Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
tm. JANUÁR K (HAPld 3 1 Az államigazgatás társadalmasítása Interjú dr. Száméi Lajossal, a Péesi Tudományegyetem államigazgatási tanszékének vezetőjével Az államigazgatás társadalmasításának problémájáról beszélgettünk dr. Száméi Lajossal, a Pécsi Tudományegyetem államigazgatási tanszékének vezetőjével. — Mit értünk az állam- igazgatás társadalmasításán? — Az erre a kérdésre adható válasz tudományosan teljesen tisztázott és a tudományos kutatások eredményeként került megfogalmazásra az MSZMP kongresszusi irányelveiben. E szerint az állam- igazgatás társadalmasításának egyik útja az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be a közügyek intézésébe, a másik pedig, hogy az állami szervek hatásköréből mind több feladat közvetlenül társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe kerüljön. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy az államigazgatás társadalmasítása kifejezésnek van egy olyan értelme is, amely szerint ez abban áll: az államigazgatási tevékenység fokozatosan elveszíti politikai-hatalmi jellegét s ennek megfelelően az államigazgatási szervek is társadalmi önigazgatási szervekké válnak. .— Az államigazgatás társadalmasításával kapcsolatban melyek a már most napirendre tűzhető feladatok? — Előre kell bocsá tanom, hogy az államigazgatás társadalmasítását illetően tartózkodni kell minden túlzástól, hevenyészett átszervezéstől. Ez nem „kampányfeladat”, amelyet szoros határidőn belül el kell végezni, hanem hosszú munka, amely része az egyetemes népi állam kialaku^ lása folyamatának. A szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatásának az államigazgatás társadalmasítása csak az egyik, de nem az egyetlen és talán nem is elsődleges eszköze. A legfontosabb tennivaló a tanácsok és szerveik működésének az alkotmányos elvek irányában való továbbfejlesztése. Hangsúlyoznunk kell továbbá azt, hogy mind a baráti szocialista országokban, mind nálunk az államigazgatás társadalmasítását illetően igen sokféle kísérlet van folyamatban. Nagyon fontos, hogy ezeket valóban kísérleteknek tekintsük és csak akkor törekedjünk őket általánosítani, ha meggyőződtünk arról, hogy a gyakorlatban beváltak. A kongresszusi irányelvek szerint a lakosságnak a közügyek intézésébe való bekapcsolására a helyi tanácsok alkalmasak. Az irányelvekben kitűzött feladat az, hogy a.tanácsok a lakosságot közvetlenül érintő kérdéseket a dolgozók közvetlen részvételével döntsék el. Véleményem szerint az irányelvek e pontjának megvalósítására a legjobb szer vezeti formák a tanácsok állandó bizottságai. Tudott dolog, hogy az állandó bizottságok a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Azonban már a mostani törvényi keretekben sincs akadálya annak, hogy a szak- igazgatási szervek az állampolgárok egyes ügyeiben megfelelő állandó bizottság véleményének meghallgatásával határozzanak. Különösen olyan ügycsoportok jöhetnek szóba erre, amelyekben mérlegelésnek, méltányosság alkal mazásának van helye, vagy nagy szerepe van a helyi ismereteknek. így például: adó- mentesség és adókedvezmény engedélyezése, méltányosság címén adó elengedése, községfejlesztési hozzájárulás mérséklése, gyermekek láthatásának meghatározása, kiskorúak házasságkötésének engedélyezése, egyes építési engedélyek kiadása, közgyógyszer-ellátás- ra való jogosultság eldöntése, kórházi ápolási díjak mérséklése vagy elengedése és nem utolsó sorban a lakások elosztása. Későbbi lépés lehetne az, hogy az állandó bizottságok ezekben az ügyekben nem csak véleményt nyilváníthatnának, hanem ők kapnák meg azt az ügydöntő jogkört, amelyekkel ma még a szakigazgatási szervek, azaz a végrehajtó bizottság osztályai, csoportjai önálló szakelőadói rendelkeznek. Országszerte tapasztalható, hogy az államigazgatás társadalmasítását is előmozdítandó, különböző új szervezeti formákat hoznak létre. így például társadalmi munkás szervező bizottságot, szabálysértési, gyámügyi, községfejlesztési szakbizottságot, jogpropaganda szervező bizottságot, helyi művelődési tanácsot. Mindezek ma még kísérleti állapotban vannak, felőlük megnyugtató értékelést kialakítani még nem lehet, de útjukat figyelemmel kell kísérni, mert az új szervezeti formák elől sem lenne helyes mereven elzárkózni. — Mit jelent az államigazgatás társadalmasítása az államigazgatási apparátus számára? Egyre több tsz villamosíttatja majorját Korszerű gépegységeket kapcsolnak be A betervezett villamosítási programnak megfelelően a falvak villamosításán felül termelőszövetkezeteink már a majorjaikat is villamosíttatják. A Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat — terven felüt — végezte el a pogányi tsz nándorügeti majorjának villamoshálózat építését és belső szerelését. A munka értéke eléri a 200 ezer forintot. A villamosított berendezések, szerelések átadására január 22- éri kerül sor. A vállalat ugyan csak terven felül végezte el a szigetvári tsz papréti major- jár.ak 110 ezer forint értékű, valamint a Pécs malomi tsz 32 ezer forint értékű villamosítását. Januárban kerül átadásra & kátolyi tsz 200 ezer forint ; értékű villamosítása is. Az első negyedévben további három szövetkezet örülhet! a fényt és energiát szolgáltató \ áriamnak; a palotabozsokiak, a kémesáek és a lotthárdáak. Ezeket a munkákat a vállalat március végére be is fejezi. A. majorok villamosításával egyidejűleg sor kerül a darálók, szecskavágók, sőt újabban tej- hűtőgépek, kompresszorok, víz; melegítők elektromos bekötésére is. Ebben az évben megyénk tsz-ei nagy lépést tesznek előre a majorok villamosításában. — Elsősorban azt, hogy az apparátus munkájának biztonsága növekszik, hiszen az a | ügyek eldöntésében támaszkodhatnak az állandó és egyéb bizottságok tagjainak és aktíváinak értesüléseire, élet- tapasztalatára és biztosítva van az ügyintézésben az alapos, sokoldalú megfontolás. Az államigazgatás társadalmasításának említett módjai nem teszik feleslegessé az . állam- igazgatási apparátust, ellenkezőleg, azt kívánják, hogy az apparátus dolgozóinak politikai felkészültsége, általános kulturáltsága, szakmai tudása növekedjék, és. minden szinten javuljon az államigazgatás vezetésének színvonala. Az a véleményem, hogy a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében az államigazgatási szervezet politikái és szakmai fejlesztését szakadatlanul az érdeklődés homlokterében kell tartanunk és ezzel párhuzamosan kell lépéseket tennünk az államigazgatás társadalmasítása felé — fejezte be nyilatkozatát dr. Száméi Lajos, a Pécsi Jogtudományi Egyetem államigazgatási tanszékének vezetője, majd hozzáfűzte, hogy ebben a nyilatkozatban a társadalmasítás hátalmas problémakörének csak egyes, a közérdeklődésre leginkább számottartó kérdéseit törekedett megvilágítani. A pécsi Sopiana Gépgyár öntödéje az új év első napjaiban elkezdte az exportra készülő 475 literes dagasztógépek részeinek öntését. Képünkön: az Agárdi brigád a gépalkatrészeket önti. Foto: Aczél Műszaki fejlesztés a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Csökken a vágathossz — Lemeztagos kanyarképes száÜító- berendezések — Fejlámpát kap minden dolgozó A Pécsi Szénbányászat Tröszt 1963. évi termelési terve több mint százezer tonna szénnel emelkedik. Azokkal a fejtési és feltárási módszerekkel, amelyekkel eddig termelték a szenet, nehéz lenne biztosítani ezt a mennyiséget. Nagyfokú koncentráció, munkaszervezés és műszaki fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. Mit tett eddig a Pécsi Szénbányászati Tröszt az idei termelés sikeréért? AZ ELMÜLT ÉVBEN KIKÍSÉRLETEZTÉK azokat a technológiái eljárásokat, amelyekkel biztosítani kívánják az idei év sikerességét Nagy problémát Jelentett eddig a Pécsi Szénbányászati Trösztnél, hogy a vágathajtási sebességek alacsonyak voltak. Ezért azonos nagyságrendű szénvagyon feltárásához és előkészítéséhez egy időben sok vágatot kellett telepíteni. Az alacsony vágathajtási sebesség másik hátránya pedig az volt, | hogy a kutatásra nem jutott I elég idő, így egy-egy szinten ötmillió palack után... Raktárost, lehetőleg vaskereskedőt, aki vízvezetékszerelő anyagismerettel rendelkezik, többéves gyakorlattal felvesz a Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ, Pécs, Kossuth Lajos utca 63. szám. — Ha van egy csen des pillanatom, leülök ide a pince végébe ehhez a kis asztalhoz. Megcsinálom a jelentést, aláírom: Harta.i János pinoe- munkás. Viszem fel Sólyom elvtársnak, az üzemvezetőnek. Másképpen minden időmet itt töltöm. — Mióta? — Negyvenkilencben kezdtem a Borforgalmi szederkényi telepén. Aztán bekerültem Pécsre a palackozó üzembe. — Megszokja az ember. Hány fok van? ... Tizennégy, tizenöt. Kellemes. Különösen ilyenkor, télen. Persze mindig így vagyok, gumicsizma, overall. Nem, nincs különösebb, egy inget húzok oldja. Mondom megszoktam. Lezajlott végre a szilveszter, most van egy kis nyugvása az embernek. Akikor?... Volt olyan nap, hogy kétszázötven láda bort vittek el innen. Jöjjön megmutatom a pince többi részét is. Régen építhették, mafla nagy hod&ly. Mennyi bor van benne? — Nehéz lenne kiszámítani. Ez a kisebb benyíló, itt csak kicsi hordók vannak. ötven-hat- van hektósok. Nos itt már nagyobbak. — Ezek száz hektósok. A legnagyobb?... — Mindjárt odaérünk. Látja, 1887-ben építtették. Persze, ezelcet már úgy kell építeni. A legnagyobb hat- százhúsz hektós. Szóval itt töltöm az időmet. Mennyit palackozunk egy évben? — Tavaly például 1 millió 200 ezer palack ment ki. összesen tizennégyezer hektó bor. Ebből a pécsiek ittak meg kilencezret Szép teljesítmény. — Hogy én szeretem-e a bort? — Megiszom, de soha nem rugók be. Tudja csoda, az ember megáll, ha már érzi. Szeretem a munkáját is. Otthon Szederkényben van négyszáz négyszögöl szőlőm. Feleségem tsz-tag. — A szőlőm Juhfark fajta. Még nem hallott róla? Az volt a Törley meg a Lttffce Jtegjobb bőrré” Mert abból csinálták a pezsgőt. Nem erős, tíz-tizenegy maligán fokos. Éppen pezsgőnek való. Mi -milyen borokat palackozunk? Hát először is a kom- merszeket: asztali fehéret, pecsenye fehéret, kadarkát, a minőségből: siklósi, mecseki rizlingert. Jók a boraink. Ugye már nem igen hallja a vendéglőkben, hogy „ez is csinált bor”, — „Szérüskertek királynéja”, „Csapi rizling” „Zsupplé”, meg mit tudom is én miket össze nem hortak borainkra. Vbít, nem mondán még az ötvenes évek elején az „ltóka”, nos azt Pesten készítették, de a a többit sose csináltuk. Most meg? — Nézze, nem árulok el titkot: volt olyan pécsi termelő, hogy a mi asztali fehérünket vette meg, aztán meg keverve eladta huszonötért mint saját termést. Még mondta is: „Ez nem afféle borforgalmi bor. Ez tűkén termete... Hogy melyik vóH eddig a legfőbb bor. amit ide behoztak? Hát kiváló volt a Czompó Sándoré Má- riagyűdről. Négy-öt hektó traminit hoztak tizennégy nyolcas malígánf okkal. Az bor volt kérem! De a villányi se kutya! Miért mondják rám hogy „jó dolgozó” vagyok? — Hát beleadja az ember. Nem sok a fizetésem, meg kaphatnék máshol talán többet is, de a fene egye, megszerettem a pincét. Hiányozna. Most nem működik a palackozó, mert leltározunk, de nemsokára újból megindulunk. Én csak szűröm, kezelem a borokat itt lent, innen üvegcsövekben megy a francia gépig. Az őszi termés közepes volt, de azért jók lesznek a borok... Én is örülök, ha a pécsieknek jót tudunk adni, Boros nép ez erre kérem. Vigyázzon a lépcsőn, síkos eléggé. Hát akkor... viszont látásra. «- T*« tekintélyes mennyiségű szénvágyon nem került kibányá- szásra. Ezért a nehéz adottsággal működő üzemek strukturális átalakítását, a vágat- hajtások átszervezését kezdték meg. Szakosították a műszaki munkát, a tartósan biztosított nagy szelvények lehetőséget adtak arra, hogy rakodógépeket használjanak. A csilleváltás gyorsítására vándorváltó- kat alkalmaznak, a meddő mun kahelyeket pedig fúrógépekkel látják eL A? idei feladatok között első helyen áll, hogy valamennyi szintes vágatot vándorváltóval és rakodógéppel lássanak eL A kiszolgálás megkönnyítésére kísérletre két olyan sűrített levegős mozdonyt szereznek be, amelyek alkalmasak 10— 15 csille vontatására. A feladatok között szerepel 80 fúrókalapács beszerzése. A kemény telepű vágatok kihajtása magasnyomású injektálással történik, ehhez 12 berendezést kap a Pécsi Szénibányászati Tröszt. NAGY JELENTŐSÉGE VAN az elővájási munkahelyek koncentrált telepítésének. Vasas-bányán az idei esztendőben áttértek a négy műszakos termelésre, ami sok tekintetben biztonságosabbá teszi a bányaművelést, jelentősen emeli a termelékenységet, s bizonyos mértékben a meny- nyiséget is. Úgy tervezik, hogy a vasasi tapasztalatok alapján az év második felében többi üzemeknél is áttérnek a négy műszakos termelésre. A csillézési időveszteség csökkentésére az év másoditc felében tíz vándorváltót készítenek eL A bányaművelés meg könnyítésére több helyen megvalósítják az állandó jellegű jó világítást, turbófénycsöveket szereznek be. A meglévő folyamatos szállítóberendezések segítségével, valamint a megrendelt 11 lemeztagos kanyarképes szállító- berendezés segítségével a fejtési csillézést úgyszólván teljesen megszüntetik. Az idei év első felében a Pécsi Szénbányászati Tröszt valamennyi dolgozóját fejlámpával látják el, ami nagy segítséget jeleni a bányászoknak, különösen a ferde fekvésű vágatokban. Ahhoz, hogy a terveket meg valósíthassák, a koncentráció kát tovább kell fejleszteni, meg kell valósítani az elővá- jások és fenntartások koncentráltságát is. Végeztek már a trösztnél gazdasági számításokat arra vonatkozóan, hogy a vágathossz-csökkentések milyen mértékben alkalmazhatók és milyen megtakarítást jelentenek. Az eredmények pozitívak. Ez azért fontos dolog. mert a jelenlegi termelési szintjük tartásához elegendő mintegy 60—70 kilométeres vágathossz, szemben a jelenlegi 120 kilométerrel. A meglévő tárnokhoz mintegy 600 könnyű acéltámot várnak, s így ebben az évben mintegy 3900 acéltám áll rendelkezésükre a szükséges acélsüvegekkel együtt. A múlt év decemberében kísérletekei végeztek Vasas-bányán a húsz tonnás teherbírású Hungária E. tárnokkal. A kísérleti eredmények pozitívak. Az idei évben kapták meg a 6 kapalót, ami ugyancsak nagy., segít- séget jelent a fizikai munka megkönnyítésében. „ Az elmúlt években a lóvontatás és sűrítettlevegős mozdony állt a bányabeli szállítás középpontjában. A szelvényes növekedése következtében, valamint A SZELLŐZTET ÉS javítása lehetőséget adott a korszerű Diesel-mozdonyok alkalmazására. A mozdonyszállítás akkor gazdaságos, ha központos töltőbunkerek állnak rendelkezésre. Vasas-bányán ezt a dolgot már jól megoldották, s megvalósításra vár Pécsbányatelep két keresztvágatában is. A fejtésben dolgozókat kesztyűvel látják eL Évről-évre nő a bányabiztonság, a bányagépesítés. A szenet is mindinkább gépi iö- vesztéssel nyerik, s a bányában is arra irányul a fejlődés, hogy az embernek csak mindinkább irányító szerepe legyen; a gépeket irányítsa. Hamar Imre Laboratórium a takarmánytermelés szolgálatában A Zengőaljai Állami Gazdaság laboratóriumában értékes vizsgálatokat folytatnak. A különböző területekről bekerülő mintákat — melyeket 2 méter mélységig vesznek — kémhatásokra, kalciumtartalomra, vizsgálják meg. Az elkészült „kartoa- grammokat” az állami gazdaság központjába szállítják, ahol a szakvezetők felhasználják őket a tervek elkészítésénél, a különböző takarmánynövények vetési helyének kiválasztásánál, a telepítéseknél. Újabban az erdőgazdaság is felkérte hasonló vizsgálatok elvég?- sere a laboratórium dolgozóit. A korszerű talajvizsgálat egyre nagyobb szerepet kap megyénk mezőgazdaságában. t I í :
