Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
\ 4 ItfAPLÖ 1963. JANUÄK 9, De Gaulle kitart halogató !A kommunista mozgalom politikája mellett egységéért Csőmbe visszatért Eigsabethvilíe-be sikerült •£ angolokkal megegyeznie, arra törekszik, hogy Franciaországot elszigetelje, amennyiben az kitartana kalandor vállalkozása mellett”. Az Egyesült Államoknak mindenesetre nemcsak Franciaország ellenállásával kell számolnia. A naasaui javaslatot nem fogadták túlságos lelkesedéssel az atlanti táborban, es különösen Nyugat-Néniet- országban váltott ki tiltakozást. Ball Párizsból Boxrnba készül, hogy megnyugtassa Adenauert. A szövetségi köztársaság részt követel a NA- TO-atomerőben, ugyanakkor Párizs révén is igyekszik a pusztító fegyverek birtokába kerülni. Politikai téren is folyik a kettős játék. Mig Schröder Anglia csatlakozásának „megkönnyítésére" vállalkozik, addig Adenauer de Gaulle-l támogatja merev elutasító álláspontjában és a Párizs— Borun tengely megerősítésével igyekszik: elejét venni, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül politikai szerephez jusson a kontinensen. „Bonn a zavarosban akar halászná — mutat rá a Liberation. — Az új amerikai politikai irányzat erősen nyugtalanítja, minél nagyobb a zűrzavar a szövetségesek között, annál több esélye van, hogy Kennedy az európai „hajtbatatlansággal” szemben engedményekre kényszerül”. Horthy és Adenauer levélváltása Elisabethville (MTI) Csőmbe kedden délben visz- szutért Elisabelhville-be. A kmangái szakadárok vezetője, aki tíz nappal ezelőtt, az ENSZ-csapatok és a katangai csendőrség újabb harcainak kitörésekor szökött meg, a Iteuter-iroda jelentése szerint az észak-rhodesiai Ndolából repülőgépen érkezett a határszéli kipusiba, — a rhodesiai hadsereg őrsége kísérte idáig — s innen gépkocsin utazott Elisabethville-be. A nyugati hírügynökségek eddig azt jelentették, hogy Csőmbe a katangai Kohvezi bányaváros közelében lévő támaszponton tartózkodott. Az ENSZ kedden délelőtt mar megszüntette Csőmbe elisabethville-i rezidenciájának őrzését, hogy ott „teljes szabadságot biztosítson” Csőmben ak. A katangai helyzetre jellertfeő módon a tartomány washingtoni képviselője szinte egyidejűleg Csőmbe visszatérésével, a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Csőmbe, úgymond, sohasem tér vissza, hanem mindhalálig folytatja a dzsungelharcot. * Az indiai hadügyminisztérium kedden bejelentette, hogy március végéig visszavonják az ENSZ kongói csaÖsszehívták az afrikai államfők értekezletét K a i r ó (TASZSZ) < Az afrikai országok egy- \ hungúlag elhatározták, hogy \ 1963 május 23-ára Addis Ab-j bebába összehívják az afrikai t államfők értekezletét. Ezt í megelőzően az afrikai orszá- ^ gok külügyminiszterei fognak tanácskomi. ( Berlin (MTI) A Neues Deutschland keddi száma a bonni hadügyminisztérium által pénzelt W ehrwissenschaftliche Rundschau című nyugatnémet folyóirat 1962 decemberi számának egyik közleménye alapján részleteket ismertet Horthy Miklós és Konrad Adenauer 1954— 1955-ös levélváltásából. Horthy Miklós, Magyar- ország egykori fasiszta kormányzója, aki annak idején Portugáliában élt, 1954 november 3-i levelében arra kérte Adenauert, hogy tanúsítson még több megértést a magyar fasiszták iránt. — Ha ön, szövetségi kancellár úr — irta Horthy Miklós .— közelebbről is volna szives érdeklődni e kérdés iránt, akkor kívánságára további felvilágosításokkal szolgálhat önnek Heny- nyey Gusztáv vezérezredes úr, az NSZK-ban és Ausztriában működő Magyar Menekültügyi Iroda vezetője, . az én utolsó külügyminiszterem, aki végig hű maradt hozzám, akiben tökéletesen megbízom, s aki máris szoros kapcsolatban van az önök külügyi és menekült- ügyi hivatalaival. Adenauer 1955 február 10-én keltezett válaszlevelében biztosította Horthyt, hogy „nagyrabecsüli személyét és harcátV. Ettől az időponttól fogva az emigráns magyar fasiszták még a korábbinál is nagyobb támogatást kaptak a bonni kormánytól, s nem véletlen, hogy 1956-ban a nyugatnémet kormány a magyar ellenforradalom egyik legaktívabb támogatójának bizonyult. Azóta pedig Heny- nyei Gusztáv, a nyugat- németországi emigráns magyar fasiszták vezére, még közelebb került Bonnhoz, mert Münchenből a nyugatnémet főváros közvetlen közelében levő Bad-Godes- bergben, a Nachtigall-stras- se 5. szám alá költözött. Hennyey és a nyugatnémet kormány között Oberländer volt az összekötő, de azóta is, hogy OberVándert fasiszta múltja miatt a bonni kormánynak el kellett bocsátania, a nyugatnémet kormányköröket igen szoros szálak kötik össze a mai napig az emigráns magyar fasisztákkal. K orunkat a szocialista világrendszer történelmi győzelmeinek korszakát a nem zetközi kommunista mozgalom növekvő egysége és osszefor- rottsága a szocialista országok népeinek egyre erősödő barátsága jellemzi. Az 1962. évi események szemléltetően bizonyítják, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom nagyszerű sikereket ért el. Mindenekelőtt azért,' mert harcának minden szakaszában szentül megőrizte hűségét a marxizmus—leninizmus zászlajához, egész tevékenységével e győzelmes tanítást követte. A nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb dokumentumai; a háború és a béke kérdésének a béke javára való eldöntését, a két világrend- szer békés egymás mellett élésének megszilárdítását tűzik ki főfeladatul. A kommunisták a béke leghatározottabb és legkövetkezetesebb harcosai. Amikor a kommunisták a vi 1 ágnak valamely kritikus pontján a háború kiküszöböléséért, a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért harcolnak, nem valami engedj né* nyes politikát követnek, nem estek a pacifizmus bűvöletébe, nem veszítették el szem elől az osztályszempon tokát, hanem a háború veszélye elleni harcban a szocializmus ügyét viszik előre. A nemzetközi kommunista mozgalomban szakadár erők lépték fel, akik olyan nézeteket terjesztenek, amelyeknek éle a marxizmus—leninizmus egész sor alaptétele ellen irányul, s amelynek célja, a testvérpártok összef orrot tságán ak i aláásása. Az Albán Munkapárt j dogmatikus vezetői képviselik i ma nyíltan a marxizmus—le- ninizmussal szemben az ellenséges nézeteket. A dogmatikusok lényegében lemondanak a békés együttélés politikájáról. Az albán vezetők nem értenek egyet a külön böző társadalmi rendszerű álA kommunisták mindig az emberiség érdekeit tartják szem előtt harcukban. A világ" háború megakadályozása nem illúzió. A nemezt közi kommunista mozgalom jól tudja, hogy az imperializmus történe-mi.eg túl élte magát, de azt is tudja, hogy az imperialistáknak atom fogai vannak, amelyeket használnak. Egy atomháború sok százmillói ember kiirtására, a termelőerők óriási pusztulására vezetne. Ez rendkívül megnehezítené egy új társadalom felépítését az atomvilághébo- rú után megmaradó romokon* A kom.imnistáknak nem szar bad hallgatniofk erről, hanem egyenesen és nyíltan kell be-* szélniök a tömegeknek a fennálló veszélyről. Ez elősegíti* hogy a népek harcbainduija- nak a tartós békéért az imperializmus ellen. A szocialista vjiágtábor a ” nemzetközi munkásosztály s az antiimperia lista front és az összes békeszerető erők közt« erőfeszítését eu. «1 jjehrt hárítani a világi ’áborút. A kommunista és nn mkáspártoic nyilatkozata rögzül; „a szó-* ciaüzmus világmératű győzelme előtt, amikor a kapitalizmus a világ egyrészéban jnég fennmarad, létrejön annak reális lehetősége, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből.” A munkásmozgalom az op’ portunizmus és a baloldaliság „a kispolgári forradalmiság” elleni harcban nőtt fel és erőBúcsúfoiatlás a ceyloni minlszterelnöh tiszteletére | Kuangcsou (MTI) < Csen Ju Kuangtung tarto- j mány kormányzója kedden Kuangcsouban (Kanton) bú- | csúfogadást adott Bandara- í naike ceyloni miniszterelnök < és kísérete tiszteletére — jelenti az Uj Kína hírügynöki s ég. s A fogadáson jelen volt S Csen Ji miniszterelnökhelyet- j-tes is. j A banketten felszólaló Csen ; Ji, Csen Ju és Bandaranaike ; méltatta a kínai és a ceyloni ' nép hagyományos barátságát lés az afrikai és ázsiai népek összefogását. lamok békés együttélésére irányuló politikával, azzal a küzdelemmel, amelynek célja a leszerelés, valamint a vitás kérdések tárgyalása útján való békés rendezése. Nem értenek egyet azzal a tétellel, amely szerint a szocializmusba való átmenetnek több formája var. A békés egymás mellett élés a nemzetközi osztályhaxc for mája. A jelenlegi nemzedék előtt valóban csak ez a választás van: vagy a termonukleáris katasztrófa, vagy pedig a különböző rendszerű országok békés egymásmelleit élése. Az első világháborúban lü " millió ember pusztult el, 20 millió vált nyomorékká. A második világháborúban csaknem 50 millió ember pusztult el. Milyen pusztítást okoz egy harmadik világháború emberben, anyagi javakban ezt elképzelni is nehéz. Lenin 3 világháborút a legnagyobb go- nositettr.ck, a jelenkori civili* ziéiótól és kultúrától való te;- jes eirugaszkodásnak nevezte: A szocialista forradalom harcosai mindig az imperialista háború megakadályozásáért küzdöttek, mindig azt hirdették, hogy a szoicalista fórra* dalom feltételei háború nélkül is szükségszerűen megérlelődnek. A világháború — az első és második is — valóban maga után vonta mind a szocialista forradalmak, mind a nem zeti felszabadító forradalmak fellendülését. De a szocialista forradalomnak nem háborúra van szüksége, hanem az imperialista háború megakadályozására. Ezt diktálja a népek érdeke, amely azonos a szocia- lista forradalom érdekeivel. A marxista—leninistáknak az a vonala, amelynek célja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének megszilárdítása, a szociális mus gazdasági versenye a kapitalizmussal és e körülmények között a kommunizmus győzelmének a biztosítása, sohasem látott vonzóerőt kölcsönöz a mozgalomnak; oldalára állítja a legszélesebb népi tömegeket. A szektások, dogmatikusok nem bíznak a kommunizmus, a néptömegek erejében. Nem hisznek abban, hogy a szocializmus világháború nélkül is győzelemre juthat újabb országokban. Ha ez a vonal megerősödnék, eltaszítaná a népeket a szocializmus országaitól, elszakítaná az emberek millióit a kommunista mozgalomtól. A békés egymás mellett élésnek, a tárgyalásoknak van reális alapja, bizonyítja ezit a j kubai válság megoldása, a háborút is elhárítottuk és a Kubai Köztársaság is megmaradt. I Ez a szocialista tábor erejét, j meghatározó szerepét, és nagy ; győzelmét jelenti. Ki nyert a j háborús veszély elhárításán? 1 Hruscsov elvtáirs azt mondja; „Az egész emberiség”. Anikó pamutvászon 80 cm széles 24.80 Ft Lepedővászon, 140 cm széles 50.90 Ft Pannónia aeJSr, 80 cm széles 37.Iniet 80—180 cm széles 32.----- 78.— Ft L en lepedővászon, 140 cm. széles 55.------- 62.— Ft k ész ágyneműi régi helyett! Fájdalommal tudatjuk, hagy szeretett jő férjén;, édesapánk, fiam, testvérünk, sógorunk, nagybátyánk Oláh Gyula nyugdíjas január 6-án 3$ éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk ternetése ll-én, pénteken fél 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászold család. Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fiúnk, testvérem, unokánk és kedves rokonunk Ifj. Betlehem László egyetemi hallgató január 7-én 22 éves korában elhunyt. Temetése január Űrén, pénteken 3 órakor lesz a Pécsi köztemetőben. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretett drága feleség, édesanya, gyermek, testvér és kedves rokon Dénes Ignácné Kruzsely Julianna január 6-én 28 éves korában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése január 9-én. szerdán 2 órakor lesz a Vasas U. temetőben. A gyászoló család. —• HALÁLOZÁS. Szeretett édesapa, após, nagyapa, Tóth Fcrcne nyugdíjas január 6-án 89 éves korában elhunyt. Temetése 10-én fél 4 órakor lesz a központi temetőben. A gyászoló család. — Szeretett édesanya, anyós, nagymama, dédmama özv. Eiiings- feld Antalné Leih Teréz január 8-án 78 éves korában elhunyt. — Temetése ll-én, pénteken 2 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. Baranya megyei Vendéglátó Vállalat több éves gyakorlattal rendelkező perfekt gyors- és gépírónőt alkalmaz azonnali belépésre Jelentkezés a vállalat műszaki osztályán, Kossuth L. utca 9. sz, alatt, délelőtti órákban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk Dobos György temetésén megjelenésükkel, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a meszesí általános iskola VIII/A osztályos tanúiéinak, a DÉdASZ vezetőségének, dolgozóinak, a rokonoknak és ismerősöknek. A gyászoló család. södött meg. A „baloldali” opportunizmus, a dogma Lizán us és a szektásság mind súlyosabb veszéllyé válik a munkásmozgalomban. A kommunista pártok nagy tapasztalatra tettek szert a ro- vizionizmus elleni harcban; ezt egyébként könnyebb felismerni. A „baloldali” opportunizmust nehezebb leleplezni, mert kapituláns mivoltát, állforra- dalmiság mögé rejti, s a tömeg érzelmein játszik. A marxista—leninista pártok egysége és összeíorrottsá- ga: a szooialista világrendszer további győzelmeinek záloga, A kommunista világmozgalom- ban minden alap megvan a nézeteltérések megoldására. A szocialista világrendszer országai és valamennyi kommunista és munkáspárt kölcsönös viszonyának alapját, a marxizmus—leniniznuisnak, az élet által igazolt elveit, a proletár internacionalizmus elvei alkotják. A nemzetközi kommunista mozgalom sorai tömörítésének és egységének érdekében az 1960. évi tanácskozás meghatározta a pártközi kapcsolótok elveit, amelyetet a pártoknak tevékenységük folyamán követniük kell. A kommunista pártoknak kipróbált módszerük: a vitás kérdéseket eszmecsere útján oldják meg. A nemzetközi kommunista í mozgalom soraiban nem szabad megengedni a szakadár tevékenységet. Az imperialis- j tálé igyekeznek hasznot húzni I az egységbontó tevékenységé- j bői. Az imperializmus egész j hatalmas gépezete főcsapást a kommunizmusra — azon esz- j mékre igyekszik mérni — ame I lyek a szocializmus ég a kom- ! munizmust diadalmasan építő j országokból indulnak ki. Az j imperialisták főcsapása ezen I országok politikája ellep irányul. A nemzetközi kommunista ” mozgalomnak a szocialista világtábornak hatalmas és megtörhetetlen életereje a marxizmus—leninizmus elveire épülő egységben és össze- forrottságában van. Vigyázzunk erre az egységre, erősítsük minden eszközzel ezt az egységet a közös ellenséggel, az agresszív imperialistákkal szemben, mert ez minden kommunista és munkáspártnak szent kötelessége. A kommunista és munkáspártok engesztelhetetlenül harcolnak a revizionizanus és a dogmatizmus ellen, védelmezik a marxista—leninista elmélet tisztaságát. Ezen az alapon tömörítik a munkásosztályt és aratnak új győzelmeket a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott harcban. Rozs LássSé ♦ « í Párizs (MTI). George Ball amerikai kül- { ügy miniszter-helyettes a NA- j TO állandó tanácsa előtt fejti j ki Kennedynek a Polaris-raké- i tákra és az atlanti atomeröre ! vonatkozó javaslatát, amelyet j Washington eddig csak a nyu- j gáti atomiklub lsét tagjelöltbe- 1 vei — Nagy-Britanmiával és 1 Franciaországgal ismertetett j részletesen. Ball Párizsban ér- ; kezese előtt Finletterrel, az ! Egy esült. Államok állandó j iN ATO-kép viselő jévél' együtt; részt vett Kennedy és vezér-. kara floridai tanácskozásán, I ahol megvitatták de Gaulle | válaszát. Ball küldetését párizsi dip- ‘ lomáciai körökben azzal ma-1 gyarázzák, hogy az amerikai elnök elhatározott szándéka: Franciaország félig elutasító. félig halogató magatartása ellenére hozzákezd Bahamában körvonalazott terve végrehajtásához. Ball feladata, hogy ehhez megszerezze a NATO- tagállamok támogatását. Kennedy meg akarja akadályozni c-gy olyan európai tömb kialakítását, amely az Egyesült Állomoktól független átemelőre támaszkodva vitássá tehetné Amerika vezető szerepét a nyugati világban. „Az amerikai elnök — írja ezzel kap; so- latban az Aurore — akárcsak de Gaulle, tisztában van vele, hogy a politikai szempontok nem kevésbé fontosak, mint a katonaiak. Miután Bahamában : pataiból az indiai egységeket. Jelenleg 4700 indiai katona tartozik Kongóban az ENSZ parancsnoksága alá. j Manilában kedden közölték, j hogy a Fülöp-szigetek január . 15-én hat sugárhajtású vadász- j repülőgépet és 114 főnyi repülőegységet bocsát az ENSZ ; kongói parancsnokságának 1 rendelkezésére.
