Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
jAsrcrá* m IVAPLé 5» & A Központi Statisztikai Hivatal jelentése <!E«%fefiís m t. aMuMU 4j$tescny«hb, tatet a kimagasló. -1961. évi, de magasabb, mint a* azt megelőző éveik bármelyikében. Az állatni gazda- iágok termésátlaga őszi búzába! egy kát. holdra számítva 13.7 q (egy hektárra számítva. 23.9 q) volt. Az ország őszi búza vetésterületének 43 százalékán nagy-hozamú búmfaj- tákat termeitek, A kukorica, .'burgonya, cukorrépa terméshozama 19©2-ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen termésű 1961-ben, —•'* Zöldségfé- . lékből is több termett mint 1961-ben, — A szőlő- és gyü- mölcstermés — a fagykárok folytan — lényegesen kedve- •zöüenebb volt, iránt 1981-ben. 1962-ben egy kát, hóid szán-; ''lóterű.'étre 137 kg, (egy hektárra számítva 221 krí.) műtrá- :)r- •; jutott. 23 százjalékkal több, :.ÍT>'ni 1061-ben, 1962-bén több mént. 389 000 $sr*; hold (-20 900 hektár), 65 ázázalékfeaJ nagyobb területet öntöztek, mint 1961-ben. \ i év fblvárnán 7700 traktort. 5100 traktorekét, 1100 í , a.ra.tócséplőgépet és több más munkagépet kapott • mezé- gazdaság. Az év végén a mezőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt. A fontosabb munkák gépesítés« színvonala tovább emelkedett: az áálamj gazdaságokban a gabonaaratást teäjes egészeben. g mezőgazdasági tér- melőszövetkezeteklbeB több mint háromnegyedirészáberi gé*v py! végezték. Fokozódott a kapálás és kaszálás gépesítő* is. A* év folyamán mintegy kétszjerakkora területen telepítettek szőlőt és gyüimő!cs&st, mint 1961-ben. Az 1962. októberi áüatszten- lálás adatai szerint a sertések száma 7,0 máffláó volt A sfearvasrnarlbaállcsnány ugyanezen időpontban meghatedta a 3 «úlfiót és lényegese» ugym»- *.nnyí voit, mint 1961, azonos főpontjában, a tehénállomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent. ' !96S-be» az feszes f el v asár' (ás — a tervben* előirányzott 10 százalékkal szemben S svázsalékkal haladt» mrs v »s J9SÍ. évi ssfastst. Közlekedés' ' A kőrie&ecüéö váftalatofe *962-ben kb, 215 mdlláó tonna árut száUftoétaik és 18 műliárd árutcmnaküorríétert teljesítették arra valamivel kevesebb, mint amennyit a terv elő- irányzott, A téherszállítás tel- tesftanénye 8 százalékkal, a távolsági utasforgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961- bpn , 1962 -ben a vasúti ára- és s*e mélyszállítás — a* előző évekhez hasonlóén — az átlagosnál kisebb mértékben (3 százalék. ül. 7 százalékkal) haladta meg az. előző évit. Ugyan akkor a tehergépkocsin szállított áruik mennyisége csaknem 11 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasszáma 12 százalékkal volt. több, mint egy évvel .korábban. A városi közlekedési válla- 1962, ben. 1.5 milliárd «C ' széFítotitak. 2 százalék kai ,oobe>t, máöt :1961-ben. Az év folyamán a járműállomány növekedő c mellett a kötlésüdés femésztését szolgálta többek között a hatvan— Bliikwtó vasútvonal villamosítás SisU befejezési' Elkészült s F írecc távbesaaló központ ée. tiöb ezer állom ássál bővítettek a gl-'ári. a miskolci és a szegedi beleianhálóza tat Megkezdte működését a K ab-hegyí fri—: közvetítő állomás. Külkereskedelem 1962-ben a külkereskedelmi forgalom 10 százalékkal meg- ) a7 e'őző évit. A beho‘hl és a kivitel egyenlege j Ifted verébben alakult, mint ami vei a terv számolt: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett, á. ifeiviteL 2.3 százalékkal több volt mint a tervezettig szocialista erszágokfeai ez elmúlt é’*ben 10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nemrég lépett (ázsiai, afrikai, kö- ■pép- és dél-amerikai) oeszá- fcnfckal 21 százalékkal. a. tőkés srszége&faei 4 százalékkal növeltük a külkereskedelmi forgalma*, a megelőző évhez képest. A múlt évi összes behozatal 56 százaléka nyersanyag és feltoésztermék 30' százaléké gén és gépi berendezés volt. A kivitel legjelentősebb tételeit a gépek é® gépi berendezések (37 százalék) valamint az ipari fogyasztást cikkek (22 százalék) képezték. Beruházások — építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — előzetes adatok szerint — keréken 48 milliard forintot használtaik fel körülbelül 8 százalékkal többet, mint 1961 ben. A Beruházások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv eiőírány zott. de az 1961- és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a második ötéves terv első két évt előirányzatát Az év fogyatnám a beruházások továbbra is elsősorban az ipái termelés bővítését szolgálták: 1962-ben ac ipari beruházások Összege mintegy 16 milliárd forint vo't, a« összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésére az év folyamán kb. 6 milliárd forintot fordítottak, amj az összes beruházások körülbelül 17 százaléka volt. 1902-ben a népgazdaság 11- lóalapjaianafe bővítésére számon új berrötázánt helyeztek üzembe. A* év folyamán as sflaw építőipar túlteljesítette 1962. évi lakásépítési tervét és S százalékkal több lakást épített, mint 1961-ben. A beruházások műszaki gasdatági előkészítése, 9 tervező intézetek munkájának tervszerűsége 1962-ben sem volt kielégítő. A beruházások—építkezések megvalósítási idege valamivel csökkent ugyan, de még mindig jóval hosszabb a műszakilag indokoltnál Több esetben hátráltatta a beruházások űzemfoehelyezését a géni ée teehnolóigai berendezések szállításénak elmaradás* Alakosság jövedelmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbevétele (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegység- részesedés. a nyugdíj, a táppénz, a családi pótlék, a nyereségrészesedés, az államkölcsön visszafizetés és valamennyi egyéb pénzbevétel) 4,2 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A pénzbevételek növekedésében szerepet játszott a munkabérből élők számának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedelmeinek nagyobb része volt pénzbeli jövedelem, a természetbem jövedelmei csökkentek. A pénzjövedelmek növekedése mellett — a kedvezőtlen mezőgazdasági terméssel és az idény eltolódásával összefüggésben a zöldség- és a gyümölcsárak mind az üzletekben, mind a piacokon az év nagy részében magasabbal: voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés 1962-ben az összes élelmiszereik árszínvonalát mintegy 2 százalékkal megnövelte. A déiigyümölcsök. a kávé te a csokoládé árának 1961. december 10-én elrendelt csökkentése, valamint a sör és a cigaretta árának növelése 1962- ben összességében kiegyenlítette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás te alkalmazott kereső reálbére 1962-ben 1 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal Haladta meg az 1961, évi szín let. ami valamivel kevesebb, mint amennyivel * terv számolt. A parasafeag fogyasztásának reálértéke — előzetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt A tüskertekedelmi forgalom 1962-ben — íolyóárakon számítva — 4.8 százalékkal volt sagyribt? ta 1961; évinél A foe gates» növekedése ben véve megfelelt a tervben előirányzoittnak; a terveztetne, nagyobb volt az élelmiszerforgalom te kisebb a ruházati forgalom. Az élekmiszerforgalom — összehasonlítható árakon számítva — kb. 4 százalékkal hatadta még az 1961 évit 1862-ben pb húsból kb. 8 százalékkal, baromfiból több mint 30 százalékkal, tejből 7 százalékkal többet, adott el a kereskedelem, mint 1961-ben. 1862-ben a kávé te a déli- gyümölcsök forgalma másfél- szerese, a csokoládéfargalom több mint háromszorosa volt ez 1961. évinek, A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cikket (bútort, járművet, háztartási gépet, televíziót, stb.) adott el, mint 1961-ben. , Ruházati cikkekből ugyanakkor a lakosság vásárlása nem ér t>- el az- 1961, évi t Az év folyamán a lakosság takarékbetétállománya kb, 2,i milliárd forinttal növekedett te 1962 végén elérte a 8,8 mil- liérdot. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága A támadafcumblztosítás és m egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba bevontak «zárna 200 000-nel emelkedett és ennék nyomán a társadalombiztosítás a lakosság több mint 95 százalékára terjed kL A nyugdíjasok éi járadékosok száma egy év alatt 100 000-nel eméBkedett: set év végén több, mint 950 ezren részesültek nyugdíjban, illetve járadékban, A kórházi ágyak száma 1566 aal, as orvosók szám* több mint 600-ori nőtt. A csecsemők és gyermekei szakorvosi ellátása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek kialakítása: számuk sa év folyamán 12-5-tel (40 százalékkal) nőtt Az egészségügyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolta az év eleji influenza járvány, mely nek során a lakosságnak kb. egynegyede megbetegedett, A bejelentett szövődményes influenza megbetegedések száma 1862. évbein az 1961. évinek több, sünt ötszöröse volt A járványnak hatásé voK a hiányzásokra és # halandóságra is, 1962-ben tovább fejlődött a* oktatás és a lakosság kulturális ellátottsága is. As 1961 62-es tanévbe« as általános iskola 8. osztályát több, mint 140 ezren végezték el, a középiskolákban közel 47 ezren tettek érettségi vizsgát. Az 1962'63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy 2 millió íő részesül rendszeres oktatásba«. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain tanulók száma az idei tanév-ben meghaladja a 330 ezret, csaiknem egyötödével magasabb, mint az előző tanévben volt. Számos újtipusű — az 1962/63 tanévben induló — felsőoktatási intézménnyel (főiskolával.) bővült az oktatási hálózat, A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 ezerrel, 26 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nappali (ágazatokra 5700-zal többen járnak. Szakmunkás tanulóképzésben 1962/63-ban 144 ezren yeszmek részit 1962-ben a kiadott művek száma meghaladta a 22 ezret, példányszámúk a S3 mdlSiót Az év folyamán §500 új könyv jelent meg A televízió-előfizetők szám* az elmúlt évben 118 ezerre! <58 százalékkal) emelkedett ée elérte a 324 ezrei, Emeüeibt növekedett a nfcftö- eüőfizetók száma is. 3962-ben 467 000 külföldi éss kezetöt hazánkba, 39 százalékkal több, mint az előző évben. Külföldre 455 000 magyar állampolgár utazott, 22 százalékkal több, misst 1961-ben. A szakszervezeti üdültetésben résztvevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) előző évhez képesé 12 lékkai nőtt Budapest 1963- Január 26. Központi Statisztikai Svatal Az ezermester szakkörök tapasztalatcseréje Pécsett 4 Pécsi MHS. rádióklub tagjai bemutatták a tanácskozás résztvevőinek azt a rókavevőt, melyet Herf László klubtag készített Szombaton délután 3 órakor nyitották meg az ezermester szakkörök első országos értekezletét Pécsett a Dunántúli Napló klubtermében. Az értekezletre 17 megye tanácsi, szakszervezeti, MHS, KISZ technikai, illetve barkácsoló szakköreinek küldöttei jöttek ei, hogy tapasztalataikat kicseréljék. Nem véletlen, hogy az értekezlet színhelyéül megyénket választották. Baranya ugyanis az első olyan megye, ahol az ezermester szakköröket szervezetten vette pártfogásába a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó. Az ezermester mozgalom országszerte egyre ismertebbé válik és mind hasznosabb irányban fejlődik. A küldöttek az eddigiek során egyetértésre jutottak abban, hogy az ezermester mozgalom további célja lesz létrehozni az olyan falusi ezermester szakkört, amelyben a tagok egyéni kedvteléseiket közös műhelyben, köeös szerszámmal űzhetik, és emellett a csekély lakosságú községek kisipari javító szolgálatát pótolhatják. A további tanácskozás során várhatok azok a konkrét javaslatok, amelyeket az ezermester szakkörök küldöttei szervezeti, anyagi és technikai vonatkozásban az ország technikai érdeklődésű közvéleménye elé tárnak. A arnámek vallatása*». Hétszázötven vagon abrak Hagy hr . papfrofe. ffewfcj százalékok, összesítések Vonzanak etek a nagy tr papírok. Ázom kapom magam, hogy » számok megindítják képzeletemet összehasonlítok, kalkulálok, mint azok, akiknek m a hivatásuk. Egyszer azt látom, hogyan lehetne több sertéshús a hentesüzletekben, másszor meg azt: miért «inog több sertéshé* a mészárszékekben. A számok mutatják ezt. Nem történt «FILMESEK* A MOKÉP pécsi kirendeltsége látja el filmmel Parmnga es Tolna megye keskenyfilmes moziját. Havonta átlag 2S90 műsor fordul meg a raktárt (ff javítják a meghibásodott filmeket. Képünkön: Kertész Jenóné és Andó Katalin megvizsgálja a filmeket a motoros filmkezelő asztalon. Poto: Czak.6 semmi különös, csak az. hogy az ÁJlatfargalmi Vállalat dol- goaől negyvenhét baranyai tat-ben — , .minden járásból néhányba» — egy-egy fa.lka elszállításánál felírták, hány hónaposak, hány kilósak voltak azok a sertések, amelyeket elszállítottak. A kémért termelőszövetkezetből például különböző időpontban elszállítottak 535 sertést A zöm 13 hónapos korban érte el a 107—111 kilót De volt köztük hatvanegy, amely 10 és 82, amely 11 hónap alatt lett ugyanennyi kilós. Miért hízott az egyik gyorsabban és miért lassabban a másik? Tem tudom. Erre a számok nem adnak választ A siklósi termelőszövetkezet is hasonló körülmények között hizlal, mint a kémest Innen 191 hízót szállítottak el. Százhuszonnyolv kilenc hónapos korában lett 117—140 kilő, hatvanhárom pedig 10 hónapos korában érte el a 109 kilót A kétújfalusiak rubrikája is tarka képet mutat. A száztizenhat sertés között — pedig csak 95 kiló volt az átlagsúly — van, amelyik tíz hónapos, tizenkét hónapos, tizennégy, sőt tizenöt hónapos korában érte el a súlyt. A mágocsi tsz például 115— 118 kilós sertéseket adott el nyolc, tizenegy, sőt tizenkét hónapos korban. A véméndi termelőszövetkezetnél már nem ilyen szembetűnő az Ingadozás. 200 hízó 101, illetve 96 kiló. Persze itt sincs egyenlő aránkban a súly te a hónap különbség. Mert míg a 101 kilót tíz hónapos korra érték el, addig a kilencvenhat kilósok nyolc hónaposak voltak ... A bólyi tsz-ből két alkalommal elvitt 106 sertés 112,8, illetve 105,1 kilós volt Es az előbbiek nyolc, az utóbbiak pedig kilenc hónaposak voltak. A számok sorra mesélnek a j negyvenhét termelőszövetkezet í sertéshizlalásáról és 8886 ser- | tésről mondanak véleményt, i Jót is, rosszat is. Az igazság- ! hoz hozzátartozik: a jobb sertéstenyésztő tsz-ek adatai ezek, ; és ezért jön ki 105 kilós átlag- j ban a tíz hónapos életkor. Saj- 1 s» nos, a termelőszövetkezetek többségében ennél rosszabbá!» az eredmények. 1961-ben még 13—14 hónap volt a megyében a sertések hízóvá érésének kora, a műit évben ez körülbelül 12—13 hónapra csökkent Nagy eredmény! De nem olyan nagy, hogy ezt ne lehetne tovább csökkenteni. Baranyában, a háztáji gazdaságokkal együtt mintegy' 250 000 sertés hízik meg évente, Szakemberek véleménye szerint csak azért, hogy a ser- tések éljenek, naponta egy kiló árpának megfelelő abraktakarmányra van szüksége egy-egy disznónak. Ez egy sertésnél nem sok, de kétszázötven ezernél rengeteg Ha ezeket a sertéseket csak egy nappal előbb hizlalnánk meg,' akkor 250 000 kiló árpát takaríthatnának meg. Gyorsan rajzolom a számokat a papírra: 250 000 szorozva harminccal. Nem, ez nem lehet igaz! Mégegyszer utána számolok Az eredmény ismét az előbbi: hétmillió-ötszázezer. Ennyi kiló árpa egy hónap alatt Ha egy hónappal előbb híznának meg a sertések, háta ■mostani 12—13 hónap helyett; 11—12 hónapos korban adnák el a tsz-ek a sertéseket, akkor ennyi kiló árpával kevesebb, fogyna a megyében. Helyeseb-, ben, ennyivel kevesebbet •. fogy asztana a kétszázötven ezer sertés és ennyivel több jutna a többieknek. Nem ördöngösség, El lehet érni. Ezt mutatják a felsorolt példák is ezt mutatja a negyvenhét termelőszövetkezet példája, ahol -az említett adatok szerint átlagban tíz hónapos korban értékesítik a hízottsertéseket. De ezt mutatja a megyei példa is. Egy év alatt egy hónappal csökkent a hízók Alel kora te ezzel 7 millió SOO eser kiló árpát takarítottunk meg. Ha el tudtuk érni ezt az elmúlt évben, akkor as idén is legalább ennyit léphetünk előre, Bs akkor több lesz % hús ar üzletekben, több lesz a .pénz a termelőszövetkezetekben, Ssalaí Jáaé§ i X
