Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

2 IVAP&.Ö rm. jamjar a, i Bővítik Villány vízhálózatát A Baranya megyei Tandes Végrehajtó Bizattsága ja­nuár 10-én, tegnap, délelőtt 9 órai kezdettel ülést tar­tott. Első napirendként be­számoló hangzott el a lejárt határidejű végrehajtó bizott­sági határozatok végrehajtá­sáról, majd rátértek Komló általános rendezési tervé­nek megtárgyalására. A v. b. foglalkozott a ta­nácsi gazdaság 1963. évi ter­vének felbontásával, vala­mint Villány kérelmével. Villány az ivóvízhálózat bő­vítésére támogatást kért. A végrehajtó bizottság helyt adott a kérelemnek és a községnek vízgazdálkodásra 90 ezer forintot szavazott meg. Párizs..., Párizs..., Párizs... Beszélgetés dr. Pogány Frigyes egyetemi tanárral képekben” címmel tartok ma este fél 7 órakor előadást a városi Művelődési Házban, a TIT és a Nevelők Háza fel­kérésére — kezdi a beszélge­tést Pogány Frigyes egyetemi tanár. — Előadásomban szeret nék eltérni a szokványostól, a sematikustól, éppen ezért új­szerű, komplex eszközökkel szeretném bemutatni Párizst. A város nem kiragadott há­zakból áll Minden városnak, így Párizsnak is lelke, kultú­rája van. A városszépség alap­ja a belső élet, az emberek, a táj, a korok építészetének ösz- szetevői egyaránt a maguk A Tátrai-vonósnégyes hangversenye a Liszt-teremben A kamarabérlet csütörtöki estjén a Tátrai vonósnégyes koncertjét hallottuk a Liszt­teremben. A nagy magyar vo­nósnégyesek» a Kerpely, Lé- ner-kvartettek hagyományai­nak folytatója a Tátrai Vilmos vezette együttes. Telt, kris­tálytiszta hangzás, biztos for­málás és a művek legszemélye­sebb mondanivalóinak tiszta, világos előadása jellemzi in­terpretációjukat. Műsorukon a bécsi klasszi­kusok, Haydn, Beethoven és Ke hu bért művei szerepeltek. A Haydn mű stílusos és lendüle­tes előadásában a két középső tétel sikerült legjobban. A má­sodik szomorkás, ' fájdalmas poézise és a harmadik ruszti­kus, tréfás, már az enyhe iró­niába hajló vidámsága az egész est legszebb pillanatait jelentette. A műsor második száma kicsit szürkének indult, főleg az első két tétel. A har­madik, de méginkább a negye­dik tétel ismét az előadás leg­forróbb hangulatát idézte fel. 1, záró Pisztrángötösben a fatal pianista, Sopronyi Mária működött közre. ízléses, biz­tos játékával ideális kamara- partnernek bizonyult és muzi­kálisan illeszkedett bele az együttes játékába.-I A közönség hálás tapsait a variációs tétel egy részletének megismétlésével köszönték meg az előadók. Jakab Zoltán gazdag komplexumával adják meg azt a képet, amit a ma modem emberének ki kell alakítania ez adott esetben Párizsról. Nem lehet csak egyikről vagy másikról be­szélni, mert az ismeret fgy hé­zagos, vagy mondjuk felületes lesz. Az ismeretek összetevői egymást felfokozzák és ráéb­resztenek bennünket olyan környezetszemléletre, amely képessé tesz modem módon a sokoldalú kultúra befogadásá­ra Ez talán az alapfonala ma esti előadásomnak. Hég hangoztatom, hogy a kultúra jelenségeit nem sza­bad elszigetelten szemlélni, hanem komplex vizsgálódásra van szükség az összefüggések megértése érdekében. Ebből gvökerezően az új környezet- látásra való rádöbbentés, a vi­lág nagyvárosainak komplex megismertetése ismeretterjesz­tő célkitűzéseim egyik nagy célja. PáriAt is irodalmi, ze­nei, építészeti és képzőművé­szeti egységében szeretném be­mutatni Mikes Lilla budapesti szinművésznő közreműködésé­vel, valamint közel 300 színes Pécsett lesz o fiatal költők országos találkozója A pécsi írócsoport tegnap este a Jelenkor szerkesztősé­gében tartotta ez évi első meg­beszélését, amelyen Pákoktz István, a Magyar írók Szövet­sége pécsi csoportjának titká­ra ismertette a múlt év sorén végzett munka eredményeit Elmondotta, hogy a múlt évben megnövekedtek Pécsett az iro­dalmi alkotó munka lehetősé­gei, elsősorban az irodalmi ösztöndíjak biztosításával, de a múlt esztendőben megsza­porodtak a csoport által ren­dezett irodalmi, szakmai vi­ták is és a megyében, vala­mint a megye határain kívül is a pécsi írók számos nagy­sikerű irodalmi esten vettek részt. A csoporton belüli szak­osztályok megalakítása ugyan­csak friss vérkeringést hozott, különösen a lírai szakosztály programja volt idáig is dús és tartalmas. A múlt évi ered­mények értékelése után meg­kezdődött a vita az 1963-as munkaierv-ja vasiatokról. Sok szó esett azokról a lehetősé­gekről, amelyek az idén még nagyobb teret, de egyben na­gyobb felelőssíégiet is jelente­nek a pécsi írók számára, — Ilyen többek között a pécsi könyvkiadás, a Jelenkor havi megjelenése, de a társművé- szetek és a pécsi írók munká­jának összekapcsolása is. A hasznos, alkotó megbeszélésen Pákolitz István ismertette az első idei nagyszabású pécsi irodalmi esemény végleges programját is. Köztudomású, hogy január 25-én és 26-án a Magyar írók Szövetsége és Pécs mj. város Tanácsa Pé­csett rendezi meg a fiatal köl­tők országos találkozóját. A találkozóra mintegy, száz köl­tőt várnak az ország minden részéből. A kétnapos tanács­kozás programját irodalmi es­tek és baráti összejövetelek egészítik majd ki. diapozitív kétgépes vetítésével. Uj kísérlet, amit teszünk, de meggyőződésem, hogy a TIT nevelő programjába előtérbe került komplex látás kialakí­tását törekvésünk nagyban elő segíti, és meg kell vallani azt is, hogy ezen a téren a közön­ség adósai vagyunk. Szombathelyen több szá­zan hallgatták végig az előadást és várják a Róma, Firenze előadásokat, valamint a magyar városok ilyen jelle­gű bemutatását. A Kossuth klubban is nagy az előkészület és valószínű a pesti emberek is magukénak fogadják ezt az új kísérletet. Arra vonatko­zóan, hogy mit Ígér a ma esti előadás, azt mondhatom, hogy a/, elmondott elképzeléshez al­kalmazkodva Mikes Lilla iro­dalmi bevezetője után Párizst építészeti koronként irodalmi aláfestéssel kívánom ismertet­ni Említettem, hogy egyszerre két diagéppel vetítek párhu­zamosan, az egyik képen a város történeti állapotát állítom a mai állapota mellé. Párizsi sétára hí­vom a hallgatókat, hol repü­lőről nézzük a várost, hol a Szajna partján sétálunk vagy részt veszünk a bulvárdok for­gatagában és az előadás végé­re érve a sok mozaikból össze­rakódik a világváros képe. Hogy a világváros hangulatát igazán tükrözni lehessen, elő­adás után Mikes Lilla művész­nő Ángyán Zsuzsa zongoraki- séretével sanzonokat énekel. — fejezite be nyilatkozatát dr. Pogány Frigyes egyetemi ta­nár. EZ AZ ÜJSZERÜ törekvés megvalósuláséi, a világ nagy­városaival való megismertetés a rendező szervek kezdemé­nyező-készségét dicsérik. Ezt a kezdeményezést a modern felfogású, igényes emberek nagy örömmel üdvözlik, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a már megnyilvánuló nagyfokú érdeklődés. (—ács.) — TALÁLTAK két kerék­párt, igazolt tulajdonosuk a szigetvári rendőrkapitánysá­gon átveheti. <H.) Az úton használt szélvédő rongy egészen átnedvesedett lélegzetüktől és ahol fagy ér­te, ott valóságos jégkéreg borí­totta. Suhov lehúzta az arcá­ról, a nyakába tolta és háttal fordult a szélnek. Sehol nem fújta át különösebben, csak a keze dermedt meg a vékony kesztyűben és a bal lábujjai megmerevedtek: bal válenkije kiégett és már kétszer össze kellett varrni. Derekát és hátát fel egészen a válláig fájdalom szaggatta. Hogy fog dolgozni? Körülnézett és megpillantot­ta a brigadérost, aki a hátsó ötös sorban volt. A brigadéros Vállas, egészséges ember, ábrá­zata széles. Most rosszkedvűen áll a sorban. Nem dédelgeti a brigádját, a kedvességgel fu­karul bánóik, de nem látja el őket rosszul, gondoskodik, hogy nagy kenyéradagot kap­janak. Már második bünteté­sét tölti, a GULAG* fia beté­ve tudja a tábori szokásokat. A brigadéros a táborban va­lóságos atyaisten; a jó briga­• Gcezndarsztvennoje Vpravic- ayljo LageriMnl — a Táborok Or- ■Műos igazgatósása. (A lord. meg).) déros második életet ad neked, a rossz meg — elveheti. Su­hov még Uszty—Izsmóiból is­merte Andrej Prdkofjevicset, csakhogy ott nem az ő brigád­jában dolgozott De, amikor az ötvennyolcad ik paragrafus alapján Usizty—Izsmából, a közös táborból áthajtották idő. a kényszermunkatáborba, ak­kor Tyurin maga mellé vette. Suhovnak nincs dolga a tá- borparancsnokkal, a PPCS-vel, a munka- és egyéb vezetők­kel: mindenütt a brigadéros áll ki helyette, — a brigadéros- nak acélból van a melle. Ha csak összeráncolja a szemöldö­két, vagy felemeli az ujját. — szaladj, tedd, amit parancsol. Csapj be a táborban bárkit akit akarsz, csak Andrej Pro- kofjeviccsel ne ravaszkodj. Akkor élni fogsz. Suhov szeretné megkérdezni a brigadéros tói. hogy ott dol­goznak-e ma is, ahol tegnap, vagy pedig más helyre men­nek. de nem meri megzavarni gondolataiban. Nemrégen si­került leráznia a Szocvárosfcáf, s most talán éppen a százalé­kon töri a fejét, mert a szá­zaléktól függ az élelmezés a következő öt napon át. A brigadéros arca him! óh e- lyes. A széllel szemben áll, de égy ardama «am sáridul, olyan az arcán a bőr, akár a tölgyfa kérge. A metsző hidegben fázósan topognak, tenyerükkel cornbju kát csapkodják a sorban. Az őrök a hat toronyban csak áll­nak, mint a papagájok. Még most sem engedik be őket a zónába. Fő az éberség! No végre! A parancsnok az ellenőrrel kiíéfp az őrszobából. A kapu hétoldalára állnak. Kinyílik a kapu. — ötösével felállni! E-egy! Ke-ettő! A zekek szinte díszllépésben masíroznak be. Csak mór egy­szer a zónában legyenek. Majd tudja mindegyik, mit tegyen. Az őrszobától nem messze van az iroda. Ott áll a munka­vezető. Hívja a brigadéroso- kat. De mennek ők maguktól is és velük Der zek-csoport- vezető. Utolsó gazember. Rosz- szahb a vérebnél, úgy hajtja társait. Nyolc óra múlt 5 perccel! (Ismét sípolt az áramszolgálta­tó mozdony). A vezetőség ide­ges. A zekek még elvesztege­tik a drága időt. szétszáSednefe melegedni: hosszú a nap, min­denre jut idő. Amelyik belép a zónába, tüstént kapirgál. Itt egy forgács, ott agy forgács. Jó lesz tüzelőnek. A zek minden lyukba belebújik. Tyurin helyettesét, Pavelt magával vitte az irodába. Cé­zár is bement. Cézár gazdag zek. Havonta kétszer kap cso­magot. Mindenkinek dug vala­mit, akinek érdemes. Urat csi­náltak belőle az irodában. Segéd normás. A 104-es brigád usgyi. eü. Köd van. A kelő nap deren­gő vörös fénnyel vonja be a zónát. Az épületek kerítését behordta a hó. Mindenfelé ösz- szevisszasáig. Itt egy megkez­dett kőfal, csak az alapja van meg, ott egy törött exkavátor­fogantyú, amott egy markoló, távolabb ócskavas halom, ár­kok, gödrök. Az autójavító mű hely már tető alatt van. A dombon megkezdett hőerőmű. Már az első emeletnél tarta­nak. Mindenki elbújt. Csak a hat toronyban állnak leint az őrök, s az iroda körül van mozgás. Minden zek tudja, ez az 6 ideje. Mondják, hogy a főmun­kavezető már fenyegetőzve kö­vetelte, adják le a brigadéro- sok este a jelentést. De ez se­hogy sem megy. Hát hogyne, hiszen estétői reggiélig forgat­nak ki mindent. Ez a pillanat a zekéi A ve­zetők csak rendezkedjenek! Addig be lehet húzódni a me­legre és ülni, ülni. Van idő görnyedni még naphosszat. Legjobb a kályha mellett. Ki lehet teríteni a kapcát. Kicsit meg is szárad. Akkor egész •nap nem fázik a lába az em­bernek. S ha nincs kályha az se baj. Fedél alatt, lenni min­denképpen jó dolog. A 104-es brigád bevette ma­gát az autójavító üzem nagy csarnokába. A csarnokot ősz­szel beüvegezték. A 38-as bri­gád betonlapokat önt ott. Né­hány betonlap még forróéban van. a többit felállították. — Amott a vasváz. Magas a csar­nok, földes a padlója. Nem ép­pen meleg és nem is lesz. Mégis fűtik. Nem sajnálják a szenet. Nem azért fűiének, hogy az emberek melegedje­nek. hanem, hogy jobban szá­radjanak a beton! a.pok. Még hőmérő is van a falon. Vasár­nap is rendületlenül fűt az ügyeletes. Nem számít, vélet­lenül ram mennek munkába a zekek. A 38-as brigád persze senki mást nem enged a kályhához. A brigáma^ok megszállták a kályha környékét. Kapcát szá­rítanak. Sebaj. Jó a sarokban is. Súhcv fcftöt Tattanodrágjú­Ma estet MAYA Fénye« Szabolcs világszerte sikerrel játszott háromfelvoná- sos operettjének bemutatóját a Pécsi Nemzeti Színházban elénk várokazás előzi meg. Ez a fokozott érdeklődés egyaránt szól a gazdag melódiájú mu­zsikának, Harmath Imre me­rész és már u megírása ide­jén is az operett-sablonoktól sokban eltérő librettójának, de még inkább a pécsi elő­adásnak: Kalmár A.ndrás öt­letes, látványos, de amellett n színészi alakítást kidomborító rendezésének. Az operett cím­szerepét Pécsi Ildikó játssza. ban egy falamra szélén he­lyezkedett el. Hátát a falnak támasztotta. Ahogy fordult, s megfeszült rajta a buslát és a vattakabát, bal mellén, a szíve tájékán kemény tárgy nyomá­sát érezte. Kenyérvég volt a belső zsebében. Az nyomta. Meghagyta és ebédre magával vitte a reggeli adagja felét. Ez volt a szokása s ebédig hoz­zá nem nyúlt volna a kenyér­hez. Máskor azonban adagja egyik felét megette reggelire. Most nem. S megértette, hogy semmit sem takarított meg. Ehetnék« támadt a melegben. Hosszú még az idő ebédig, öt óra. Nehéz kivárni. A szaggatás a hátából áthú­zódott a lábába, végtagjai el­gyengültek. De jó lenne a kályha Mellett!... Térdére tette kesztyűjét, ki- gombolkozott, az úton eljege­sedett szájvédőjét kioldotta a nyakán, összehajtogatta és zsebretette. Elővette a fehér rongyba göngyölt kenyérdara­bot, a rongyot szétterítette az ölében, nehogy egy morzsa is elvesszen, s komótosan maj­szolni kezdett. A kenyér a ru­hája alatt volt s megmelege­dett testén. Egy cseppet sem volt fagyos. Amikor Suhov táborlakó lett, gyakran eszébejutott, ho­gyan ettek azelőtt falun. — Krumplit — egész serpenyő­vel, kását — egy fazékkal, s még előbb: húst — vastag sze­letekben. Pukkadásig ittak te­jet. A táborokban megértette, hogy. nem fgy kellett volna. Úgy kell enni, hogy az ember es-ak az evésre gondoljon. Lám, mórt, aprókat harap a kenyér­ből, minden falatot jól meg­forgat és hosszan szopogat a nyelvével, jóízű ez a fekete ragacs is. Mit eszik immár kilencedik éve. Semmit. S él és mozog. Ha-ha-ha! De még hogy! . (Folytatjuk.) akit a pécsi közönség előszót láthat táncos-énekes szerep­ben. Partnere Mester István, míg a többi szerepben Péter Gizi, Koós Olga, ifi■ Latabár Kálmán, Faludi László és Fü- lop Mihály lép színre. A zene­bohóc rövid, de hálás szerepét Szalma Lajos alakítja. Fodor Antal koreográfiáit Dómján Mária, Rónay Márta, Téry Pi­ri és Dómján Tibor eleveníti meg. A kifejező díszletek és jelmezek Bozó Gyula tervei alapján készültek. Az operett dirigense Kardos György. — A SZÜLlMAm tsz-ben jól bevált új német zabfaj­tát vetnek tavaszra a sziget­vári járás termelőszövetke­zetei. Az új zabfajta átlag 16 mázsát terem holdanként. — NÖVÉNYVÉDELMI szakmunkásképző tanfolyam indul január 31-én, termelő­szövetkezeti tagok részére a Szederkényi Növényvédő Ál­lomáson. — MÚLT ÉVI 18 forint he­lyett idén 24—25 forintot osz­tanak egy munkaegységre az ormánsági tsz-ekben. A 24— 25 forintos munkaegységér­ték természetesen az 1962. évi teljesítményekre vonat­kozik. — A PÉCSI SZÉNBÁNYÁ­SZATI TRÖSZT szakszerve­zeti trösztbizottsága a terüle­tén 9 szakszervezeti könyv­tár létesítését kezdte meg. — A MEGYEI TANÁCSON hétfőn délután megyénk 4 éves fejlődését bemutató ki­állítás nyílik. A kiállítást a megye városaiban és számos községében is bemutatják. — NÉGY FIATALT kül­dött társadalmi ösztöndíjjal mezőgazdasági főiskolára, il­letve egyetemre a siklósi ter­melőszövetkezet. — TEGNAP DÉLELŐTT. összeült a Szövetkezetek Ba­ranya megyei Központjának felügyelő bizottsága. Megvi­tatták az elmúlt időszakban végzett munkát, majd az 1963. első félévi munkatervet. El­határozták. hogy megvizsgál­ják a MÉK raktározási és áruértékesítési munkáját. Er­ről a tevékenységről beszá­moltatták a MEK kereskedel­mi osztályát. a TEMEviziö műsora 1963. iamiAr ll-én, pénteken: in.00: TV-híroüó (ism.i. — 10 lí: Telesport (ism.). — 10.30: Szere­lem a jepen. Amerikai film (ism.). 10 éven aluliaknak nera ajánljuk! — 12.00: A jövö hél műsora. Hírek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom