Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

»«. tant;Ab as. Mm6 Weg kelt szűntetni a helyiipar elmaradottságátí Létesítsenek megyei kutatóintézetet! 147690 holdat öntöznek uállami gazdaságok Az alábbi cikk figyelemre ■méltó javaslatot vet fel a ta- rAcsi helyiipar tudományos kutatómunkájának centrali- tatásával kapcsolatban, A ja­vaslat nyilvánosságra hozása vitaindító célzattal történt, hogy további értékes javas- latokkal bővítve mielőbb meg­valósuljon, A a állami helyiipar a nagy­ipar kiegészítője. Olyan termé­keket kell gyártania, amelyek a helyi jellegeknek, a gyorsan változó divatnak, a helyi anyagfelhasználasnak megfe­lelnek és nagy szériagyártásra nem alkalmasak. Termelése évről évre nő. A megyei állami beiyiipar 1961-ben például vs őmiporí termeié* 15 százalékát afÜ& el, ennek jelentős része árutermelés. Mindezeket figye­lembe véve nem kell külön hangsúlyozni az állami helyi- ipari vállalatok műszaki fej­lesztésének szükségességét. Az állami helyiipari vállala­tokat a tanácsok Irányítják. A tanácsok ip^rí osztályainak szerkezeti felépítése nem teszi lehetővé, hogy olyan színvo­nalon foglalkozzanak a sok­féle profilú helyiipari vállala­tok műszaki fejlesztésével, mint ahogy azt önköltségi, mi­nőségi verseny megkövetelné^ a vállalatok műszaki feladat­tal foglalkozó dolgozóinak mű­szaki és közgazdasági felké­szültsége pedig alacsonyabb, mint a minisztériumi vállala­tok műszaki dolgozóié, első­sorban az alacsonyabb bére­zési lehetőségek miatt. Mind a vállalatok műszaki appará­tusa, mind a tanácsok ipari osztályai legnagyobbrészt * termeléssel, tervezései és be­ruházásokkal kapcsolatos ope­ra tív feladatokat végzik, na­gyobb jelentőségű, nagyobb távlatot mutató tudományos kutató munkával csak igen kis mértékben tudnak foglalkozni. Áz alábbi javaslatom tehát abból a célból született, hogy ezt a jelenlegi állapotot meg­változtassuk és a helyiípart közelebb húszaik a miniszté­riumi ipar színvonalához. En­nek alapvető feltétele az, hogy a műszáki fejlesztéssel kapcso­latos kutató munkát a minisz­tériumi iparhoz hasonlóan a tanácsi helyiiparnál is centra­lizáljuk. A népgazdaság minden fon­tosabb ágazatában igazgatósá­gok működnek, az igazgatósá­gok mellett szak-kutatóintéze­tek tevékenykednek, amelyek feladata az egyes iparágak tu­dományos kutató tevékenysé­gének centralizálása, illetve a központosított kutatás eredmé­nyeiről az iparágakhoz tarto­zó vállalatok tájékoztatása. A minisztériumi kutatóintézetek Kéz hasonlóan javaslom, hogy a tanács irányítása alá tartó­zd könnyűipari, élelmiszer- ipari, építőipari és kommuná­lis vállalatok ilyen irányú te­vékenységének viteléhez egy megyei fmtatóin tésetet Kozzanak létre. Ez a megyei kutatóintézet az ipari és az éra iúi pari osztály felett fel­ügyeletet gyakorló elnökhe- 1* e Hea irányítása alá tartozna. Fenntartását a jogi irodához hasonlóan vállalati hozzájáru­lásból javasolom biztosítani olyan ionná ban, hogy a pénz­" osztá'y által megterve­zett fenntartási költségeket ará rí; osan a felsorolt vállalatok között szétosztanánk. A taná­csi vállalatok részére végzen­dő .kutatási munkát az intézet d' -’Tiéntesen végezné. A megyei kutatóintézet szer­vezeti felépítésére a követke­zőket javasolom: Intézet veze­tője mérnök közgazdász képe­sítéssel.. Műszaki csoport: egy főmér­nök csoportvezető gépészmér­nöki oklevéllel, egy vegyész- mérnök, egy építészmérnök és agy elektrotechnikus. közgazdasági csoport; zgf «sportvezető vőrgsniisÉS ! egyetem ipari szakos képesf- ! léssel, egy közgazdász közgaz- I dasági egyetem általános sza- ! '.los képesítéssel, egy jogász j jogi egyetem vállalati jogta- j nácsosi képesítéssel, egy ad­minisztrátor. A számítás szerint — figye- j lembe véve a magasan kvali­fikált szakemberek szükséges­ségét — az intézet éves béralap• sxukségletc kb. 230 000 forint, ami átlago­san vállalatonként évi 10—- 12 000 Ft költséghozzájárulást jelent A vállalatoknak ez a fenntartási költség feltétlenül megtérülne A Siklósi Faipari Vállalat a technológiai folya­mat sorrendbeállítására vonat­kozó tanulmányért a Faipari Gyártásvezető Intézetnek 35 000 Ft-ot fizetett ki, de a többletnyereségük 200 000 Ft. volt A Szigetvári Kisgépgyár­tó Vállalat beruházási prog­ramját 14 000 Ft-ért készítet­ték el. A Mohácsi Bútorgyár az új termék gyártásához szükséges gyártás-előkészítés megtervezésére több mint 30 000 Ft-ot fizetett ki, s a nem ipari osztály alá tartozó válla­latoknál valószínű hasonlókép­pen fizettek ki kutatási iá- adatokra bizonyos összegeket. Ha mindezeket összeadjuk, az jelenleg meghaladja az évi 270 000 Ft-ot, nem beszélve ar­ról, hogy jelentős számú kuta­tási feladatot nem hajtottak végre, mivel állományonkívüli bérfedezet nem állt rendelke­zésre. Az intézet feladatai között első helyen szerepelne a meg­lévő üzemeknél a műszaki fej­lesztésre vonatkozó tanulmá­nyok készítése. Ezenkívül ez az intézet készítené az új léte­sítmények vagy a rekonstruk­ciók beruházási programjait, felülvizsgálná a vállalatoknál az árutermelésnél alkalmazott, technológiai terveket, tanul­mányokat készíthetne szériá­ban gyártó vállalatoknál a cik­lusos termelési mód, a leghe­lyesebb bérezési formák ki­alakítására, s végezetül egyes , tervidőszakok mérleg-elemzé- séhez adna szaktanácsokat úgy | hogy a szakigazgatási (tana- j esi) szerveknek segítségére | lenne a tervtől való eltérés okainak keresésében. Jelenleg az a helyzet, ha a | felsorolt feladatok közül bár­mölvilzai' írolntWAlii’ílr ; vagy Irányító szakosztály el is végzi, az hézagos. Ha meg is találják az okot, ezt az intéz­kedésekre vonatkozó utasítás legtöbbször már nem követi. A megállapításokat nem olyan mélyreható kutató vizsgálat előzi meg, amelynek megálla­pítása nyomán az új módszert a többi vállalatoknál is ered­ményesen alkalmazni lehetne. Ha egy vállalat főmérnöke más vállalatnál tapasztalat- cserén vagy külföldi tanul­mányúton vesz részt, az ott észlelteket csak saját vállala­tára alkalmazza, a kutatóinté­zet létrehozásával azonban elérhető, hogy az ilyen tanul­mányútokból az általános meg­állapítás után konkrét, más vállalatokra is alkalmazható megállapítás szülessen. Tehát realizálási utasítás is adható ki. összegezve tehát, a javaslatom célja az, hogy a minisztériumi ipar­hoz hasonlóan a tanácsi helyi­ipar tudományos kutatómun­kája is centralizáltan történ­jék, de csak olyan mértékben, hogy a javasolt tudományos kutatóintézet fenntartási költ­sége ne csak megtérüljön, ha­nem a műszaki színvonal ál­landó és folyamatos emelését is biztosítsa. Börzéül Gábor. a Baranya megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezető­helyettese Az állami gazdaságok eüké-f j szítették öntözési terveiket és ! e szerint 1963-ban 147 000 hol- \ dal öntöznék, 37 000 holddal többet, mint asz elmúlt eszten­dőben. A szakemberek már j korábban felmérték az öntö-S zésá lehetőségeket és az elmúlt \ évekhez hasonlóan a helyi! adottságokat figyelembe véve,! többféle öntözési módszert ki-; vannak alkalmazni. Elsősorban! a legkorszerűbb esőztetó-per-; metező öntözési eljárások el­terjesztésére törekszenek, s az^ ú: területekből csaknem 20 000 J hoMat csőszerűén öntöznek. Az öntözéses gazdálkodás j fejlesztését további jelentős s beruházásokkal készítik elő, \ mivel 1964-re több, mint 51 í ezer holdas növekedést tér- ij vezteik. Az idén csaknem hét­ezer hcFtón építenek ki föld alatti nyomócsöves telepeket, l mert ezek hosszú időre biztö-! sít jak a szakszerű és gazdasá- ’> gos öntözésit Az új telepek j létesítése meEetet 9500 holdon; rekonstrukciót hajtanak vég- < re, ki javítják és korszerűsítik j a régi telepeket. Hozzászólás helyett A fiolái költők pécsi tanácskozása elé Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: párás, helyenként ködös Idő. Több felé kisebb havazás. Mérsékelt nyugati, északnyugati szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában mínusz 10— mínusz IS, északnyugaton mínusz i—mínusz 9 lók. Délkeleten mínusz 16—mínusz 20. ! Legmagasabb nappali hőmérséklet I keleten mínusz 7—mínusz 12, nyu­gaton mínusz 2—minusz 6 fok kö- I zött. 277 tűzeset Tanácskoztak megyénk önkéntes tűzoltó parancsnokai A Baranya megyei Tűzren­üészeti Parancsnokság által I felállított önkéntes tűzoltó egységek parancsnokai tegnap j Pécsett tanácskozásra jöttek '■ össze. Kostaleczky Sándor őrnagy, 1 '.osztályparancsnok beszédében ; ismertette az önkéntes tűzoltó j testületek feladatait Külön ! hangsúlyozta asz új rendelike- ! zést, hogy a falvakban és egyéb területeken tűzrendé­szet! bizottságokat kell létre­hozni a tanács, a tűzoitópa- ! roncsnak és a jelentősebb lé­tesítmények, üzemek képvise­lőinek bevonásával. Az önkéntes tűzoltók szak­mai képzése mellett nagy gon- •] dot fordítanak félszerelésükre. \ Csupán az éhnúlit évben 2000 \ új tűzoltóruhát kaptak asz egy­Szebéii) tömb a 27-es rónaion 1961. októberében közleked­tek először Pécsett automato- porselyes autóbuszok, amelye­ken az utasok a jegy árát per­selybe dobták vagy bérleteiket a gép kocsi ve2ertönek bemutat­ták. A Pécsi Közlekedési Vál­lalat vezetői az akkor érintet­lenül hagyott bérletrendszert az utasok becsületességére ala pozták, a bíztak abban, hogy az egyszerű bérletieilimutatás rendszerével nem fognak visz- szaélni. Azóta két lényeges változtatást hajtottak végre a 27-es vonal bérletrendszeré­ben. Az egyik, a kéthetenként kibocsátott színes bérletek ki­adása, a másik, mely nem a legszerencsésebben Kikerült, a jegyszelvények bevezetése. Az elgondolás mindkét változta­tásnál helyes volt. Az utóbbi­nál azonban joggal kifogásol­ják a bérlettulajdonosok, hegy az lxl centiméteres szelvények kezelése nehéz és lassítja a felszállásokat A Pécsi Közlekedési Válla­lat forgalmi osztályvezetője, Aradvári István elvtárs, a 27- es vonal bérletrendszeréről szólva elmondta, hogy bérle­tet csak dolgozóknak és tanu­lóknak adnak ki a lakhely és munkahely, valamint a lak­hely és iákola közötti útsza­kaszra, napi egyszeri oda és visszautazásra. — Amikor a 27-es vonalon érintetlenül hagytuk a korábbi fojgfateéafcacrt, figyeltük az eredményt Kiderült hogy a bérletes utasok többsége na­ponta többször is igénybe vet­te Ugyanazzal a bérlettel az autóbuszokat sőt hónapokig utazott egyazon bérletjeggyel, emiatt állandóan torlódás volt. Ezen úgy próbáltunk változ­tatni, hogy kéthetenként más­más színű bérleteket bocsátot­tunk ki, de ez a módszer sem vezetett megfelelő eredmény­re, nem tudtuk a kívánt alá szorítani a potyautasok szá­mát. így jutottunk el a jegy- saeivényes bérletig. Erről a bérletről utazáskor keü letép­ni és perselybe dobni egy-egy szelvényt- Ez a bérlet szerin­tünk sem sikerült szerencsé­sen. Szelvényei kicsik, kezelé­sük valóban nehéz. Amint ezt észrevettük, azonnal intézked­tünk. Legmegfelelőbbnek látjuk, jól kezelhető jegyszel-vények bevezetését. A jegyszelvény elf tömbben Lesznek, bérlet he­lyett egy-egy ilyen tömböt kapnak majd a bérletvásárlás­ra jogosult utasak, s ebből a tömbből tépnek majd ki egy- egy betétlapot, amikor fel­szállnak az autóbuszra. A jegyszeivények mintáit már átadták a nyomdának és megrendelték az első új típusú bérletszálMtminyt, melynek alkalmazására a 27-es járato­kon rövid időn beWSl sor ke­rül A versenyeiken való részvé­tel is javult 1962-ben a régeb­bi évekhez viszonyítva. Mint­egy 5 ezer fővel, 282 községi önkéntes tűzoltóegység 464 ra­ja vett részt a versenyeken. Szinte minden községünkben működik már önkéntes tűzol­tó egység, ennek ellenére is 277 tűzeset fordult elő 1962- ben Baranya megye területén. A termeüőszövetkezetelk egy részénél még sok a hiányos­ság. Laza az ellenőrzés, amit j bizonyít az is, hogy a tűzren­dészetei osztály tagjai a közel­múltban végzett éHenőrzésüR során a toronyi termelőszövet­kezet éjjeliőrét Ittasam, alva találták meg. Erzsébet és Ki­tolj községben a víztároló szétfagyott, mivel nem vízte­lenítették. A beszámoló után a vendé­gek és az egységek parancs­nokai mondották el tapaszta­lataikéit eddigi munkájukról és javaslatok hangzottak el az idei év programjához. Francia Akadémia Corneille drámaírót a Cid miatt. Richelieu bíboros az előadás alatt fintorgott a páholyban és ez elég volt a szolgalelkű akadémikusok­nak, hogy vérszemet kapja­nak. Azt mondták — Cor­neille megszegte a klasszi­kus drámaírás szabályait. A Cidből hiányzik a francia klasszikus tragédia hármas egysége. Hazugság, mert egyetlen királyi palotában sincs olyan helyiség — mint Corneille drámájában —, ahol mindenki, nemes és alantas találkozhat. A ki­rály, a szakács, a harcos, az udvarhölgy és mások. Cor­neille „rettenetes” szabály­talanságot művelt az idővel is. Nem létezik, hegy Cid a betörő mórokat leverte és győztesen vissza is térhetett, mert a csatát és az utat a tengertől huszonnégy óra alatt megtenni nem lehet Márpedig a klasszikus tra­gédiában a cselekmény leg­feljebb egy nap alatt törté­nik. Szegény, tudós férfiak — ki tudja, meddig számol­gatták akadémikusokhoz il­lő elszántsággal, hogy a csa­ta valójában hány kilomé­terre volt, milyen lovak áll­hatták a főhős rendelkezé­sére, és ezekkel óránként mennyi utat lehet megtenni. Azóta többször kiderült már, hegy a művészetet, az irodalmat így csak megfoj­tani lehet — a művésszel együtt, Megtörténik nálunk is. hogy a kísérletet, a látszólag sza­bálytalant azonnal a gyanak­vás veszi körül? Megtörté­nik. Megtörténik, hogy a megcsontosodotl esztétikai tételek gyakran á szép sza­bálytalant is eltorzítják? Megtörténik. Nem általános — de ez is, az is megtörté­nik. A mai fiatal írónemze- dék — egy kicsit megkésve — most foglalja el a helyét az irodalmi életben, ponto­sabban az irodalomban. Ez a „helyfoglalás” gyakran szabálytalanul történik, hi­szen ez a nemzedék egé­szen más társaság, mint a korábbi nemzedékek voltak. Mások a játékszabályai is. Ez így természetes. A mai fiatalok erősek, nyugtala­nok, talán erőszakosak is, de pontosan tudják, hogy a világgal mi történhet és mi fog történni, és erős kötő­anyag tartja össze őket: a társadalmi hit. A kommu­nizmus hite. Képzettségük nem a pusz­ta lexikális és egzakt tudo­mányok ismeretét jelenti csupán. Ismerik a világot. A leghasznosabb és a leg­frissebb tudományokat. Is­merik a modern írásművé­szet alapelveit. Megtanul­ták — az előbbi nemzedék sorsán keresztül is — hogy csak annyit mondanak az olvasónak, ami feltétlenül szükséges, de azt őszintén, világosan, egyszerűen. Nem tanítanak és nem prédikál­nak, de ábrázolnak. Embe­reket, jellemeket, hangula­tokat teremtenek. Élményt az olvasónak. Az olvasó pe­dig nem érti meg jobban, mint más élményét az élet­ben, de átéli, és sohase fe­lejti el. Nagyon fontos ez. Ha regényt írnak, ritkán törődnek az alakok múltjá­nak mindén fázisával, de a jelenből is csak a lényeg érdekli őket Megírják — versben, prózában — hogy hőseik mit tesznek, mit éreznek most — feltéve, ha ez a „most” az életük sorsdöntő szakasza. Ez a „most” szenvedélyesen iz­gatja őket, ez a „móré” ön magába foglalja a múl lat is, a jövőt is. A korszerű- < ség náluk nein napianyag, ( és tudják, hogy a kor t határa a világ fejlődésének / ütemétől függ. Tudják, hogy | korszerű minden téma, ami a valóságot mai nézőpont- j ból, korszerű formában tűk- J rözi. De őket elsősorban a {, ma izgatja. Ezt a mait írják > — gyakran szokatlanul, •> szabálytalanul. Nem hajlandók mindent t az olvasó helyett elképzel- í ni, mert ez kényelmes, és ) gyakran az a vád éri őket, J hogy érthetetlenek. Pedig ? csak az ellen tiltakoznak, ■; hogy csinos, lezárt, derék- ■ szögű képet kívánjanak tő- J fűk az életről, amelyet szem - í káprázásig gyönyörűséggel - J lehet nézni, azután ment- t hetetlenül el kell felejteni. í Legjobb barátjuk áz j energia. Tudják, hogy a si­kertelenség nerh az anyag vagy az élmény hiányából* ered, hanem, az energia hl-’* anyából. A képzelet energi­ája nélkül nem tudnak odatá hatolni, ahol a világról és önmagukról szóló igazsága > megtalálható. Művészi'ener- ;■ gia nélkül nem tudják kel- S lően megformálni mindazt, i amit a világról, az embe- < rekről, az atomhelyzetről, a \ társadalomról mondani > akarnak. ) M a kezdődik Péesett a < fiatal költők kétnapos s országos tanácskozása. Kö- j zel száz — vagy talán több íj — költő vesz részt ezen á S tonácskozáscm. Legtöbbjük \ elmondja majd a vélemé- í nyét a világról, a társada­lom Igazságáról, a művé­szet erejéről, az emberek­ről, a modern, szocialista költészetről. Nagy szó a vé­lemény, Különösen akkor, ha a jobb, a szebb, a hasz­nosabb érdekében hangzik el. Ami pedig Pierre Corneil ­le francia drámaírót illeti —■ 1647-ben, negyvenegy éves korában a Francia Akadémia tagjává válasz­tották. Thiery Árpád Az első születésnap Háromszáz mecseki baradktenmeló ünne­pelte meg szerdán este a Pécsi Gyü­mölcstermelő Társu­lat születésnapját. S aki ennek az egyesü­letnek az eredmé­nyeit hallgatta, leg­alább a harmadik- negyedik születésnap­ra gondolt.’ Hiszen amit a társulás és a pécsi földművesszö­vetkezet együttesen művelt, az több éves munkának is elegen­dő lenne. A közgyűlésen ugyanis arról számol­tak be a felszólalók, hogy az elmúlt esz­tendőben több mint egywűlltó forintos for gaimat bonyolítottak le, s a szerződéses társulási felár js el­érte a 200 ezer fo­rintot. Az utóbbi 20 évben még egyszer sem hordtak fel any- nyi trágyát (100 va­gon szerves- és 17 va gon műtrágyát) a Mecsekre, mént ta­valy. Czirják Antal el­nök és rir Velin Ist­ván ügyvezető kérték a termelőket, a gyü­mölcsfa” és szőlőolt­vány pótlására léte­sítsenek egy csemete- és oltványtelepet. A jelenlévők meg is szavazták az indít­ványt Közel 7 hol­don telepítenék majd mdntoültetvónyt Ott nemcsak csemetekert és. szőlőoltvány-telep lesz, hanem a tele­pítési, valamint a metszésmódokat is be mutatják, s különbö­ző fajták előállításá­val is kísérleteznek. Somogyi Béla, a Városi Tanács me­zőgazdasági osztály- vezetője ismertette a Mecsek rekonstruk­ciójának tervét. El­mondta, hogy 17 ezer parcellát vizsgál nak félül, s megálla­pítják, hogy a szőlő, illetőleg gyümölcsös hány százalékos be­állítottságú. Kérte a társulást, hogy az ed­digi lelkesedéshez ha sonlóan legyen a kez­deményezője ennek az áldozatos munká­nak. S mielőtt pzirkVí Antal bezárta yo-'na- a gyűlést, Gyímy-, Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztá­lyának vezetője kö­szönte meg a társ/ / vezetőségének tv ; ’ - szerű munkáié.', vábbá Csányi .Sfv V pécsi FMSZ-i igazga­tósági elnökének ■ a feladatkörét messze túllépő ügybuzgal­mát. Megígérte, .hogy a MÉSZÖV komoly pénzügyi segítséggé* támogatja a jövő­ben a társulást. é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom