Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
1963. JANTjAU 9. napló 5 „Munkában64 a kicsik A József Attila utcai óvodában az óvó néni felügyelete mellett készülnek az agyagbabák, Összehajolnak a buksi fejek, nagy csöndben készül a házi me< ' önyv. Egy kis tcsrf'eű^és a nagyoknál. Épül a szigetvári barorafikambiaál Befejezéshez közeledik a korszerű 13 000 férőhelyes baromfikombinát építése a szigetvári Uj Élet Termelőszövetkezetben. Az új csibenevelőben még az első negyedévben megkezdik az üzemeltetést. A csibenevelő mellé 5000 férőhelyes tojóházat építenek és ez látja majd el tenyésztojás- sal, illetve nagoscsibével a kombinátot. Még ez évben a tojóházat is átadják rendeltetésének. A korszerű baromfikombinátot az előzetes tervek szirint a két szigetvári tsz közösen üzemelteti. Baranyában több száz növényvédelmi társulással fokozzák a gyümölcstermelést Fontos javaslat a háztáji termelésre t Változatlanul omlik és ég a földgáz Üllésen Több mint százezer köbméter forró víz és iszap, s ennek többszörösét kitevő meny- riyiségű metángáz ömlött már ki a még mindig égő üllési gázkitörés kezdete óta. Az olajbányászoknak drótkötelekkel és vontatókkal már sikerült eltavolítaniok az elromlott elzárószerkezetet, s így nagyobb nyíláson zúdulnak ki az anyagok a föld mélyéből. Ennek következtében csökkent a kiömlő gáz és vízsugár magassága, mennyisége azonban változatlan. A szakemberek most arra számítanak, hogy a megnagyobbodott felületen ömlő gáz ereje a mintegy kilencszáz méter mélyen benyúló béléscső saruja alatt hamarabb képez kaver- nát, amelynek beomlása elfojtja a gázkiömlést. Hasznos javaslat készült el a MÉSZÖV elnökségén. A SZÖVÉRT központnak — a MÉK-ek országos szervének — a háztáji termeléssel kapcsolatos kérdésekről és a táj termő területek kialakításáról küldtek fel egy értekezést. Az egyik statisztikai adat szerint ugyanis a gyümölcsfaállomány 40 százaléka a házi 'és háztáji kertekben, valamint a szórvány gyümölcsösökben van. 1961-ben például a felvásárolt gyümölcs 51,7 százaléka ezekről a területekről került a fogyasztók asztalára. Ezek a tények késztették a baranyai MESZÖV-öt arra, hogy számba vegye annak lehetőségeit, hogyan lehet fokozni a szórvány és háztáji gyümölcsösök termelését. Ennek során a legfontosabb szerepet az úgynevezett növény- védelmi társulásoknak szánják. Ugyanis már több mint félszáz ilyen szervezet működik Baranyában, országos viKözlemény Az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja január 9-én du. 6 órakor, Janus Pannonius u. 11. sz. alatt filmvetítést tart. Vetítésre kerülnek: 1. sz. Építőipari Világhíradó, 1—2. sz. Magyar Építőipari Híradó. Előregyártóit vizes térelem című hangosfilmek. Nincs árvízveszély Baranyában A Dráva jégmentes — Mohács és Baja kön ott jégtörő hajók dolgoznak A hirtelen bekövetkezett olvadás, valamint a szokatlanul csapadékos időjárás, mint ismeretes, az ország több vidékén okozott árvizeket. Az illetékes szervek többnyire megtették a jelentősebb kár megakadályozását célzó intézkedéseket és felkészültek az esetleges mentésre is. A Baranya megyei Vízügyi Igazgatóságnál elmondották, hogy jelenleg megyénkben nem fenyeget árvízveszély. Amennyiben a csapadék nem szűnik, úgy Baranya megye mélyebben fekvő terüle| tein belvízveszélyre lehet szá- j mítani. Elsősorban a mohácsi, I a siklósi és a sellyei járás kör- j /etében. Baranya megye területét át- j szelő fő folyamok jelentős ára- I dására nem lehet számítani, a | Dráva teljesen jégmentes és a j Dunán is csupán Mohács körzetében van egy jégdugó, melyet a jelenlegi áradás elvihet Mohács és Baja közötti Du- na-szakaszon jégtörő hajók dolgoznak, amelyek előreláthatólag a jelentősebb árvizet okozó jégzajlást megakadályozzák. Egy levél margójára Miért nem égnek a villanyok a királyegyházi vasúti megállónál? A vasúti megállónknál min- [ den este negyven-ötven sze-1 mély száll le a 18 óra 45 perckor érkező vonatról. Az embereknek korom sötétségben kell az állomásról kigyalogolniuk. A megállónál felszereltek ugyan pár hónapja lámpákat, de még egy este sem kapcsolták fel őket az esti vonatérkezéskor, mert a vasútnál reggel hattól este hatig van csak szolgálat és az ott lakó szolgálatos vasutas azt mondja: Jig. .felkapcsolja a villanyt, az az ő számlájára megy, neki kell kifizetnie. Most már csak az lenne a kérdésem a vasút- igazgatósághoz: vajon nem ég-e feleslegesen egy villany valahol a dunántúli vasútállomásokon, mert azt el lehetne oltani és a mienket meg felgyújtani. A község lakói nevében: S. F. Királyegyháza Mikor javítják meg a Gergely utcát? Mi, Gergely utcai lakók már több mint egy évtizede kérjük az utca rendbehozatalát. Az utca állapota miatt nehéz a házhozszállítás, nem jön be a mentőautó, sőt még a gyalogjárók is az esős, havas időben nehezen tudnak közlekedni. A sok kérés eredményeként négy év óta csak ígéreteket kapunk. Véleményünk szerint nem lehet kifogás az, hogy ez az utca nincs még száz százalékosan beépítve. Az utca lakói nevében: KOLUMBUSZ KAROLY nyugdíjas Gergely utca 10. Koncsag Évike és Tarján Zita „felnőttesdlt” játszanak, mint az igazi nagyok. Gcb János képriportja. Az illetékesek válaszolnak Igényt tartunk a mosókonyhára Az „Igényt tartunk a mosó- konyhára’’ című levélre szeretnénk megjegyezni, hogy az újonnan épült, házingatlanok mosókonyháit gázüsttel szereltette fe! a beruházó, hogy azzal a lakók kényelmesebb életmódját elősegítse. Vállalatunk az év folyamán ellenőrizte a kezelésében lévő ingatlonok mosókonyháinak, valamint annak tartozékainak használatát, egyben vizsgálva azt a kérdést is, hogy a közös használatú helyiséget a lakók miként használják. A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy az új ingatlanok mosókonyháit és azok felszereléseit a lakók túlnyomó többségben nem használják, tehát a tetemes költségbe kerülő mosókonyha-felszerelés használaton kívül van és így megy tönkre. A kérdés végleges rendezése végett körlevelet bocsátottunk ki a lakókhoz, hogy használják-e a mosókonyhát és felszereléseit, illetőleg kívánj ák-é 9l továbbiak során használatiba venni. ' A fentiekkel kapcsolatban többek között felkerestük a Semmelweis u. 17, 19, 21. számú ingatlan lakóit, hogy kívánják-e a mosókonyhát és annak tartozékait használni. A lakók túlnyomó többsége lemondott annak használatáról, már csak azért is, mert a komplett felszereléssel el látott Semmelweis u. 19. szá mú épület helyiségét sem használták mindeddig. Vállalatunk nyilvánvalóan csak akkor veszi igénybe esetleg más célra ezt a közös használatú helyiséget, ha a lakók mindegyike lemond használati jogáról. Tekintettel arra, hogy többen igényt tartottak rá, nyilvánvalóan erről szó sem lehet, legfeljebb a gázüstöt hagyományos fa- és szén- tüzelésűvel cseréljük fel. Megjegyezni kívánjuk még, hogy éppen a levél írója az, aki a közös helyiséget használja rendeltetés ellenesen (motort, stb. tárol benne). Nemeskéri Gyula, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója K apók egy levelet. Borsi Gyula írta Ózdfaluról. Ózdfalun lakik, a tanácson aláírták neki a kijelentőjét, de a hegyszentmártoni termelőszövetkezetben van a munkakönyvé. Nem engedik eL Pedig ő dolgozni szeretne. Még 1958-ban hívták el a Bogádmindszenti Állami Gazdaságból Azt mondták: „Lépj csak be, majd traktoros leszel”. Az is lett igaz, hogy később, de felült a traktorra. Aztán kiolvadt a csapágya. Levették a gépről. Gyalogmunkásnak tették. Súlyosan beteg ember, gyalogmunkára nem alkalmas. A munkakönyvében még nem volt bent, hogy tsz-tag, hát elment a vajsziói gépállomásra. A tsz engedélye nélkül felvették. Tavaly ősztől idén májusig itt dolgozott. A tsz kikérte a gépállomástól. A törvény az törvény, a gépállomás kiadta azzal, hogy gépre ültetik otl is. Nem ültették. Később ugyan ajánlottak neki gépet, de ak* kor már nem fogadta eL Most a legkülönbözőbb dolgokat hallani erről az emberről. A vajszlói gépállomás igazgatója csak megerősíti azt, amit Borsi Gyula ír. — Kifogástalan traktoros volt. A páprádi tsz-nél dolgozott. Mi minden pillanatban visszavennénk — mondja az igazgató. És a hegyszentmártoni tsz elnöke mit mond? — Lógós ember. Haragszik rá a gépállomás igazgatója is. Traktoros volt nálunk, de agyonhajszolta a gépet. Igen, mondta, hogy ő jelentkezett tagnak Bogádmindszenten, de nem hozott írást. Most kocsmáros a feleségével együtt. Ki akar játszani bennünket. A bogádmindszenti tsz átveszi és átadja a gépállomásnak. Most hagyjuk az ellentmondásokat. Hallgassuk meg inkább, mit mond a bogádmindszenti termelőszövetkezet főkönyvelője. ' — Szólt, hogy át akar jönni. Mi csak örülnénk neki. Jól jönne egy jó traktoros. Ha át lehetne hozni, jó lenne... A gépállomáson rövid idő alatt háromszor kapott prémiumot, kiváló traktorosnak tartották, a tsz-elnök lógósnak nevezi és ugyanakkor azt mondja: agyonhajszolta a gépet, a bogádmindszenti tsz-ben jelentkezett, a tsz-elnök azt mondja: kocsmáros a feleségével együtt, meg azt: ajánlottak ők neki gépet, de nem fogadta el. Ez igaz, persze azzal a kiegészítésseb hogy akkor már a feleségét áthelyezték Ózdfalura italbolt- és boltkezelőnek és ő is utána ment. onyolult ügy. A tsz-elnök is azt mondja: ő is kapott egy átiratot a járási tanácstól, amelyben törvénysértőnek mondják a munkakönyv visszatartását, de ebben az van: 9sak akkor kell kiadni, ha tsz-be megy, Borsi pedig a gépállomáson akar elhelyezkedni. Borsi viszont a bogádmindszenti termelőszövetkezetben jelentkezett, tehát ott akar dolgozni. Igenám, de a hegyszentmártoni termelőszövetkezet elnöke előrelátó: ki akarják játszani, a Borsi csak ugródeszkának használja a bogádmindszentieket. Borsi Gyula azt írja: a sely- ’yei járási tanács v. b. 390/1962. szám alatt hozott határozatában neki adott igazat. Ezt a hegyszentmártoni tsz-elnök sem tagadja, de... Bonyolult ügy. A hegyszentmártoni termelőszövetkezet elnökének szemében Borsi Gyula lógós, nem dolgozik, a feleségének segít az italboltban. Igaza van. Nem dolgozik. De, kinek a hibájából? Munbakönyv nélkül hol dolgozhatna? És ki nem adja ki a munkakönyvét? Pontosan az, aki lógósnak vádolja. Folyik a vita, Borsi Gyula pedig betegeskedik. Operálni kellene, de kitől kérjen SZTK-t? A hegyszentmártoni _tsz-től’ Onnan nem kap, hiszen ott nem dolgozik. Onnan már szeptemberben elköltöztek. Munkát sem kap. Egy traktoros nem dolgozik. Nem azért, mintha nem lenne munkája, hanem azért, mert egy termelőszövetkezet elnöke nem akarja megérteni: Ózdfaluról mégsem járhat át valaki a hegyszentmártoni termelőszövetkezetbe, ö nem enged a negyvennyolcból, Legfeljebb csak akkor, ha elküldik a pecsétes írást a bogádmindszenti termelőszövetkezetből, mert úgye, ki tudja ... izalmatlanság? Több annál. Borsi Gyula elment Hegy- szentmártonból, a felesége után. Senki nem akadályozhatja meg, hogy másutt — főleg ugyancsak a mezőgazdaságban — munkába álljon. Szalai János Bc Bs i \ szonylatban a legtöbb. Körülbelül egy esztendeje alakultak azzal a hasznos céllal, hogy a háztáji kertek és a szórványok faállományát megvédjék a kártevőktől. A MÉSZÖV most egyre több baranyai községre akarja kiterjeszteni ezeket a társulásokat. így márciusig 100—120, 1965-ig pedig további 130—150 községbenszervezik meg a növényvédelmet. Feladataik között szerepel a kiöregedett fák újakkal való pótlása is. A háztáji területek fejlesztésénél figyelembe veszik a már kialakult termelőkörzetej két, s a megye általános adott« ! ságait is. így a cigánym .;gy termelését főleg a szigetvári, | a sásdi, a mohácsi és a pécs- váradi járásokban szorgalmaz« ! zák. Az úgynevezett étkezési 1 kékszilvát pedig főleg a sásdi, ! a siklósi és a sellyei járás fal- vaiból várják. A pécsi, a pécsváradi és a szigetvári járás házi kertjei- j ben pedig a cseresznye és a I gesztenye fokozott termelését j segítik elő ezentúl. A több ; gyümölcs érdekében kedvezményesen juttatják védőszerekhez, valamint facsemeték- i néz a gazdákat.
