IS—20 éves fiatal választó polgárok! Most mit tegyek? Ilyenek. Természetesek, köz vetlenek, még akkor is, ha zavarba van­nak mert nem tud­ják, mit mondjanak. S talán éppen ezért közvetlenek. — Édesanya mond­ta, hogy szavazni fo­gok az idén — mond­ja az egyik, büszke­séggel, mint aki tisz­tában van nagykorú­sága súlyával, (de kedves naívsíggal is), mert természetesnek veszi, hogy teljesjogú választópolgár ő is. — Okos legyen, mű veit, politizáljon is a képviselő, akit majd megválasztunk — mondja a másik és teliesen igaza van. Béke? Háború? Iparfejlesztés, szo­cialista mezőgazda­ság, a tudományok fejlődése? Intcmaci- nalista külpolitika? Persze, az. Ez mind értük van s velük együtt válik valóság­od. Cselefcvó részesei ennek ők is. a 18 éve­sek, a húszévesek, akik 1963. február 24-én szavaznak éle­tükben először. GYEVI KAROLY konyhasó oldat. A aőW előál­lítása olcsó, rendkívül nagy- hátránya azonban erősen kor­rodáló hatása. Szegő Miklós Koasuth-dfjas és Keresztesi Árpád, a tejipari központi laboratórium, vala­mint Nánási Pál és Meister Imre, a Csepeli Növényolaj­ipari Vállalat vegyészmérnö­kei új, a rezet, az alumindu- mpt, a horganyt, az acélt és a vasat nem korrodáló, lúgos kémhatásai hűtőfolyadékot ta­láltak fél. Az új vegyszer gyakorlatilag minden eddig ismert hűtésre felhasznált anyagot felülmúl és ezért mint exportcikk is számításba jöhet. Nagy elő­nye, hogy használata nem igé­nyel újabb beruházást. A folyadék- és poralakban készülő vegyszer széleskörű el­terjesztése sok millió forint megtakarítást jelenthet a nép­gazdaságnak. mert alkalmazá­sával jelentősen megnő a hű­tőberendezések élettartama. Nagyüzemi gyártását még a* első félévben megkezdik. Magyar— fran cia gazdasági megbeszélések Csütörtökön Budapesten magyar—francia gazdasági megbeszélések kezdőd tele a két ország közötti árucsere­forgalom további fejlesztésé­nek lehetőségeiről. A megbe­szélések előkészítik az 1963. első negyedévében folytatan­dó árucsereforgalmi tárgya­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom