Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

m 4 ruAV'uíl 1963. JANUAR 2S. ' Doktor Sándor-pályadíj Hajdú Gyula egyetemi tanár pályadíj-alapot létesített a pécsi középiskolások számára si Tanács Művelődésügyi Ősz-1 legjobb mű között. A pálya.-» 1093 -ból való az első írásos emlék, amely a mai Boly köz­ségről ad hírt. A Zichy-féle . kódexben ugyan BOLOK név alatt említik a községet, de a földrajzi leírás azt bizonyítja, hogy az a község csakis a mai Boly lehet. Régészek hosszú idő óta vallatják a község határában előkerült köveket, különféle leleteket. Ezek mind bizonyítják, hogy Boly község határában, kör­nyékén már évezredekkel ez­előtt is virágoztak emberi kultúrák. A legrégebbi tárgyi emlékek: kőbalták, kalapá­csok, vésők — a késői kő kar­ból maradtak fenn. A bronz­korból ugyancsak sok tárgyi emlék került elő: háztartási tároló edények, orsópergető, halotti urna, stb. Igen gazdag a község római kori leletek­ben: edényekben, pénzekben, különféle építménymaradvá­nyokban. A római korban a mai bólyi temető helyén ál­lott a Colosseum. A község határában egy másodrendű római út is áthaladt. Boly kör nyékén a honfoglaló magya­rok is megtelepedtek. Árpád­kori edényégető kemencék ke­rültek napvilágra, és Árpád­kori harcos sírját is feltárták egy útépítés alkalmával. Annak, hogy ezen a környé­ken a legrégibb idő óta em­beri kultúrák virágoztak — az a titka, hogy ez a vidék gaz­dag volt hal- és vadállomány­ban. Közel volt a Dráva és a Duna árterülete, a község ha­tárában folyik a Karasdca és a Malom patak, amelyek ko­rábban ugyancsak nagy árte­rülettel rendelkeztek. I, László Bolok községet a bátai apátságnak adományoz ­A történelem folyamán több felé nemzetiségi csoport vál­totta egymást a községben. A magyarok kipusztulása után dél-szlávok telepedtek le, 1730 körül pedig németajkúak ván­doroltak be. A XVIII. és XIX. században a földművelésen és állattenyész tésen kívül igen szépen fejlő­dik a kézműipar. A bólyi kéz­műves céh az egyik legerő­sebb céh a környéken. 1806 táján épült a Monténuovo- féle kastély. A kastély kívül egyszerű, de belül annál gaz­dagabb pompával rendezték be. A kastélyt a francia csá­szárság idejének legszebb ipar művészeti alkotásai, sok-sok porcelántárgy díszítette a régi bécsi porcelánkézműipar fény­korából. A kályhák márvány­ból készültek. A félszabadulás gyökerében változtatta meg itt is az éle­tet. Állami gazdaság létesült Bolyban, ahol mintegy négy­száz bólyi lakost foglalkoztat­nak. Ez az állami gazdaság évről-évre nagyszerű eredmé­nyeket ér el, s a mezőgazda- sági kiállításokról egy egész sor nagydíjat hozott már el. Hosszú évek óta mintegy negyven forintot fizet a bólyi termelőszövetkezet. Nagy ha­tással volt a község fejlődésé­re a gépállomás létrehozása, a kisipari termelőszövetkezet, a sajtgyár. Igaz, a sajtgyár ko­rábban is megvolt, amig azon­ban a herceg idejében 5000 liter, addig ma 21—22 ezer li­ter tejet dolgoznak feL Kilencszáz rádió, 62 televí­zió van ma már a községben, s naponta mintegy ezer újsá­got hord ki a postás. A nagyarányú fejlődés azon­ban csak ezután következik. Az állami gazdaság 40 000 fé­rőhelyes sertéstelepet, húsfel­színjátszó csoport Jókai: Kő­szívű ember fiai című szín­művével szerepel, a dalárda a János vitézt mutatja be. Egy másik alkalommal pedig a környékbeli ének- és zeneka­rok hangversenyére kerül sor. Az impozáns ünnepségsorozatra szeretnék megjelentetni a köz­ség monográfiáját. A monog­ráfia egyik részét a honisme- I réti szakkör, Málik László kultúrott.hon-igazgató vezeté­sével készíti. A néprajzi részt a Magyarlaki házaspár állítja össze, szorgos kutató­munka folyik az egykori nép­szokások, mesék, rigmusok fel­kutatásáért. Blum Lőrinc föld­rajzszakos tanár a község földrajzi vonatkozású kutatá- j sait végzi, Puskás Bálint pe­dig fényképfelvételeivel segíti a készülő monográfiát. Hamar Imre Az újságok arról számolnak be, hogy Romániában a buka­resti egyetemen jó eredménye­ket értek el az emberi életkor meghosszabbításáért folyó munkában, Nyegovszkij szov­jet akadémikus pedig az újjá­élesztés terén elért jelentős eredményeiről közöl meglepő adatokat. Ezek a hírek — ért­hetően — felizgatták az em­berek fantáziáját, amelyet kü­lönben is ősidők óta foglalkoz­tat az élet és a halál problé­mája. NÉPI HIEDELMEK Az emberek — különösen régebben — számos olyan eset ről véltek tudni, hogy a halot- j tak feltámadtak. Ezek az ese­tek — mondani sem kell — nem állják a tudományos kri­tikát: halottat feltámasztani nem lehet. Mégis a kórházak, de talán inkább a bűnügyi krónika évszázados történeté­ben szerepel néhány ritka eset, amikor a „halott” szer­vezet ismét életfunkciókat mutat. Közismert például a tetsz­halál fogalma. Van ilyen, de lényegében csak az áramütöt- teknél vagy a fulladásos bal­eseteknél fordulhat elő igen­igen ritkán Más közismert be­tegség miatt meghaltaknál tetszhalálról szinte szó sem lehet. Az áramsújtottaknál pél dául egy órahosszat kötelező mesterséges légzést alkalmaz­ni. A modem orvostudomány a halál biztos beálltát minden, kétséget kizáróan meg tudja állapítani. Elve eltemetés nem lehetséges. Ennek kizárását szolgálja többek között az is, hogy a halál beálltától számí­tott 48 órán belül nem szabad temetni. Nem tetszhalott-e? Ennek megállapítására érdekes be­rendezést szerkesztettek az 1800-as évek elején Lipcsében az egyik huilakamrábam. A hulla kezére, lábára zsinórt erősítettek, a zsinór másik vé­gére pedig az insipekciós orvos szobájában csengőt akasztot­Még októberben levéllel ke­reste fel Hajdú Gyula elvtárs, egyetemi tanár a Pécs városi Művelődési Házat, amelyben arra kérte a művelődési ház vezetőségét, hogy létesítsen dr. Doktor Sándor nevét viselő pályadíj-alapot. Az alap ösz- szegét, húszezer forintot az OTP pécsi fiókjánál helyezi el, és a művelődési ház rendelke­zésére bocsátja. Az alap meg­felelő felhasználása céljából bizottságot kell szervezni, amelynek tagjaiul a Pécs váró­Magyar „(rékaemberek“ ar Adrián A Tudományos ismeretter­jesztő Társulat néhány köny- nyúbúvára, akik közül többen tagjai az MHS-nek is — nem­zetközi szabadtüdös szigony­versenyen vett részt az Adrián. A 9 tagú csapatból a jugoszláv tengerparttól mintegy nyolcvan km-re. Mall-Losinj szigeténél öten vettek részt az érdekes erőpróbán és az erős mezőny­ben jól megállták a helyüket: a franciák, olaszok és jugo- szlávok mögött végeztek. A magyar „békaemberek" nemrég tértek vissza Jugoszlá­viából és a tapasztalatokról Palásti János edzó a követke­zőket mondta: — llabgumiruha Volt az öltö­zék és a szabályok szerint egyfolytában négy óra hosszat kellett a vízben tartózkodni oxigéntömlö nélkül. Csapa­tunkból öten álltunk rajthoz, rajtam kívül Palásti Márton, Harczos Sándor, Almádi And­rás és Jajesnica János alkotta együttesünket. A 12 fokos kris­tálytiszta vízben 1.5 2.5, és 3.5 perces szabadtüdős merülése­ket hajtottunk végre 10—40 mé­ter közötti mélységben. Mivel azonban ránk közvetlenül vi­har előtt került sor, szigo­nyainkkal csak kisebb halakat tudtunk elejteni és ezért nem szólhattunk bele az elsőségért vívott harcba. Vendégszereplé­sünk azonban sok tapasztala­tot eredményezett, amelyeket itthon és külföldön egyaránt hasznosítani tudunk. tak. Ha a halott (tetszhalott) megmozdul, a csengők ezt jelezték volna. Ma már ter­mészetesen nincs szükség ilyen kezdetleges eszközökre, hiszen a halál beállta például az iz­mok elektromos ingerelthető- ségével is megállapítható. KÜLÖNÖS VÉGRENDELET Az élve eltemetéstől, a tetsz­haláltól való félelem még vég­rendeletben is megnyilvánult. Még a negyvenes évek elején is előfordult az egyik végren­deletben, hogy a végrendelke­ző kérte: halála után a szivét szúrják át Ezzel akarta biz­tosítani, nehogy esetleg élve temessék eL A végrendelkező kívánságát teljesítették. Hitelt érdemlő tetszhalál­eset ritkaság. Évtizedek kül­földi irodalmában elvétve azonban találunk rá példát. Közvetlenül az első világhá­ború után történt: a csecsemő 900 grammal született, életje­lenségeket nem mutatott. Ké­sőbb — a boncolás előtt — életjelenségeket tapasztaltak nála, néhány óra múlva azon­ban meghalt. A múlt század bűnügyi kró­nikájából ismeretes egy eset, amikor a bitófán kivégzett bűnöző „holtteste” — miután a hurokbél kiemelték — ismét életjelenségeket mutatott és még 36 órát élt Győrött 1880- ban történt egy hasonló eset, „tíz perc múlva levétetvén % bitófáról és a hullakamrába vitetvén, csak három nap múl­va halt meg ...” írja az iro­dalom. KEGYELMET KAPOTT Amerikában történt, annak idején az ottaná sajtó is sokat foglalkozott azzal az esettel. Az elítéltre a villanyszékben háromszor vezették rá az ára­mot — nem halt meg, s utána magához tért. Állítólag kegyel­met kapott. Az orvostudomány azt tanítja, hogy az áramsúj­tott ember, ha magához térít­hető, életben is tartható. Vannak esetek, amikor a ha­lál közeledte nem észrevehető. tályának, a Dunántúli Tudo­mányos Intézetnek, a Janus Pannonius Múzeum helytörté­neti osztályának és a műve­lődési ház megbízottját, to­vábbá a pécsi középiskolák magyar vagy történelem sza­kos tanárait kell felkérni. A bizottság kétévenként pá­lyázatot hirdet Pécs város tör­ténetéből, illetve a pécsi mun­kásmozgalom történetéből vett és általa kijelölt, esetleg eb­be a körbe illő, szabadon vá­lasztott téma kidolgozására. A pályaműnek legalább 25 gép­írásos óldal terjedelműnek kell lenni. Pályamunkákat nyújt­hat be minden középiskolai ta­nuló, illetőleg mindazok, akik a tanulmányaikat ilyen inté­zetben legfeljebb egy évvel korábban fejezték be. Á beér­kezett pályaművek elbírálása és értéke’ése céljából a bizott­ság bírálókat kér fel és ezek véleménye alapján dönt. A húszezer forintos alap két évi kamata kétezer forintot tesz ki, és ezt az összeget a bizottság a saját belátása sze­rint ítélheti Oda. Akár osztat­lanul a legjobb pályamunká­nak, vagy megosztva a három A nagy hideg ellenére is szép számmal jöttek össze a 39-es választó körzet laikói a Szigeti úti iskolában, hogy a követ­kező négy évre tanácstagot jelöljenek. Adorján Béla, a Hazafias Népfront III. kerü­leti bizottságának elnöke fel­hívta a figyelmet: olyan ta­Kezdeti jó kedélyt vált ki pél­dául a saénmonoxid-mérgezés. Ezután következik a szénmo- noxid második hatása, az izomgyengeség. Az illető el- ernyed, nem tud akaratának érvényt szerezni, még segítsé­gért sem tud kiáltani, hang nem jön ki a torkán, hiszen ehhez is izomerő kell. A szén- monoxiddal mérgezettet nem egy esetben például kezével az ajtókilincs felé nyúlva talál­ják, de a kilincset izomgyen­geség miatt már elérni nem tudta. Az irodalom, bűnügyi kró­nikák feljegyzik ezeket a kü­lönös eseteket, mindezt azért, hogy melyebb tanulmányozási lehetőséi nyíljon az élet, a halál problémái iránt. A halál­esetek tanulmányozása is az vánsága, hogy a pályázat ered­ményének kihirdetése mindig ünnepélyes keretek között tör­ténjen. Első alkalommal a pá­lyázatot úgy kell kiírni, hogy a jutalmakat 1964. január 4- én, dr. Doktor Sándor születé­sének KW. évfordulóján lehes­sen kiadni. Az alap létesítésé­hez szükséges húszezer forin­tot, valamint azt az összeget, amely az első jutalmazáskor a kétezer forintos pálydíihoz szükséges, Hajdú Gyula elv­társ már a művelődési ház rendelkezésére bocsátotta. Ugyanakkor megalakult az alapot felhasználó bizottság s, amelynek tagjai: Gábriel Jó­zsef, a városi tanács művelő­dési osztályának vezetője, dr. Szabó Pál Zoltán, dr. Babies András, dr. Kolta Ferenc, dt. Szabó Gyula, Török Géza, Dancsó Klára, Fister Gyulá- né és Baló István. A bizott­ság a tervek szerint a jövő héten hivatalosan kiírja a da Doktor Sándor nevét viselő pályázatot, amelynek szövegét sokszorosítva megküldik a pé­csi középiskoláknak, és a sáj** tó is közli. nácstagokat jelöljenek, akik szíwel-lélekkel dolgozni fog­nak a város, a kerület és én­nek a körzetnek az érdekeiért. A Fogaras, Mikes, Batsányi és Kürt utca választói a Ha­zafias Népfront jelöltjei mel­lett foglaltak állást és dr. Tóth István gimnáziumi tanárt a kerületi, Orbán István rendőr­alezredest pedig a városi ta­nácsba jelölték. Ezután került sor Huszár István beszédére, aki párhu­zamot vont a régi és az ú| választási rendszer körött, is­mertette a tanácstörvény fon­tosabb rendelkezéseit, majd a városi tanács és főleg a HL kerületi tanács munkájának eddigi eredményeit ismertette^ Dénesfi Ödön tervező mérnök az egyetemi építkezésekkel kaposo’atos távlati terveket is­mertette. Majd a megjelentek hozzá­szólásai következtek. Többen tették szóvá a gyenge közvilá­gítást, mások az utak megja­vítása és portalanítása érde­kében szólaltak feL Kérték a sertéstartás eltiltását. A fiatal választók a lovarda helyén lé­tesítendő sportcsarnok mielőb­bi — akár ideiglenes jellegű — megépítését kérték. Osztat­lan örömet keltett a hír, hogy a városi tanács segítsége révén lehetővé válik rövidesen, hogy a 30-as busz Kürt utcai vég­állomásán várócsarnok léte­süljön. A jó idő beálltával meg Is kezdődik az építkezés. te A mohácsi csata után a ír i c-ljesen elpusztult, 1570- L- ■ azonban arról vallanak Lrr.-ít a feljegyzések, hogy 2!) ház után fizetett adót a köz­ség. A Pécsi Fémipari Vállalat lakatos, hegesztő, gk-szereiő. villanyszerelő és . P-cmostekcrcsclő szak- ,r á okát keres tel vételre Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. ez. ■ " dolgozó üzemet szeretne léte­síteni. Talán nincs messze az az idő. amikor gimnáziumot kap Boly. A húszéves fejlesz­tési tervben szerepel egy új művelődési kombinát is, amely ben méltó helyet kap a nép­művelés Szüksége van a köz­ségnek korszerű filmszínházra, klubhelyiségekre, múzeumra is. A bólyiak szeretnék közsé­gük alapításának 870. évfor­dulóját nagyon szépen meg­ünnepelni. Augusztusban egy egész hónapos ünnepi műsort szerveznek, amelyen felvonul­nak a művelődési ház külön­böző művészeti csoportjai. A életet szolgálja. Garay Ferenc Januar 30-án kezdődik a titkárnőképző tanfolyam Hiába, a nők mégsem kitartóak: Amikor a TIT meg­hirdette a titkárnő­képző tanfolyamat, ötvenötén jelentkez­tek. Most csak 20 fővel indul meg, mert a többiek el­felejtették befizetni a félévi részvéteb díjat: a 110 forintot. Pedig pár nap múl­va, január 3Ó-án megkezdődik már a tanítás. Dr. Erdélyi Ernő­tök a szervező tit­kártól megtudjuk, hogy a jelentkezet­tek túlnyomó több- -égben a különböző vállalatok és üze­mek alkalmazottai, így a titkárnőképző tanfolyamra küldte titkárnőjét a Kom­lói Tanbánya, az I. sz. pécsi Belgyógyá­szati Klinika, az Állami Gazdaság Baranya megyei Igazgatósága, a Hő­erőmű, a Mecsek- vidéki Állami Pin­cegazdaság, a Víz- és Csatornaművek. A hallgatóknak mintegy a fele érett ségizett, a másik fele gyors- és gép­író iskolát végzett, általános iskolai ké­pesítésű. Az első és második félév anya ga a következő há­rom tárgy: gazda­sági ismeretek, ame lyet dr. Erdélyi Er­nő tanít, magyar helyesírás, amit dr. Rónai Béla főiskolai docens ad elő, és a számviteli isme­retek. A hallgatók min­den szerdán négy féléven át 5 órától 8 óráig hallgatnak órákat, és tudásuk­ról bizonyos időkö­zökben számot ad­nak A titkárnők tanfolyami előme­neteléről a küldő vállalatot is tájékoz tatük. A Leöwey Gim­náziumban január 30-án megkezdődik tehát a titkárnő- képző tanfolyam, hogy 4 féléven ke­resztül megismer­tesse a jelentkezett hallgatókkal a gaz­dasági, számviteli, levelezési, helyes­írási, fogalmazási, jogi, valamint a szó cialista magatartás, a felekkel való érintkezés szabá­lyait. Ez utóbbiból nem ártana külön is tanfolyaméit szer­vezni! „Halálos" történetek A tetszhalálról — Aki „bírja" az áramütést Jelölőgvülés a Szigeti úti iskolában i i Malik László tanár az iskolai múzeumot rendezgeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom